Esztergom és Vidéke, 1929

1929-09-01 / 66.szám

lághirű írók fejlesztették tudásukat és bővítették ismereteiket. Mi is azért örülünk saját otthonunknak, amelynek megteremtésében a főérdem Schwach Sándor választmányi tagé, mert ismereteink gyarapítására állandóan szükségünk van, tanulni akarunk egymástól, esetleg jótanácsokkal, önkéntelen megjegyzésekkel segítünk kartársainkon és ha kereskedelmünk színvonala emelkedik, ha a mai, katasztrofálisan leromlott gazdasági válság idején összetartunk, akkor egész bizonyosan több eredményt érünk el úgy saját ügyeinkben, mint városunkat fejlesztő politikánkban. Adja Isten, hogy szerény reményeink megvalósuljanak, hogy becsületes törekvéseink eredménnyel járjanak, hogy klubunk létezése ne léhaságra, hanem valamennyiünk javára szolgáljon. De főképen azt adja a Mindenható) hogy az jobb időnek legyen beköszöntője. Lenkei Emil. Városi Uzgynlés. Mult csütörtökön tartott városunk képviselőtestülete rendkívüli közgyűlést, amely nem volt egészen viharmentes, ámbár csak szelek fújtak, de majdnem megállították a malom vitorláit. Autóbusz és Közüzemi Ügyel. A kereskedelmi miniszter leirt a városhoz, hogy mivel nem személyesen kezeli az autóbuszjáratokat, hanem azokat a Közüzemi Rt. kezelésébe, illetve üzemébe adta át, mondjon le a megszerzett járlatjogáról. Dr. Brenner Antal főjegyző elő terjesztésére a közgyűlés úgy határozott, hogy addig, amíg az autóbuszok a Közüzemi Rt. kezelésében vannak, a járlati jogról lemond és pártolólag terjeszti fel a Közüzemi Rt. járlati jog iránti kérvényét. Ugyancsak a kereskedelmi miniszter másik leiratában kifogásolja az eredeti viteldíjak önkéntes felemelését. A közgyűlés a felemelt 40—50 fii. nappali és 50—60 filléres éjjeli szakaszjegyek árait drága üzemi költségekre való tekintettel kéri a miniszteri jóváhagyást. Közüzemi Rt. 1928. üzletévi eredményének kimutatásánál már az első szellő lengedezni kezdett. Dr. Zwillinger Ferenc törvényre hivatkozva, tiltakozik az ellen, hogy az igazgatósági tagok, akiket a képviselőtestület ellenőrzésre küldött ki, tiszteletdíjban részesüljenek. Erre vonatkozólag szavazást kér. Dr. Antóny Béla polgármester dr. Zwillinger Ferenc által kifejtett összeférhetetlenséggel ellenkező véleményen van. Mátéffy Viktor azt bizonyítja, hogy a tiszta haszon 7 százalékát fel lehet ilyen célra használni, amit a várossal kötött szerződés is biztosit. Eddig a városi részesedésből eme jutalékokra ezen percenteket nem vonták le, hanem a magánosok részesedéséből fedezték az igazgatósági tagok tiszteletdiját. A névszerinti szavazásnál dr. Zwillinger Ferenc egymaga maradt. Az üzletévi eredményt, mely minden tekintetben kielégítő, a közgyűlés tudomásul vette. Belügyminiszternek a Közüzemi Rt. ügyében érkezett leirata körül már erősebb szelek fújtak. A pénzügyi bizottságnak javaslata az volt, hogy a városi üzemeket fokozottabb gazdasági érdekből továbbra is a Közüzemi Rt. kezeléséIparosok és kereskedők az utazási kedvezmények és a fővárosi idegenforgalmi propaganda ellen. Országos mozgalom indult meg majdnem az összes magyar vidéki városokban az ellen a túltengő rend szer elten, hogy az idegenforgalmat minden elgondolható mesterséges úton Budapest felé terelik, a vidékről ezreket és ezreket édesgetnek fel a fővárosba majdnem havonként különféle alkalmi ünnepélyek, országos mozgalmak, vásárok és klállításek ürügye alatt s az államvasutak kedvezményes vasúti jegyek kibocsátásával teszi előnyössé az utazásokat, amivel a sorvadó vidéki ipart és kereskedelmet súlyosan megkárosítják, mert a fővárosba özönlő közönség ott szerzi be szükségleteit sokszor nagyhangú megtévesztő reklámok alapján kevésbé jó és szolid árúk bevásárlásával. Az ország több ipartestülete és kereskedő köre kérte az illetékes kereskedelmi és iparkamarát, hogy tegyen lépéseket úgy a kormánynál, mint az államvasutaknál a szokás megszüntetésére és csak a legritkább esetekben adjanak vasúti utazási kedvezményeket a fővárosba utazóknak, helyette azonban inkább a vidék felé tereljék a forgalmat még a fővárosból is. Készül már az egyke-törvény. A nagyrévi és tiszakürti tömeggyilkosságok a kormányt gondolkodásra késztetik és az ott történt események után a kormány kebelében tanácskozások folytak azokról a módozatokról, hogy miképen volna lehetséges gátat vetni az egyke és az egyse egyre terjedő betegségének. Értesülésünk szerint a népjóléti minisztérium közreműködésével már készül is sürgősen az egyke elleni javaslat, amit a miniszterebök fog képviselni a parlamentben. Elsősorban társadalmi úton törekszik a kérdést rendezni a javaslat és csak azután tartalmaz a javaslat büntetőjogi szakciókat. Az egykejavaslattal kapcsolatban későbbi időpontban akarják megvalósítani olyan lelencházak létesítését, mint amilyenek Amerikában vannak. Ugyancsak az egykével kapcsolatos az a reform is, amit a kultuszminiszter a bábaképző-intézetek kebelén tervez. ben kell hagyni. Ezzel szemben dr. Zwillinger azzal az indítvánnyal állott elő, hogy a villamos üzemet vegye a város házikezelésbe, mert így 100 %-os osztalékban lesz része a mostani 60% helyett. Etter Ödön felszólalása volt az ütközőpont. Dr. Zwillinger tiltakozott Etter felszólalása ellen, mert igazgatósági tag, tehát szerinte érdekelt fél. Végre azonban Etter mégis csak szóhoz jutott és alapos érvekkel indokolta meg a bérlet további fentartásának célszerűségét. Vitéz SzivósWaldvogel József kifogásolja dr. Zwillinger tiltakozását és szintén azt vitatja, hogy hivatalból üzletet vezetni nem lehet. Dr. Mike Lajos szintén a bérlet mellett foglal állást, mert a városi tisztviselőknek nincs meg az üzleti mozgási szabadsága. (Eközben éles párbeszéd fejlődik ki Marosi Ferenc és dr. Zwillinger között.) Végre Mátéffy Viktor számokban mutatta ki a bérlet célszerűségét és a villamos üzem értéknövekedését. Eszerint a városi villamosüzem ma 490,000 P tőkét képvisel értékben, amihez a város összesen 180,000 P kölcsönnel járult. Ámbár mint a részvénytársaság igazgatója, szivesen átadja a városnak a villamos üzemet, de figyelmezteti a képviselőtestületet, hogy a részvénytársaságnak Hont- és Nógrádmegye egy részét sikerült az esztergomi áramkörbe bekapcsolnia, amit a különböző felsőbb fórumok jóváhagyását bevárni köteles város, tekintettel a gyorsan működő üzleti konkurrenciára, soha létesíteni nem birt volna. Nincs elnök. Szavazzanak, ne szavazzanak? Dr. Zwillinger közigazgatási birói döntvényre hivatkozva felebbezóssel fenyegetődzött, ha az igazgatósági tagok szavaznak indítványa felett. Az igazgatósági tagok, elkerülendők az újabb felebbezóst, elálltak a szavazástól. Dr. Antony Béla polgármester, mint szintén igazgatósági tag, nem akarván einökölni, dr. Berényi Zsigmond tanácstagot (aki nem ig. tag) kérte fel az elnöklése, illetve a szavazás vezetésére, aki azonban időközben már eltávozott s így kényszerhelyzetből a polgármester volt kénytelen elnökölni. Az érdektelenek névszer int szavaztak dr. Zwillinger és a pénzügyi bizottság indítványára. Dr. Zwillinger ismét egymagában maradt. Tehenészet A város 20.000 pengős egy évi kamatmentes kölcsönt kapott a földművelésügyi minisztériumtól tehenészet és fajbaromfitenyésztés céljaira. A kapott kölcsönön már vásároltak is teheneket, melyek után 4 %-os biztosítási díjat űzet a város. A gazdasági bizottság egy kiszállás alkalmával meg is nézte a fajteheneket. Ezen intézkedés jóváhagyását kérte a pénzügyi és gazdasági bi zottság. Tátus János a tehenészetről elismeréssel nyilatkozott, de abbeli aggodalmának adott kifejezést, hogy aligha lesz képes a város egy év múlva visszafizetni a kölcsönt. Dr. Sántha József tanácsnok megnyugtatta a felszólalót, hogy már is meg van hosszabbítva a kölcsön. Dr. Zwillinger Ferenc félti az esztergomi tehenes gazdákat a konkurrenciától. Úgy a polgármester, mint Jakus János rámutatnak arra, hogy a város tejszükségletének fedezésére naponta 600—700 liter tejet hoznak be Párkányból, tehát az itteni konkurenciától nem kell tartani. Vitéz Szivós Waldvogel gazdasági okokból helyesli a tehenészet beállítását, amit különben a gazdasági bizottságban is komolyan megvitattak. Dr. Zwillinger Ferenc kifogásolja, hogy nem állítottak össze jövedelmezőségi kimutatást. Toldy János e kérdéssel kapcsolatban arra mutat rá, hogy a városi gazdaság dacára is a zöldpiac nálunk 25%-kai drágább mint Budapesten. A javaslatot elfogadták. Vegyes ügyek. A közgyűlés Etter Ödön indítványára a Dorogi-úton egy kisebb telket adományozott a Szent Annatemplom kántor-lakára. — Elfogadta továbbá az előterjesztett tisztviselők 1930 január 1-től számított előlépósót. — Szabó Ferenc szinigazgatónak segély gyanánt elengedte a vigalmi adót (kb. 350 P.) — Schlachta Erzsébet gyorsirónőt, mint havidíjast alkalmazta. — Köszönettel vette tudomásul, hogy az Országos Idegenforgalmi Bizottságot a polgármester meghívta. (Az akkori értekezletről Nagyboldoasszonyi ünnepségek alkalmával számoltunk be.) — Tudomásul vette az Ügyészi jelentést a peres ügyekről. Mint kellőleg elő nem készített ügyet levette napirendről a Kossuth Lajus-utcai iskola építési és Viola Kálmán né nyugdíj ügyét. Beiratások a városi zeneiskola II. évfolyamába, Az 1929—30. tanévre a beiratások úgy a volt növendékek, mint az újonan jelentkezők részére szeptember 5., 6. és 7-én d. u. 3—5 óra között történik a zeneiskola helyiségében (Német-utca 24) Felvétetnek kezdő és haladó növendékek. Fölvételi vizsgálatok és beosztások szept. 10-én történnek. Előadás ettől a naptól veszi kezdetét. Beiratási dij 10 P. Tandíj: zeneszerzés, zongora, hegedű és cselló tanszakokra (tanítás heti 2 óra): 1. A gyakorlóiskolai tanfolyam elemi I—II. osztály 3 növendék 1 órában évi 120 P, 3 növendék 1 órában évi 160 P. 2. A gyakorlóiskolai tanfolyam I., II. és III. osztály 4 növendék 1 órában évi 140 P, 3 növendék 1 órában évi 180 P. 3. Az előkészítő tanfolyam I—IV. osztály 4 növendék 1 órában évi 160 P, 3 növendék 1 órában évi 200 P. 4. Az akadémiai tanfolyamon 3 növendék 1 órában évi 200 P, 2 növendék 1 órában évi 300 P. 5. Magánének tanszakon: a) gyakorlóiskolai tanfolyam, csoportos tanítás évi 60 P, b) előkészítő tanfolyam, csoportos tanítás évi 80 P, c) akadémiai 3 növendék 1 órában évi 150 P. 6. Kamarazené évi 100 P. A melléktanszakokon nincsen tandíj. (Tanítás heti 1—2 óra.) HIBEK A szegényttgy rendezése kerül mai nappal az érdeklődés előterébe. Érvény lesz szeerezve a város közönsége által még 1900 év febr. 9-én 14/900 közgy. sz. a. hozott jogerős határozatának: a koldulás a város egész területén eltiltsuk, a más közzégbeli kéregetők a városból kitiltatnak és a szegények ellátása a közönség adományából történik. A szegények ellátásának ügyét a város legnagyobb közjótékonysági szervezete a „Páduai Szent Antal Egyesület" vette a kezébe. Aminek erre vállalkozott széplelkű hölgytagjai veszik a pénzgyűjtóst és a szegények gondozását is. Első teendő a .nyomor megszüntetése lesz. Megszervezik a Koldusköz társaságot, melynek elsősorban csak a kéregetők, a mások támogatására szoruló egyének lehetnek tagjai. Csak azután kerülhet fokozatosan sor a többi szegényre. A koldulási tilalomnak a rendőrNőies leányka gyönyörű átmeneti kabátok Vermesnél K'ÄÄ