Esztergom és Vidéke, 1929

1929-08-25 / 64.szám

A trianoni határon végig... Irja*: VÉCS OTTÓ. XV. István gazda Bácskában. A bédai és a boki erdő átugrik a Dunán. Három szarvas áll a parton, egy pillanatig büszke szobrok. De nincs veszély, lassan leereszkednek a töltésen és eltűnnek a sűrűségben. A karapancsai erdő húzódik félkörben balra. Szigeti erdő, a Margitta szigeten áll. Fenséges vadon, dúsabb és mélyebb, mint a boki, és bédai. Főhercegek, királyok és császárok romantikája rezdül a rengetegben. A füzes mentén nád zörög, vaddisznó rejtőzik. Egy róka is elsompolyog az úton. Fönn sas kering. Mintha Pathé-film peregne. Lassú, szelíd az erdő élete; nem félemlít a sötétség, nincs izgalom, vad nyugtalanság. A főhercegi vadászkastély magányosan áll az erdő ölelésében. Benn a hallban sokágú agancsok. Fenségek és felségek trófeái. Több agancs fehér homlokcsontján ez az írás olvasható az évszám mellett: /. Wilhelm. Vilmos császár. Amikor utoljára itt járt, elragadta az erdő látványa. — Nem hittem volna, hogy ilyen fenséges ez az erdő, gazdag szépségeiben és vadjaiban. Eljövök ide többször is. Nem jött el azóta, és talán sohasem jön többé. Mi sem hittük volna akkor, hogy miért nem jöhet el, hogy az erdő aljában szerb őrök fognak strázsálni. Ezért csöndes, nyugtalanítóan csöndes az erdő. A" vonalon innen ember, állat békességben él, mert sohasem tudni, hol leskelődnek az új urak a bozótban, hogy orvvul támadjanak. A kocsiút átvezet a hídon, a baracskai dunaágon. Lefelé sás és nád nőtte be a medret, hinár nyújtogatja csápjait nagy foltokban. Itt-ott a kendőnyi szabad vízen liliomok virítanak. Vadkacsák és csibék bukdácsolnak közöttük. Ez a kép látszik a Ferenc-csatornán is. Felfelé rendezett, lefelé elhagyatott. A határon túl lakók sokat panaszkodnak emiatt. A Duna emelkedésekor rettegnek, örökké az árvízveszély fenyegeti őket. Bácska megmaradt földjének nincs asszimilációja, de a túlsó vidéknek is elviselhetetlen a mai uralom. Az úton bokáig ér a homok, ha szél jön, homokfelleg söpör végig. A határoszlopok körül friss kaparás, szabaddá tették a köveket. Gyakran van itt a kapának, lapátnak dolga, a homok befújja az oszlopokat. Szomorú egy államra nézve, hogy a határköveit minduntalan ki kell kaparni. A természet is ellenszegül Trianon alkotásának. örökös bizonytalanság kiséri erre az embert: mikor tévedünk el és mikor toppan elénk a szerb járőr. Tompa határában egy betonház áll a dombon a szerb oldalon. Blokkház. Betonerődítmény. A tetején nyílás, nagyítón keresztül gépfegyver csöve néz a magyar területre. A határvonal a szőlők között kígyózik. Kisebb erdő tűnik fel. Szinte meggyorsulnak a lépések, hogy a lombok védelmet nyújtsanak a forró nap ellen. Maradjunk csak a csapásban, egy lépést se jobbra, se balra! — szól a figyelmeztetés. A fák között és a vágáson semmi sem látszik. A blokkházból sem lát ide az őr. — Már itt voltak a járőrök, nem kell tartani semmitől. No de eléggé őrködnek a vermek. Nem értjük. — Nézzük csak, hogyan tűnnek el a göröngyök. A fák közé egy nagyobb hant repül. Semmi. Nagyot koppan, szétmálik. Még egy dobás. A levelek beszakadnak, a hant eltűnik. Lyukas a föld. Meg kell nézni közelebbről. Hosszú bottal tapogatózunk. A föld kemény. De pár lépés után keresztül szalad a hegyes bot a fű között. Néhány szúrás, a föld beesik. Kerek nyílás támad, mély gödör. Benne hegyes karó áll. . Farkasvermek. — Nézzünk csak oda. Mi az? A bokrok között szöges drót húzódik. Drótakadály. Amott spanyolbakok. Az első veremtől tovább, jobbra és balra egy lépés távolságokra egymásután leskelődnek a vermek, Több karó köré a verem aljában tüskés drótot is tekertek. Jaj annak, aki idetéved. Borzalom vár reá. Ha beleesik, a karó keresztülszalad rajta, felnyársalja. Biztos halál. Az egyik veremben döglött kutya, a karó felhasította a hasát. Rettenetes bűzt áraszt a forróságban. Harctér terpeszkedik köröskörül. Még csak ágyúbömbölés és gépfegyverkattogás hiányzik, rohanó katonákkal. , — Miért csináltátok ezt így ? — kérdezik a szerbeket. — A csempészek miatt. Nagyon sok csempész járt erre, csak így tudjuk őket megfékezni — felelik. A drótakadályok, a farkasvermek és a blokkházak tovább húzódnak Kelebia felé. A verfneket és a drótakadályokat csak gyakorlott szemmel lehet észrevenni. De száz és száz van, amelyet Ördögi fortéllyal rejtettek el. Elhiszi valaki, hogy a csempészek miatt állították fel a harctér eszközeit? A szerbek erődítésekkel akarják pótolni a természetes határt. Készülődés minden eshetőségre. Lázas félelem. A Duna-Tisza köze szabad felvonulási tér, háború esetén a csapatok könnyű előnyomulást találnak. Ezt igyekeznek a szerbek megakadályozni, harcteret, halálgödröket, drótsövényeket és betontornyokat építenek, hogy az előnyomulást megállítsák és visszaverjék. Kicsinyes félelem, de mögötte előretörekszik az igazság: ezt a földet erőszakkal, álnokul, jogtalanul vették el és erőszakkal tartják birtokukban. A sztratégiai pont Szabadkában csúcsosodik. A vasúti gócpontot vették el. Kelebiánál ismét áll egy blokkház. A vasútvonalon oszlop, a határt jelzi. A vonatok itt megállnak, a szerb kalauzok és fináncok leszállnak, felülnek a magyarok. Holt állomás, egyetlen hang sincs, néma mozgás. Az utasok fellélegzenek: Magyar területen járunk, hála Istennek — mondják egymásnak csöndesen. Sokszor este Kelebiára hallatszik a szabadkai harangzúgás, a sinek csikorgása, a gyárak szírénabúgása . . . A kocsiutakon a homoknak már feneke sincs. Megáll a közlekedés. Csak mezei kocsik járnak. •— Hogy lehet erre Szegedre menni? — Sehogy. Azazhogy gyalog. Röszkéig két és félóra az út, de jó ki kell lépni, onnan már bevisz a szegedi városi vonat. De jobb vonatra ülni, az a legbiztosabb. — Merre kell menni. — Bizony, fel kell utazni Kiskunhalasra, onnan Félegyházára és úgy Szegedre. — Mikor megy a vonat? — A délutáni vonat már elment, most már csak éjfél után fél 2-kor indul majd. Nincs más hátra, mint az, éjjeli vonattal utazni. Lassan múlnák az órák. Éjfél felé jön a csendőrség. Igazoltatás. Végre befut a szabadkai vonat. Konstantinápoly- -Athénből jön. Sok az utas. Halasra, Ceglédre, Kecskemétre, Pestre utaznak. Mind megszállt területről való. Halasig elég tűrhető a menetidő. Három óra. Átszállás Félegyháza felé, de csak egy óra múlva. Négy óra. Majd csak hamarosan Félegyházára érünk. Fütyül a kalauz. A vonat nem indul. Még egy fütyülés. Mehet. — Van idő reggelig, előbb úgy sem érünk Szegedre — szól valaki. Cammog a vonat, öt perc egy órának tűnik. Már reggeledik, mire Félegyházát kiált a kalauz. Átszállás a szegedi vonalra. Fővonal. A vonat gyorsan halad. Félnyolc, mikor a vonat a szegedi állomásra befut. Egy egész éjjelbe teilet Kelebiától Szegedig. Fáradt, sápadt emberek szállnak ki. Mindegyikük a rettenetes út hieroglifáit hordja magán. Trianon. Ezerkarú polip. A határmente letargiájába a Szent István ünnepek most mégis valami elevenséget öntenek. Innen is, túlról is egyhangra rezonál a nép lelke. A szerbek árgus szemmel figyelnek ezeken a napokon, a falvakban dob szól: augusztus 20-án munkanap van. Tíz év óta dobolják már. Az egyik bácskai faluban történt meg az eset. Szent István ünnepe előtt való vasárnap a prédikáció után így szólt a pap a néphez: — Kedden István gazda névünnepe lesz és ezért misét mondat. Derék ember István gazda, áldja meg az Isten. És minket is, hogy példája szerint élhessünk. A kis templom tele lett emberekkel. István gazda jött a nép közé. HE 3S3EE3EE3 elég példát találunk a málna ültetvényszerű eredményes művelésére. Hiszen Pilismaróton, Dunamocson, de különösen németajkú községeink egy részében, pld. Leányváron a kedvező jövedelmezőség helyes felismerése vezette a gazdákat, amikor már évekkel ezelőtt a málna rendszeres termelésére tértek át. A málna értékesítési lehetőségei valóban igen kedvezők; erdőitől megfosztott országunkban nem áll fenn az erdei málna versenye; konzervgyáraink és azok a telepek, amelyek a málnát levekké, illetve szörpökké dolgozzák fel, minden mennyiséget jó áron felvesznek. De a málna feldolgozott állapotban, vagy mint félgyártmány erősen keresett exportcikk is, különösen amióta az alkoholellenes mozgalom erőteljes terjedése a gyümölcsszörpök fokozott élvezetére utalja a fogyasztókat. Ebben az évben pl. a friss málnabogyó ára ömlesztve, nagy tételekben kg kint 80 fillér volt, míg a kosaras piaci árú kg ként 1.20—1.80 pengős áron kelt el. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy az ilyen málnaültetvények kellő jövedelmezősége hozzáértő kezelés mellett mindig biztosra vehető. Pontos megfigyelések alapján u. i. egy bokor málna évi termése — tekintetbe véve az első évet, amikor termés nincs és a második évet, amikor alig van még termés — átlag 750 grammra (háromnegyed kg) tehető, ami 70—80 fillér eladási árat véve alapul, bokronkint 50—60 fillér nyers jövedelmet jelent. A parlag, vagy más növények részére alig használható talaj megfelelő trágyázás, a fajták kellő megválogatása és gondos kezelés mellett rendszerint még mindig alkalmas eredmé nyes málnatermelésre, mert a mái nának mélyen és messze elágazó oldalgyökérzete távoli talajrétegekből is megszerzi a szükséges táplálékot, úgy hogy a növény nincs tisztára a közvetlenül környező talajra utalva. Azt az előnyös körülményt sem szabad figyelmen kívül hagynunk, hogy a málnaültetvény megmunkálása és kezelése nem nehéz feladat s azt hozzáértő gazda útmutatása mellett a legegyszerűbb mezei munkás is könnyűszerrel elvégezheti. A málnatelepeket ültetvényszerűén szokás létesíteni olyformán, hogy a gyökeres sarjhajtásokat 130 cm. sortávolságban és 60—80 era. növénytávolságra ültetik. Az egyes sorok között szabadon maradt ter — főleg az első években — főzelék és egyéo konyhai vetemények, vagy burgonya termesztésével kihasználható. E módszer alkalmazásával az első évek befektetési költségei részben meg fognak térülni. A málna tudvalevőleg erdőkben vadon is megterem; igénytelen növény, a soványabb talajjal is meg elégszik, de ez nem jelenti azt, hogy minden talajon nagy termést hoz. Legjobban tenyészik naptól védett helyen, északi fekvésben és termékeny földben, kétségtelen azonban, hogy valóban kedvezőtlen talaj- ós éghajlati viszonyok esetén is, megfelelő -trágyázás és kellő szakértelem mellett jövedelmezően termelhető. A kerítéssel ellátott kertekben pedig mindenütt ajánlatos a málnatermesztés. Nem célja e soroknak a málna poinológiai ismertetését adni. Legyen elég annyi, hogy megkülönböztetünk egyszer- és kétszertermő fajtákat, melyek a bogyó színét tekintve piros, sárga és csaknem fekete színűek lehetnek. A kedvező értékes!-