Esztergom és Vidéke, 1929

1929-08-11 / 60.szám

1029. augusztus 11 ESZTERGOM ét VIDÉKE. 3 kellene eltávolítania a gyomot és gazt a házatájáról, kinek kellene megöntözni a saját gyönyörűségét is szolgáló nem túlnagy kertecskét a háza előtt, hanem elvégzi maga. Szőrösszívű ember az, akiben annyi lokálpatriozmus sincsen, hogy ilyen csekély áldozatot sem akar magára vállalni. A város majdnem anyagi erőin felül dicséretes gondoskodással rendkívül sokat tesz az utcák csinosítása és tisztántartása érdekében. Sajnos, sokan vannak még, akik nem tudják kellőleg méltányolni ezeket a törekvéseket, tisztasági és szépérzékük még annyira fejletlen, hogy minden lelkiismeretfurdalás nélkül dobálják el az utcákon és sétautakon a papirost, gyümölcshéjakat és egyéb szemetet. Undok szokás, amelyet lehet szigorú rendőri intézkedésekkel is megszüntetni, azonban helyesebb a tisztaságra való ráneveléssel és a nagyközönség tevékeny ellenőrzésével kiküszöbölni. A reklámnak egyik legfontosabb eszköze a falragasz; nem közömbös azonban, milyen módon alkalmazzák. Az a mód, ahogyan nálunk ragasztják fel a különféle hirdetéseket, igazán megengedhetlen. Alig hoztak valamely középületet vagy magán házat rendbe, azonnal elrútítják azokat a rendszertelenül, csin és ízlés nélkül össze-vissza ragasztott hirdetésekkel. A hirdetőtáblák és oszlopok (különösen a felső részeken) üresek, annál inkább teleragasztják, a házak falait, a villamos oszlopokat, sőt újabban még az élőfákat is nyomtatványokkal, amelyeket az eső lemos és cafatokban tép le a szél, Ezen az anarchián sürgősen segíteni kell, ez sem kerül pénzbe; szükségtelen, hogy a jelenlegi cigányos kócosság tovább is elrútítsa a város külső arculatját és a rendhez szokott szemeknek állandó botránkoztatója legyen. S most néhány szót még a városszépítés leghatásosabb módjáról: a kertészeti díszítésről. Évek óta foKÜLÖNBSÉGEK. — Saját tudósítónktól. — Grenoble, 1929. aug. hó. Minden héten egyszer, néha kétszer is, nagy hangverseny van a grenoble-i városháza kertjében. Ilyenkor fényárban úszik a községtanács sokszázéves palotája s a város apraja-nagyja vidáman tolong a hangverseny pavilion körül, ahol a „Dauphinéi Trombitások" meg a „Községi Dalosegylet

tt

, egyes művészek énekszámaival váltakozva hintik a fenséges nép közé a zeneművészet égi mannáját. Ezeket a hangversenyeket bátran nevezhetjük a Dauphiné nyolcadik csodájának; a francia lélek előtt ép olyan megbámulni valók ezek, mint a Drac-hídja Pontá-Claix nél, vagy a sassenagei sziklabarlang földalatti labirintusa. Miért ? Mert zenei eredmények eléréséhez sok szor galom, önmegtagadás, — egyszóval fegyelem szükséges, a francia pedig természeténél fogva fegyelmetlen. Távolról sem olyan, mint a német, aki egy sereg egyesületet alapít mindenféle címen, bélyeggyűjtéstől fel és lefelé, csak azért, hogy az egyesületeknek legyenek szabályai, amelyeknek igáját pontossággal vonszolja, sajátmaga, vagy'a közérdek legkisebb látható haszna nélkül. M. Besseige-től, á la bajatiére i Ecole Normale (tanítóképző) igazgatójától hallottam, hogy ő mikor a háború előtt visszatért Németországból, ahol a földig hajlongó alázat, vagy a sarokösszeverő szalutirozás a foljebbvalókkal szemben az érintkezés módja, szinte meghökkent, hogy tanítványai, még ha az intézetben is lyik egy nagyszabású munka az utcák fásításával és az alkalmas területek parkozásával; legutóbb pedig egy merész újítással egyes útvonalainkon még gyepszegélyek és virágágyak is létesíttettek. Meg kell vallanom, magam is bizonyos aggodalommal vártam, mily sorsra jut ez a szokatlan újítás. Most már büszke örömmel állapíthatom meg, hogy közönségünk megszerette és meg is becsüli ezt a nem csekély áldozatot követelő szépítő munkát. Nyilvános kertünk nincsen, tereink elég kopárak és dísztelenek voltak eddig, azonban ma már van egy olyan kedves sétautunk, a Csernoch János-út, amelyért bármely város megirigyelhet bennünket. Vicinális Koppányok ugyan ezt a haladást is megkontrázták, de a közönség nem a zsörtölődőknek, hanem azoknak adott igazat, akik ebben a munkában közreműködtek. A „virágos Magyarország" mozgalmából kinőtt „virágos Esztergom" — sajnos — dacára lelkes hölgygárdánk közreműködésének, eddig kevés eredményt tudott felmutatni. Azt kelletett volna hinni, hogy ebbe a mozgalomba az üzleti élet is belekapcsolódik s kertészeink, lakatosaink és bádogosaink olcsó ajánlataikkal segítségére sietnek a publikumnak; nem olvastam egyetlen erre vonatkozó újsághirdetést sem s arról sem hallottam, hogy iparosaink akár a városnak, akár a Közüzemi Rt.-nek ajánlatot tettek volna a hidak és villamososzlopok virágkosarainak elkészítésére. Egy kis élelmesség, ötletesség és utánjárás nélkül az üzleti életben sem lehet boldogulni, a pénzt fel kell keresni s ha nincsen nagyobb vállalkozásokra alkalom, az üzleti „aprómunkát* sem szabad elhanyagolni, ha élni akarunk. Az utca esztétikájához hozzátartozik még valami, amit eddig hatóságainknak sem sikerült megoldani. Alighogy megszűnt (még pedig végelgyengülésben) a hatósági ebzárlat, érthetetlen, hogy honnét, de a találkoztak vele, vagy nem köszöntötték, vagy féíválról morogtak egy „Bonjour, Monsieur"-t. A feljebbvalót semmibe sem venni, rendelkezéseivel szemben szilárdan összetar tani: ez már vérében van a francia ifjúságnak. Mégis, — mint M. Besseige mondja, — nem lehet kívánni szebb eredményeket, mint amilyeneket ezek a diákok a kötelességteljesítés terén felmutatnak. Egyrészt, mert ezek a tanítójelöltek francia paraszt családokból valók, a francia parasztnak pedig mániája munkaszeretet, agyondolgozza magát a szó szoros értelmében s ezt a fanatikus munkaszeretetét magukkal viszik, bármely pályára lépjenek is. A francia tanítójelöltet az iskola naponta 12 és fél órán keresztül dolgoztatja s szorgalomban nincs hiány. Másrészt egy gondolat önfeláldozó, rajongó munkásaivá lehet tenni ezeket az ifjakat, ha a feljebbvaló meg tudja győzni őket okos szavakkal, hogy az az eszme szép, helyes, a közérdek szemponjából hasznos. Hadviselt franciák mondják, hogy így volt ez a háború alatt is a harctéren. Szó sem lehetett ott arról, hogy a francia katonát parancsnoka vakon bele vihette volna valamely vállalatba, amelynek céljával a ka tona nem volt tisztában. De ha a tiszt megértette századával, zászlóaljával, ezredével, milyen célt akar elérni s abból milyen haszon háramlik a közösségre: akkor az a század, zászlóalj, vagy ezred egy hajszálnyit nem tágított a kitűzött céltól, ha az utolsó emberig elpusztult is. Tehát van egy tekintély, amely előtt a fegyelmetlen francia is fejet kóborkutyák tömegei lepték el utcáinkat. Hiába van sétányvédelmi szabályrendeletünk, a szabadon fut. kározó kuvaszok, gazdáik szeme láttára teszik tönkre azt, amit mások nehéz munkával és költséggel megteremtettek. Bár nem vagyok konok felebbező, engedtessék meg nekem, hogy újra a tisztelt kutyatulajdonosok jóizlésére és belátására felebA földmivelésügyi minisztérium jelentése szerint ezidén a következő terméshozamra számíthatunk: Búzából kat. holdankint 6 99 mázsa, összesen mintegy 19.241,000 mázsa. A mult évben kat. holdankint 9*17 mázsa, összesen 27.001.211 mázsa termett. Rozsból kat. holdankint 7*23 mázsa, összesen mintegy 8.163.000 mázsa. Árpából kat. holdankint 7*76 mázsa, összesen mintegy 6.186.000 má zsa. Zabból kat. holdankint 7*23 mázsa, összesen mintegy 3.652.000 mázsa. Kukoricából ezidén igen jó termás mutatkozik. Az esős időjárás Még emlékezetes, hogy a kereskedelmi miniszter leszavaztatta az ország ipartestületeit arra vonatkozólag, hogy szükségesnek tartják-e az Országos Kézműves Kamara felállítását. A szavazás eredményére nézve a kereskedelmi miniszter most adott az érdekeltségeknek tájékoztatást a szavazás eredményéről, amely így számokban is nagyon érdekes. hajt: az a közérdek, és a közérdekek összessége — kevés kommunista töredék leszámításával — minden francia szentséges szent bálványa : a haza, Franciaország. S fejet hajt a francia azok előtt, akik a hazája szenvedéseinek részes tanúi a múltból, meg akik jövő nagyságának zálogai: a hadirokkantak és gyermekek előtt. A hadirokkant mindenki előtt kap jegyet a szinházi és vasúti pénztáraknál, az üzletekben olcsóbban vásárolhat, a villamoson kü lön ülőhelyek vannak fenntartva számára. S a gyermek I Milyen megkapó látvány a francia nagyvárosok utcáin, ahol a forgalom úgy zajlik, mint egy hatalmas folyó árja, amint egy anya megjelenik a gyalogjárdán gyermekével s át akar haladni az úttesten, a rendőr megállítja a közlekedést és átkalauzolja az út túlsó szélére a mamát és bébét. Sokszor olvastam és hallottam, hogy a francia család nem akar gyermeket, Franciaország el fog nóptelenedni. A polgári osztály, különö sen itt a vidétten — mert ne beszéljünk a párisi Faubourg Saint Germain ós Avenne de l'Opéra rothadt felső tízezréről — a francia kispolgár nagyon becsüli a sokgyermekes családot s legnagyobb öröme, ha szép, okos, egészséges gyermekei vannak. Már pedig a nemzetfenntartó etem nem a márki meg a bankár, hanem a szatócs, a mesterember és a paraszt 1 Hogy a családok erkölcsi felfogása szemmelláthatóan nemesedik,' abban nagy része van az Kgyház emelkedő tekintélyének. Vasárnap telve vannak a templomok s igazi belső áhítat, bezzek, egyben nem mulaszthatom el a hatóságok figyelmét is felhívni a sáskamódra felszaporodott ebekre és a velejáró veszedelemre. Szeretném, ha visszhangra találna ez a pár szó közönségünk lelkében; fogadják kérő szavaimat azzal a szeretettel, amilyen szeretetfel én azokat a közjó érdekében elmondottam. v. Saivós- Waldvogel József igen előnyösen befolyásolta a csőképződést. Kat. holdankint 10'28 mázsa, összesen mintegy 19.624.000 mázsa tengeri termésre van kilátásunk. A mult évben kat. holdankint 6*78 mázsa, összesen pedig 12.596.996 mázsa tengeri termésünk volt. Tehát ezidén kat. holdankint 3*50 mázsával, összesen pedig mint7.027.000 mázsával jobbnak ígérkezik a mult évinél. Burgonyából kat. holdankint 47*14 mázsa, összesen mintegy 22.688.000 mázsa termésre van kilátásunk. A mult évben kat. holdankint 31*73 mázsa, összesen pedig 14.705.052 mázsa termett. Tehát az idén több mint 7 millió mázsa burgonyával lesz jobb termésünk. A miniszter szerint az országban 329 vidéki és 41 budapesti ipartestület működik. A szavazásban résztvett 350 ipartestület (96*6%), nem szavazott 20 ipartestület (5 4 %), amelyből 1 budapesti, 19 pedig vidéki volt. A 350 testületből 214 (61.1 %>) szavazott az országos iparszerv felállítása mellett, 136 (38 9 °/o) pedig ellene. A 310 vidéki szavazó testületből 198 (63'9 °/o) szavazott a lelki szükséglet vezeti oda az embereket, nem hiú földi érdek. Itt nem jutalmat várnak a paptól azok, akik elmennek a misére; ezek a szegény abbék nem játszanak politikai szerepet, s így protekció sincs. Egyházi vagyon nem lévén, nem lehet földi javakra szert tenni. A francia papnak csak öröklött magánvagyona lehet, akkor is megosztja ezeket a javakat szegényebb oltártest véreivel. Ezek közül legtöbb igazán a hívek áldozatkészségére van utalva, de járjanak bár — mint nagyrészük teszi — szerényen és szegényen, szögestalpú bakancsban, a lelkük kincset ér és okos emberek irnak most egymás után könyveket arról, hogy Franciaország életének főerőssége, újjászületésének biztos ígérete ez az emelkedő tekintélyű kath. Egyház. S a papság ép úgy teljesítette kötelességét a legnehezebb időkben, ott kinn a vérmezőkön is. Engem igen megkapott, mikor a grenoblei székesegyház fekete márványtábláján elolvastam annak a sok—sok fiatal papnak és papjelöltnek a nevét ebből az egyházmegyéből, akik mint altisztek és közkatonák kiérdemelték a legnagyobb dicséretet, amit a francia ember kaphat: „Mort pour la Francéi" (MeghaltFranciaországért I") Ugyanaz az eszmény, ugyanaz a lelkesedés, ugyanazok a hajlamok meglehetősen eltörölték a választóvonalat az egyes társadalmi osztályok között. Kedves látvány az, amikor egy francia család leszármazottai az élet utjain a legkülönbözőbb társadalmi rangokat érik el, mégis olyan bájos harmóniában férnek el alkalomadtán a régi falusi viskó asztala Mennyi gabonatermésünk lesz az idén? MMMMMMMMMMMMMMMMMMMMMMMMMMMM Érdekes adatok az ipartestületi szavazásokról. Nem biztos, hogy felállítják az Országos Kézműves Kamarát.