Esztergom és Vidéke, 1929

1929-01-17 / 5.szám

Csütörtök 1929 jan. 17 9 Keresztény politikai és társadalmi lap Megjelen csütörtök és vasárnap Szerkesztőség és kiadóhivatal: Simor-utca 18—20., hova a lap szellemi Előfizetési ára: egy hóra 1*20 P. Egyes szám ára hétköznap (2 oldalas) részét illető közlemények, az előfizetési s hirdetési díjak stb. küldendők. 10 fillér, vasárnap (4 oldalas) 20 fillér. Kéziratokat nem adunk vissza. ,.... B t tl Főmunkatárs: VITÁL ISTVÁN. — Laptulajdonos és felelős szerkesztő : LAISZKY KÁZMÉR. A város földbirtokáról. i Esztergom város miként hasznosítsa a földbirtokát, bérbeadás, vagy hazikezelés útján? Ezen cím alatt látott napvilágot egy tanulmányom, illetve jövedelmi kimutatásom a város gazdaságáról, amelyre Schalkház Ferenc úr, Esztergom város gazdatisztje, az „Esztergom és Vidéke" 1928. évi 99., 100., 101. és az 1929. évi 2. és a 3. számában válaszolt. Ezekre a hírlapi közleményekre vonatkozó véleményemet a követke-, zőkben nyilvánítom: Schalkház Ferenc gazdatiszt úr az én röpiratszerű kiadmányomban a város költségvetése alapján egyoldalúan világítottam rá a város házikezelésű gazdálkodásának pénzügyi eredményeire anélkül, hogy ezenkívül a gazdaságban jelentkező, de a számadatokban kifejezésre nem jutó egyéb komoly értékeket is figyelembe vettem volna. A város 1929. évi költségvetési előirányzatának a képviselőtestület elé bocsátása alkalmával dr. Antony Béla polgármester úr kijelentette, hogy azt a városi számvevőség állította össze a rendelkezésére bocsájtott adatok alapján. Ebből a kijelentésből az világlik ki, hogy a számvevőség azért nem tüntette ki a költségvetésben a Schalkház Ferenc gazdatiszt úr által érintett komoly értékeket, mert azok nem lettek a számvevőséghez beszolgáltatva: amiből az következik, hogy én sem vehettem azokat figyelembe, miután létezésükről nem volt tudomásom. Minden gazdaságnak vannak olyan értékei, amik csak a gazdasági számadásokban lesznek nyilvántartva; amely értékeket azonban, mivel azok a jövedelemre befolyással "birnak, az évi költségvetési előirányzatban múlhatatlanul fel kell sorakoztatni, ha máshol nem lehet, úgy a „megokolás" vagy a „jegyzet" rovatban, hogy általuk a gazdaság tényleges vagyoni állapota és valóságos jövedelme minden kétely nélkül megállapítható legyen. Máskülönben ezek az értékek elrejtett tőkévé (értékké) válnak, ami a helyes számvitelnél a jövedelem csökkenésében, a város gazdálkodásánál azonban, ahol az elrejtett íőkék nagy tömege miatt semmi jövedelem nincsen, ott a deficit emelkedésében jutnak kifejezésre. P. o. felhozom, hogy az 1929. évi költségvetési előirányzat 90. sz. mellékletében a gépek beszerzésére szánt 5100 pengőt kivettem a kiadási tételből, hogy elrejtett tőkévé ne váljon és áttettem azt a holt leltár tőkéhez, hogy ott mint befektetés a gazdaságnak kamatozzon; a gépek ára (5100 P) pedig évi törlesztés címén csak a kopás vagyis elhasználás arányában teljesíttessék, illetőleg fizettessék, miáltal a gazdaság jövedelme 5100 pengővel emelkedett, a deficit azonban 3941 pengőre szál lott alá, míg ha benne hagyom a gépek 5100 pengő értékét a kiadási tételben, az ott elrejtett tőkévé alakul, amely nem kamatozik a gazda ságnak, a deficit pedig circa 5100 pengővel több, vagyis 9041 pengő lett volna. A számvitel szabályai szerint az épületek javítására évenként csak az épülettőke 1%-a van megengedve; ha ennél nagyobb az épületek tatarozására fordított költség, akkor a többlet az épülettőkéhez csatolandó, hogy ott kamatozzon és csak részletekben, az elhasználás mérve szerint törlesztessék. Éppen így vagyunk az állatok nevelésével is. Ha az évenként szaporodott érték emelkedést nem írjuk az élő leltár tőkéhez, úgy ezen ér tékemelkedésnek megfelelő pénzöszszeggel kisebb lesz a jövedelem, mert az állatok által elfogyasztott takarmánynemű pénzértéke már mint élő leltári tőke a kiadási tételben szerepel és ott mint elrejtett tőke nem kamatozik, így nem hoz jövedelmet a gazdaságnak. P. o. a vá ros gazdaságában van 8 drb. csikó ; ezeknek évi tartására a költségvetési előirányzat 89. sz. melléklete szerint szükséges 58 40 q zab á 20 pengő = 1168 pengő, 175*20 q széna á 4*80 pengő = 840 96 pengő, 58 40 q szalma szecska á 3 20 pengő = 186*88 pengő, összesen 2195 84 P, amelyből esik egy csikóra 27448 pengő. Ha ezen érték emelkedés az élőleltár tőkéhez lett volna írva, az esetben a 3941 .pengő deficit 2195*84 pengővel kevesebbet, vagyis csak 174546 pengőt képviselne, viszont az értékemelkedés mint új befektetés az élőleltárban kamatozná a gazdaságnak.) Bármilyen rossz karban vannak a bérben lévő szántóföldek, ha házikezelésbe vétetnek, azokért a tulajdonos város jogosan követelhet anynyi tiszta jövedelmet és az adót, amennyit a bérlők fizetnek a szomszédos szántóföldekért. Tudomásom szerint a dörögi bányatársulat csak a gyeptörési szántóföldek 60 holdas VI. dűlőjét birta a várostól haszonbérbe holdankint 90 kg. rozsért, mely dűlőt a röpiratomban én is a város legsilányabb szántóföldjének minősítettem. Ebből a 60 holdból 1824. év őszén 50 hold a város szegény polgárainak 1 holdas parcellákban adatott bérbe, amelyért azok 178 kgr. búzát fizetnek, ami 1929. évre 29 fillérrel 5173 pengő a költségvetési előirányzat a 93. sz. melléklete szerint, tehát kétszeresnél is több értéket, mint amenynyit a dorogi bányatársulat fizetett. A fönnmaradt 10 holdat a város megtrágyázta és 1925. évben házikezelésű bolgárkertnek használta. Ezen idő óta mezőgazdasági termelés űzetik rajta. A legrosszabb szántóföldön éppen úgy lehet okszerűen gazdálkodni, mint a legjobb földön, csak a jövedelem lesz kisebb a talaj termőerejének megfelelő arányban. Ha a házikezelésű földeken okszerű a gazdálkodás, p. o. első minőségű vetőmag, műtrágya és gépek alkalmazása mellett kellő időben eszközölt kifogástalan talajmunka folytán nagyobbmérvű istállótrágyázás nélkül is több termést kell elérni, mmt amit a szomszédos kisbérlő ugyanazon talaj és gazdasági viszonyok között az ő szűk gondolatkörében és hiányos felszerelésével felmutat. En a röpiratomban megállapított 311'5 hold házikezelésű gazdaság tisztajövedelmét 20,471 pengőnek tüntettem ki. Schalkház Ferenc városi gazdatiszt úr ezen gazdaság területét 340 ho'dnak mondja, tehát 28*5 holddal többre, ami a legrosszabb föld 51*73 pengő haszonbérével számítva 1474*30 pengő, amely hozzáadva a főösszeghez, a 20,471 pengőhöz, lesz az évi tiszta jövedelem 21,94530 p,amelyből esik a 340 holdas gazdaság 1 holdjára 64*54 pengő. Kubovich Ignác (Vége köv.) ny. kasznár. HIRBK. sflwiwn iniiiiiiMi—

imp mm •wwwiam A Szabad Egyetem e heti tanrendje: Szerdán: Este fél 9-től fél 10 óráig: Obermüller Ferenc reáliskolai igazgató: Modern pedagógiai törekvések. Második óra: A tehetségek kiválasztása. Pályaválasztási tanácsadó. Pénteken: D. u. 6—7 óráig: Dr. Raymann János reáliskolai tanár: Hat előadás a természettudományok köréből, ötödik óra: A termőföldről. Az előadások helye: a reáliskola III. oszt. tanterme. Beiratkozás a reáliskola igazgatói irodájában (Deák F. utca 2. sz. földszint 1. ajtó.) Gróf Mikes püspök a hercegprímásnál. A világkörüli útjáról nemrég visszatért gróf Mikes János szombathelyi püspök kedden városunkban tartózkodott és tisztelgő látogatást tett dr. Serédi Jusztinián bibornok-hercegprimásnál. Halálozás. Gyarmati József ny. igazgató-tanítót súlyos csapás érte. Felesége szül. Thuránszky Magdolna f. hó 14-én hossas szenvedés után életének 67. házasságának 52. évében meghalt. Temetése tegnap szerdán folyt le nagy részvét mellett. Esküvő. Kiffer Jenő esztergomi lakos, f. hó 20.-án d. u. fél 1 órakor vezeti oltárhoz a belvárosi plébánia templomban Rovács Mihály kedves leányát, Annuskát. Hermann miniszter Dorogon. Hermann Miksa dr. kereskedelmi miniszter vasárnap délelőtt vette át Dorog nagyközség díszpolgári oklevelet. A minisztert Forster Gyula helyettes államtitkár és Meskó Oszkár miniszteri titkár kisérték el Dorogra, ahol a bányatiszti kaszinó előtt Palkovics László alispán fogadta Hermann Miksát. A nagyközség díszközgyűlésén Kárer Lőrinc községi biró szavai után Morva Izidor főjegyző üdvözölte a minisztert, majd Schmidt Sándor bányaügyi főtanácsos mondott ünnepi beszédet, amely után^ Reviczky Elemér főszolgabíró átadta a díszpolgári oklevelet. Herrmann Miksa beszédében a magyar utpo'itikáról mondott néhány szót. Üj útépítési rendszerről kell gondoskodni már az autóforgalom miatt is és az útrendszert hozzá kell ehhez idomítani. Azonban nem elég elsőrangú országutakat építeni, mert sok községnek egyáltalában semmiféle utja nincs. Ezen a téren is fokozatosan kell haladni. Elsősorban a Budapest—bécsi útszakaszt kell rendbehozni, mert csak igy lehet arra számítani, hogy az' idegenforgalom emelkedni fog, Emellett nem szabad elfeledkezni a községekről sem, a következő feladat pedig az, hogy biztosítsuk az anyagi eszközöket. Be-zédét azzal végezte, hogy ezt a kérdést remélhetően sikerrel meg fogják oldani és az utóhálózatot ugy ki fogják építeni, hogy az hatalmas tényezője lesz a magyar közgazdasági életnek. A bányatiszti kaszinóban bankett volt a miniszter tiszteletére, amelyen Huszár Aladár dr. főispán Chorin Ferenc dr. felsőházi tag és Frey Vilmos országgyűlési képviselő mondottak felköszöntőt. Az üdvözlésekre Hermann miniszter válaszolt. A miniszter kíséretével a kora délutáni órákban utazott vissza a fővárosba. Hősi emlékfák. A kormányzó kezdeményezésére országos akció indult meg a világháborúban elesett hősök emlékének minden községben ligetek és facsoportok ültetésével való megörökítésére. A kegyeletes tervnek praktikus oldalai is vannak, amennyiben fában szegény Csonkamagyarországon ilyen módon sokszázezer fa kerülne elültetésre amelyek a bőségesebb csapadék és harrt- SAJÁT KÉSZÍTÉSŰ lepedő-vászon, köpper, törülköző, konyha- és kenyérruha, abrosz (nagyban és kicsinyben) legjutanyosabban beszerezhető házi szövött Pelczmann Lászlónál Esztergom, Széchenyi-tér 16. sz. (Saját ház.) Telefonszám 135. Házi kender szövésre elfogadtaük