Esztergom és Vidéke, 1929

1929-07-25 / 55.szám

Ötvenedik évfolyam, 55. szám Keresztény politikai és társadalmi lap Csütörtök, 1929 július 25 Szerk. és kiadóhivatal: Simor-utca 18—20., Megjelenik kétszer hetenkint. Előfizetési ára: egy hóra 1*20 P. Csütörtöki szám 10, vasárnap 20 fillér Főmunkatárs: VITÁL ISTVÁN. — Laptulajdouos és felelős szerkesztő: LAISZKY KÁZMÉR. Ifjúságunk jövőjéről Gondolkodóba|, esik az ember azon, hogy ha a magyar egye­temek összesen csak vagy két és fél ezer ifjú számára nyit­ják meg kapuikat, s a többi főiskolát is számbavéve legfel jebb úgy háromezernek válik lehetségessé, hogy az érettségi bizonyítványában aláírásukkal hitelesített felhatalmazással élve, főiskolai tanulmányokat folytat­hassanak, — mondom — az ember azon, mi lesz vájjon azokkal az érettségizettekkel, akiket a megállapított kontin gens nem foglal magába ? Merre mennek, mihez fognak ezek? Lesz-e módjuk és lehetőségük, hogy valamihez fogjanak, vagy lesznek — érettségi bizonyít­vánnyal a kezükben — lézengő ritterei a világnak, elégedetlenéi társadalomnak, gyujtóanyaga titokban készülhető robbanás­nak. Mikor ezeket a kérdéseket így sorjába felteszi az ember, akkor válaszképpen más valaki mindiárt ellenkérdést adhatna fel. És mi lesz vájjon azokkal, akiknek megadatik a mód és alkalom arra, hogy tényleg él­hessenek az érettségijükben biz­tosított jogukkal, mi lesz a fel­vettekkel, akik majdan megszer­zik jogi, tanári, orvosi diplomá­jukat, nem fognak-e ezek éppen olyan nagy, vagy talán még nehezebben megoldható prob­lémával szemben állni, mint a most kimaradottaknak, vagy ahogyan biztosan felfoghatják a dolgot, a kizártaknak bús tábora ? Erre a válasz a következő: valóban a probléma ép olyan súlyos, tán mivel a főiskolai diplomával, s így nagyobb igé­nyekkel birokról van szó, még súlyosabb, mint az előbb meg­nevezettekké, ám a kérdést ez­úttal mégis csak rájuk vonat­kozólag vetettük fel, próbáljunk tehát előbb ezekkel dűlőre jutni. Valamikép az az érzése van az embernek, hogy bizony nem­csak a szülőknek van erkölcsi kötelességük azon a téren, hogy ezeknek a maturUs tfjaknák a boldogulás lehetőségét ameny­nyire lehet — megadják, hanem — már csak azért is, mert egyébként szűkkeblűnek mutat­kozott velük szemben — magá­nak az államnak kellene hónuk alá nyúlni, s a megélhetési lehetőségeket útmutatásaival, ta­náccsal, de gyakorlatba állítás­sal, szóval valami módon való elhelyezéssel megkönnyíteni, mindent el kell követni arra, hogy a szellemi proletárok száma ne szaporodjék. Ha tel­jesen megszűnik a róluk való gondolkodás, ha nem látszik még a legkisebb szándéka sem a velük való törődésnek, akkor kész fc lesz az elégedetlenség, mely forrása a veszedelemnek. Ha van hatósági munkásköz­vetitője annak, aki kezével dol­gozik, meg kellene ezt szer­vezni a szellemi munka gyakor­lati terén elhelyezkedni akarók számára is. És folytatódjék az­után, hogy a másik kérdésre is megadjuk a feleletet, a gon­doskodás azoknál is, akik egye­temi diplomával a kezükben néznek szét és lótnak futnak gyakran meddő módon kenyér kereset után. Bármennyire nehéz a prob­léma, foglalkozni kell vele, sőt meg is kell oldani azt. Nem­csak egyeseknek tennénk vele szolgálatot, de az övékénél na­gyobb haszna lenne belőle a köznek, a közrendnek, a társa­dalmi békességnek. A törvényhatósági bizott­ság rendkívüli gyűlése. Komárom és Esztergom közigaz­gatásilag egyelőre egyesített várme­gyék törvényhatósági bizottsága mult hétfőn, július 22-én szenkviczi Pal­kovics László alispán elnöklete alatt rendkívüli közgyűlést tartott. A 78 pontban összeállított tárgy­sorozatból csupán az esztergomi ne­gyedik gyógyszertár ügye foglalkoz­tatta bővebben a bizottsági tagokat. A gyógyszertár ügye. Horváth Istvánné oki. gyógysze­rész engedélyt kért Esztergomban a város vasút felé eső részében felál­lítandó gyógyszertárra. A népjóléti miniszter véleményezés céljából az ügyet kiadta a városi hatóságnak. A városi egészségügyi bizottság a gyógy szertár felállítását nem ^ártotta szüksé gesnek, mig a tanács véleményezte a negyedik gyógyszertár létesítését. A képviselőtestület az egészségügyi bizottság javaslatát fogadta el és el ejtette a gyógyszertár ügyét, Dr. Sajó Lajos vármegyei tiszti főorvos javaslatára a vármegyei egész­ségügyi bizottság elé került, amely a negyedik gyógyszertár felállítása mellett foglalt állást. Végre az ál landó választmány útján a törvény hatósági bizottság elé került a gyógy szertár ügyében beadott kérvény. Az állandó választmányban dr. Mike Lajos és Mátéffy Viktor a vá rosi képviselőtestületi határozatot véd­ték, mig Schmidt Sándor ós Ghyczy Elemér a vármegyei egészségügyi bizottság javaslata mellett foglalt ál lást. Dr. Sajó Lajos vármegyei tiszti főorvos újra felsorakoztatta érveit, mire az állandó választmány szó többséggel a gyógyszertár felállítá­sát javasolta. A gyógyszertári kérvény tárgyalása. A törvényhatósági bizottság üló sén dr. Mike Lajos a gyógyszertár ellen foglalt állást, egyben kérdést intézett az iránt, hogy az állandó választmánynak hivatalból bent lévő tagjai ez esetben jogosan szavaztak-e. Kérte a komárommegyei bizottsági tagokat — és itt tévedésből az „ide­gen" szót használta, — hogy res­pektálják a város határozatát, vala­mint az esztergommegyei bizottsági tagok a komárommegyeieket támo­gatják komáromi ügyekben. Ghyczy Elemér perhoreszkájla az „idegen" szót és annak ad kifeje­zést, hogy az egyesített vármegyék törvényhatósági bizottságában min­denkor lelkiismerete szerint bírálja az ügyeket és asszerint is szavaz. A tiszti főorvos érveit és indokait helyesnek tartja. Mike Lajos dr. tévedésnek és nyelv­botlásnak minősíti az „idegen" szót, mert tulajdonképen azt akarta kife­jezni, hogy nem esztergomiak dön­tenek a város belügyében. Újból biztosítja a komárommegyei bizott­sági tagokat, hogy az esztergomme­gyei bizottsági tagok soha nem gör­dítenek akadályt a komáromi bel­ügyek elé. Gróf Zichy Ernő szintén az ál­landó bizottság javaslatát fogadta el. Dr. Zwillinger Ferenc dr. Mike La­jos törekvését támogatja és annak ad kifejezést, hogy a tárgyalás alatt álló gyógyszertár-ügy még jobban megérlelte az általa már oly régen követelt Esztergom városának tör­vényhalósági jellegét. Az elnöklő alispán kellő és meg Lajos dr.-nak az állandó választ mánynak hivatalból levő tagok szá vazati jogoultsága felől. A gyógy­szertár kérdését szavazás alá bocsáj­totta. A közgyűlés nagy szótöbbség­gel az állandó választmány határo­zatát fogadta el és igy az j eszter­gomi negyedik gyógyszertár iránti kérvényt pártolólag terjeszti fel a népjóléti miniszterhez. Különféle ügyek tárgyalása. Több felebbezés között szerepelt Esztergom város kerületeinek beosz­tása is. Már az állandó választmány­ban tiltakozott dr. Wipplinger Ödön Szenttamás és Vízivárosnak, mint választókerület megszüntetése ellen, de az állandó választmány elfogadta az új kerületi beosztást és ezt a közgyűlés is helybenhagyta. Fehér Gyula dr. Komárom város városházának belső berendezésére megszavazandó 40.000 pengő ügyé­ben kér felvilágosítást Komárom te­herbíró képessége felől, amit meg­kapva elfogadja az állandó választ­mány engedélyező javaslatát. Zwillinger Ferenc dr. szintén el­fogadja a javaslatot, ee a vármegye közgyűlési termének szegényes be­rendezésére is kér bizonyos össze­get fordítani. Az afispán megnyugtatja dr. Zwil­lingert, hogy már ezirányban történt intézkedés és ezzel a közgyűlés vé­get is ért. mmmmmmmmmmmmm Csökkentik a kirakodó­vásárok számát. A válsággal küzdő vidéki iparnak és kereskedelemnek esztendők óta han­goztatott panasza, hogy a kirakodó­vásárokon résztvevő vásárosok ver­senye miatt mind nehezebbé válik helyzetük. A vásárosok ugyanis nemcsak üzletileg támasztanak ver­senyt az iparosoknak és kereskedők­nek, akik pl. városunkban adót fizet­nek, hanem erkölcsileg is. Az a vásáros, aki többnyire csak évről­évre tér vissza. Nem törődik azzal, milyen árut ad el és rontja a hely­beli ipar és kereskedelem jóhirét is, aminek az a .következménye, hogy fogyasztóközönség szivesebben vásárol a nagyvárosokban, mint a helybeli kereskedőknél és iparosok­nál. A kereskedők gyakori panaszá­nak végül eredménye van. A kira­kodóvásárok intézményéhez egyelőre nem nyul hozzá a kereskedelem­ügyi miniszter, a vásárok számát azonban csökkenteni fogja. Az ujabb vásári határidők megállapításánál a kereskedelemügyi minisztérium ezt az elvet már meg is valósította. Strandfürdő cikkek Kemény­nyugtató felvilágosítást adott Mike J nél. Esztergom^ Széchenyi-tér 16. sz. (Saját ház.) Tele­fonszám 135. Házi ken­der szövésre elfogadtatik ö- SAJÁT KÉSZÍTÉSŰ lepedő-vászon, köpper, törül­I • közö. konyha- és kenyérruha, názi szövött legjutányosabbsn beszerezhető Pelczmann Lászlónál

Next

/
Thumbnails
Contents