Esztergom és Vidéke, 1929

1929-07-21 / 54.szám

1929, júliui 21. ESZTERGOM ét VIDÉKE. 3 És elgondoltam, hogy ez a lobogó lelkű nemzet az örök bekét is csak mint a háború egyik válfaját, ka to nás szervezéssel tudja elképzelni. M. Sangnier is kénytelen volt megvallani, mikor a jelenlévő kommunista ellenszónokok nagyon sarokba szorították, hogy bizony ha ellenséges támadás érné Franciaország szent földjét, ő mint törvényhozó, nyugodt lélekkel megszavazná a háborús költségeket. Hát ez az 1 A nagy szinész, A magyar szőlősgazdaság szempontjából nagyjelentőségű a szőlősgazdálkodásról és a hegyközségekről szóló törvény, amely május negyedikén lépett életbe. A törvény intézkedései mérföldköveket jelentenek szőlőmivelési érdekeink és adminisztrációink fejlesztésében és szolgálatában és az intézkedések alkalmasak arra, hogy szőlőgazdaságunkat a változott viszonyoknak megfelelően gyökeresen megreformálhassuk. A törvény végrehajtási utasítására, amely most jelent meg, minden törvényhatóság köteles intézkedni aziránt, hogy a területéhez tartozó elsőfokú közigazgatási hatóságok azokban a községekben és városokban, amelyek határában százötven katasztrális hold, vagy ennél több betelepített szőlőterület van, három hónapon belül megalakítsák a hegyA vadászatról szóló tilalmi törvény immár több mint négy évtized óta van érvényben. A tilalmi idők csupán egy ízben módosultak azóta, négy évvel ezelőtt kormányrendelet útján. A földmivelésügyi miniszter most ugy rendelkezett, hogy tekintet nélkül az általános vadászati tilalom idejére, tilos vadászni szarvasbikára október 16 tói augusztus 15-ig, szarvastehénre és szarvasborjura február 16 tói október 15 ig, őzgidára december 16 tói október 15-ig, A kereskedelemügyi minisztérium értesítette a Szent István-ünnepségek központi bizottságát, hogy a Szent István-hét alkalmából a Budapestre utazó vidéki és külföldi közönségnek 50 százalékos díjmérséklést engedélyezett. Azok, akik Budapestről 100 km-ig s ennél nagyobb távolságokról utaznak, a kedvezést már augusztus léétől kezdve igénybe vehetik, az ennél kisebb távolságokról utazók pedig augusztus 17-től kezdve részesülnek a félárújegyben. A kedvezmény feltétele, hogy legkésőbb augusztus 20-án d.e 9 óráig meg kell érkezni Budapestre. A visszautazás augusztus 20 án déli 12 órától kezdődhetik, s azoknak, akik 30 km-en belül eső állomásra utaznak vissza, augusztus 21-én éjfélig kell hazaérkezni. A 30 km-nél távolabb lakók 25 ón éjfélig kell hogy kiindulási állomáshelyüket elérjék. Az Államvasút felszólította a Magyar Folyam és a Dunagőzhajózási Társaságot, hogy a fenti tarifakedFranciaország. sikeresen végigjátszotta a történelem egyik tragikus fejezetét, most a felvonás közben cseveg — örök békéről — de a következő felvonás megint a régi rajongó hazafisággal találja a véres színpadon, mint Napoleon a grenobleihidon a 7. gyalogezredet. Addig megengedhet magának egy kis pacifizmust is. Grenoble, 1929. július. Dr. Csonkás Mihály. községet. Azokban a községekben, ahol a betelepített szőlőterületek együttes nagysága nem éri el a százötven katasztrális holdat, a hegyközségek megalakítása nem kötelező, de a törvény idevonatkozó szakasza szerint megalakítandó akkor, ha a hegyközségi kötelékbe bevonható szőlőterületek tulajdonosainak többsége a hegyközséget kívánja. A gazdálkodási célból rendszeresen telepített gyömölcsösök a hegyközségek megalakításánál a betelepített szőlőkhöz hozzászámítandók. Nem tekinthetők rendszeresen telepített gyümölcsösöknek azok a területek, amelyeken a gyümölcsfákat csak házi használatra szétszórtan, vagy utak mellett telepítettek. A földmivelésügyi miniszter és a belügyminiszter rendelete részletesen intézkedik a hegyközségek megalakításának módjáról. mezei nyúlra (lőfegyverrel) február 1-től szeptember 15-ig és (lóháton agarak használatával) január 1-től augusztus 31-ig, fácánra február 1-től szeptember 30 ig, fogolyra december 16-tól július 31-ig. A földmivelésügyi miniszter elrendeli még, hogy házigalambra minden időben tilos vadászni és ugyancsak a teljes tilalom vonatkozik a „hasznos vadra fényszóró alkalmazásával." A rendelet augusztus 1-én lép életbe. vezést szintén engedélyezzék, ez az engedélyezést egyfelől a budapest— bécsi, másfelől a budapest—bezdáni vonalakon történik meg A Déli Vasút és a Helyi Érdekű Vasutak a Mávhoz hasonló kedvezést adnak. A Budapesti Helyi Érdekű Vasutak pedig augusztus 19, 20 és 21-én adnak félárú jegyet azoknak, akik a felsorolt napok bármelyikén, legké sőbb délután 1 ig Budapestre érkeznek, vagy pedig innen bármely nap d. u. 5 óra után elindulnak. Igazolás egyik jegykedvezéshez sem szükséges, csup-tn a felutazáskor váltott egész jegyet kell megőrizni az ingyenes visszautazás céljára. Az utazás meg nem szakitható és a fentieken túlmenő kedvezést nem adnak. A vizűm a külügyminisztérium engedélyezése alapján ingyenes lesz azok javára, akik augusztus 14-e és 20 a közt lépik át a magyar határt. Össztánc vasárnap este a Kaszinóban. A tapasztalati lélektan az élet szolgálatában. A nevelőoktatás minden korban szorosan összefüggött a kor lélektanával, világnézetével és életfelfogásával, nem csoda tehát, ha ma " is szoros kapcsolatot keres a lélektannal s annak különösen az ujabb időkben igen kultivált fajával, a tapasztalati lélektanná'. Az az érdeklődés, mely ezzel s tudományággal szemben kiváltképpen a pedagógusok részéről mindinkább általánossá lesz, igazolni látszik E. Sprangernak, Németország kiváló pedagógusának 1927ben a berlini egyetemen tett kijelentését, mely szerint az egész pedagógia nyitját abban kell keresnünk, hogy az eddigi gépembert fölváltotta a lélek korszaka. Kétségtelen, hogy a XVIII-ik század fizikai és mechanikai felfogása, hála az emberismeret tudományát szorgalmazó két tudományág: a történelem ós élettan hatalmas fejlődésének, mindinkább kénytelen helyet adni a lelket kereső és elismerő lélektannak. Igaz ugyan, hogy az élettanból kiinduló lélektan még nem éri el a szellemtudományos lélektan magaslatát s a lelki jelenségeket a többi élet jelenségtől semmivel sem különbözteti meg, de a gépember atomszerű lélektanával szemben ez már lényeges fejlődóst jelent. Még tovább ment a lelki jelenségeket a többi életjelentőségtől már élesen megkülönböztető u. n. szellemtudományos lélektan s vele párhuzamosan fejlődött a pedagógia szempontjából annyira fontos jellemtudomány, a characterológia. Ha a pedagógia szempontjából a pszichológia itt vázolt fejlődésének praktikus értéket keressük, arra a rendkívül fontos megállapításra jutunk, hogy a lélek kultúrájának ez az aj korszaka közelebb visz bennünket a szebb, a teljesebb, a gazr dagabb élethez. Nem szabad ezt lekicsinyelni ma, mikor falankszterré átalakuló társadalmunkat, nagy üzemmé fejlődő államainkat ismét a minden életet és mosolyt megölő mechanizmus veszélye fenyegeti. Ha a psychológia ma fejlődési fokán semmi mást nem ért volna el, mint azt, hogy az embert visszaállította az élmények középpontjába, az embert ráeszméltette önmagára s önmagában a magasabb lényre s ugyanakkor az egyént lényeges vonatkozásba iparkodik hozni a közösséggel, ezért megérdemli, hogy minden kultúrnép s minden önnön nemesebb életét szerető nép azt magasra értékelje s annak minél nagyobb befolyást engedjen. Éppen itt van az a pont, melyen a tapasztalati lélektan s a lélektani laboratóriumok a pedagógusnak segítségére jönnek. Ez utóbbinak jelentősége nevezetesen világnézeti szempontból korántsem közömbös, ha elgondoljuk, hogy a tapasztalati lélektan egy egész csomó szellemtudományágnak psychológiai alapjait van hivatva mélyíteni, amilyenek a nyelvtudomány, eszthetika, kriminológia s különösen a psychológia. Hányszor kénytelenek ezek a tudományágak a felbukkanó kérdésekre magyarázatot a lélektantól s annak megállapításaitól kérni. S mi történik, ha a felelet nem a megfelelő helyről érkezik, hanem olyanról, mely a psychológia megállapításait a saját ferde világnézetének tendenciájával szolgáltatja, az objektív ellenbizonyíték pedig hiányzik, mert hiányzanak a tények megállapításához segítő eszközök és a szakemberek. Elég csak a freudizmusra s a psychoanalyziz ujabban széles körökben tárgyalt, a pedagógia szempontjából pedig sokszer elképesztő megállapításaira utalni. De van a tapasztalati lélektannak ezeken az apológiái szempontokon kivül igen fontos s ma különösen aktuális szociális jelentősége is. A pályaválasztás lebeg szemem előtt. Mikor az akarat elérte fejlődésének azt a fokát, amelyben nemcsak az élet egyes részleges mozzanatait, hanem magát az életet, annak alaki és tartalmi mivoltában teszi meg elhatározása tárgyául, azt mondjuk, hogy az ember pályaválasztás előtt áll. Ha már most az emberi természetet, a benne rejlő erőket, képességeket az életcélok sokféleségével szembeállítva szemléljük, nem lehet kétséges, mily nagy fontossággal bír az egyén és a köz szempontjából egyaránt, vaj ion az akarat az élet menetét önző, vagy szociális, erkölcsi, vagy erkölcstelen irányban befolyásolja-e. A tapasztalati lélektan feladata, hogy a fejlődő akarat tényeit, a természet lappangó erőit és hajlamait minél előbb és minél tökéletesebben felfedje a valláserkölcsös motívumoktól áthatott és irányított pedagógia számára. Fröbes, a kísérleti lélektan egyik legkiválóbb művelője, az élethivatások vizsgálatának eredményeképen az életcélok kialakításában a döntőszerepet három lélektani főfaktornak tulajdonítja: az értelemnek, az akaratnak és az érzelemnek. Az életcélok megválasztásánál e három faktor megvizsgálása alapján a tapasztalati lélektan döntő szerephez jut. Kettős ez a szerep: az egyik azoknak a lélektani tulajdonságoknak vizsgálatában és megállapításában áll, melyeket az egyes hivatások feltételeznek; a másik az alkalmazott lélektani eljárásban, vagyis inkább abban a módszerben merül ki, melynek segítségével az egyén tulajdonságai nyernek megállapítást s melyeknek alapján az egyén az egyik, vagy másik pályára utasíttatik, tanácsoltatik. Ennek a módszernek az alkalmazásával választható meg csupán valamely pálya úgy, hogy a hivatás az élettől el ne szakadjon, hanem, hogy úgymondjam a hivatás élhető legyen. Rendkívül fontos dolog ez, mert csak így biztositható az egyén számára az életöröm, a hivatásbeli öröm és megelégedettség, a köz számára pedig a fejlődés és az igazi kultúra, mely úgy akar használni a főznek, hogy az egyénről meg nem feledkezik. Sohasem fog ez megtörténhetni, ha a hivatás az életnek csak egy részét foglalja le s nem ragadja meg, s nem hatja át az egész lényt, az egész embert testében és lelkében a fennálló öszszes erők, képességek alapján s valami benső hajlamnak megfelelően. Csak így lesz lehetséges az egyén és köz szempontjából annyira fontos hivatásbeli hűség és kitartás akkor is, mikor a hivatásbeli ténykedés nem sikert és elismerést, hanem gáncsot és csalódást okoz — s biztosít a balszerencse közepette is derűt és boldogságot. Nyilvánvalóan egészen más lesz az eredmény ebben az esetben, mint akkor, ha a pályát az általa állított követelmények negligálásával, vagy akárcsak igen tökéletlen ismeretével s az egyén rátermettségének valószínű hiányával választják meg sokszor olyan szempontok miatt csupán, melyek egy esetleges közelebbi, vagy távolabbi részleges cél érdekében levőknek tűnnek fel s, ami még rosszabb, sokszor talán nem is a választó érdekét, hanem rajta kívül álló, idegen érdeket szolgálnak. A mondottakkal talán sikerül általánosságban rámutatni azokra a kapcsolatokra, melyek a tapaszta lati lélektan s annak művelését előmozdító lélektani laboratórium s a lelket elismerő és kereső szebb és gazdagabb élet között fennállanak. Három hónapon belül meg kell alakítani a hegyközségeket. Módosították a vadászati tilalmi időket. i « « ascaai wm aa " *•* w* aa • Félárű lesz az utazás és ingyenes a vizűm Szent István-hetében.