Esztergom és Vidéke, 1929

1929-06-09 / 43.szám

V Szerk. és kiadóhivatal: Simor-utca 18—20., Megjelenik kétszer hetenkint. Előfizetési ára: egy hóra 1*20 P. Csütörtöki szám 10, vasárnap 20 fillér Főmunkatárs: VITÁL ISTVÁN. — Laptulajdonos és felelős szerkesztő: LAISZKY KÁZMÉR. Sötét kép vigasztaló keretben A városi képviselőtestület legutóbbi közgyűlésén, az 1928. évi zárszámadások letárgyalása alkalmával városunk gazdasági állapotainak rendkívül érdekes részletei kerültek megvilágítás alá. Dr. Antóny Béla polgármester és László István pénzügyi tanácsnok a város cselekvő és szenvedő viszonyait csoportosítva állították össze. A kétségtelenül nagyon megterhelt közönség önkéntelenül is súlyosabban látja a helyzetet, mint amilyen az, mert a terhekkel szemben nem látja csoportosítva azokat a közvetve és közvetlenül jövedelmező beruházásokat, melyek ha most súlyos helyzetet hoztak is a város polgárságára, de idővel meghozzák gyümölcsüket és könnyítenek a jövő nemzedék anyagi helyzetén. Lapunk, mely mindenkor reálisan foglalkozott városunk gazdasági kérdéseivel, nemcsak felvilágosítással akar jelenleg szolgálni a lakosság széles rétegeinek, hanem óvni is akadja újabb igények támasztásától és ismételten sürgnti az állam hathatós támogatását o árosunk részére. Amikor számszerű adatokat sorolunk fel terheinkről és létesített intézményeinkről, célunk jobb belátásra, méltányos bírálatra és tárgyilagosságra birni sokakat, sőt némi vigasztalást is akarunk nyújtani a kétségbeesők részére. A legutóbbi évtizedek alatt vámosunk minden irányú fejlesztése nagyon szűkösen és lassú tempóban történt. Ha élni akartunk az adott uj helyzetben és viszonyok között, gyorsabb tempóban kellett létesítenünk olyan beruházásokat, melyek nemcsak megélhetésünket biztosítják a jövőben, hanem a legnehezebb időben munkát, keresetet is biztosítottak a dolgozók széles rétegeinek. Esztergom 1921-ben azon szerencsés helyzetbe került, hogy teljesen adósságmentes lett. Ma a város összetartozása 3.853,420 pengőre rúg. Ebből 1.817,553 pengő amortizációs és 2.036,867 pengő függőkölcsön terheli a várost. A város összvagyona 9.897,080 pengő értéket képvisel, aminek a teher 40%-át teszi ki. A város összjövedelmének, bevételének az évi kamatok 21%-át emésztik fel. Eme sivár képnek azonban nagyon enyhítő keretül szolgál, hogy amíg 1914-ben 700,000 pengő volt az adókivetés öszszege és 120%-os pótadóval dolgozott a város, 1928-ban 650,000 pengő kivetett adó után csak 50%-os volt a pótadónk és ha tudjuk és csoportosítva látjuk mindama beruházásokat, melyeket rövid idő alatt jobb jövő reményében létesítettünk. Saját kezelésünkbe vettük a villamos üzemet, autóbuszokat vásároltunk. Ma mind a kettő a Közüzemi Rt. kezelésében van ugyan, de nagyon is számottevő jövedelmet biztosítanak a városnak. Megépítettük a vízvezetéket, mely önmagát amortizálja. Megszereztük az erdészeti szakiskolát, mely nemcsak nagy indirekt hasznot hajt fogyasztásával városunknak és egy városi erdőtisztviselőt takarít meg, hanem az erdő szakszerű kezelésével növeli erdeink értékét is. Helyet adtunk az üdülőtelepnek és ezzel nagyban emeltük a közfogyasztást, ami szintén szép indirekt hasznot jelent. A városi gazdaság beruházásával megvetettük alapját egy olyan városi gazdaságnak, mely ha még ma nem is nem is mutathat fel nagy jövedelmet, de erős biztosítékot nyújt a jövőre nézve. Lehetővé tettük az érseki nőnevelő létesítését, amivel biztosítottunk magunknak idegen pénzt és nagy munkaalkalmat nyújtottunk. Az útburkolatokkal, csatornázással, az öntözőkocsival hathatósan biztosítottuk idegenforgalmunkat, ami szintén felbecsülhetetlen indirekt jövedelmet jelent. Építettünk és építünk városi iskolát. Eltekintve a nagy munkaalkalomtól, ezzel tartoztunk gyermekeinknek. Ha most szembeállítjuk ezen direkt és indirekt hasznot hajtó intézményeket és számokban ki nem fejezhető azon körülményt, hogy a nagy munkanélküliség alatt százakat juttattunk keresethez, talán még sem volt intézményeink létesítése felesleges és nem olyan kétségbeejtő a város gazdasági helyzete, mint amilyennek azt sokan a nagy terhek nyomása alatt látják. Kétséget kizárva, egy időre meg kell állanurik és csak a legszükségesebbre szorítkoznunk mindaddig, amíg terheinkre nem kapunk méltányosabb feltételek mellett hosszabb lejáratú kölcsönt, ami csökkenteni fogja jövedelmeinket felemésztő kamat százalékát és módot nyújt a tőke törlesztésére is. Tudva azt, hogy városunk vezetősége teljesen átérezve a súlyos helyzetet, már is törekszik hosszúlejáratú kölcsön megszerzésén és az állam segítségét is sürgetni fogja, bízunk egy jobb városi jövőben. N—o. Feloszlott az esztergomi és a komáromi általános tanítóegyesület és űj egyesületbe tömörült. Szerdán délelőtt összejöttek az Esztergom ós Komárom-megyei tanítók, akik az Általános Tanítóegyesület tagjai és közgyűlést tartottak a Fürdő szálló nagytermében. A közgyűlés délelőtt 10 órakor kezdődött, a tanítók nagyszámú részvételével. A vezetőférfiak közül ott láttuk: Sághy Imre dr. kir. tanfelügyelőt, Lepold Antal dr. prelátuskanonok, egyházmegyei főtanfelügyelőt, Mátéffy Viktor prépost-plébánost, Simon Lajost, az Országos Tanítószövetség főtitkárát, Brenner Antal dr. városi főjegyzőt, a polgármester képviseletében, Wiesenbacher József népművelési titkárt a két vármegye plébánosait, hitoktatóit és az egyesületek tanítóképviselőit. Rákosi Károly, dorogi igazgató tanító, az esztergommegyei tanító egyesület eddigi elnöke, nagy beszéddel nyitotta meg a közgyűlést, üdvözölve a megjelent előkelőségeket és a tanítóságot. Ezután Sághy Imre dr. kir- tanfelügyelő beszélt, kiemelte a vezetése alatt álló tanító ság munkáját, amely a legszebb eredményről, tanítói szorgalomról és agilitásról tanúskodik. Sághy Imre kir. tanfelügyelő után felszólalt Lepold Antal prelátus-kanonok, Mátéffy Viktor országgyűlési képviselő, Brenner Antal dr. főjegyző és Simon Lajos szövetségi főtitkár. Mindannyian őszinte támogatásukról biztosították a tanítóságot. Ezután feloszlott a két egyesület és megválasztották az új tisztikart. Eddig Esztergom vármegyének is és Komárom vármegyének is külön tanító-egyesülete volt, de mivel a trianoni határmegállapítás szerint a két vármegye csonka lett, szükégessé vált az egy egyesületbe való tömörülés. Sághy Imre dr. szorgalmazta a mielőbbi egyesülést, hogy annál eredményesebb legyen a tanítói munka és a népművelés. A tisztikar megválasztása előtt korelnöknek Hegedűs János volt szőnyi igazgatót kérték fel. Nagy szavazattöbbséggel a következő tisztikar vette át Komárom ós Esztergom egyelőre egyesítettt vármegye Általános Tanítóegyesület vezetését. Elnök: Rákosi Károly dorogi igazgató tanító 75 szavazattal Kotucs János 49 szavazatával szemben. Alelnök: Tóth Sándor, másodalelnök: Nagy Imre, főtitkár: Ferdinand István dorogi tanító, titkárok: Jetiinek István és Machacsek János, pénztáros : Szederkényi Kálmán, ügyész: Gróh József dr. ügyvéd, szerkesztő: Vécs Ottó, ellenőrök : Gábriel István és Ráczkó István, könyvtáros: Hajnali Kálmán. Végül kijelölték a választmányi tagokat és felolvasták az alapszabályokat. Ezenkívül a programmban szerepelt Sághy Imre dr. kir. tanfelügyelő értekezlete és Bárdos József igazgató felolvasása. Mivel azonban az idő nagyon előrehaladt, mindkét szám elmaradt. Sághy Imre értekezlete helyett röviden a kultuszminiszter által javasolt tanítói tanfolyamok megszervezéséről beszélt. Megemlítette azt a szándékát is, hogy Komárom és Esztergom vármegye tanítósága részére egy tanítói lapot is fog megindítani. Itt említjük meg, hogy a tanítói lap megindítása Komárom és Esztergom vármegye eredményesebb oktatásának az érdeke és kérjük a tanügy barátait, támogatásukkal legyenek segítségére Sághy Imre dr. kir. tanfelügyelőnek. A közgyűlés egyéb megbeszélésekkel es indítványokkal ért véget. Egy órakor a Fürdő szálló terraszán kétszáz teritékes ebéd volt, amelyen több szép beszéd hangzott el. tr SAJÁT KÉSZÍTÉSŰ lepedő-vászon, köpper, törülköző, konyha- és kenyérruha, abrosz (nagyban és kicsinyben) legjutányosabban beszerezhető házi szövött Pelczmann Lászlónál Esztergom, Széchenyi-tér 16. sz. (Saját ház.) Telefonszám 135. Házi kender szövésre elfogadtatik