Esztergom és Vidéke, 1929
1929-05-26 / 39.szám
magyar községnek, potom 35 ezer holdnak Jugoszláviától való visszacsatolása a Csonkaország testéhez. Ennek méltányosságát a jugoszláv képviselő kivételével az egész határmegállapító bizottság elismerte, még a jugoszláv kiküldött is hajlandó lett volna arra, hogy mindkét fél érdekeit szem előtt tartó valamelyes megegyezés jöjjön létre, de mikor a jugoszláv kormány saját kiküldöttét dezavuálta és az ügy a népszövetség, a Millerand igazságát képviselő hires Népszövetség elé került, ott nemcsak elposványosodott teljesen, de kiderült Vargha képviselő nyilatkozata szerint az is, hogy e vend vidék sohasem került volna a szerbek birtokállományába, ha a legfelsőbb tanács határozatát utólag Tardieu, a szerbek javára meg nem hamisította volna. De már az égi igazságot meghamisítani nem lehet. Ha az a gyilkos gól visszapattan, akkor elküldőjét sebezheti halálra ! Nagy ünnepséggel szentelték püspökké dr. Breyer Istvánt. Huszonkilenc év óta nem volt, püspökszentelés Esztergomban. Utoljára Vaszary Kolos hercegprímás gróf Csáky Károlyt szentelte püspökké a Bazilikában, 1900. június 27-én. Közel harminc év után tehát ismét láthattuk a püspökszentetés gyönyörű szertartását, Brey er István trisipai püspököt Serédi Jusztinián dr. biboros-hercegprimás szentelte fel, pünkösd napjának Szentlelketváró nagy ünnepén. Kilenc óra előtt pár perccel a Nagyboldogasszony harang jelezte, hogy Serédi Jusztinián bíboros hercegprímás kíséretével elindult a palotából. A Bazilikában egybegyűlt előelőségek és hivők figyelve várták a megérkezést. Pont 9 órakor a Bazilika oszlopcsarnokába^ feltűnt Serédi Jusfetinián biborosthercegprimás, mögötte Breyer István és a főpapok. Felzúgott az orgona, a kórus az Ecce Sacerdos-t énekelte Büchner Antal karnagy dirigálása mellett. Breyer István ünnepélyes, szelíd arccal ment a főpapok között. Á szentélyben két oltáron égett a gyertya. A padokban előkelőségek harcoltak. A törökök sem tétlenkedtek. Halálos elszántsággal védték a várat s fenn a tornyokon a félholdat. — Halljátok, már újra szól a gyaur bűvölő zenéje. Ott áll a hegyen. Ha nem némítjuk el, csatát vesztünk, meglátjátok — szólt egy janicsár a várbeli törökökhöz és Szenttamás hegyére mutatott. A tetőn Balassa Bálint állt. Harci nótákat zengett tárogatóján a csöndes alkonyatban. — No, most, Bálint, a legszebb dalt — bíztatták Balassát a magyar vitézek. — A törökök is szívesen hallgatják. Ágyú dörrent. — Hogy a Mohamed szakállába vesszenek valamennyien, hát mit akarnak? — riadtak fel a vitézek. A törökök mindjobban tüzeltek. — Rohamra! Mátyás főherceg vitézei vadul rohantak le Szenttamásról. Balassa Bálint jegelői járt. — Bátran vitézek, utána majd játszóm a legszebb dalt. Nem játszotta el. Ágyúgolyó csapott le előtte, a füstös vas feléje gurult és ledöntötte Bálintot. — Bálint, mi bajod ? — Semmi, csak elestem. — De a lábad hol vagyon? — Semmi, semmi .. .nézd! vitézeink a várfokon ... a magyar zászló ... én eljátszom a legszebb dalt... Add ide a tárogatóm ... ültek. A templom hajóját is megtöltötték a hivők. Sokan eljöttek vidékről is. Számos egyesület volt jelen. Az előkelőségek között ott láttuk gróf Klebelsberg Kunó dr. kultuszminisztert, a kultuszminisztérium nagy küldöttségét Gévay- Wolf államtitkárral az élen, Madarász Istvánt, Baranyai Jusztin egy. tanárt, Zsemberi István ny. főispánt, Krywald [Ottó prépostot, Bednárz Róbert apátplébánost, Túri Béla prelátus-kanonok, országgyűlési képviselőt, Baranyay Lajos vezérigazgatót, Vécsey Aurél bárót, Wenkheim Frigyes grófot. Az esztergomiak közül jelen voltak : baráti Huszár Aladár dr. főispán, szenkviczi Palkovics László alispán, Reviczky Győző főszolgabíró, Antony Béla dr. polgármester, vitéz Szivós-Waldvogel József és Bergmayer Antal ny. tábornokok, Schmidt Sándor bányaügyi főtanácsos, Perger Kálmán dr. rendőrfőtanácsos, Hajdú István primási jószágkormányzó, Gróh József dr. és Etter Ödön vezérigazgatók, Einczinger Ferenc festőművészt, a helyőrség és a hivatalok vezetői és még mások. Ezenkívül a szentély mindkét oldalán a főkáptalan tagjai foglaltak helyet. Serédi Jusztinián dr. biboros-hercegprimás díszes ornátusba öltözött. Szcitovszky prímás 1856-ban a Bazilika felszentelésére készítette ezt az ornátust. A pásztorbot Simor hercegprímásé volt, aki azt 1886-ban Budapest székesfővárostól kapta ajándékba jubileumára. A díszsüveg is Simor Jánostól való. Breyer István gróf Csáky hercegprímás ruháját vette fel. A pásztorbot kohl püspök hagyatéka. A szentelés szertartásában Glattfelder Gyula csanádi és Hannauer A. István váci püspök segédkezett. Résztvettek még Mészáros János budapesti érseki helynök, Báthy László, Babura László, Drahos János, Csárszky István prelátus-kanonokok, Számord Ignác tb. kanonok, Meszlényi Zoltán érseki titkár, Eitner Elemér Ákos főszékesegyházi sekrestyeigazgató és még többen. Esthy Miklós világi pápai kamarás diszőrséget állt. A püspökszentelés szertartása a pápai bulla felolvasásával kezdődött. Serédi hercegprímás latin felszólítására Meszlényi Zoltán pápai kamarás olvasta fel a pápai mandátumot. Ezután a püspöki fogadalom következett, majd megkezdődött a lépcsőima, amelynek végeztével a szertartás legkiemelkedőbb része keltett mélységes áhítatot. A Mindenszentek-litániája után a biboros-hercegprimás és a két segédkező püspök Breyer István felé fordult és hangosan mondották: Vedd a Szentlelket. Y 1 Breyer István fejét ekkor bekötötték fehér kendővel, a kar pedig a Veni Creator Spiritus-t énekelte. A himnusz első versszakának eléneklése után a hercegprimás szent krizmába mártotta ujját és megkente Breyer István fejét, mondván: ke nessék föl és szenteltessék föl a te fejed mennyei áldással a főpapi rendben, az Atyának és Fiúnak és Szentléleknek nevében, Amen. Antifona után Breyer István mindkét kezét is megkente a felszentelő bíboros hercegprimás. A szertartás harmadik felemelő része a püspöki jelvények átadása volt. Breyer István átvette a pász torbotot és a gyűrűt A püspöksüveg és a keztyű átadása is áhítatos szertartás keretében folyt le. Végül a beiktatás következett. Breyer István teljes püspöki díszben helyet foglalt a főoltáron elhelyezett széken és ezzel megboldogult Kohl Medárd püspök örökébe lépett. Befejezésül a Te Deum zengett fel a templomban, Serédi Jusztinián dr. bíboros hercegprimás intonálására a hivők együtt énekelték Breyer István püspökkel a hálaadó imát. Háromszoros Ad multos annos után a felszentelő bibornok-hercegprimás bókecsókot adott Breyer István püspöknek. A szertartás és a mise befejeztével az új püspök áldást osztott, végigment a templomon, hogy mindenki részesülhessen első püspöki áldásában. A püspökszentelés után a szemináriumban küldöttségek és egyesületek tisztelegtek az új püspöknél. A püspökszentelésen egy arany és egy ezüst kenyeret, egy aranyozott és egy ezüstözött hordóban bort és két gyertyát vittek a szertartás közben. Ezek az új püspök ajándékai voltak Serédi Jusztinián hercegprimás részére. Az ezüstözött és aranyozott hordót Hajdú szentgyörgymezői pintér, a díszes kenyereket pedig a Szatzlauer cukrászüzlet készítette. Két órakor ebéd volt a primási palotában. Az ebéden részt vett a biboros-hercegprimás, gróf Klebelsberg Kúnó gróf, Hanauer István, Glattfelder Gyula és Breyer István püspökök, Gévay-Wolf államtitkár, Huszár Aladár főispán, Palkovics László alispán, Antóny Béla dr. polgármester, Madarász István miniszteri tanácsos. Drahos János, Fehér Gyula prélátus-kanonokok és Meszlényi Zoltán érseki titkár. Serédi Jusztinián biboros-hercegprimás felköszöntőt mondott az új püspök tiszteletére. Őszinte barátság nyilvánult meg az olaszok részéről Esztergomban. Róma alkormányzója és harminc szenátor városunkban. Alig fejeződött be a püspökszentelés szertartása a Bazilikában, pünkösd vasárnapjának egy másik nagy eseménye következett. Budapestről Esztergomba érkezett Róma alkormányzója, harminc szenátor és több olasz szerkesztő kíséretében. Az olaszok látogatása kétszeresen megtisztelő, egyrészt, mert meleg barátságot hoztak városunkba, Magyarország szülőhelyére, másrészt pedig, mert pünkösd nagy napján jöttek el hozzánk. Fogadás a városházán. Két nagy autóbuszon érkeztek meg az olaszok. A városháza erké lye alatt ünnepélyesen várakozott Esztergom város vezetősége, a közönség nagyszámú részvételével ős a levente-zenekarral. Itt történt a bemutatkozás. Zambra Alajos dr. egyetemi tanár mindenkit bemutatott az olaszok közül Antóny Béla dr. polgármester képviseletében megjelent Brenner Antal dr. főjegyzőnek és a többi városi előkelőségnek. Megérkezett: Paoló d'Ancora gróf Róma város képviseletében, Carlo Caffarelli, a magyarbarát olaszok egyesületének titkára, Fausto Lechi, a bresciai történelmi akadémia elnöke, a máltai-rend lovagja, Ave roldi ezredes, a lovassági tisztek egyesületének elnöke, gróf Bettoní máltai lovag, Arturo Marpicati, az olasz kir. akadémia alkancellárja, a fascistapárt képviseletében, báró Augusto Monti delta Corte, Mario Carli, az Impero főszerkesztője, Renato Petitto, a Corriere d'Italia szerkesztője, Rodolfo Orociani, a Balilla intézmény sajtófőnöke, Maria Sangiorgi, a Resto del Carlino külpolitikai szerkesztője, Simooni, a római Messaggero kiküldöttje, Giulio Bucchi, az Impero munkatársa, Franco Oszkár, a Corriere della Sera budapesti tudósítója, Antonio Finardi, a budapesti olasz fascio vezetője, Antonio Widmár, olasz követségi sajtófőnök, Fächer Béla Budapest székesfőváros képviseletében, De Huszka római magyar követségi sajtófőnök, Gerevich Tibor dr. egyetemi lanár, Zambra Alajos egyetemi lector, Kaszlner Jenő egyetemi tanár Pécsről és mások. Többen féleségüket is elhozták. A városháza nagy tanácstermében Brenner Antal dr. főjegyző üdvözölte a vendégeket olasz nyelven. A köszöntőre d'Ancora alkormányzó válaszolt, Olaszország őszinte barátságát fejezte ki. Gerevich Tibor egyetemi tanár azonnal tolmácsolta d'Ancora szavait, amelyek szerint az olaszok örömmel veszik a szeretetteljes fogadtatást, meghatotta őket, hogy olasz nyelven hangzott el az üdvözlés. A hercegprímásnál. A vendégek ezután a primási palotába mentek, a Széchenyi-téren összegyülekezett közönség lelkes éljenzése mellett. A primási palota előcsarnokában Meszlényi Zoltán dr. pápai kamarás, érseki titkár és Lacza István primási levéltárnok üdvözölte az olaszokat. A palota kis fogadótermében nemsokára megjelent Serédi Jusztinián dr. bibornok-hercegprímás, hódolatos tisztelet és örömteljes üdvözlések között. Tízperces fogadás után a hercegprimás őeminenciája beszédet is intézett a látogatókhoz, röviden megemlékezve Esztergom történelmi múltjáról és jelenéről. A bazilikában, a kincstárban és a vár bástyáján. Közel egy óra hosszat a primási képtár gazdag gyűjteményét szemlélték meg az olaszok. Nemcsak a a vendégek nagy része, hanem különösen a gyűjteményhez hozzáértő professzorok és régészek fejezték ki csodálatukat. A primási palota parkjában körsétát tettek, több fényképfelvétel készült és magukról is készítettek felvételt. Mosóselymek nagy választékban Virág és Szántónál 2*18 pengőtől.