Esztergom és Vidéke, 1929

1929-05-19 / 38.szám

lat olyan tény előtt, amelyet úgyszólván az egész egyházmegye közvéleménye várt. Bizalom és szeretet kisérik főpapi cselekedeteiben s a sziklák mellett elég termékeny talajt is fog a megmunkálásra találni. Áldás lesz a vetésen, amelyet hinteni fog a lelkek földjébe. Az Úr szőlejének munkásai szintén lelkes vezérüket várják benne. Szent Pál példáját látják személyében, hogy mindenkinek mindene legyen apostoli szellemével. Szeretet fogadja őt, ki szeretetet támasztott eddigi, munkában gazdag életével s papi megértő gondolkodásával. Bátor hitvallással, szerető odaadással vesz részt lelkileg az egész esztergomi egyházmegye a püspökszentelésen. Érezzük, hogy Breyer István áldozatos munkásságán csakis Krisztus képét íogjuk látni. Eddigi élete bizonyíték arra, hogy az Isten szeretet igéivel fog fegyverkezni ott is, ahol sokan a hatalom vasát veszik fel. A hitélet nagy kertjének lesz íőkertésze, főpásztorunknak első tanácsosa, a papságnak testvéries főnöke s minden egyházi ténykedésében a Szentlélek hárfása. Lecsapolója lesz a lélek betegségeinek, hogy helyettök felfakassza az „élő vizek" üde kegyelmi forrását és megmunkálja ahol kell, a szikes lelki talajt is. Egyéni vértezete nem hez feltétlenül az építkezéshez feltétlenül a romvárosból vitték oda a nagy köveket, két óriási monolitheot is, amelyek a templom előterének a lejáratát mintegy őrzik és ezért az egész keresztény templomnak valami ókori pogányszerű jelleget adnak. A belseje teljesen sima falak, minden dísz nélkül az oltár is egyszerű, az orgonát egy régi harmónium helyettesíti, ellenben egy gyönyörű, régi, cédrusfából teljesen kifaragott és dúsan aranyozott szószék van. A mennyezeten pedig látszik a gerendaszerkezet. A hátam megett az én indiángyerekeim nevetgélnek rajtam, hogy annyira megcsodálom a szép aranyozott szószéket. Égy nagy faragott oszlop árnyékában elfogyasztjuk az ebédünket, nekem alig jut mert az én kis indiánjaim nagyon éhesek és mindent elesznek előlem; azután pedig egy végső pillantással elbúcsúzunk ettől a néma romvárostól, hogy felkeressük a híres Titicaca-tavon lévő két legérdekesebb szigetet, Oda is a vonat visz, már nem villamosított, hanem gőzmozdonyú. Remek látványt nyújt a havasok és dombok között elterülő kristálytiszta vizű, zöldes szinben játszó tó. Ez a világ legmagasabban fekvő a szárnyaló ditirambok tolmácsoló ját, hanem a hit mélységeibe való merülést jelenti, mely abban az arányban nő, ahogy a lelkiség kultusza egyre világosabban dereng. „Vir Dei"nek, az Isten férfiának tartjuk őt, aki az egyházkormányzásban verőfényes lelki életet, példát és igazságot fog előmozdítani. Keményfy K. D. » *vm i—i m min mm v A Szent Anna-templomi plébánia. A kath. hitközség megalakulása ügyében tartott ertekezletén szóba jött és lapunkba is belekerült a helybeli Szent Annatemplom lelkészségének plébániává való átszervezése. Egyesek úgy tüntették fel a dolgot, mintha az én ambícióm lenne az új plébánia létesítése; sőt vád gyanánt is felhozták, hogy ez bizonyos akadályt gördít a belvárosi hitközség megalakulásának útjába. Nem tudom, ki találta ki ezt, de annyit mondhatok, hogy tévedés, mert ha akartam volna, valószínűleg már régen keresztül is vittem volna ; hiszen, ha valamibe belekezdek, nem szoktam megállani a félútón; annál is inkább keresztülvihető lett volna, mert az új plébánia alapja már régen le van fektetve. Ami pedig a kath. hitközség megalakulását illeti, annak bármily megnehezítése teljesen távol áll tőlem, sőt azt nemcsak hasznosnak, hanem szükségesnek is tartom, habár a megalakítás módjára nézve — tertava, majdnem négyezer méter a tenger színe felett. 8340 négyzetkilóméter nagyságú, igen mély és állítólag néhány helyen feneketlen. Sok helyen olyan széles, hogy az ember azt hiszi, tengeren jár. A tavon „kis gőzhajók bonyolítják le a forgalmat, leginkább az idegen, a turista számára ; az indián falukból a lakosság a tavi közlekedésre nem a kis gőzösöket használja hanem a saját gyártmányú csónakot, a balsát amelyet pálmaharáncsból igen ügyesen készítenek és eléggé vízhatlan is. Szeles időben még vitorlákat is feszítenek ki rajta, mely azután eléggé festőies látványt nyújt. Erről a tóról azt regélik, hogy a mélységében temérdek kincs van elsüllyesztve. Ugyanis amikor Cuzcó fővárosát és a« többi inkavárost is a spanyolok elfoglalták, az inkafőpapok a sok arany és drágakőkincseket a spanyolok elől a tóba süllyesztették. Huszonöt sziget van a Titicacatavon, köztük a két leghíresebb a Nap és a Hold szigetek. Az elsőről egy igen érdekes monda vagy íiéprege kering. Az első inkakirály mint a napisten gyermeke, itt ereszkedett le a felhőkből, hogy az inkabirodalmat megalapítsa. Király és főpap lett, a népét pedig megtanította földmészetesen — meg van a saját véleményem. Ha már felvetették az új plébánia szervezésének gondolatát, tartom magam annyira illetékesnek, hogy e kérdéshez hozzászóljak. Először is határozottan kijelentem, hogy a Szent Annatemplom lelkészségének plébániává való átszervezése a hitéletre nézve áldásos, a vallásos és erkölcsös népművelés érdekében pedig nagyon is szükséges. Esztergom I. kerületében csak egy plébánia van tízezer kath. hívővel, akiknek száma valószínűleg még emelkedni fog. Mivel pedig a város, az építkezések folytán, épen a déli irányban, a Szent Anna templom felé terjed, természetes, hogy ezen a részen kell létesülnie az új plébániának, amelynek templomául szolgálhat a stílszerűen épített és művészileg díszített Szent Anna-egyház. Nem én vagyok az első, aki így gondolkodik és nem is új eszme ez, hanem több mint 80 éves. Magának Rudnay Sándor biboros-érseknek, aki a prímások közül oly sokat áldozott Esztergom felvirágzásáért, ez volt a terve a Szent Annatemplom építésével. De különösen ez volt a szándéka annak a tudós és áldozatos lelkű papnak, aki alapját vetette meg a Szent Annái lelkészségnek, s ez Gsatai Szabó János, esztergomi születésű egyetemi tanár, váradi kanonok volt. Ez a nemeslelkű pap a Szent Annatemplom építésekor annak közelében, a mai lelkészi házban szokta tölteni a szüneti időket, munkára és mindenféle egyéb hasz nos dolgokra. Behozta a nap dicsőítését, imádását mely azonban csak látható képe volt láthatatlan világteremtőjüknek, a Paehacamának. A nép, vagyis az indiánok földeket kaptak, amelynek az egyik részét a saját célra, a másik részét pedig az inkakirály számára művelték meg. Az inkakirályok és főpapjaik gyönyörű palotákban laktak, ezeknek a romjai még ma is jól láthatók, úgyszintén sok fürdő-rom is. Ma, alig néhány indián él ezen a szigeten és nem egyszer fordul elő, hogy ezek a szegény késői utódok, szántás vagy kapálás közben, arany, ezüst és bronztárgyakat találnak. A tó második érdekessége a Holdsziget. Itt a Pachacama tiszteletére az inkakirályok egy szent helyet tartottak fenn, amelynek a szolgákban tisztaéletű minden testi hibától ment szüzek állottak. Ezek voltak a szentély kiválasztottjai, itt élték életüket a napkultusznak szentelve. A szentély és a napszüzek templomának romjai még ma is láthatók. Ezen a szigeten sok a virág, gyö nyörű vörösvirágos nagy fák magukra vonja a figyelmemet; ez a Kantuta fa, az egykori inkák és a mai indiánok szent fája. de évközben is többször hazarándult édes anyja látogatására s így tanúja volt annak, miképen emelkednek a remek stílű templom szilárd falai, hogyan domborodik a merész kupola; jelen volt akkor is, amidőn az építtető Rudnay kardinális 1831ben megáldotta a kupola keresztjét s azt feltétette. Szabó János tudta, hogy e templom megépítésére 80,000 forintot áldozó és a kereszt feltétele után pár napra váratlanul elhunyt Rudnay az új templomnak nem hagyhatott vagyont, mert mindenét — egész a szekvesztrumig '— a Bazilika építésére szentelte, azért már ekkor elhatározta, hogy a Szent Anna-templom mellett plébániát alapít és e célra áldozta Összes vagyonát; ugyanis az 1857-ben kelt végrendeletében házát, szántóföldjeit és rétjeit a Sz. Anna-templomnál létesítendő plébániára „pro erigenda parochia" hagyta. A hála indít arra, hogy Szabó János jellemzésére néhány adatot itt közöljek. Ritka nyelvtudós volt; állítólag Ferenc Józsefet, a későbbi királyt is ő tanította nyelvekre. Szerény, takarékos, egyenes jellemű és jószívű férfi volt, aki Kollár István plébánost 1848-ban kimentette az osztrák fogságból. A keleti nyelvek még biztosabb elsajátítása végett beutazta a Szentföldet, ahonnét nemcsak erősebb tudással tért vissza hazájába, hanem a szőlőműveléssel foglalkozó esztergomi földműves nép okulására Palesztinából különös faj szőlővesszőket is hozott, s azokat az Ispita- és Szarvashegyen levő szőlőiben elültette, amelyek már július elején érett fürtöket hozAz utolsó inkakirály, — mint a tizenkét elődje is, — ezeknek a virágzó városoknak és szigeteknek hatalmas uralkodója, a Spanyol bevonulásig, csendben és békében uralkodott. Amikor 1532-ben az első spanyol conquistadorok, köztük mint vezér Pizarró és a többi „hódítók" leginkább európai kalandorokból alakult söpredék megtámadta a nagy inka birodalmat bekövetkezett a napország bukása. Pénzéhségből, végigseperték, ezt a nagy országot és az erőszak a virágzó nagy városokat majdnem egyenlővé tette a föld színével. Az utolsó szerencsétlen inkakirályt Huáscárt börtönbe vetették, később vizbe fojtották; ennek féltestvérét Atahualpát pedig, amikor élete megmentéséért egy egész teliszoba aranyat igért a spanyoloknak, azok azt elfogadták, de hálából Cuzcó főterén lefejezték. Az inkanép elvérzett, a maradványa elszéledt egész Délamerikában, le a Tűzföldig, az örökös hó és jég hazájáig, a mai indiánt pedig megtizedeli az Európából behozott civilizáció. Schayné Gangl Githa ö- SAIAT KÉSZÍTÉSŰ lepedő-vászon, köpper, törül- Ol I r I ' r I Esztergom, Széchenyi-tér . . köző. konyha- és kenyérruha, ff Ql(*JVT\2l llíl 1 á^7IAfk^ll 16. sz. (Saját ház.) TeleLi-I C^AUAtf abrosz (nagyban és kicsinyben) • vlUfc-I I ICU II I L-C&O&lUilCIl fonszám 135. Házi kenlICLáCI >Mí£UwUll legjutányosakban beszerezhető mmm—

_

mumm9BUmaaaaaaauuauuummun —M

•.mmmm der szövésre elfogadtatik