Esztergom és Vidéke, 1929

1929-03-31 / 25.szám

ma is csak azokkal az elvekkel lehet betölteni, amit ez az ünneplő rend képvisel." A nagy,' figyelemmel hallgatott beszéd után Nádler István állott fel s az alábbiakban méltatta a jubiláló bencés-rend érdemeit: „Azok után a szép szavak után, amelyekkel Gróh képviselő úr a Bencés-rend 1400 éves működésének, különösen hazai szempontokból való jelentőségét méltatta, engedtessék meg nekem a tanárembernek is, hogy a jubiláló rend civilizáló, művészi, tudományos és nevelői munkásságát bemutassam. Egész őszintén megvallom, hogy nagyon kevés emberi történés váltott ki bennem olyan, szinte döbbenettel párosult és mégis felemelő érzést, mint amikor a közelmúlt napokban fénnyel és melegséggel megült bencés-ünnepség eszmei tartalmának fenséges arca a térbeli ki terjedtség beláthatatlan keretében az idő patinás glóriájával megvilágítottan lelkembe dobbant. És most, amikor felszólalok, érzem, hogy a közlésre váró anyag kimerithetlen gazdagsága, a térnek és időnek kolosszális méretei; melyekben az eszméiket megvalósították, lenyomnak, megbénítanak és félek, hogy emlékezetem a dicsőséges mult eleven valóságainak csak holt képét tudja megrajzolni e rövid méltatásban. Úgy volna most jó, ha Flammarion korlátlan fantáziája egy 1400 fényév távolában lebegő bolygóra röpítene bennünket, hogy a földről megérkező sugarakban, mint valami lebilincselően érdekes, hatalmas mozifilm jelennék meg lelkünk vásznán a bencésrendnek civilizációt és kultúrát teremtő imádságos, munkás, alkotó élete. És látnók Őket 1400 év távolában, akkora térségben, mint Itália, Germania, Frankhon, Brittannia és Hispánia, a kavargó, örvénylő népek áradata közepette, hogyan rakják le a vallással és a szelídítő erkölcsökkel a társadalmi élet alapjait s mentenek meg pusztulás halálából az életnek népeket. És látnók, hogy a kiirtott erdők szűz humuszába hogyan eresztik bele először a porhanyító ekét, s a még nedvesen feketéllő hantok közé hogyan hullatják először az élet magjait, amelyek biztosabban kötik le a bolygó népet, mint vezéreik parancsszava. Pereg a film, halad az idő, változnak az események . . . Kolostor épül a hegyháton, a sziklaormon, négyszögű udvarai, nemesen egyszerű szűk cellákkal. Mellette azonban tágasán, téresen hatalmas falak emelkednek, bolt bolt fölé, ív ív fölé hajol, száz munkáskéz sürögve fárad, köztük az építőmester testvér rajzzal a kezében ; tervei szerint alakul a mennyet földre varázsoló román kupola s az égbetörő imádságos gótika. Készül, díszesedik, gazdagodik a templom, a középkor emberének imahelye, képtára, múzeuma, törvényháza, mindene. A mívesházakban is serény munka folyik, művészi munka. A festők ecsetje alatt színesen alakulnak a képek ... A Megfeszített aszkétikus arcán melegpirosan ömlik a vér ..., a Szűz Anya egész lényén bájjal ömlik el a szelídség és szeretet... A szomszéd teremben vannak a szkriptorok. Gémberedett ujjakkal irja-rója a talán csak tegnap elkészült pergamenre a nehézkes gót betűket a hajlott hátú szerzetes. Ki tudja hány évtized óta rontja vele vakulttá a szemét ? Ez Ötödfélév óta írja a bibliát, a másik azt a Graduálét kerek nyolc hónapja. Ez a fiatal itt Aristoteles Etikáját, az meg Platón dialógusait másolja, az ott Archimedes tóteleit örökíti meg, amaz Homerost és Thukitidest fordítja nemzeti nyelvekre. Hangtalan, néma, de a tudomány és költészet szeretetétől lángoló buzgóságal mentik át rég letűnt szellemóriások kincseit az utókorra, számunkra ... A sűrűn beírt pergamenek a másolók kezéből az illuminátorok és miniátorok kezébe kerülnek, akik angyali türelemmel diszítik a remek iniciálékkal és pazar keretdiszekkel, amelyeken most is örömmel legeítetjük szemünket. A finom növényomamenseken pufók angyalkák és tündérkék űzik ártatlan játékukat, mintha csak a művész lelkének derűjét akarnák visszatükröztetni .. . És gördül a film . . . Iskolában vagyunk. Mindegy, hogy hol ... a Temze partján-e, vagy a Szajna, a Rajna mellett? Béda ül-e a katedrán, vagy Alkuinus? Ugyan korán kezdték a munkát! Hiszen még csak hat óra van .. . Pedig már zsolozsmáztak, misét is hallgattak. Tanulmányuk az akkori kor tudománya : a hét szabad művészet.. . 9-ig tanulnak, akkor lesz a második mise, elvégzik a hórákat, s délután három óra hosszán át megint lesz mit felírni az emlékezet táblájára. Oda bizony, mert a könyv szörnyű ritka és drága dologi Tudományos munkájuk azonban korán sincs kimerítve a klasszikushumánus ismeretek művelésével Ott fáradnak az exakt tudományok úttörői között is. A montekasszinói Konstantin orvostudományokkal foglalkozik, Alkuin és Hrabanus Maurus fizikát Írnak, az első anatómiát Konstantinus Afer készíti, az első dinamót Jedlik Ányos, a magyar bencés ... De ki győzné figyelmes hallgatással, magam meg emlékezettel, hogy mind felsoroljam őket, a tudomány fáradhatatlan munkásait l A beszédes film megértette velünk, hogy amerre csak jártak szerte a nagy világban, nyomukban mindenütt élet, termés, civilizáció, kultúra fakadt. A mai nagy nemzetek számára ők voltak hosszú századokon át a világosság, a fény, az ész, a tudomány, és ami mindezeknél több, ők voltak a lelkiség, akik példájukkal és szavukkal vágyat tudtak kelteni egy nemesebb, magasabb, esz ményibb élet, a ternészetfölötti élet után. De hogy e szerény méltatás valamelyest is teljes legyen, nem hagyhatom megemlítés nélkül, hogy, bár a rend nemzeteken fölül álló, a be lőlük toborzott tagok révén nemze tiekké, a nemzeti élet szerves részeivé lettek. Ott vannak a béke munkás mezején ép úgy, mint a harcok forgatagában, mindenütt elől, kereszttel kezükben. Ott véreztek Mohácsnál ... a magyar szabadságharc kürtjei Czuczor Riadójára riadtak ... S ha elült a harc, ott voltak, ahol a romokat kellett eltakarítani, sebeket gyógyí'ani, gyászoló sziveket megvigasztalni . . . Érzelmeik népünk érzelmei, egyik-másik rendtag dalait ma is éneklik hazaszerte. Megfigyelik népünk szórakozásait s esztergomi bencés ismertette meg régi nemzeti táncainkat velünk és a világgal. Lepergett a vázlatos film . . . Nincs is már szükség reá. A többit közvetlen tapasztalásból tudjuk. A sokszázados áldott munka folyik tovább. Az ősi regulák szellemében, a krisz tusi hit erejével, az élni-halni kész lonszeretet gazdagságával s az ifjúság velükszületett szeretetével ott vannak a magyar kiszélesedett munkamező minden terén s — most már egészen a szellemi és lelki kultúra művelésének élvén — 1400 év bevált tapasztalataival rakják le ifjainkban, a szebb magyar jövő egyetlen reményeiben, a vallásnak, az erkölcsnek és nemzeti érzésnek azon ígéretes magvait, amelyektől várjuk a megváltó termést: a keresztény integer Magyarországot I Mélyen tisztelt Uraim 1 Övék volt a munka, Istené az áldás 1 A mi szavunk csak ennyi lehet : hála és köszönet! Azt hiszem, az Önök érzelmeit tolmácsolom, amidőn a jubiláló bencésrendet nemzedékek sorsát alakító kulturális és hazafias működéséért lelkem egész melegével köszöntöm s feléjük az elismerés pálmáját nyújtom. Lelkesen csatlakozom a polgármester úr azon javaslatához, hogy városunkban is 120 éven át kiváló sikerrel dolgozó magyar bencésrendet e ritka alkalomból Esztergom szab. kir. város közgyűlése ragaszkodásáról, állandó szeretetéről és nem múló hálájáról biztosítsa." A lelkes éljennel és tapssal fogadott beszéd után a közgyűlés a polgármester indítványára elhatározta, hogy mindkét beszédet jegyzőkönyvében megörökíti. F^HWWHBP^I Mennyi pénz és adósság van Esztergomban viszonyítva más városokhoz? Erre az érdekes kérdésre nézve olvastunk számadatokat az Eszter gomi Kereskedelmi és Iparbank Rt. folyó évi március hó 23-án tartott közgyűléséhez intézett jelentésében. Ezen adatok szerint ugyanis 1928. június 30-án az esztergomi pénzintézetek betétállománya 4.872.000 P volt s ugyanakkor ezen intézeteknél ott felvett kölcsönök cimón 10.673.000 P-vel tartoztak. Ezen tételeket egybevetve hasonló városod adataival, az állap^thó meg, hogy az esztergomi pénzintézeteknek jelentékenyen több jetétje volt, mint például Sopron 1.593.000 P, Veszprém 4.046.000 P, Cegléd 4.725.000 P, Kiskunfélegyháza 1041.000 P, Nagykőrös 4.024.000 P, Vác 3 357.000 P, Balassagyarmat 3.560.000 P, Gyula 1.929.000 P, Makó 4.428.000 P, Hódmezővásárhely 3.947.000 P — városoknak, — mely városok közül Esztergomot legjobban Cegléd közelíti meg, — mig ugyanezen városokban a tartozások összege sokkal kisebb volt, mint Esztergomban és a betét tekintetében hozzánk legközelebb álló Cegléden is csak 10.169.000 P volt. E statisztikai megállapítások azt igazolják, hogy Esztergom úgy a betétek, mint az adósságok tekintetében vezet a hasonló, sőt a nagyobb városok között, amiből arra lehet következtetni, hogy Esztergom gazdasági élete intenzivebb sok más nagyobb népességű város gazdasági életénél. Hiszen Esztergom lakosainak száma 17.963 míg a fenti városok közül pl. Makón 37.141, Cegléden 36.929, Kiskunfélegyházán 36.797, Nagykőrösön 28.701, Vácon 19.365, Hódmezővásárhelyen 60.922, Gyulán 24.908, Sopronban 35.248, Vesz prémben 15.586 a lakósok száma. Szomorú jelenség, hogy az elmúlt évben ez a statisztika romlott, mert ía volt is Esztergomban betétemelkedés, de ez csak 50%-a volt a mult évinek, míg az eladósodás erősebb tempóban haladt, mint az előző években. Ennek okozója, hogy a mult évi kiadós termésünknek nem volt piaca. Különösen a bor órtékesíthetlensége sújtotta le a mi vidékünket annyira, hogy az év vége felé a kölcsön kérők egy része adói fizetésére vette fel kölcsönét. Amidőn azonban az intézet ezt a fenti statisztikát közli, egy fontos körülményre nyomatékosan figyelmeztet. És pedig arra, hogy a tartozások szaporodását nem szabad csak Esztergom és környéke terhére írni, mert az esztergomi pénzintézetek kölcsöneik tekintélyes hányadát Esztergomon kivül helyezik el. E helyen egyszersmind azt is megjegyezzük, hogy az Esztergomi Kereskedelmi és Iparbank Rt. említett közgyűlésén a közgyűlés mély sajnálattal vette tudomásul, hogy elnöke, dr. Walter Gyula c. püspök, nagyprépost, ált. érseki helynök betegsége miatt meg nem jelenhetett. E helyett felolvastatott a közgyűléshez intézett irata, amelyben a mai gazdasági élet nehéz viszonyait ecsetelvén, a helyzet kulcsát a gazdasági élet erősítésében s a belföldi tőkeképzés fejlesztésében találja meg. Az évi jelentós, nyeresógfelesztás és választások egyhangú elintézése után dr. Antóny Béla polgármester szólalt fel. Reámutva azon nehéz küzdelemre, amelyet ma minden közület folytat a megélhetésért és előhaladásért, megállapítja, hogy két rokon tényező, a szüntelen munka és a fillérek félrerakásából álló takarékosság azok a tényezők, amelyek lehetővé teszik a gazdasági élet lassú de állandó emelkedését. A munka is, meg a takarékosság is áldozatos életet jelent, de a mai nehéz viszonyok között szüntelen áldozatokkal lehet csak tovább vinni a közéletet. Örömét fejezi ki az intézmény fejlődése felett, mert ez nemcsak a részvényeseké, de Esztergom városáé is és elismerését nyilvánította a vezetőség eredményes munkájáért. Katb. bitközség alakítása Városunkban megalakítandó kath. hitközség érdekében Mátéffy Viktor prépost plébános a 111. kerület híveit márc. 25.-én a Belv. Kath. Olvasókörben összehivatta, hol a nagyszámban megjelentek előtt meggyőző szavakkal fejtegette a magalakítandó litközség szükségét és előnyét, s a kath. hivek tömörülésének jelentőségét. Különösen kiemelvén, hogy e szervezet megalakulása szolgálni fogja a hitélet elmélyítését, a kath. öntudat emelését és a vallásos nevelés és oktatásügyet, úgy az iskolák keretein belül, valamint a népművelés terén egyaránt. Hangoztatta, hogy a hitközség szervezésénél nem a fizetendő díj vagy adó a vezető eszme, — annál is inkább nem, hisz templomunk kegyura a város, mely templomunk szükségleteiről mindig a legnagyobb szeretettel gondoskodik, — hanem igenis a kath. hívek közt a lelkikapcsolat létesítése, kiépítése és fokozása. A fizetendő díjakra meg jegyzi, hogy a hitközség megalakulása után tekintve azon nemes célokat melyeket ott szolgálni kívánunk, egy minimálisra redukált évi csekély hozzájárulást el sem tudna hinni, hogy ez bármely kath. hívőnél különös nehézséget okozna, fagyon jól ismeri híveinek anyagi helyzetét és soha sem tudna reájuk olyan megterhelést róni, mely lelkűkből panaszt fakasztana. Ezután felolvasta és ismertette a hitközségi alapszabályokat és terveSzent Ferenc III. rendjének szinielőadása ápr. 7. és 14-én a főgimnáziumban a Páduai Szent Antal Egyesület javára, Szinre kerül: „Claudia." Dráma 3 felvonásban.