Esztergom és Vidéke, 1929

1929-01-01 / 1.szám

Keresztény politikai és társadalmi lap Megjelen csütörtök és vasárnap Szerkesztőség és kiadóhivatal: Simor-utca 18—20., hova a lap szellemi Előfizetési ára : egy hóra 1'20 P. Egyes szám ára hétköznap (2 oldalas) részét illető közlemények, az előfizetési s hirdetési díjak stb. küldendők. 10 fillér, vasárnap (4 oldalas) 20 fillér. Kéziratokat nem adunk vissza. Főmunkatárs: VITÁL ISTVÁN. — Laptulajdonos és felelős szerkesztő: LAISZKY KÁZMÉR. Öt évtized . . . Kiest csöppje uagy a uégtelen időnek, Tenger a halandó ember életének l lelző köueíd közt nagy táoolság kéklik s JHagy emberöltőkkel, bús örömmel mét?ik Két fájó szó uagy a még élni oágyónak, Az életörömbe bele nem unónak De az elszegényült pór* és betegnek fáj, Hogy oly sokáíQ több oelük a földi táj'. öt évtized . . . Ólomkatonákkal harcolni sok év oagy, Raj'tad áttekíntní gond, az éssneX nehéz . .* Hirdetni az eszmét, a szépet, a nemest, Mikre a szép lélek olyan örömmel nézz Heuítní a bitnek pislogó szent tüzét, Amely a kételynek ködj'eít (ízi szét-. Reményt önteni a búsan csüggedő be, telket adni a sok megfáradt szegénybe: 6gybe kooácsolní a nemzet sok fiát, Rájuk deríteni szeretet sugarát, jviegértetní oelük, mi az a szeretet, Amely sok küzdéssel az Istenhez vezet: Elbíntení balkan j'ó eszmék maguaít, Amely becsülésre, szeretette tanít z Kielégíteni az észnek oágyaít: WeQadní bőséggel, amit ábít a szívz A j'ó és balsorsban lenni bü s j'ó barát, Ki Istenhez oonj'a az élet fonalát: Hosszú oagy ötven év ? te tudod programunk, Láttad, mint tölte be a mi szerény lapunk. Öt évtized, egy nagy életdarab . . . Búoal és örömmel váltakoztál verest

; Láttál Örőmárban úszni embereket, láttad búban sírni, kit bízott a kereszt i,áttad baj'nalodní a bús magyar eget, S láttad, bogy szállt le egyszer ráj'a az est Mikor elindultál, kíslap, ez életen, Hajnalodott akkor, boldog oolt a baza — Győr, 1928. december. Békében élt király és a boldog nemzet... . . . Most bealkonyodott, elborult csillaga. Oíllámló betűkkel győzelmet hirdettél, Diadalról zengett négy szép nyár, tavasz, tél, Betűidet nyelték reménykedő népek, De jöttek a zordon, októberi rémek. ... Arról ne szóljon bír... Klíó, borulj gyászba, Szomorú bónapok, szívdöngető napok... Akkor szállt gyászlepel a bús fiunníára — Sok^iieszett Mohácsnál píaoe árjában — Dene csüggessz, kis lap, fáj'ó megadásban — Keltsd fel az aloókat, légy síró barsona, Eengd a magyar jelszót: nem csüggedünk [sóba: Kárpát koszorúja hazánkat övezze, Magyar baj'ók raj'ban járjanak tenderre, Míuden ellenségünk bagyj'a el földünket, ... S oédj'ük a oégsőkíg drága örökünket. Vesszen ki az átok, a széthúzás lelke, ' forrasszon egybe a hazánk szent szerelme, Tudjon munkálkodni acélos két kezünk, Semmi ellenségtől soba nem reszketünk, Istenért, hazáért, királyért z j'elszaounk . . . tgy lesz tündöklő maj'd szép magyar [csillagunk. Indulj' el most újra még sok évtizedre — életcélod mellől ne tágíts, ne soba — Láss még szép napokat, élj'en a szent eszme, fie légy hozzá soha hüteten, mostoha . . . fürdesd csüggedetlen a bús magyar népnek: Lesz még szép tavasza a bús magyar télnek. Sok félszázadon át légy segítőtársunk — Indulj 1 — Kis táborod z tisztelegve állunk 1 Kobzos. ö- SAIÁT KÉSZÍTÉSŰ lepedő-vászon, köpper, törül- T\ | I , I f , I Esztergom, Széchenyi-tér onj« wx^a o köző. konyha és kenyérruha, HPM7ITI9NN I 3 QTlflílíi 1 16. sz. (Saját ház.) TeleUn-vi n-sKi/KH abrosz (nagyban és kicsinyben) • Vll/Alliailll L.a04ilUIiai fonszám 135. Házi kenIIClZI b£lfVllll legjutányosabban beszerezhető der szövésre elfogadtatik