Esztergom és Vidéke, 1928

1928-03-18 / 23.szám

-Bfek Péil ITIÍiÜÍ f*» TÁPSAOAI.MS I áP M m POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP IE&JBIBIIE I1IDBI VASÁRIAf BS OSÜTÖHTÖKÖH, Iserkesstőiég ét kiadóhivatal i Sitaor János-utca 18—20., kova a lap szellemi részét Illetó közlemények, továb&tá az előfizetési s hirdetési dijak stb. kfildendők. Telefon 21. Főmunkatárs: VITAL ISTVÁN. Laptala]dooos és felelős szerkesztői LAISZKY KÁZMÉR Előfizetési ára ; egy bóra 1 pengő 20 fillér. Egyes szám ára hétköznap (2 oldalas) 10 fillér, vasárnap (4 oldalas) 20 fillér. Kéziratokat a szerkesztőség nem ad vissza. Leventeközgyúlés. A Kereskedő és Iparos Ifjúság Levente Egyesületének ezidei közgyűlését e hó 11-én a Kath. Legényegylet dísztermében tartotta s amenynyiben azon a biboros-hercegprimás is részt vett, a szokottnál is ünnepélyesebb keretek közt folyt le. őeminenciája pontosan fél 11 órakor megérkezvén, a testnevelési tanács dr. Antóny Béla polgármester, elnökkel az élén fogadta az egyházfejedelmet, aki azután a leventék lelkesen éljenző sorfala között bevonult a terembe s elfoglalta a számára fenntartott díszhelyet. A teremben a Magyar Hiszekegy elmondása után Marosi Ferenc ke resk. tanácsos, egyesületi elnök hazafias beszéddel üdvözölte a hercegprímást. Dudás Zoltán egyesületi titkár szép és tartalmas titkári jelentésében vázolta az egyesület egész évi működését, különösen kiemelte Jaksics Aladár tanácsnok, testnevelési felegyelőnek az egyesület felvirágoztatása érdekében kifejtett önzetlen, lelkes és eredményes munkáját. A nagy érdeklődéssel hallgatott titkári jelentés után a pénztár beszámoló következett, mely után Jaksics Aladár tartott a leventeintézményről hosszabb ismertetést, melyben az ifjakat hazafiságra és fegyelemre, a szülőket és munkaadókat pedig a levente-egyesület pártolására buzdította. A nagy tetszéssel fogadott tanulságos s a hazafias érzéstől izzó is mertetés u'án Marosi Ferenc elnök úgy Jaksics Aladárnak, mint a leventeoktatóknak hálás köszönetét fejezte ki a fáradságos, de szép eredménnyel végzett munkáért. Következett ezután a jó magaviseletű és dicséretre érdemes leventék nyilvános megdicsérése. Ezek névsora a következő: Segédoktatói tanfolyamból: Bednar Gyula, Korzinek János, Dankó Imre, Scheili András, Dómján Gyula, Vajkonyi Gusztáv, Brilli Ferenc, Csókás József, Kósa Jenő, Krátki Béla, Kó?a Ferenc, Zsiros Sándor, Kósa Lajos, Gyuritzky István, Janicsek Mihály. Tarr Géza, Illner Ignác, Kohn Jenő, Cziglényi Lajos, Müller Ferenc, Kotyán József, Kaszner János, Kuti Béla, B'aschke István, Katona Márton, Német Ferenc, Varga István, Zimmermann László ós Erdélyi Béla. I. század 1. Fzakaszából: Móró Kálmán, Farkas József, Stefanidesz Endre Szabó Rác Gyula, Mattyasovszki József, Kertész István, Mitter Lajos, Molnár Lajos és Tágén Ferenc. I. század 2. szakaszából: Kapus Károly, Dudás Ferenc (Szenttamásutca), Bula Vilmos, Molnár Béla, Majer Lipót, Ridling Antal, Gyarmati Lajos, Jülich György és Mitter István. I. század 3. szakasz: Cziglényi Jenő, Bagin József, Király István, Pató István, Machacsek Gusztáv, Demény Pál, Sörös László, MichaIuti László, Skopecz István, Pujz János, Schneider Kálmán, Szabó János, Szálai Ferenc és Vígh József. I. század 4. szakaszából: az egész szakasz. II. század 1. szakaszából: Mekler István, Pintér Lajos, Gálba Ferenc, Varga László, Ravasz János, Tas kóczí Ferenc és Horváth Károly. II. század 2. szakaszából: Enghlohner Lajos, Nagy Imre, Markó Béla, Petró Miklós és Traub Géza. II. század 4. szakaszából: Sógor Béla, Pongrácz Gyula, Pfendert Mihály, Kneiszl Antal, Kovács József, Sallay István és Z*chár József. III. század 2. szakaszából: Horváth Gyula (Téglaház.utca), ölmann Ferenc, Vehovszki Márton, Reznik Lajos és Kónya Lajos. III. század 3. szakaszából: Hajdú Ferenc, Vida János, Kara Mihály, Páva Ferenc, Preszlik Lajos, Horváth Gyula, Perger Károly, Kutyka Elemér, Kutni Ferenc és Sulybert Rudolf. IV. század 1., 2., 3. és 4. szakaszaiból : Kertész János, Pinke Pál, Spitz Gyula, Vóber Lajos, Velencei Gyula, Bony József, Sándor Zsigmond, Madarász László, Tóth Kálmán, Földes Vilmos, Havetta Sándor, Kugyelka József, Szepesi András és Haselböck István. A tárgysorozat végén a biboroshercegprimás emelkedett szólásra s lelkes szavakkal fegyelemre, Isten és hazaszeretetre buzdította a leventéket. Végül az elnök meleg ^szavakkal köszönetet mondott a biboros főpapnak magas megjelenéseért a gyűlés a Himnusz eléneklése után véget ért. A hercegprímás ünneplése a szemináriumban. A hercegprímás tiszteletére eddig rendezett fényes ünnepségek sorozatába bensőséges melegségével és magas nívójával méltóképen illeszkedett bele az a tartalmas, műsorának minden számában tökéletesen sikerült ünnepély, mellyel f. hó 12 én délután 5 órakor a Szent Istvánról nevezett ősrégi papnevelő-intézet hódolt Istentől rendelt főpásztorának abból az alkalomból, hogy elsőizben tisztelte meg magas látogatásával az ifjú levitákat, magyar kath. egyház tetterőtől duzzadó leendő papjait. A növendékpapok ünneplő tömegén kivül a főkáptalan és a helybeli papság csaknem teljes számban megjelent tagjai zsúfolásig töltötték meg az intézetnek ez alkalomra mű vészileg feldíszített nagytermét. A pont 5 órakor érkező hercegprímást, kit a szeminárium tanári karának élén dr. Halmos Ignác rektor fogadott, zúgó éljenzéssel köszöntötte az ünneplők serege. Az érkező hercegprímást köszöntő s hatalmas férfi éljen után felharsant Büchner-Veszély 4 szólamu férfikarra megirt, zenekar-, zongora- és harmóniumkisórettel niűvészileg előadott, remekbekészült Üdvözlő dala, melyet a kispapok énekkarának és a helybeli zenekedvelők alkalmi karának közreműködésével Béres István intézeti énektanár, a fejlett ízléséről, tökéletes zenei tudásáról és a legkényesebb árnyalati finomságok megérzéséről városszerte ismert karnagy értelmezett, teljes műélvezetet nyújtva az öröm, a tisztelet, a fiúi hódolat és a gyermeki szeretet érzelmeit az ének és zene bűvös hangjaiban átélő s érte hálás tapssal adózó közönségnek. Sándor Dénes theologus poétikus szépséggel megirt ós lelkesen elszavalt Salve Pater-ja s Szabó Jenő fejlett készséggel tárogatón előadott ősi Mária-énekei és bús kurucdalai után, melyet finom aláfestéssel Berzsenyi István papnövendék kisért, Bálint József mély hatást keltő, tartalmas ünnepi beszéde következett, melyben a papnövendókek ama boldogságos örömének adott kifejezést, hogy a könynyek záporával elsiratott szerető, jóságos atyjuknak, Csernoch János nagy prímásnak utódjaként az új prímásban a Szentséges Atya szivéről a világegyházban is súlyt jelentő egyéniséget, a tudomány ós erény fegyverzetével ékes főpapot, a kialakuló kath. renaissance szellemi vezérét tisztelhetik atyjokul. A növendékpapok programmjának méltó befejezése volt a PogatschnikPárvy: A főpásztor fogadására írt szólamú férfikarra írt indulója, melyet ugyancsak Béres István karnagy preciz vezetésével, ujabb gyönyört szerezve adott elő a kispapok gyakorlott énekkara. Dr. Halmos Ignác prelátus kanonok, szemináriumi rektor értékes gondolatokban gazdag ünnepi be szédben köszöntötte az új Fopásztort a tanári testület nevében, rámutatván azokra az eléggé fel nem becsülhető érdemekre, melyeket az intézet a belőle kikerült s ma már országos, sőt európai hitű szellemi nagyságok révén a magyar kath. egyház felvirágoztatása terén szerzett. A harmonikus szépségű, mindvégig tartalmas és emelkedett ünnepség Serédi Jusztinián atyai indulatú, közvetlen köszönő szavaival nyert méltó befejezést, melyben elismervén az intézet elüljáróinak érdemes munkásságát, a jámborság elmélyítésére, a tudományok szeretetére s a nyelvek tanulására buzdította kispapjait, megígérvén, hogy gyakran fogja legkedvesebb fiait, leendő papjait felkeresni • A tabáni csatorna, A tabáni csatorna c. cikkünk, amely lapunk mult vasárnapi számában jelent meg, általános feltűnést keltett. Különös örömet váltott ki a csatorna környékén lakók lelkéből, akik ebből észlelhették, hogy vannak még, akik nemcsak adófizetéskor ismerik a sötét Tabánt, hanem máskor is törődnek vele. Hallottuk vezető férfiak nyilatkozatát a cikkről s mindnyájan szükségesnek tartották a gyors intézkedést, de egyesek a pénz előteremtése miatt aggályoskodtak. Ez utóbbiakat megnyugtatjuk, hogy az egész csatorna beboltozására nem is szükséges valami rettenetes összeg. A csatornát jól ismerő szakértő véleménye szerint annak kiásatása, kicementezése és beboltozása, szóval teljes rendbehozása, folyóméterenkint 15—20 P-be kerül, ami körülbelül 3000 P-re rúg; ennyit — azt hiszszük — lehet áldozni egy városrész egészsége érdekében ; ismételjük : erre kell pénznek lennie l Bármiként is gondolkoznak az illetékes faktorok, mi felszínen tartjuk ezt az ügyet. Hogy mily veszedelmes ez a nyitott bűzös csatorna, arra nézve, az előző cikkünkben felhozottakon kivül, egy újabb igen szomorú adatot registrálunk. Március 6-án délután egy négy éves kis fiú beleesett a bűzös pocsolyába; az elmerült gyermek sikoltozására 10 éves testvére utána ugrott, hogy kimentse; azonban nem bírta a sűrű szennyvízből kihúzni. Szerencsére a Felsőszérüsór 1. sz. házának tulajdonosa, (nevét az 6 óhajára elhallgatjuk) dicséretreméltó áldozatkészséggel, ruhástul ment a mély vizbe és megmentette a már életvesz edelemben forgó mindkét gyermeket. Mivel a szegény kis fiú épen eleget ivott a pocsolyából, azért orvost is hívtak a nagyobb baj megelőzésére, Ezt az esetet bővebben ne;n tárgyaljuk, mert a 731. sz. rendőr hivatalos jelentést tett erről, de olvasóinkra bízzuk annak eldöntését, vájjon nem felelős-e a hatóság ilyen és hasonló esetek miatt? Nem történhetik-e meg, hogy a város perbe * £ cikk mult számunkból helyszűke miatt maradt ki. r SAJ

.

AT KÉSZ,TÉSŰ KS» ÄSÄ Pelczmann Lászlónál K k#4-vi rt-»XifK44 abrosz (nagyban és kicsinyben) • vlU&lliaill! l»aO£.IUI lOLI fonszá Hilfe! adLUVUll legjutányosabban beszerezhető , m , der sz Esztergom, Széchenyi-tér (Saját ház.) TeltHázi fonszám 135. Házi ken szövésre elfogad tátik