Esztergom és Vidéke, 1928

1928-01-05 / 2.szám

POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP. ÜEflIELEIIK IIBDEI ¥ASáBBAF ÉS ÖSÜTÖBTÖKÖP. iserkesstőség éa kiadóhivatal t Simor Jánoa-ttfea 18—20.» kova a lap szellemi részét illető közlemények, továbbá az előfizetési s hirdetési dijak stb. küldendők. Telefon 21. főmunkatárs: VITAL ISTVÄN. Laptnlmjdonofl és felelős szerkesztő i LAISZKY KÁZMÉR Előfizetési ára; egy hóra 1 pengő 20 fillér. Egyes szám ára hétköznap (2 oldalas) 10 fillér, vasárnap (4 oldalas) 20 fillér. Kéziratokat a szerkesztőség nem ad vissza. Tüdőbeteggondozó intézetünk megnyitása. A Kultur Mozgó helyiségében ja­nuár hó 6-án d. e. fél 11 órakor egyszerű, de komoly formában nyitja meg polgármesterünk dr. Parassin József, a székesfővárosi tüdőbeteg­gondozó intézetek igazgató-főorvo­sának közreműködésével, a népjóléti minisztérium kiküldötteinek jelenlété­ben, egyelőre a Munkásbiztositó Pénz­tár helyiségeiben elhelyezett lüdőbe­teggondozó (dispensaire) intézetet, mely sok sok könnyet lesz hivat­va letörölni. Városunknak illetve vármegyénk­nek szomorú, országszerte ismeretes nevezetessége azon vezetőszerep, mellyel a tüdővész országos statisz­tikájában szerepel. Kedvezőtlen lakás­viszonyaink, lakőság nyomora, mult évig a vízvezeték és csatornázás hiánya, az utak porossága voltak és még jórészben ma is azon tényezők, melyek e betegséget annyira elter­jesztették. A szomorú statisztikai adatok nyil­vánosságra jutása után, úgy a város, mint a vármegye vezetősége, ame­lyekhez még a kormány is csatla­kozott haladéktalanul mindent elkö­vettek, hogy eme szinte járványnak mondható betegséget elfojthassák. Az elkészült vízvezeték, a csatornázás, az utak megjavítása, a városi és vérmegyei bérházak megépítései már mind ezen célt szolgálják. Ezen célt szolgálja a most megnyitandó tüdő­beteggondozó intézet (dispensaire) is. Teljesen modern felszerelését a kor­mány díjtalanul bocsájtotta a város rendelkezésére és már is felállítva várja rendeltetését a Munkásbiztositó Pénztár külön e célra szintén díjta­lanul rendelkezésre bocsájíott helyi­ségeiben. De nemcsak felszerelés, hanem évente 3000 pengő segély és kilátásba helyeztetett, illetve az első évre már is folyósittatott. A tüdő beteggondozó rendeltetése a gyógyításon kívül a tüdőbaj elleni védekezési, illetve a betegek és hoz­zátartozóiknak kioktatása. És a főcél tulajdonképen ez. A tüdőbeteggon­dozó intézet ápolónői felkeresik a betegek lakását, tanulmányozzák élet viszonyaikat, felvilágosítják a bete­get és hozzátartozóit tapintatos for­mában a betegség terjedésének mód­járól, fertőtlenittetnek, köpőcsészét, szükség esetén fehérneműt, élelmi­szert juttatnak a rászorulóknak. Köz­benjárnak a hatóságoknál jobb laká­sok szerzése iránt. Ha úgy Játják, hogy az abszolút szegénység és nyo­mor, vagy a teljes intelligencia hiá­nya munkájukat előreláthatólag is eredménytelenné teszi, gondoskod­nak a beteg kórházba szállításáról. A fertőzés veszélyének különösen kitett gyermekeket lehetőség szerint másutt helyezik el. Egyszóval a la­kás tisztántartásától kezdődőleg kiter­jed figyelmük a család minden élet­körülményére és a társadalom segít­ségével igyekszenek azon segíteni. Természetesen ép úgy mint a Stefá­niánál, itt is a társadalomnak hatha­tós segítséget kell nyújtania, mert „mindnyájunkat érhet a baleset!" A védnőnők további feladata, hogy a megbetegedettek hozzátartozóit időnkint behívják a központi rende­lő intézetbe, hol azok vizsgálatnak lesznek alávetve. Igy érhető el a betegség korai felismerése, mely már fél gyógyulást jelent. Magától értetődik, hogy a dispen­saireben történő vizsgálat, valamint a gyógyszer is teljesen díjtalan. Az általános tapasztalat azt mutatja, hogy amely államok tüdőbeteggon­dozóra, körházakra, szanatóriumokra súlyt helyeznek, ott a tüdővészesek számaránya rohamosan csökken. Mig Franciaországban 565 tüdőbe­teggondozó van addig nálunk 37. A számok beszélnek. Nagyon célszerű volna, ha közön­ségünk mennél nagyobb számmal Ijeienne meg az egyóbbként igen ér­• dekes filmelőadással kapcsolatos meg nyitón, hogy ezzel és bizonyítsa együttérzését eme komoly és igen szomorú üggyel. Dr. Berényi Zsigmond városi tiszti orvos. Városszépítés. Az Esztergomi Sótahely és Szó pítő Egylet csütörtöki évi közgyűlé­sén az egylet nagybuzgalmú és lel­kes munkásságot kifejtő elnökének, dr. Perger Kálmán m. kir. államrend­őrségi főtanácsosnak elhangzott rész­letes jelentési adatai a szerény esz­közökkel rendelkező egyesület mű­ködéséről, mélyebb elgondolásra kész­tetik a város fellendítését szivén vi­selő minden lelkes polgárt. Itt láthattuk, hogy mire képes egy valóban kis keretű egylet, ha annak vezére szivén viselve hivatását, ügy­szeretettel és erős kézzel kormá­nyozza azt. A közgyűlés spontán megnyilvánult lelkes ünneplése, a ko­moly férfias munkásság elismerő ün nepe volt. A minden támogatásra érdemes egyletnek elnöke iránt magnyilatko­zott hálája azonban nem minden még arra, hogy a kitűzött és a város fejlesztése érdekében eléggé nem méltányolható akarat céljához érhessen. Jelentése sorai közé kívánunk ol­vasni, elgyndolásaihoz keressük az építő munka pilléreit, útjában a zök­kenőket kívánjuk elhárítani, hogy ügyszeretete csorbamentes marad­hasson mindvégig, abból lelkes mun­kájához további erőt meríthessen és itt rá kell mutatnunk arra a hiva­tásra, mely az egylet működése so­rán a hivatalos városra vár. Helyette kell megmondanunk, mert a munkás férfinak erre ideje sincs, hogy a város vezetőségének erre hi­vatott erői szintén érdeklődjenek a városfejlesztés célzata érdekében, az egylet törekvése iránt. Vegyék ki köteles részüket a munkából. Az egyesület két fontos kérdés­ben fordul kérelemmel a hivatalos városhoz : 1. vigye dűlőre a Szenttamás hegy­oldal rendezésének kérdését és 2, szervezzen az egylet létesítmé­nyeinek fentartása érdekében városi kertészeti állást és kertészetet. A Szenttamás-hegy rendezése ér­dekében az építészeti bizottság egy­szer kiszállt a helyszínére, a városi mérnök a felmerült kívánalmakat és terveket jegyzékbe foglalta, de e kérdések azóta £ em jutottak előbbre. Minden arra hivatott tényező egy­behivásával mielőbb komoly megbe­szélés tárgyává kell tenni e kérdést, A városi kertészre pedig fontos hivatás vár az időszakonkint teljesí­tendő szakmunkájával a fák és par­kok gondozása körül. Jólesően láttuk ez erdészeti szak­iskola vezetőségének érdeklődését, kik szaktudásukat és aktiv munkái­kat ajánlották fel: szolgáljon ez buz­dításul a nagyközönség minden ré tegének, tömörüljön a város fejlesz­tése érdekében nagyobb számmal a zászló alá, mert a csekély tagdíj el­lenében összehasonlíthatlanul nagy ellenszolgéltatást kap minden lakója a városnak. A közgyűlés beszámolt a létesített fásításokról, melynek során 59 ut­cában és helyen 40 féle különféle közel 2000 darab nemes facsemete került kiültetésre s e célra az egye­1924—25. évben 1520 P, 1925—26. évben 5560 P és 1926—27. évben 3157 pengőt fordított. Mézelő fákat ültetett és több parkot létesített a város belső területén. A megejtett tisztújítás során nagy lelkesedéssel megválasztatott újoó! elnöknek dr. Perger Kálmán, társéi nőknek Zsiga Zsigmond és Bleszl Ferenc, pénztárnoknak Bruísy Pál és jegyzőnek Vörös Jézsef, egyide­jűleg kiegészíttetett a választmány és megvalasztatott a számvizsgáló­bizottság. Eincainger Ferenc. I HIKE KL I Farsang! naptár. Jan. 7. Erzsébet Nőegylet műsoros teaesté­Ive a Kath. Legényegyletben. „ 8. Kath. Legényegylet farsangnyitó mu­latsága saját helyiségében. „ 14. Izr. Nőegylet és Kultur Egylet mű­soros táncestélye a Fürdőben. Febr. 1. Felvidéki egyetemi hallgatók estélye a Fürdő Szállodában. „ 2. Kath. Legényegylet színdarabbal egybekötött táncmulatsága saját he­lyiségében. „ 4. Református egyházközség műsoros táncestélye a Fürdőben. „ 11. Stefánia Szövetség álarcos bálja a Fürdő Szállodában. „ 19. Kath. Legényegylet farsangzáró jel­mezes estje saját helyiségében. „ 20. Polgári Egyesület farsangzáró mű­soros táncestélye Magyar Királyban. Serédi hercegprímás püspökké szentelése. Január 8*án, vasárnap fogja XI. Pius pápa Őszentsége a Sixtusi kápolnában Gasparri biboros­államtitkár segédkezése mellett dr. Serédi biboros-hercegprimást, esz­tergomi érseket püspökké szentelni. Az ünnepélyes aktusra a főkáptalan részéről leutaznak dr. Kohl Medárd felszentelt püspök, dr. Breyer István prelátus kanonok, h. államtitkár és dr. Drahos János hercegprimási iroda­igazgató, kik már f. hó 3 án Bécsen keresztül el is utaztak Rómába. Ja­nuár 5-én pedig Budapestről indul egy népes küldöttség apüspökszen­telésre s ezen küldöttség a herceg­prímással együtt fog visszatérni Ma­gyarországra. Ezen küldöttségben Esztergomból résztvesznek szenkvici Palkóvics László alispán, Reviczky Elemér főszolgabíró, dr. Brenner An­tal főjegyző és dr. Mattyasóvszky Kasszián főgimn. igazgató. A bíbo­ros egyházfejedelem első útja Pan­nonhalmára fog vezetni, honnan ja­nuár vége felé fogja megtartani Esz­tergomba való ünnepélyes bevonulá­sát es székfoglalóját. Kinevezés. Az Országos Testne­velési Tanács társelnöke Komárom­Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyékbe törvényható­sági testnevelési felügyelőnek Kun Lajos főtanácsnokot nevezte ki. Adomány. Dr. Walter Gyula v. püspöis, nagyprépost, káptalani hely ­nök aranymiséje alkalmából az esz­tergomi érseki tanítóképző intézetnek 100 pengőt adományozott. A jubi­láns tudós főpap egykor tanára, majd igazgatója volt az intézetnek. Közigazgatási bizottsági ülés. Komárom és Esztergom közigazga­tásilag egyelőre egyesi tett vármegyék közigazgatási bizottsága jövő kedden rendes ülést tart. ö- SAJÁT KÉSZÍTÉSŰ lepedő-vászon, köpper, törül­köző, konyha* és kenyérruha, abrosz (nagyban és kicsinyben) legjutányosabban beszerezhető házi szövött Pelczmann Lászlónál Esztergom, Széchenyi-' r 16. sz. (Saját ház.) tele­fonszám 135. Házi ken­der szövésre elfogadtatik

Next

/
Thumbnails
Contents