Esztergom és Vidéke, 1928
1928-02-26 / 17.szám
mm\ POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP. Jl « POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP. •EfilBLEIIK 1IIDBI VASABIAF ÉS OSÜTÖBTÖäÖS. •serkeistöaég ét kiadóhivatal i limor János-utca 18—20., hova a lap Hellend részét illető közleménye*, továbbá as előfisetési s hirdetési dijak stb. küldendők. Telefon 21. Főmnnkatárs: VITÄL ISTVÁN. Laptulajdonos és felelöt szerkesztői LAISZKY KÁZMÉR Előfizetési ára; egy hóra 1 pengő 20 fillér. Egyes szám ára hétköznap (2 oldalas) 10 fillér, vasárnap (4 oldalas) 20 fillér. Kéziratokat a szerkesztőség nem ad vissza. A gyermekért. Csonka hazánk és a magyar társadalom reménye, jövőjének alapja: a gyermek. Megcsonkított hazánk szempontját tekintve legnagyobb értékünk, mert hiszen a gyermekeken keresztül biztosíthatjuk csak a jövőt. Jól nevelt egészséges gyermekek nélkül nincs jövő. Gyenge, beteg és rosszul neveli gyermekek nem kecsegtetnek reménnyel, mert amilyen a gyermek testi és lelki fejlettsége, olyan az eljövendő ország is. A székesfőváros tanácsa már 1922-ben hozzáfogott a gyermek érdekében a tervszerű munkálatokhoz. A különböző gyermekvédelmi intézkedések közül egyike a legfontosabbaknak a székesfőváros tanácsa gyermeknyaraltatási akciója, mely a pusztuló, cseneveszedő és nyomortól elsatnyult gyermekek arcára újból rózsapirt varázsol, s adja vissza testüknek azt a rugalmasságot amely őket megvédeni óhajtja a betegségek csiráitól, alkalmassá akarja őket tenni a jövő nagy feladataira. A főváros tanácsa nem kímélve az anyagi áldozatokat mindent elkövet, hogy minél több fővárosi szegénysorsu, testileg leromlott gyermeknek adja vissza testi épségét. Az elmúlt év nyarán már 10899 gyermek részesült a nyaralás áldásaiban. De mi ez a szám ahhozképest ha tudjuk azt, hogy a főváros mintegy 72 ezer iskolás tanulója közül csak 4 százalék egészséges és mint azt az iskolaorvosok vizsgálatai bizonyították 96 százaléka mindenféle betegséggel sújtott. Elérkezett tehát a 12-ik óra. A vidék tehetősei járjanak közbe a főváros tanácsa e nehéz munkájában. Vállaljanak gyermekeket a nyár folyamára gondozásra. Erősítsék ezeket a gyermekeket testben és lélekben, mert az örömteli lélek nem feledkezhet meg soha neki nyújtott jóról s az Istennek is tetsző dolgot müveinek, melyért az áldás el nem maradhat. Jelentkezők a következő cimre küldjék szives értesítésüket : Bpest. Székesfőváros Tanácsa Gyermeknyaraltatási Akciója, Budapest, IV. Cukor-utca 6. sz. Néhány szó az Esztergomi Önkéntes Tűzoltó Testületről. Az Esztergomi Önkéntes Tűzoltó Testület a folyó évben éri meg megalakulásának 60-ik évfordulóját. Érdemes lesz tehát e nemes célú, közhasznú intézmény megalakulásáról, annak inditó okairól, fejlődéséről s jelenlegi csendes, de annál hasznosabb, hathatósabb működéséről e par sorban tájékoztatni a város közönségét. A testület megalakulása előtt a régi céhrendszerrel kapcsolatban, a céhtagok foglalkozása és lakóhelyeik szerint egy városi szabályrendelet szabályozta a netaláni tűzvész esetén való tennivalókat. Ez a rendszer nem igen vált be, mivel a minden szervezés nélkül való zavart futkosás csak fejetlen, rendszer nélküli munkát eredményezett, melynek úgyszólván semmi, vagy igen kevés értéke volt. Ennek tulajdonítható az, hogy meg az aránylag ekülönitett helyen kitört tűz, igen sok esetben, távoleső helyekre is átharapódzván, katasztrofálisan nagy károkat okozott. A kiegyezést közvetlen megelőző időkben rendes testületekbe tömörült tűzoltóság alakulásáról nem igen lehetett szó, mert erre a szomorú időre gyászos, sötét árnyékot vetett a Bach-korszak általános elyomx politikája, mely minden ilynemű egyesülések céljában a „rebellis" felforgató, nemzeti eszme ápolását látta. A kiegyezés után az eddig elnyomott nemzeti és társadalmi élet uj erővel indult meg. Gróf Széchenyi Ödön országos akciója, mely rendes tűzoltó testületek közsőgenkinti megalakulását célozta, Esztergom város nemes közönségében is visszhangra talált. 1868. évben Sziklay József akkori városi tanácsnok elnöklete alatt megalakult az Esztergomi Tűzoltó Testület. Jellemző a megértésre, mellyel a város nemes közönsége az ifjú testület iránt viseltetett, hogy a testületben a város nevesebb^polgárai foglaltak helyet ós hogy a testület létszáma 208 ta got számlált. A testület fejlődésőre nagy befolyással volt Lieb Mátyás első főpa rancsnok lemondása után megválasz tott új főparancsnok, Schwarc József, ki tekintélyes polgár lóvén s egyébként városi képviselő is, nagy befolyásával csakhamar kieszközölte, hogy a testület állandó laktanyát kapott s hat ^fizetéses tűzoltót és egy tűzbiztost is bocsátott a testület rendelkezésére. Ez időben szereztetett be a szereknek igen nagy része. A lelkes, ambiciózus testületnek sikerült gyönyörű, nemes tanújelét adni annak, hogy szép hivatásának magaslatán áll. Kapa Mátyás tűzoltó, egy borzalmas tűzvész alkalmával a lángtengerből három apró gyermek életet mentette meg, miért a király ezüst érdemkereszttel tüntette ki. A testület a megalakulás, illetve szervezkedés első gondjain túl már nyugodtan haladt a fejlődés útján. A város nemes vezetősége felfogva a tűzoltóság fontos feladatát, minden lehető eszközzel sietett támogatni azt. 1876. óv február havában a Duna áradása oly nagy mérveket öltött, hogy a város komoly veszedelemben forgott. A tűzoltó testület vezetősége, hivatásának magaslatára emelkedve, azonnal felajánlotta szolgálatait a városban alakult vészbizottságnak s feladatát eme nehéz időkben fényesen, halálmegvetéssel teljesítette. A veszély február 2lén tört ki, mikor is a viz borzalmas erővel rohant a városba, elnyeléssel fenyegetett mindent. Ekkor a testület nemes kötelességót oly önfeláldozással végezte, hogy a város tanácsa jegyzőkönyvi köszönetet szavazott a testületnek. A tűzoltóság akkori főparancsnoka Beliczay Gyula ügyvéd volt, ki minden erejével, befolyásával a tűzoltó testület felvirágoztatásán fáradozott. 1881. évben főparancsnokká megválasztott Dóczy Ferenc minden erejével meggátolta a testület kebelében nyilvánult azon törekvéseket, hogy a mellékvárosok külön, önálló testületben tömörüljenek. Ez sikerült is neki, mert a testület újjászervezése után minden ilyen törekvés, mely csak az erők szótszóródására vezetett volna, lehetetlen volt. Dóczy Ferencnek köszönhető a gőzfecskendő beszerzése is, melynek árát, bízva a nemes város áldozatkészségében, a saját pénzéből hitelezte. A testület ily kedvező viszonyok mellett fokozottabb mérvben fejlődött. Ezekre az évekre esik az új laktanya megépítése is. Ezt követőleg ünnepelte meg a testület fennállásának 25 éves évfordulóját, mely alkalommal Beliczay Gyula akkori tb. főparancsnok a testület történetét tárgyaló monográfiát adott ki. Testületünk ezután mindig fokozottabb mértékben folytatta áldásos működését. ( A nagy háborút megelőző években, a vármegyei tűzoltó szövetség megalakulása után, szervezettség és az általános kiképzés tekintetében nagyot haladt. A háború után a tűzoltó testület újjászervezése is szükségessé vált, mely után ismét újult erővel indult meg a tagok továbbképzése. E tekintetben igen sokat köszönhet a testület László István városi pénzügyi tanácsnok, vármegyei tűzrendészeti felügyelőnek, aki ismert szaktudásával és az ügy iránti szerétével a testület érdekeit mindenütt hathatósan támogatja. A testület jelenlegi vezetősége hivatása magaslatán áll. A testület humánus célja mellett, a hazafias, a meg nem alkuvó hazafias nevelést is célul tűzte ki. Ezért is szükséges lenne, hogy fiatalságunk nagyobb számmal venne részt ezen intézménynek igazán közhasznú, mindenkit egyaránt érdeklő, áldásos működésében. Az az önzetlen munka, melyet az ifjúság e testületben a felebaráti szeret jeligéje alatt végez, igazán a szó szoros értelmében nemesít s az a szellem, melyet az Istennek dicsőség, egymásnak segítség" jeligés zászló alatt magába sziv, mindenkor csak javára szolgálhat az életben I Mi tehát most, midőn a testület 60 éves fennállásának megünneplésére készfii, felkérjük a város ifjúságát, hogy a tűzoltó testületbe minél nagyobb számmal lépjenek be. Ami apáiknak, nagyapáiknak önzetlen kötelesség volt, nem fog reájuk sem szégyent hozni. Ingatlanforgalmunk. Rameszdorfer Istvánné Tölgyesy testvérektől 10.800 P-ért Uri-u. ház. Molnár Ignác Molnár Ignác és nejétől 280 P-ért Hegymegi Duna-utcai ház. Adorján János Adorján Jánosnétól — ajándék — Dankhegyi szőlő. Vámos Gyula és neje Tácsi V. János és nejétől 3000 P-ért Kolozsuti ház és föld. Páva Mihály és neje Vass Józsefnótól 80 P-ért Galagonyási szántó. Koller József és neje Viszolai Mihálynétól 954 P-ért Laposi I. szántó. Ifjú Nádier József Nádier Józseftől 100 P-ért Rakottyai föld. Ifj. Nádier József Nádier Józseftől 1100 P-ért Báthoriutcai ház. Dr. Miinek Rajmund Móczik Mihálytól 600 P-ért Aranyhegyi szőlő. Romanek János Viszolai János és nejétől 120 P ért Aranyhegyi •a- SAJÁT KÉSZÍTÉSŰ lepedő-vászon, köpper, törül- w% I I , I , f | Eszter] i . köző. konyha- és kenyérruha, KPlP7m9nil I AHi-l í6- szU 7J C7ÄlJn a H l abrosz (nagyban és kicsinyben) I Wlu&IIICUIll L.CL04.IUI l€M fonszá IldéCl váCUVUll legjutányosabban beszerezhető mmmmmmmmmmmmmm ^ mmmmmmmmm ^ mmm ^^^ der sz Esztergom, Széchenyi-tér (Saját ház.) telefonszám 135. Házi ken szövésre elfogadtatik
