Esztergom és Vidéke, 1928

1928-02-19 / 15.szám

POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP. •E0IELBKIS IIHBEI VISABIAP ÉS CSÜTÖBTÖKÖ3 l&erkesxtőeég és kiadóhivatal i Simor János-a^R 18—20.» kova a lap sselleni részét illető közlemények, tovább* u előlixetésl > hirdetés! dijak stb. kfildendök. Telefoa 21. Pömns&atárg: VITÁL ISTVÁN. Laptniajdonoi ét felelőt szerkesztős LAISZKY KÁZMÉR Előfizetési ára; egy bóra 1 pengd 20 fillér. Egyes szám ára hétköznap (2 oldalas) 10 fillér, vasárnap (4 oldalas) 20 fillér. Kéziratokat a szerkesztőség nem ad vissza. Izgágák. A forradalmak és a korijuk­turális érvényesülés ideje lejárt. Ma alkotó munkára, erős ösz­szefogásra, megértésre van szük­ség. Trianon elég terhet rakott vállainkra. Semmi szükség nincs rá, hogy belső villongások, tár­sadalmi és gazdasági indoko­latlan harcok még nehezebbé tegyék országunk, városunk helyzetét, igazgatását. Minden­kinek meg kell értenie, hogy kicsinyes gyűlölködésével, de­magógiájával, könyökös törte­tésével árt a köznek es ha si­kerül is egy rövid időre fel­színre vergődnie, — mint 1918­ban sikerült nagyon soknak — csakhamar a feledés ködében tűnnek el, ha ugyan nem ott, ahol méltó helyük azoknak, akik a közrend, béke, nyugalom, fej­lődés és alkotó munka ellen vétenek. Minden gazdasági és kultu­rális fejlődés bizonyos anyagi áldozatot, megterhelést kivan. Egyaránt áll ez úgy az egye­dekre, valamint a társadalmi és gazdasági csoportokra is. A fej­lődést előmozdító anyagi meg­terheltetések azonban mindig bi­zonyos gazdasági, vagy ami szintén nem kicsinylendŐ, er­kölcsi kamatot, jövedelmet haj­tanak. Városunk több évtizedes tes­pedéséből felébredve, a kor kö­vetelményeinek megfelelően, fej­lődésének, jövendőbeli jobb gaz­dasági viszonyainak reményé­ben szintén a tett, az alkotó munka terére lépett. Meg kel­lett e nehéz lépést tennie, ha nem akart a maradiság, elha­gyatottság, anyagi és erkölcsi elszegényedés örvényébe bele­fulladni^ lesülyedni a falu ní­vójára. Áldozatot kellett hoznia, melynek gyümölcseit esetleg ta­lán csak a most cseperedő ge­neráció fogja élvezni. Elvégre az ötven éves ember nem ab­ban a tudatban ülteti a diófát, hogy ő hordjon róla zsákszámra diót. Amint általánosan tudva van, határunk mostoha termelési vi­szonyainál fogva, városunk na­gyon is rá van utalva a futó és még jobban a tartós, nya­raló idegenforgalomra. Hogy egy nyaralóteíep létesítése mit jelenthet Esztergom város föld­mivelő, kereskedő- és iparos­osztályára nézve, azt hiszem józan, nem destruáló embernek magyarázni nem kell. Ha azon­ban mégis akadna olyan ke­mény koponyájú ember az em­lített társadalmi osztályokban, aki ezt nem tudná, annak aján­lom, menjen el Visegrád, Nagy­maros, Zebegény, Piliscsaba és Solymárra, ott meg fogja kapni a megfelelő felvilágosítást. Eb­ben a fejlődési akcióban csak egy osztály marad vészes — a készfizetéses intellektuel osz­tály. Ennek állana tehát érde­kében gátolni a város ez irá­nyú fejlődését, nem pedig az említett osztályok egyéneinek, akiknek csak hasznuk lesz be­lőle. Szó sincs róla, nagyon ne­ház gazdasági viszonyok idejé­ben történtek a nagy költség­gel járó városi beruházások. Tekintettel azonban arra, hogy Esztergom város közönségének túlnyomó része a filoxéra és a peronoszpóra fellépte ó'a nem dicsekedhetett valami fényes gazdasági viszonyokkal, semmi sem indokolta eme beruházá­sok elodázását. Sürgette azo­kat különösen az új trianoni határ, mely elvágta forgalmunk kétharmadát és elvágta Buda­pestet is a szép, de távolabb eső, idegen uralom alá került nyaraló helyektől. Mindezt épen olyan jól tudják az izgága em­berek is, mint mi, de azért vesz­szőparipájuk a vízvezeték, a kövezés, a Legényegylet, a zár­daépület, az új iskola, a Köz­üzemi és minden, ami csak némi költséggel is jár, sőt még olyan ellen is ágáltak, amit egyesek saját pénzükön akarnak léte­síteni. Mindent elferdítenek, ki­színeznek és úgy adják be a mindenre kapható embereknek. Meggyanúsítanak és meggya­nusíttatnak mindenkit, akinek csak némi köze is van eme dolgokhoz. A felpiszkált, feliz­gatott emberek pedig nem lát­ják, hogy egyes demagógoknak ülnek fel, akik igy hajszolják olcsó népszerűségüket, vagy rak­ják le községi képviselőségük kétes értékű alapköveit. Nem árt a látott, tudott dol­gokat is élesebben megvilágí­tani s ezzel rámutatni arra a fel nem becsülhető két télen át tartó munkaalkalomra, amit a vízvezeték és kövezés nyújtott. Kár tehát olyan hangoknak emelkedniök, mint amilyenek 1918 őszén és telén s 1919 első két hónapjában hallottunk. Szinte megszeretnők kérdezni az akkori hangos karzatot, akik ekzisztenciájukat látták veszé­lyeztetve a halastó által, hogy mennyivel lettek gazdagabbak, amióta nincs a városnak halas­tava. Hogy mennyivel lett ke­vesebb a város bevétele, mint amit elérhetett volna, azt kér­dezzek meg ők. ^ . Ennek az örökös izgatásnak egyszer már véget kell vetni. Az egyesek demagógiája, uszí­tása, izgatása már a közrend, köznyugalom, társadalmi béke és osztályok ellen irányul. Nem csak felbiztatott, szűk látókörű, gyűlésező, deputációzó, hiába­való munkaszaporító lázongók ellen kell megindítani az eljá­rást, melyre elvégre törvényünk jis van, hanem elsősorban azok ellen, akik saját önös céljaikra használják fel a népet, ferdíte­nek el dolgokat, törnek a köz­rend, köznyugalom, a fejlődés ellen. Á hercegprímás szózata híveihez. Serédi Jusztinián bibornok-herceg prímásnak az esztergomi főegyház­megye híveihez intézett első pász­torleve'e most jelent meg. A főpász­tor utasítására a lelkészek ezt a pásztorlevelet ma, vasárnap fogják a főegyházmegye minden templo­mában felolvasni. A pásztorlevelet szószerinti szövegében alább adjuk : Kedves híveim 1 Mikor az esztergomi főkáptalannak és szeretett hazánk legjobbjainak jelenlétében ünnepélyesen elfoglaltam Istenben boldogult nagy elődöm érseki székét: a magyar Sión ormán siettem benneteket szivem egész szeretetével köszönteni és a köl­csönös szeretetre buzdítani. Szere­tetre buzdító szózatomat vigye hozzátok első körlevelem is. De hogy a szeretet törvényét megértsétek, fontoljátok meg az ember igazi értékét, amelyről mos­tanában, sajnos, olyan könnyen megfeledkezünk! Mennyit ér az ember ? Amennyit Isten előtt ér 1 S akarjátok tudni, mennyit ér Isten előtt ? Annyit kedves hi veim, hogy az Istenfia Önmagát adta érette, hogy megmentse a végpuszlulástól, hogy megoltalmazza az igazi halál­tól, amely testestől-lelkestől örök boldogtalanságba taszította volna őt. És vájjon miért értékelte ennyire az embert az Ur ? Azért, mert az emberi lélek halhatatlan és mert halhatatlan természetének megfele­lően Isten jóvoltából soha meg nem szűnő boldogságra van hivatva, hogy Isten természetének részese legyen a megszentető kegyelem által: arra van hivatva, hogy majdan örökre egyesüljön Istennel az ő boldogító szemlélése által. Szédületesen ma­gasztos igazság, kedves hiveim, hogy magatokon keresztül egyesit­hetitek a teremtményt a Teremtővel csak akarnotok kell 1 Becsüljétek meg hát emberi méltóságtokat, Ked­ves hiveim, de becsüljétek meg ne csak a magatokét, hanem ember­társaitokét is. Becsüljétek meg ne csak azért, mert embertársatok élete neki ugyanannyit ér, mint amennyit a tiétek tinektek, hanem leginkább azért, mert embertársaitokért is ugyanannyi váltságdijat fizetett az Istenfia, mint tiérettetek 1 Becsülj meg emberi méltóságod, Keresztény testvérem: gyakorold a szeretet törvényét először önma­gáddal szemben 1 Szeresd önmaga­dat okos szeretettel: más szóval szeresd magadban azt, amit érdemes szeretni: szeresd a lelked, mert ez halhatatlan és mert ennek sorsától függ majdan tested jövendő sorsa is egy egész örökkévalóságban. Szeresd a lelked ugy, hogy egyfelől mindazt távoltartsd tőle, ami annak romlására van: a bünt és a bűnre vezető alkalmakat; másfelől pedig iparkodjál halhatatlan lelkedet felé­kesíteni a megszentelő kegyelemmel, továbbá mindazon erényekkel, ame­lyekre összes életviszonyaid tekintve ieginkább szükséged-vagyon. Alakítsd ki magadban a Krisztus képét, hogy életét jatánozd. Legyen Krisztus keresztje ne csak ismertető jeled, ö- SAJÁT KÉSZÍTÉSŰ lepedő-vászon, popper, törül- p i , 1 ' / | tlO^I C7nifnÍt abrosz k (nagybanés^ i ClCZITIäiin LäSZlOHäl llClftel ÍI&.UVU II legjutányosabban beszerezhető — MMM»«^^«MMMMMBHHMMMHH Esztergom, Széchenyi-tér 16. sz. (Saját ház.) tele­fonszám 135. Házi ken­der szövésre elfogadtatik

Next

/
Thumbnails
Contents