Esztergom és Vidéke, 1928

1928-02-02 / 10.szám

A hatóságok és hivatalos testüle­tek nevében baráti Huszár Aladár dr. főispán mondott lendületes, haza-$ fias fájdalomtól, de reménytől is át-*: hatott üdvözlő beszédet. A helyeslessel sokszor félbeszakí­tott beszéd láthatólag mély hatással volt a hercegprímásra. Első sorban a katonasághoz fordulva emlékezett meg a hadifoglyok között töltött idők­ről, akiknek könnyeit törölgette. Külö nősen az olasz nép fiairól emléke­zett meg, mely nemzet azóta meleg békejobbot nyújtott felénk. Szívből óhajtja, hogy ne legyen szükség vérre a haza visszaszerzésében. Be­szédjét folytatva a hatóságokról emlékezik meg. Önzetlen munkára van szüksége a hazának. Isteni ala­pokra kell helyezkednünk és dolgoz­nunk mindnyájunknak, mert ha nem dolgozunk a hazáért és nem tudunk meghalni a hazáért, meghal a haza. Belső becsület, kifelé felvirágozást jelent. Visszavonás helyett összefo­gásra van szükség. Feltörő éljenzés után történt a hivatalos bemutatás. Az ebédlőben dr. Lepold Antal prelátus-kanonok, mint az egyesüle­tek Szent István Szövetségének el­nöke, valamennyi egyesület nevében mondott fenkölt üdvözlő beszédet. „Az esztergomi társadalmi egyesüle­tek a meggyőződéses hitben gyöke­reznek. Szeresse, — folytatta, — ezt a népet, mely ragaszkodik hitéhez." Lélekben visszavezette a hercegprí­mást a szülői házhoz, ahol a hit erénye volt a legszebb ékesség. Meghatva mondott köszönetet a bibornok. Megemlékezett gyermek­koráról és arról az egyházi munka ról, amellyel ismertté tette nevét az egész világon és ezzel a magyar névnek szerzett becsületet. Amikor sorra járta a felállított egyesületeket három magyar ruhás leány, az Iparos Leányok Mária Kon­gregációjának tagja, remek szekfű­csokrot nyújtottak át. Megható jele­net volt, amikor megpiilantotta szülő­falujának, Deáki községnek küldött­ségét, köztük apáca nővérét és egyik bátyját. Mindnyájukat átölelve üdvö­zölte és meghatva köszönte meg a deáki leányok hatalmas virágkosarát. Este 7 órakor fáklyás zene vonult a palota elé, ahol a Turista Dalárda Hajnali Kálmán karnagy vezetésével adott szerenádot, amit a hercegprí­más keresetlen szavakkal köszönt meg. A szerenád után remek tűzi­játék hirdette Esztergom örömét, ünnepét. Vasárnap. Reggelre fehér hólepel borította a várost. A hó egyformán hullott egész délelőtt, de ez nem akadályozta meg, hogy már a reggeli órákban ne vo­nuljon a népáradat a Bazilika felé. Autó, autót követett a városban Ki­lenc órakor megérkezik az első kü­lönvonat, mely önti magából az ün­neplők tömegét. Autóbuszok, au ók, fogatok viszik a vendégeket, de azért az útvonal végig sűrűn fekete a gya­logosoktól. Kürt harsan, kemény ka­tonalépések döngenek. Recsegő cser­kész zenekar ütemes zenéje mellett 400 zöldsapkás Emerikánus vonul fel. Leventék sorfala várja a primás templombavonulását. Közben telik a Bazilika és egymásután érkeznek diszmagyaros előkelőségek. Egyre nő a tömeg és egyre fogy a hely a Bazilikában. Végre megszólal a ha­rang és indul az új primás a Bazi­likába. Lovas leventék nyitják meg a menetet. Revisnyei Reviczky Ele­mér főszolgabíró két hajdú által ve­zetett lovon, díszmagyarban a vár­megye ősi zászlóját tartva lovagol, utána fogatokon és autókon a bibor­nok hercegprímás, kinek kocsiját díszruhás apródok veszik körül, a pápai nuncius, főispán, alispán, rend­őrségi főtanácsos, polgármester, egy­házi és világi méltóságok hajtatnak. „Ecce sacerdos magnus" . . . hang­zik a kóruson ós bevonul a primás. Térdenállva fogadott áldás, hódolat­teljes tisztelet közepette ért az oltár­hoz. A primási trónnal szemben fog laltak díszhelyet József, Albrecht kir. főhercegek, Gabriella kir. hercegnő, gróf Klebeisberg Kunó vallás- és közokt.-ügyi miniszter a kormányzó és a kormány képviseletében. Wlas­sits Gyula a felsőház, Zsitvay Tibor a képviselőház elnöke, Bud János, Walkó Lajos, Scitovszky Béla, Mayer János és Hermann Miksa miniszte­rek szintén a szentélyben foglaltak helyet s ugyanott ülnek Serédi Jusz­tinián hozzátartozói is. A szentélyben foglaltak még he­lyet a főpapok közül Orsenigo Ce­sare pápai nuncius, Papp Antal go­rögkatholikus érsek, Bárdos Rémig pannonhalmi főapát, Kriston Endre egri segédpüspök, Werner Adolf zirci apát, Mihályfi Ákos villersi apát, Bit­ter Illés apát, Csiszárik János c. püs­pök, Nemes Antal c. püspök, Kry-> wald Ottó c. prépost, Valnicsek Béla és Madarász István apát-plébánosok, A diszmagyaros főurak közül: gr. Széchenyi Bertalan, gróf Zichy Já­nos, gróf Zichy Aladár, gróf And­rássy Géza, gróf Cziiáky József, gróí Erdőy Sándor, gróf Teleki Pál, gróf Karácsonyi Jenő, báró Vojnits Sándor, báró Kray István, gróf Szé­chenyi György, gróf Károlyi István, gróf Semsey Andor, gróf Wenkheim Antal, báró Bornemissza Lipót, báró Lipthay Pál, gróf Desewfty Emil stb. Ott voltak még: Schandl Károly államtitkár, Rakovszky Iván v. bel­ügyminiszter, Szíranyayszky .János államtitkár, Puky Endre és Czettler Jenő képviselőházi alelnökök, Kara­Math Jenő államtitkár, Ernszt Sánd­dor prelátus, Soós Károly tábornok, Ludwig György tábornok, Kérpáthy Kamillo altábornagy, Huszár Károly Munkásbiztositó elnöke, Preszly Ele­már főispán, Ripka Ferenc főpolgár mester, Sipőcz Jenő polgármester, P. Bangha Béla, vitéz Hellebrandt Antal tábornok, Kratochwill Károly altábornagy és még sokan a felső­ház és az országgyűlés tagjai közül. Beiktatás. Serédi Jusztinián bibornok-hercsg primás az oltár oldalán megáll, köréje sorakoznak az imádkozó papok. Dr. Drahos János prelátus-kanonok har sány hangon felolvassa a pápai bul­lát, amelyben latin nyelven hivatalo­san tudatja a pápa a káptatannal, hogy a főegyházmegye érsekévé dr. Serédi Jusztinián bencésszerzetest nevezte ki. Most dr. Walter Gyula c. püspök, nagyprépost káptalani helynök, latin nyelven üdvözölte az új főpapot, mire háromszoros Vivát 1 hangzik fel. Méltóságának jelvényeit miután átveszi a bibornok, a nagyprépost­tal élén sorra kézcsókra járulnak a káptalan tagjai, akiket viszont arcon csókol főpásztoruk. Teljes főpapi díszben, első ünne­pélyes miséjét szolgálja a primás, melynek evangéliuma után a szó­székre vonul és a következő első szentbeszédet intézi híveihez: Keresztény magyar testvéreim 1 Ebben az ünnepélyes pillanatban, amikor Isten jóvoltából és dicsőséges uralkodónk, XI. Pius pápa kegyel­méből imár átvettem nagy elődöm örökét, elfoglalom az esztergomi érse­ki széket és titeket már híveimnek nevezhetlek, ugy érzem, életem for­dulópontján állok. É fordulóponton lelkem visszaszáll a múltba, ezer évvel ezelőtti időszakba, amikor szent elődeink megalapították a keresz­tény Magyarországot és megalapítot­ták ezt az ősrégi egyházmegyét. Látom magam előtt azokat az érse­keket, akik résztvettek a haza meg­alapításában. Dicső elődeink hitük­kel, tevékenységükkel, szeretetükkel ott őrködtek a keresztény Magyar­ország mellett. Látom az ősöket, akik Magyarország jó- és balsorsá­ban osztozkodtak és akik nemzeti veszedelem idején hitet öntöttek a kétkedőkbe, reményt csöpögtettek a csüggedőkbe és szeretettel próbálták összefogni az önmagával is megha­sonlott magyart. Amikor tekintetem a jövőbe esik, első pillanatban szinte t megtorpanok, mert látom, hogy esz­tergomi érsek talán még soha ilyen nehéz viszonyok között nem foglalta el székét. De bérmennyire vissza­rettent a borzasztó felelősség, még­sem esem kétségbe. Megnyugszom Isten akaratában, mert tudom, hogy mellettem van az én hivséges pap­ságom, mellettem vannak keresz­tény hiveim és édes hazám jóravaló fiai. Megnyugszik a lelkem, mert tudom, hogy őrködik még isteni Gondviselés a nemzetek sorsa fölött. Tudom, hogy az Úristen velünk marad, ha mi el nem fordulunk tőle. Velünk lesz az Isten és támogatni fogja szegény hazánkat, a keresz­tény Magyarországot és ezt az egy­házmegyét is, minden nehézségeik­ben, ha mi magunk is bizalommal fordulunk hozzá, ha az Isten törvé­nyei szerint rendezzük be életünket. Isten törvényei egy szóban foglal­hatók össze, ebben, hogy: Szeretet. Őrizzétek, ápoljátok szivetekben a szeretet Isten és egymás iránt. Hon­nan a sok baj és kietlenség az éle­tünkben ? Onnan, hogy megfogyat­kozott bennünk a szeretet. Ember­tásainkat nem tekintjük felebarátaink­nak, elöljáróinkban fölénkkerekedett vetélytársat látunk. Félre kell tenni minden önös érdeket, az egyház es a haza javát, a közjót kell szem előtt előtt tartanunk. Ebbe az egy mondatba foglalom össze mindazt, amit eddig mondottam: Jöjjön el hozzánk a szeretet országa, Amen! Szentbeszéd után folytatódik a sz. mise, melynek végeztével megszólal a harang és a beiktatott bibornok­hercegprimás viszszatér palotájába. A főszékesegyházi ének- és zene­kar az installációs misén a követ­kező műsorral szerepelt :| Gruber: Ecce Sacerdos vegyes és zene karra. Veni Creator és O glo­riosa koraliter. Kersch: Vívat, ve­gyeskar. Kézcíókolás alatt Laurisin Lajos kiváló operaénekes Buchner­Szepessy : „Ima a hazáért" országo­san elterjedt énekét adta elő gyö nyörű szép s érces hangjával zene­kar kísérettel. Introitus és Commu nio korál. Buchner : Benedicta es tu, graduale vegyeskar. Buchner: Pus­tula a me, offertorium (dr. Serédi Jusztinián hercegprímásnak ajánlta a szerző) vegyes- és zenekarra. Rhein­berger : C-duros miséje, vegyes- és zenekarra. H. du Mont: Credo a Royale miséből. Laudate Dominum, korai. Pápai himnusz és Isten áldd meg a magyart. A zenekarban közreműködtek az operaházi és a dorogi bányászzene­kari tagok. Vezénylő karnagy Büch­ner Antal, orgonista Pikéthy Tibor váci székesegyházi karnagy voltak. Á vendéglátó hercegprímás. Márványburkolatú primási ebédlő­ben kigyúl az öt hatalmas velencei üvegcsillár. Megelevenedik a terem. I Visszatért a régen nem látott fény. Aranykeresztes, palástos főpapok, remek diszmagyarba öltözött főurak és előkelőségek, méltóságok, feketébe öltözött polgárok, díszben megjelent katonatisztek hullámzanak a vörös szalonban. Feltárul a primás dolgozó­szobájának ajtaja, szoros kíséretével kilép a bibornok és Wlassics Gyula, a felsőház elnökével bevonul az ebéd­lőbe, ahol mintegy 300 meghivott vendéget lát szívesen dúsan meg­terített asztalánál villásreggelin. Ven­dégeit sorraj árva mindenkihez volt szava. % « Ezzel véget étt a beiktatási ünne­pély, amely fényben, pompában, bensőséges szeretetben és tiszteletben valóban méltó volt Magyarország bibornok hercegprímásához, első zászlósurához. í H1KE&. j Érseki helnyökök kinevezése. Serédi Jusztinián dr. biboros-herceg­primás installációja után hétfőn meg­kezdte főpásztori tevékenységét. A biboros-hercegprimás első főpásztori ténykedése az volt, hogy kinevezte a főegyházmegye új érseki helynö­keit. Esztergomban dr. Walter Gyula c. püspök, nagyprépostot, Budapes­ten pedig dr. Mészáros János pre­látus-kanonokot, budavári plébánost nevezte általános érseki helynökké. Hercegprímásunk a városban. Árván maradt és mostohán kezelt ősi székvárosa a hercegérseknek az új bibornok-hercegprimástól szinte Önkéntelenül várta a közvetlen meg­nyilatkozást. Kezd teljesülni. A bi­bornok-hercegprimás hétfőn sétája alkalmával tapasztalhatta, hogy ün­nepeltetésen kivül is ragaszkodik fő­pásztorához Esztergom nepe. Amint kilépett sétájára, mindenütt a legna­gyobb tisz :elet nyilvánult meg irá­nyában. Rövid látogatást tett a ben­cések székházában dr. Mattyasóvszky Kasszián főgimnáziumi igazgatónál. Megnézte a még mindig ünnepi díszbe öltözött várost. Apró gyerme­kek hódolatei: mint pedagógus fo­gadta és béke jeligének első tanúje­lét adta, amikor egy toprongyos, sze­gény fiúnak pénzbeli segélyt nyúj­tott. Szelíden cirógatta meg azt a kis ovod ; stát, aki kis papirzászlócs­kát taiiva kezi jen, még mindig várta a „Prímás bácsi"-t. Az Ur is egy­szer azt mondotta: „Engedjétek hoz­zám a kisdedeket ..." Halálozás. Kopácsi Kopácsy Jó­zsef ny. százados f. hó 5-én d. 5 órakor lakásán szívszélhűdés követ­keztében hirtelen elhunyt. Temetése ma, csütörtök d. u. 3 órakor lesz a szentgyörgymezei temetőkápolnából. — Renner József búcsi földbirtokos, volt thbizottsági tag, január 30-án 73 éves korában elhunyt. Az Esztergomi Kath. Kör feb­ruár hó 5 én vasárnap d. u. fél 6 órakor tarsja évi közgyűlését a kör helyiségében, a rendes közgyűlési tárgysorozattal. Utána 8 órakor tár­sas vacsora. A főszékesegyházi ének- és zenekar műsora Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepén: Ecce Sa­cerdos korál. A gyertyaszenteiési ko­ráiiter, melyeket theológusok ós tanitó­képezdei növendékek a koralistákkal együtt végeznek. Introitus és Com­munio koráliter. Buchner: Suscepi­mus graduale és Kersch : Diffusa est offertorium vegyeskar. Filke: Missa Beáta D-mo!l, vegyes- és zenekar. Mise végén Laudate Dominum korá­liter. Pápai himnusz. D. u. Vespera Falsobordoni.

Next

/
Thumbnails
Contents