Esztergom és Vidéke, 1928
1928-12-13 / 99.szám
POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP. •EOIELEBIK IIIDE1 VASÄRIAP ÉS OSÜTÖBTÖIÖS. fserkesstőség és kiadóhivatal i Simor János-aícs 18—20., kova a lap ssellemi részét illető közlemények, továbbá m előfisetéei • hirdetési dijak stb. küldendők. Telefon 21. Főmunkatárs: VITÁL ISTVÁN. LaptaUJdonot ét felelőt szerkesztő i LAISZKY KÁZMÉR Előfizetési ára j egy hóra 1 pengő 20 fillér. Egyei szám ára hétköznap (2 oldalas) 10 fillér, vasárnap (4 oldalas) 20 fillér. Kéziratokat a szerkesztőség nem ad vissza. Esztergom sz. kir. város gazdasága. Kubovics ny, kasznár úr röpirata kapcsán. Kubovics ny. kasznár úr röpiratszerű kiadmányát olvasva, amelyet „Esztergom város miként hasznosítja földbirtokát bérbeadás vagy házikezelés útján ?" cim alatt Budapesten a Goldmann és Gondos nyomdában nyomatott ki, szükségesnek tartom a helyzetet valóságban nem ismerő érdeklődőket tájékoztatni, hogy a város házikezelésű gazdaságáról magunknak helyes képet alkothassanak. Szerény véleményem szerint Kubovics Ignác kasznár úr a költségvetés adta egyoldalú megvilágítás szempontjából indul ki a város gazdálkodási eredményeinek elbírálásánál. És ezen egyoldalúság egész eszmemenetét és munkálatatát végig ki séri. Mert egy gazdaságot, melyet szerinte csak két éves számadásainak összeadásából és kivonásából itél meg anélkül, hogy ezen kivül e gazdaságban jelentkező, de a számadatokban kifejezésre nem jutó egyébb komoly gazdasági értékekre illetve szempontokra is figyelemre lett volna. Legelső sorban is meg kell jegyeznem azt, hogy gazdaságunk a gyermekkorát éli. Két éve kezdette meg csak nagyobbarányú működését, amidőn a Sándor-majort elfoglaltuk, kizsarolt, gazos, gyomos bérföldeken. Gazdálkoduok olyan földeken is, amelyekért a dorogi bánya társulat éveken át fizette a bért, azonban nem használta termelésre. Ezeket termő erőbe kell hozni, ami két év alatt lehetetlen, ezt minden hozzáértő jól tudja. Ezért kötik a a földbérleteket 6—50 évig. A gazdálkodást először egyensúlyba kell állítani, munkaerő, haszonállat, igásállat és gépek tekintetében, hogy a munka jó ós olcsó legyen s ne tör ténjék rablógazdálkodás. Annyi trágyaerő álljon a gazdaság rendelkezésére, amely a talajerőt folytonosan fokozni képes. Már pedig az egy-két év alatt lehetetlen. A Sándor-major igaz, hogy négy év óta van a város tulajdonában, de még csak másfél éve, hogy elfoglaltuk azt és a haszonhajtás szolgálatába állítottuk. De nem oly célzattal és gondoskodással, hogy az tiz év alatt tönkre menjen, mert annak élettartama 30—40 óv s hogy ezt biztosítsuk 6 óv alatt teljesen pala fedél alá hozzuk az eddig teljesen kifogástalan tetőszerkezeteket. Mi a számításunkat mindig a legkisebb terméshozamra állítottuk be, mert egy városi költségvetésben a gazdasági rész nem üzemterv. Mi a legkisebb terméshozamot állítottuk be, amely minden körülmények között megterem, azonban még egyszer sem fordult elő az, hogy kat. holdankint 6 q buza teremjen, mint a költségvetésben előírva van, mert pl. a mult évben 10 67 q átlagtermésünk volt búzában. A költségve tésben mindig a legkisebb befolyó jövedelmet állítjuk be, amelyre a pénztár feltétlen számíthat, költségelőirányzatában viszont a legmagasabb termelési összegeket vesszük fel, mert ha esetleg túlkiadásunk lenne, a tanács a fedezet hijján nem utalványozza az összegeket. A faiskola, mely legjobb esetben három év múlva hoz jövedelmet, nem mutathat az első évben hasznot, mert a csemete csak 3 év után lesz piacképes. A szőlőben is ugyanígy vagyunk, sok döntést végeztünk, amely nem az első évben hozza a hasznát, azt a laikus ember is tudja. Nálunk pénztárkönyv és nem vagyonleltár alapján mutatják ki a hasznot, ebből következik, ha én veszek gépet, lovat, pokrócot, zsákot, ponyvát, ültetek szőlőt, fat, telkesítek, ez mind kiadást és nem bevételt jelent, holott ez vagyongyarapodás, mely elősegíti nekem a jövő évi termelést és emeli a gazdaság vagyonát, belértéket, mellyel több jövedelmet tudok előállítani a városi háztartás tehermentesítésére. Nem találkozunk seholsem a csikók, növendékmarhák, sertések évi étékgyarapodásával, holott egy egész éven át etetett, növésben lévő állat többet ér az év végén, mint az év elején, de minthogy évközben nem adom el, hasznot a pénztárkönyv nem mutatja. Arra pedig, hogy lófogatainkat felszerelve 1600 pengőre becsülik, igazán büszkék vagyunk, ennyiért örömmel el is adnánk. A lovak értékleírása el intézve van azáltal, hogy selejtes lovak eladásából 200 pengőt veszek be és új lovak beszerzésére 640 pengőt adok ki. Ráfogok még térni mindezekre részletes számításokkal, amelyek adatait a gazdaság üzleti könyveiből veszem, nem a költségvetésből. (Folyt, köv.) Schalkháa Ferenc. Tretoru és Hutchinson különleges hócipő világhírű, direkte importálva csak Schwdchnál. Közigazgatási bizottsági ülés a vármegyénél. Kedeen, december 11-én baráti dr. Huszár Aladár főispán elnöklete alatt az egyesített vármegyék közigazgatási bizottsága rendes ülést tartott. A rendes havi jelentéseken és több lényegtelen tárgyon kivül egy épen olyan érdekes, mint fontos tárgya volt az ülésnek s ez, a már ismételten tárgyalt városi közegószségi és köztisztasági ügy volt. A közigazgatási bizottság októberi üléséből kifolyólag az alispán elnöklete alatt dr. Fehér Gyula, Mátéffy Viktor, Bleszl Ferenc, Ujszászy Imre és dr. Sajó Lajos bizottsági tagokat küldte ki a főispán javaslatára, hogy vizsgálják meg a város visszás közegészségi és köztisztasági ügyét, melyeknek tarthatatlanságáról a főispán személyesen győződött meg. A bizottság megbízatásához hiven el is járt és referált a tapasztaltakról. Ennek alapján a közig, bizottság úgy köztisztasági, mint közegószségi rendszabályok betartására hívta fel a várost. A város tanácsa és képviselőtestülete is tárgyalta a mérnötti hivatal számításai alapján az ügyet. Mivel a kimutatott költségek mintegy 80.000 pengőt tettek volna ki, a képviselőtestület kimondotta, hogy 1930-ra szóló költségvetésbe már felvesz bizonyos összeget s successive annyit valósít meg a követelményekből, amennyit lehet. Mátéffy Viktor indítványára a képviselőtestület kimondotta azt is, hogy a közigazgatási bizottság átlépte hatáskörét s amennyiben nem fogadja el a város határozatát, tekintse azt egyszersmind fellebbezésnek is. Dr. Huszár Aladár főispán, mielőtt a tárgysorozat tárgyaltatott volna, rátért a fenti ügyre. A város határozatát közigazgatás szempontjából bántónak, sértőnek találja és megdöbbenésének ad kifejezést a város mérnöki hivatalának felületes munkája felett. Információkat kért s látta, hogy a mérnöki hivatal lehetetlen számítást csinált. Ujszászy Imre műszaki tanácsos szerint egy kilométer komplettül elkészített útnak költsége 22.000 pengő, addig a városi mérnöki hivatal a 300 méter hosszú Árok-utca feltöltésére (csak részben, mert részben már fel van töltve. Szerk.) 71.000 pengőt állít be. Ugyan ilyen lehetetlen számításon alapszik a többi beállítás is. Kijelenti, hogy már többször belenyúlt a városi ügyékbe, mert bajokat lát ott. Nem fogja most sem eltűrni ezeket a köztisztaság ellenes lehetetlen állapotokat. Visszautasítja a közigazgatási bizottság követelményeinek ferde beállítását és kijelenti, hogy az azonnali végrehajtásra a közigazgatási bizottság sem gondolt. Indítványozza, hogy az alispán elnöklete alatt dr. Fehér Gyula, Bleszl Ferenc, Ujszászy Imre és dr. Sajó Lajos küldessenek ki és állapítsák meg a teendőket s eljárásukról tegyenek jelentést. Bleszl Ferenc mint a bizottság egyik tagja s képviselőtestületi tag is kijelenti, hogy a város is a fokozatos végrehajtásnak a híve. Ghyczy Elemér annyira komolytalannak találja a városi mérnök munkáját, hogy fegyelmit kér ellene. Lőke Károly nagy horderejűnek tartja a város köztisztaságának kérdését. Ha falun be lehet és be kell tartani a köztisztasági szabályokat, fokozottabb mértékben kell annak érvényt szerezni a centrumban, ahová a falu feltekint. A főispán megállapította, hogy a közigazgatási bizottság nem lépte túl hatáskörét, sőt kötelességét teljesítette. Nem kivánja a várost egy fillérrel sem feleslegesen megterhelni. A költségeket célzatosan nagyítva látja s legmesszebbmenő intézkedéseket fog ez ügyben tenni. A Szabad Egyetem e heti tanrendje: Szerda: Este fél 9-től fél 10 óráig: Milakovszky Lászió érs. tanítóképző-intézeti tanár : A technika az ember szolgálatában. (Németország technikai kiállításai 1928-ban.) Harmadik óra: A mai otthon és a technika. Péntek: Délután 5-6. vitéz Holló Kornél szobrászművész: A naturalista képzőművészetről. (Bemutatásokkal) Harmadik óra: Puvis de Chavannes: a dekoratív naturalizmus. Délután 5—7. Rayman János dr. reáliskolai tanár: Hat előadás a természettudománynk köréből. (Bemutatásokkal.) Harmadik óra : A levegő ipari felhasználása. Az előadások helye : a reáliskola III. oszt. tanterme. Beiratkozás a reáliskola igazgatói irodájában (Deák Ferenc-utca 2. sz. földszint 1. ajtó.) Halálozás. Dr. Zimmermann Béláné szül. Viola Krisztin f. hó 10-én életének 29-ik évében hosszas betegeskedés után Budapesten elhunyt. A megboldogult hült tetemét hazahozták és ma, csütörtökön d. u. 4 órakor temetik a belvárosi temetőkápolnából. Házasság. Gersey István főváro3Í tanító és ^Jancsó Mária Budapesten házasságot kötöttek. Hivatalvizsgálat. Nesz mély és Almás községekben december 10-én hivatalvizsgálat tartatott. A vármegye tar SAjAT KÉSZÍTÉSŰ lepedő-vászon, köpper, törül- T* 8 g r | , , g Esztergom, Széchenyi-tér . . köző, konyha és kenyérruha, Kö|P7ma IUI I 907mG19l 16. sz. (Saját ház.) TeleUX 7 | & a ?mifH a §4 abrosz (nagyban és kicsinyben) • UlOÉI I IClI II I LXld&lUilCU fonszám 135. Házi kenllCLbl dfeUVIIll tegjutányosabban beszerelhető Ml , der szövésre eifogadtatik
