Esztergom és Vidéke, 1928

1928-10-25 / 85.szám

HBfe. p-m ITIKÄI TÁRSADALMI I.AP. 41 m POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP. lEflJELBHK UIDEI VASABIAF ES OSflTÖBfÖKÖf. •tertetftötég év kiadóhivatal: Simor Jánof-atca 18—20„ hova a lap Mellem i részét Illető közlemények. tovább* ai előtiietéii i hirdetési dijak itb. küldendők. Telefon 21. Fömonkatárs: VITAL ISTVÁN. Laptnlajdosot ét felelőt szerkesztő i LAISZKY KÁZMÉR Előfizetési ára; egy bóra 1 pengő 20 fillér. Egyet szám ára hétköznap (2 oldalas) 10 fillér, vasárnap (4 oldalas) 20 fillér. Kéziratokat a szerkesztőség nem ad vissza. Egyesített erők. Ama bizonyos oldott vesszőféle jut eszembe, amikor a magyar törpe és kisbirtokosról esik szó. A nagybirtok az ő forgótőkéjével, birtokának nagyság súlyával, mezőgazdasági iparával, kereskedelmi növények termelésével aránytalanul könnyebben úszsza meg a gazdasági válságot, mint a mindezeket nélkülöző kis és törpe birtokos. Amíg amaz terményeinek kitartásával magasabb áralakulatokat várhat be, emezek részére ez szinte lehetetlen. Az államtól kezdve a falu kovácsáig mindenki tartja a zsákját a kis termelő elé épen akkor, amikor termékei a legalacsonyabb áron állanak. Vagy talán azért állanak alacsony áron a föld áldásai, mert mindenki akkor, újkor rohanja meg a falu népét. Azok a külföldi gabonajelenségek, melyek mind kiabálóbbak lesznek, kell, hogy gondolkodóba ejtsék a magyar föld népét. Amikor Mussolini állami prémiumokat oszt ki a többtermelés eredményeiért, akkor nagyon helyén való volna, ha az állam hathatósabban nyúlna a magyar kisgazda hóna alá és viszont a kisemberek védszövetsógbe tömörülnének. Be kellene látniok, hogy a megszervezett kereskedelem, a malomkartellek között a macskák közé zárt egér szerepét játszák es ik szervezetlenségükben rejlő gyengeségük miatt. Ma mindenki az olcsóbb hitelt emlegeti, a hitel azonban mind-mind drágább lesz. A drága hitel valamennyi adós között legjobban sújtja a kisgazdát. Amíg neki megkérdeztetése nélkül emelik a kamatlábat, addig ugyancsak megkérdeztetése nélkül lenyomják terményeinek árát s nyomva tartják mindaddig, amíg a kis magtárakban van gabona. Ez ellen kellene elsősorban szövetkeznie földünk apró embereinek. Községi magtárak, termény szövetkezetek kellenének megfelelő olcsó pénzzel. A magyar föld népe megérdemel annyi állami támogatást mint a Bacherok és társaik, vagy a luxusfürdők. Természetesen elsősor ban a magyar földnépónek kell tőkét termelnie önmaga megmentésére és erőt összegyűjtenie. Ennek a neve pedig nem más, mint — szövetkezet. Általában azt mondják, hogy a magyar emberben van a legkisebb érzék a szövetkezetek létesítése iránt. Lehet, de ha ez igy van, annak bizonyosan mélyen fekvő okai vannak Talán sehol egy népet sem csaptak be annyiszor szövetkezetekkel, mint a magyart. Ennek fejtegetésébe azonban nem bocsájtkozom. Mindezek dacára mégis szövetkezetekbe kell tömörülnie a föld kis egzisztenciáinak, de nagyon, de nagyon óvatosan válogassa meg vezetőit. Tegyen mindenkit kivétel nélkül jó sűrű erkölcsi rostára és csak a fennmaradtakkal kezdjen tárgyalni. Vegye fontos mérlegelés alá az illetők rátermettségét is, mert itt rang, magas állás, politikai nagyság mind harmadrendű kérdések. Itt becsületes üzleti szellemre, szerény megelégedettségre van szükség. Vannak még emberek, akik százezres fizetések nélkül is tudják jól szolgálni a földnek ama népét, mely szívós faji érzékével, földjéhez való ragaszkodásával bevehetlen bástyája volt a közelmúltban is és lesz a jövőben is minden destruáló, romboló áramlatnak. Bizonnyára ezt célozta városunkban pénteken tartott szövetkezeti propaganda alőadás, melyről az alábbiakban számolunk be. V, l * Az Országos Központi Hitelszövetkezet vezetősége: Schandl Károly ny. államtitkár, elnökigazgató, Borsódy Sándor igazgató, Vanke Gusztáv osztályfőnök, Wéber Jenő osztályfőnök és Farkas Sándor ellenőr kiszállott Esztergomba, hogy az egyesített vármegyék községeinek kiküldöttei előtt szövetkezeti propagandaelőadást tartsanak. A vármegyeház közgyűlési terme nagy közönséget fogadott be ez alkalommal. A vármegyék országgyűlési képviselői, papsága, a faluk vezetősége és több nagybirtokos vett részt a propagandagyűlésen a vármegye főtisztviselőivel sz élén. Schandl Károly elnökigazgató felkérésére Mátéffy Viktor kormányfőtanácsos, prépost-plébános, ország gyűlési képviselő elnökölt, aki nagy vonásokban fejtegette a szövetkezetek nagy céljait, majd Schandl Károly mondott sokoldalú közgazdasági beszédet. Élénken világított bele a „Falu" mai nyomasztó helyzetébe. Rámutatott Európa gabonatermeié sének nagy küzdelmére ez amerikai gabonával szemben. Meggyőző erővel bizonyította, hogy mennyire függ az ország jövője a mezőgazdaság fejlettségétől. Olaszország gazdasági erőkifejtését ismertette. Kimutatta a magyar buza összeszorított külföldi zónáját. A 80-as és 90-es évek leszorított gabonaárainak okozatát, az általános eladósodást tárta a jelenlevők szemei elé, mellyel szemben ismertette gróf Károlyi Sándor hatalmas szövetkezeti akcióját. Figyel* meztette a kisgazdákat, hogy ne várjanak minden segítséget az államtól, hanem megtakarítható garasaikkal szövetkezet útján siessenek egymás segítségére, amivel olcsóbbá teheti a mezőgazdasági hitelt. A 10% on felüli kamat megöli a B

Falu"-t. Kimutatja, hogy Csonka-Magyarországon 1,200.000 kisbirtokos van. Csak egy 40 pengős részjegyet számítva is hatalmas lökést nyerne az O. K. H. Sz., melynek már 150 fiókja dolgozik. Az óriási tetszéssel fogadott beszéd után baráti dr. Huszár Aladár mondott lelkesítő, buzdító beszédet. Szenkviczi Palkovics László alispán, Péntek Pál, Kócsán Károly, dr. Frey Vilmos országgyűlési képviselők és Szekendy József szőnyi plébános mondottak még tartalmas beszédeket a szövetkezet fellendítéséről. Délben társas ebéd volt a Fürdő Szállodában, hol Bogya János tatai országgyűlési képviselő, baráti dr. Huszár Aladár főispán, dr. Antony Béla polgármester és Schandl Károly ny. államtitkár mondottak üdvözlő felköszöntőket. Iparosaink gyűlése. A parlament őszi ülésszakán tárgyalás alá kerülő fontos, s az iparosokat közelről érintő törvényjavaslatok szükségessé tették, hogy iparosaink általános tájékoztatást kapjanak. E célból gyűltek össze Esztergom város s a szomszédos ipartestületek kiküldöttei f. hó 21-én. Délelőtt 9 órakor a belv. plébániatemplomban ünnepi istentiszteletet hallgattak, melyet Mátéffy Viktor prépost plébános, országgyűlési képviselő mondott. Fél 11 órakor a Kath. Legényegylet nagytermében a legényegylet énekkara hazafias énekkel vezette be a tárgysorozatot. Dóczy Ferenc ipartestületi elnök keresetlen szavakkal mutatott rá azokra a súlyos gazdasági viszonyokra, melyek között Esztergom város iparossága él. Őszinte, iparos szivének egész melegével kérte az iparosságot összetartásra, hogy a nehéz feladatok megoldására egyesült erővel képesek legyenek. Üdvözölte a megjelent országgyűlési képviselőket, a győri iparkamarát, a hatóságok képviselőit, a társtestületek kiküldötteit s felkérte Frühwirt Mátyás országgyűlési képviselőt előadásának megtartására. Frühwirt, mint a kézműipari blokk parlamenti csoportjának elnöke azért gyűjtötte — úgymond — maga köré az iparosok ügyei iránt érdeklődő képviselőket, mert érzi, hogy hazánk ezen értékes adófizetőivel sok igaztalan "mellőzés történt. Azért járja az országot, hogy közvetlen tapasztalatokat szerezzen s addig nem nyugszik, mig a magyar kisiparosságnak is meg nem szerzi mindazokat a jogokat, melyekkel más társadalmi rétegek rendelkeznek. Ez a szempont irányította amikor egy országos iparos központ, a Kézműves Kamara felállítása mellett állást foglalt. Fejtegeti és statisztikai adatokkal bizonyítja ezen központi szerv felállításának szükségességét s kéri támogassák őt az iparosok, hogy az Ő érdekükben kifejtett önzetlen tevékenysége eredményre vezessen. A nagy tapssal fogadott, meggyőző erejű beszédre dr. Karikó Imre, a győri iparkamara titkára válaszolt. Hivatkozik arra, hogy a Győri Iparkamara mindenkor a legnagyobb lelkiismeretességgel és jóakarattal intézte el a hozzáforduló kisiparosok ügyét. Nem látja semmi szükségét fennforogni annak, hogy az iparosok egy újabb szerv felállításával, újabb terheket vegyenek magukra. A jelenlegi iparkamarák keretén belül, meg van a mód és lehetőség arra, hogy iparosaink kívánságai honoráltassanak. Köszöni Frühwirt tárgyilagos fejtegetéseit s arra kéri hasson oda, hogy az iparkamarák szakvéleményei a fölöttes hatóságoknál meghallgatásra találjanak. Müller Ferenc, a kisbéri ipartestület elnöke világos, higgadt, tárgyilagos beszédben vázolta a vidéki kisiparosok álláspontját. Rámulatott a kisiparosság súlyos sérelmeire, melyeknek orvoslása szerinte égetőbb, mint a Kézműves Kamara felállítása. Ezeknek a bajoknak a megértő kiküszöbölésére kéri a parlamenti blokk hathatós támogatását. A gyűlésről közben eltávozott dr. Frey Vilmos országgyűlési képviselő üdvözletét is tolmácsoló Mátéffy Viktor orsz. képviselő biztosította iparosainkat megértő jóakaratáról és arról a soha nem szűnő gondosságról, melyet az esztergomi iparosok eddig is tapasztalhattak. Dr. Antóny Béla polgármester a hivatalos úton lévő Palkovics László alispán üdvözletét is tolmácsolja. Szerinte a sok panasznak és keserűségnek a szerencsétlenség az oka, amelybe a trianoni szerződés döntött bennünket. Addig is mig vágyaink valóra válnak, fogjunk össze s vállvetett erővel dolgozzunk Nagymagyarországért. Kántor Leó győri kamarai tag öszszetartásra buzdítja az iparosságot. Indítványok során Hermann Lajos az iparossegédek leventegyakorlatai s a helybeli építkezések idegen iparosokkal való elvégeztetése tárgyában, Jakobek Jenő a munkásbiztosító illetékek és a borbélyok vasárnapi munkaszünete, dr. Karikó Imre iparkamarai titkár, a munkásbiztosítás, a forgalmi adó eltörlése és a kisipari hitel tárgyában terjesztettek elő indítványokat, melyeket a gyűlés magáévá tett. A gyűlésen részt vettek Győr, Kort- SAJÁT KÉSZÍTÉSŰ lepedő-vászon, köpper, törülI « kőző, konyha- és kenyérruha, házi szövött legjuiányosabban beszerezhető Pelczmann Lászlónál Esztergom, Széchenyi-tér 16. sz. (Saját ház.) Telefonszám 135. Házi kender szövésre elfogadtatik