Esztergom és Vidéke, 1928

1928-10-21 / 84.szám

WW\\ í>ni iTiifÄi TÁRSADALMI I ÁP 1 I POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP, «IZBIELEIIE MIDÉI VASABIAP ÉS OBÜTÖBf ŐKÖ?. tserkesstöséf é> kiadóhivatal i SI«or jAaot-c^ca ^—20., hova a lap ssellenri réixét lllotö közlemények, továbbá ti előfizetési • hirdetési dijak stb. küldendők. Telefon 21. Főmunkatárs: VITÁL ISTVÁN. Laptnlajdooo* ét felelőt szerkesztői LAISZKY KÁZMÉR Előfizetési ára; egy hóra 1 pengő 20 fillér. Egyes szám ára hétköznap (2 oldalas) 10 fillér, vasárnap (4 oldalas) 20 fillér. Kéziratokat a szerkesztőség nem ad vissza. A Névtelen Hősök emlékére. Szédítő érzelemvihar ragadja meg az ember lelkét, ha Parisban megáll az Etoile-téren, ahol a francia nemzet diadalíve emelkedik. Az ív falaiba nevek vannak bevésve, diadalmas csaták és győzelmes hadvezérek nevei — s ezeknek a neveknek sokasága elborítja az ötven méter magas nyolc falsíkot. Az ív alatt, középen pedig egy francia katona alussza örök álmát, egy katona, akinek nevét senki sem tudja, aki a hazáért halt meg. Ez a Névtelen Hős jelképezi mindazokat, akiknek neve nem került sem a diadalív falára, sem a történelmi könyvekbe, a francia nemzet százés százezer közrendű gyermekét, akik szerte, a világ csataterein vérüket ontották a francia név becsületéért s akik ép azért nem kisebbek a leghíresebb hadvezéreknél sem. Soha ki nem alvó láng lobog a sír felett, hirdetve a nemzet hálás kegyeletét — és mindig üde virágok sokasága beszél némán is arról, hogy él az a nép, amelyért a Névtelenek meghaltak. Olyannak tetszik előttünk a diadalív, mintha a francia nemzet legfőbb eszményének, a Dicsőségnek temploma volna, a nemzet önfeláldozó fiainak csontjaira alapozva. Megvallom, keserű irigység marcangolta lelkemet a diadalív láttára. Fájt a lelkem, mert az égre törő idegen Dicsőség-emléket szemlélve, végig suhant idegeimen az én szerencsétlen kicsi fajom dicstelen végzetének tudata; oly szomorú volt elgondolni, hogy az én magyar nemzetem is lerakta a Dicsőség-templom alapjait, mert telehintette széles e világ téréit Névtelen Hőseinek sírjaival — és mégis . . . ha e mi sorsunk legfőbb eleme épület alakjában testet öltene, az nem a Dicsőség temploma, hanem a Fájdalom csarnoka lenne. Közeleg november elseje, mikor szeretteink sírján apró lángocskák alakjában kigyullad majd az örök Élet hite, s a feltámadásra váró holt hamvak fölé virágokat szór a bízó kegyelet. Felmerül az a kérdés, milyen kegyeletes adományokkal járuljunk azok poraihoz, akik mindannyiunk halottai, a mi Névtelen Hőseink jelképes sírjához, az elesettek emlékművéhez? A régi görögök, ha isteneiknek a legszebb áldozatot akarták bemutatni, olympiai játékokat rendeztek, ahol bemutatták fiatalembereik erejét és ügyességét abban a hitben, hogy isteni szemeknek sem lehet kedvesebb látvány, mint ezeknek az ifjú életeknek egészséges harmóniája, amelyből a legbiztatóbb jövendő muzsikál felénk. Ilyenféle gondolat dolgozik Esztergom város Testnevelő Tanácsában is, mikor a Halottak napjának közeledtével, október 21-én megrendezi a Névtelen Hősök statéta-versenyét. Felvonulnak akkor a magyar ifjak különböző csapatai, a honvédség, a középiskolák, a leventék, a sportegyesületek — és erejük, ügyességük bemutatásával bizonyságot tesznek arról, hogy őbennük megvan a szent akarat s a képességeknek lehetősége. Azzal a felemelő gondolattal köszöntjük versenyző ifjainkat, hogy az ő akaratuk és képességük nemcsak egy rövid verseny folyamán tündököl, hanem biztató zálog a jövőre is, hogy ezek felett a hősi sírok felett, ahol a Névtelenekkel együtt nemzetünk nagysága, boldogsága is el van temetve, a Fájdalom helyét nemsokára elfoglalja a magyar Dicsőség. Hirdesse tehát ez a nemes verseny soha ki nem alvó hálás szeretetünket Névtelen Hőseink iránt, rendíthetetlen reményünket Magyarország eljövendő feltámadásában és sziklaszilárd hitünket újjászülető fajunk örökké tartó nemzeti dicsőségében ! Dr. Csonkás Mihály. Az Esztergomi Borászati Egyesület. A háború és a rákövetkező zűrzavaros idők a gazdasági élet kiegyensúlyozottságát teljesen felborították. A katasztrófát városunk egyik fő kereseti forrását képező bor- és gyümölcstermelés sem kerülhette ki; bortermesztésünk és kereskedelmünk úgyszólván megdermedt. Ennek a dermedtségi állapotnak sivár bizonyítékait látjuk, ha a várost övező gyönyörű szőlőhegyeinket végigjárjuk: mindenütt pusztulást látunk, itt-ott vannak csak kies oázisok, míg a hegyterület túlnyomó részben nincsen művelés alatt. Ha kutatjuk az okokat, amelyek ezt a szomorú állapotot előidézték, nem szabad magyarázatként elfogadnunk a .megszokott szólamokat, amelyek legfeljebb arra jók, hogy valamelyes mentséget mondjunk a letagadhatatlanul szomorú helyzetre. Hajdan virágzó bortermelésünkre a legnagyobb csapást az idegenből behurcolt szőlőbetegségek mérték: phylloxera, peronospora stb. A kellő elméleti tudás nélkül folytatott költséges kísérletezések az első időkben nem sok eredménnyel jártak, a választott új szőíőfajok a legsilányabb bort adták, amit a kereskedelem felvenni nem volt hajlandó. Termelőink a megváltozott ízléssel sem számoltak s így még a belfogyasztás igényeit sem tudták kielégíteni. Nagyjában így áll a helyzet ma is. Az utóbbi évtizedek új szőlőtelepítései (főleg a homokterületeken) jórészt vegyes, különféle időkben érő, zamatos fajborok előállítására alkalmatlan szőlőfajtákkal történtek, hozzá még a modern szőlőgazdálkodás elveinek teljes félretételével. A sűrűn ültetett tőkék és a szőlőkben fölös számban ültetett terebélyes gyümölcsfák semmiképen sem kedveztek a bortermelésnek, mert ilyen módon csak gyenge, savanyú, minden ízt és zamatot nélkülöző bortlehetett csak nyerni, amely nem fizette meg a termelési költségeket. Ez volt az okozója annak, hogy idők multán a mi versenyképtelen boraink helyett a kereskedelem éven-' kint többezer hektoliter idegenből importált erősebb, ízesebb és főleg olcsóbb bort hozott forgalomba. Ha tehát ezen a téren gyökeres javulást akarunk elérni, ami pedig elengedhetetlenül szükséges, mert különben népünk teljesen elszegényedik — akkor a legsürgősebben meg kell reformálnunk borkultúránkat, Ebbe a,' nagy fába vágta a fejszéjét az Esztergomi Borászati Egyesület. Nem áltatjuk magunkat semmiképen sem gyors sikerek reményével nagyon jól ismerjük azokat a nehézségeket, amelyek elénk tornyosulnak. Teljes bizakodással látunk neki a vállalt nehéz feladatnak, amelyhez azonban gazdaközönségünknek akiknek érdekében mindez történik, megértése és vállvetett munkája szükséges. Egy újságcikk keretében lehetetlen elmondani azt a gazdag progranrimot, amelyet célkitűzésünk érdekében végrehaj tandónak tartunk. Csak néhány szóval kívánjuk jelezni a szükséges tennivalókat. Őszinte bátor szóval rá fogunk mutatni azokra a hibákra, amelyeket bortermelőink nagy része elkövetett a múltban és a jelenben egyaránt; fel fogjuk tárni a sikertelenségek okait, irányítani fogjuk a szükséges regeneráló munkát. Igyekezni fogunk hatóságaink és vezetőink segítségével a földművelési miniszter úrtól egy szőlészeti, gyümölcskertészeti és vincellériskolát kisürgetni. Helyes gyümölcstermesztési elvek alapján telepítendő gyümölcsökkel igyekezni fogunk a nemes fajtájú gyümölcstermesztést meghonosítani és ilymódón az egymást nem tűrő (szőlő és gyümölcs együtt) vegyes művelést kiküszöbölni, ribiszke és málnatermesztésünket emelni, a bor ós gyümölcsértékesítést megszervezni. Akár hegyközségek és pinceszövetkezetek megalakításával, akár pedig más célravezető szervezetek létesítésével igyekezni fogunk gazdáinkat közös, egységes eljárásra bírni, a szerzett tapasztalatokat az elméleti tudomány eszközeinek igénybevételével a köz javára értékesíteni. Mindehhez : bizalom, megértés és közös munka kel). Csak illusztrálás képen említem meg, hogy az Esztergomi Borászati Egyesületnek 50 éves fennállása után, többszáz bortermelő földművesgazdánk köréből összesen három részvényese vanl Lehet-e okolni az egyesület vezetőségét, ha ilyen körülmények között az idők folyamán elhalványult áz a cél, amelyért az egyesületet a múltban megalapították? Segíts magadon, az Isten is megsegít! Örök értékű közmondás, melyet jó lesz megszívlelnünk. Munkánk kezdetén csak arra kérem bortermelő gazdáinkat igyekezzenek mindnyájan részvényeseivé válni a Borászati Egyesületnek, sőt annak vezetésében is tevékenysn részt venni. Kapcsolódjanak bele munkánkba hatóságaink helybeli pénzintézeteink és a sajtó is. Ha közös erővel látunk neki ennek a szép feladatnak, amelyet bizakodó lelkesedéssel vállaltunk, a siker s vele együtt anyagi jólétünk emelkedése, nem maradhat el. vitéz SZÍVÓS- Waldvogel. •a- SAJÁT KÉSZÍTÉSŰ lepedő-vászon, köpper, törülI . köző, konyha- és kenyérruha, názi szövött Pelczmann Lászlónál legjutányosabban beszerelhető Esztergom, Széchenyi-tér 16. sz. (Saját ház.) Telefonszám 135. Házi kender szövésre elfogadtatik