Esztergom és Vidéke, 1928

1928-10-14 / 82.szám

S.1EBJELBIIK 1IIDEI VASABIAF ÉS CSÜTÖRTÖK iiiiiii imiiiimiiiiH iierketitöséf és kiadóhivatal s limor János-utca 18—20., kova a lap sxellemí részét Illető közlemények, továbbá sz előfizetési* hirdetési dijak *tb. küldendők. Telefon 21. Főmunkatárs: VITÄL ISTVÁN. Laptnlajdonos t» felelöt szerkesztőt LAISZKY KÁZMÉR Előfizetési ara: esrv hóra 1 pengő 20 fillér. Egyes szám ára hétköznap (2 oldalas) 10 fillér, vasárnap (4 Oldalas) 20 fillér. Kéziratokat a szerkesztőség nem ad vissza. Eöiigazgatási bizottsági ülés a vármegyénél. Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék közigazgatási bizottsága mult kedden rendes havi ülést tartott dr. baráti Huszár Aladár főispán elnöklete alatt. Az elnöklő főispán a gyűlés megnyitása után üdvözölte az első ízben megjelent dr. Sághy Imre kinevezett kir. tanfelügyelőt. Biztosította, hogy a közigazgatási bizottság mindenkor támogatni fogja munkásságában. Következett az alispán havi jelentése, amely kiterjeszkedik Schmidt Sándor m. kir. bányaügyi főtanácsos, bányaigazgató interpellációjára is, melyben a bányamunkásság eladósodásának megakadályozását célozta. A járási főszolgabíró széleskörű nyomozást indított meg, mely alatt beigazolódott, hogy aránytalan csekély kivételtől eltekintve, kénytelen a munkás a megélhetési nehéz viszonyok következtében adósságot csinálni, ami ellen vagy a munkabérek emelésével, vagy pedig az általános drágaság letörésével lehetne csak segíteni. Vizsgálata kiterjedt a kereskedők kamat felszámítására is, de visszaélést nem tapasztalt. Schmidt Sándor megköszönte a a munkásság érdekében kifejtett vizsgálatot, melynek már is annyi eredménye van, hogy nem érkezik anynyi letiltás, mint azelőtt. A megállapított keresetátlagot nem látja helyesnek és helytelenítette, hogy a kereskedők nem írják be az árút, hanem egybefoglalva jegyzik be a bevásárlási könyvbe az árösszeget. Ugyancsak hálásan vette a két autóbalesetben megindított vizsgálatot is, valamint azt is, hogy az alispán szigorú rendeletet adott ki az útrendőri kihágások megtorlására. Az alispáni jelentéssel kapcsolatban Ghyczy Elemér felhívja a főispán figyelmét bizonyos könyvprospektusokra, melyek pornográfiát terjesztenek. Egy ilyen prospektust be is mutat. Dr. Huszár Aladár főispán magáévá teszi az ügyet s határozatilag kimondja, hogy a közigazgatási bizottság fel fog írni a belügyminiszterhez, hogy orvosi tudomány mezébe öltöztetett pornográfia terjesztését akadályozza meg. Örömmel vette tudomásul a közigazgatási bizottság Wekerle Sándor pénzügyminiszterré történt kineveztetését. A csendőrségi jelentéssel kapcso latban Péntek Pál bejelenti, hogy az orvvadászok nagyon elszaporodtak, sőt a mult vasárnap az ácsi határban Szarka Béla járásbiróra vadászat közben Mannlicher fegyverből háromszor rálőttek. Dr. Sárospataky József kir. főügyész átír a győri kir. főügyészhez ez ügyben s a főispán is nagyon erélyes intézkedést helyez kilátásba. Ugyancsak szigorú meghagyás fog menni a főszolgabirókho'. az orvvadászok kinyomozására. A komáromi pénzügyigazgató javaslatára a bizottság hozzájárult ahhoz, hogy Komárom vármegye nyolc községében összesen 7000 pengő, mint behajthatatlan adóhátralék töröltessék. Ezután több kisebb felebbezési ügyben döntött. Pilismarót község hajóállomási ügyében akként döntött a bizottság, hogy tekintettel a dömösi hajóállomás közelségére, nem látja indokol!nak Pilismarót község részéről eszközölni azokat a költséges beruházásokat, melyeket a hajóállomás felállításához az igazgatóság megkíván. A levente-intézménybe a papság bevonására jelentette az előadó, hogy a bibornok-hercegprimás levélbeli értesítése szerint legutóbbi pásztorlevélben már történt intézkedés. Dr. Sajó Lajos vármegyei tiszti főorvos jelentést tett a mult közigazgatási ülésből kifolyólag Esztergom városába közegészség- és köztisztasági ügyben kiküdött bizottság működésérő!. A bizottság megállapította, hogy a város anyagi helyzete, építési viszonyai és a kanalizálás elégtelensége idézte elő a felpanaszolt tarthatatlanságokat. Mindazonáltal a közigazgatási bizottság szigorúan meghagyta a városnak, hogy Árok-utcán, ahol van kanális, ne tűrje a nyilt csatornákat. Ahol szükségesek a nyilt kifolyó csatornák, ott azok öblítés és tisztogatással tétessenek egészség- és tisztaságügyileg elfogadhatókká. Ujszászy Imre műszaki tanácsos beterjesztette 1929. évi költségvetó sét. Az egyesített vármegyék törvényhatósági utak fenntartására 948 ezer pengőt vett fel. Ezzel kapcsolatban felmerült az az eszme, hogy az autóbuszok valami csekély pótdíjat szednének jegyenkint az utak javítására. Ghyczy Elemér a cukorrépa termelőket, mint akik Jőszkor legjobban rongálják az utakat, szintén kérte bevonni az útfenntartás költségeinek fedezésébe. Végül dr. Sághy Imre kir. tanfelügyelő megköszönte a főispán üdvözlő szavait, programmszerű beszédjében a következőkre helyezi a súlyt. A vallás- és közoktatásügyi miniszter a kultusztárcában honvédelmi tárcát is lát. Amikor már minden pénzforrás kimerültnek látszik, nagy leleményességgel olyan összegeket teremt elő a népoktatás számára, melyek legbizalmasabb belső munkatársait is bámulatba ejtik. Ebből kifolyólag fokozott tevékenységet kell, hogy mindenkiből kiváltson, aki csak némi vonatkozásban is áll a kulturmunkával- Jellemzi a vármegye tanügyvezetésének felelősségteljes nehéz feladatát. A jövendő generációt olyannak kell nevelni, hogy sehol sem legyen talaja semmiféle destruktiv eszme megfogamzásának. Elsősorban is feladatául tűzte ki maga elé, hogy a lehető legrövidebb idő alatt minden községben szemlét tartson az iskolaépületek, felszerelés felett ós megismerhesse mindazokat a tényezőket, akik az iskolaüggyel kapcsolatban vannak. Célja továbbá érvényesíteni az iskolákra vonatkozó összes törvényeket és rendeleteket. Eleven életet akar bevinni a tanítósággal minden jellegű iskolába. Minden erejével és tudásával kívánja szolgálni az iskolaügyet. Hivatali munkatársai megkönnyítik nehéz feladatát s meg van győződve, hogy a közigazgatási bizottság tekintélyével és súlyával könnyebben fogja elérni kitűzött célját, mint ahogy azt elgondolta. Az éljenzéssel fogadott beköszöntő után több tanügyi referádája között Csupák Ede és Sporny Károly kesztölczi tanítókat terjesztette elő VII. fizetési osztály 3. fokozatára, Utóhangok a Borászati Egyesületről. Azt olvastam az „Esztergom" c. helyi lapban, hogy a Borászati Egyesület új vezetősége a cselekvés terére lépett. Tudom, hogy nehéz viszonyok között kezdi meg feladatának megoldását, de vigasztalja a vezetőséget az a gondolat, hogy azért nem fog a teendői elé több és nagyobb akadály tornyosulni, mint amikor Vimmer Ferenc az egyesületet megszervezte, mert a kezdet nehézségeivel még sem kell ma már megküzdeni, hisz az egyesületnek meg van a kifogástalan otthona és a legszükségesebb felszerelése, amelyeknek segitségével az uj irányú üzem megindulhat. összeköttetéseinek a révén, mód jában van megszerezni azt -a tőkét is, amelyre szüksége van céljai keresztülvitelében, annál is inkább, ha alapja van annak ami az „Esztergom és Vidéke" 68. számában közölt „Esztergomi Borászati Egyesület válsága" cikkben a sorok között olvasható, hogy az Esztergomi Takarékpénztár is olcsó 6 °/o os nagyobb kölcsönt élvez a Nemzeti Banktól amelyből miért ne juttathatna egy kisebb mondjuk 20 ezer pengős szintén olcsó hitelt a Borászati Egyesületnek, amely hivatva van a létesítendő typus boraival az észter gomi bortermelést versenyképessé tenni, egyben áz esztergomi bor régi jó hírnevét visszaállítani, azonfelül az esztergomi gyümölcstermelést és értékesítést, a helyes útra irányítani. Minden üzem, csak akkor életképes, ha a vezetők rátermettek, munkaszeretők és takarékosak. Végre, ha az üzemköltség arányban áll a jövedelemmel. A vezetésben történt változás, emberi számítás szerint, jó időszakban következett be, amennyiben az esztergomi szőlőhegyekben az idén elég jó és elég sok bor is terem az árak pedig országszerte alacsonyak. Kubovich Ignác ny. kasznár. I EGYRŐL-MÁSRÓL | Szegények vágyónk, de úgy élünk, mintha gazdagok volnánk. Régente úgy aposztrofálta a szállóige a középosztály uras-módját, félig tréfásan, félig komolyan, hogy : szegények vagyunk, de jól élünk. Akkor még ugyanis gazdagok voltunk, de nem hivalkodtunk a jó módunkkal, a gondtalan életünkkel, de úgy is éltünk, mint a tűrhető jó mód osztályrészesei. Akkor még tellett vasárnapi tyúkra is, nemesebb, finomabb szórakozásokra is, nyáron egy kis jól megfontolt és előre beosztott külföldi utazásra is, jó olcsó, de tartós lódenben, hátizsákkal és vidám lélekkel. Akkor tudtuk finoman élvezni a külföldi képzőművészeti tárlatok csodás értékeit s az alpesi tehenészetek tejszínes kávéját, vagy a goiserni malom poézisét, ma azonban csak a szinpadi hatáskeltés képezi a legfőbb gondunkat. Többnek látszani, mint amik vagyunk, nagyzolni a tömeg kedvéért, tüntetni a krajcáros jómódunkkal, hencegni a látszat fenntartásáért, pukkasztani a kedves ismerősöket, ha telik, ha nem, — ez a mai, alacsonyan járó társadalmi felfogás karakterisztikus alapelve. Többnek látszani, többnek tetszeni az ismerősök előtt is, — hadd irigykedjenek, meg az idegenek előtt is, — hadd bámuljanak, jaj, csak le nem maradni az őrült marathoni versenytempóban, melyet a kicsinyes hiúság és divathóbort diktál. Mellékes az, hogy van-e rá fedezet, mellékes, hogy a kenyérkereső családfő rövidesen hideg vizes kezelés alá kési- SAJÁT KÉSZÍTÉSŰ lepedő-vászon, köpper, törfilI • köző, konyha- és kenyérruha, ttázi szövött Pelczmann Lászlónál legjutányosabban beszerezhető Esztergom, Széchenyi-tér 16. sz. (Saját ház.) Telefonszám 135. Házi kender szövésre elfogadtatik