Esztergom és Vidéke, 1928

1928-09-20 / 75.szám

ITőMQlíA/iüéKt \W\\\ POLITIKAI ftS TÁRSADALMI LAP M wL POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP. * ^IEBÍELEIIK 1IIDEI VASABJAP ES OSOTOBTOKÖI Sserkeastőaég ét kiadóhivatal i Simor János-etca 18—20., hova a lap szellemi részéi illető közlemények, további u elöfisetési s hirdetési dijak stb. küldendők. Telefon 21. Főmunkatárs: VITÁL ISTVÁN. Laptniajdonot ét felelőt szerkesztői LAISZKY KÁZMÉR Előfizetési ára; egy bóra 1 pengő 20 fillér. Egyes szám ára hétköznap (2 oldalas) 10 fillér, vasárnap (4 oldalas) 20 fillér. Kéziratokat a szerkesztőség nem ad vissza. Szebb lövőt! irta: Baumgartner János Nem régen iktatták törvénybe a kötelező testnevelést azon ifjak ré­szére, akik a középiskola tornater­meiben nem edzhetik testüket. Öröm­mel kellett fogadnunk ezt az intéz kedést, mert az ifjúságnak legna­gyobb része ha sportolt is, legtöbb esetben csak egy irányban fejlesztette testét és izmait, azaz a sportnak csak egy ágát űzte. Az egyik fot­balozott, a másik futott, a harmadik evezett stb. s igy bekövetkezett az az eset, hogy tár jó sportemberek lettek a begyakorolt sportágban, de hiányzott testében az összmunka eredménye a többi sportágakban rejlő gyakorlatlanságuk miatt. A magyar nemzet átlátta ennek hiányosságát és iparkodott egy nagy egyesületet alapitani, amely egyesület hivatva van a testnevelés összes ágát gyako­roltatni az erre kötelezett ifjakkal Testnevelési vezetőket, ifjúsági okta­tókat állítottak az ifjak mellé, hogy akik talán nem is hallottak a test­nevelés fontosságáról és lényegéről, azok is megtanulhassák, gyakorol­hassák úgy a saját mint a köz­érdekében is. Nem elégedett meg ez a nagy számra fejlődött egylet azzal, hogy a vezetők és a megbizott oktatók csak a testfejiődésével foglalkozza­nak, megkívánta azt is, hogy ameny­nyiben az ifjak nincsenek eléggé tájékozva a magyar eszmék és kul­túra iránt, úgy azoknak a tanításai­ban is részesüljenek. Kötelességemnek tartom megem­líteni azt, ha egy nemzet hivatva van arra, hogy ép testtel és lélekkel biró ifjai legyenek, úgy nekünk magyaroknak kell elsősorban gyer­mekeinket erre nevelni. Nem akar­tam hinni azt, hogy lenne egy ma­gyarvérű ember is közöttünk, aki ne támogatná eme szép és sokat­igérő eszmét. Ám csalódnom kel­lett, mert vannak emberek, akik látták miként zsugorították össze szép hazánk határát és tétlenül kel­lett nézni a megcsonkítást, mert nem volt önbizalmunk, nem volt fegyel­mezett ifjúságunk, akiknek a lelkük izzó hazaszeretettől át lett volna itatva s most mégis kivonja fiát, tanulóját vagy pedig segédjét akadá­lyozza a testnevelésben. Pedig örül­jön minden magyar ember, hogy az ifjakat olyan zászló alá hívják össze, ahol testének, lelkének felé­pítéséért küzdenek fokozott szor­galommal. Ébredj végre magyar I Ne nézd a napfényt gyertyafénynek, mert ami lelkedben ma még sötét fátyol, hol­napra már derült napfény lehet. Ez pedig csak akkor fog reánk sütni, ha mindannyian felkaroljuk azt az esz mét, amely a „Szebb Jövőt" fogja számunkra meghozni. Reáliskolai leánytanulók A városi ide-oda vándorló, mosto­hán elhelyezett, rendkívül fontos és szükséges főreáliskolánkra egy kor­látozó miniszteri rendelkezés érkezett. A vallás- és közoktatásügyi mi­niszter a tankerületi főigazgatóság útján értesítette a várost, mint is kolafenntartót, hogy már a f. évre sem enged leány magántanulókat felvenni az alsóbb osztályokba. Nincs módunkban közölni a mi­niszteri intézkedés indokait, csak any­nyit tudunk, hogy a rendelet rend­kívül sérelmes a városra, mint is­kolafenntartóra anyagi szempontból, de káros a szülőkre nézve is. A város minden követelményről gondoskodott, ami szükséges egy olyan középiskolában, melynek leány­tanulói is vannak. Rendelkezésre bo­csátott egy külön leányszobát és fel­ügyelőnőt alkalmazott. Erről az ol­dalról tehát mulasztással nem lehet alátámasztani a miniszteri intézke­dést. Ami az iskolafenntartó város anyagi kárát illeti, azt bővebben fejtegetnünk felesleges. Mindenki tudja, hogy a városnak nagyon is szüksége van a tandíjakra. Minden intelligens szülő, ha nem is kenyérkereseti szempontból, de oda törekszik, hogy leánya középis­kolai műveltséget szerezzen. Úgy a város, mint a környék intelligenciája nincs abban az anyagi helyzetben, hogy a drága főváros leányközépis­koláiba járassa leánygyermekét. Ügy halljuk, hogy a város képvi­selőtestülete foglalkozni fog a mi­niszter eme intézkedésével. Nagyon jól és saját érdekükben tennék a szülők, ha a város felterjesztendő kérelmét hathatósan támogatnák. Ha a miniszter látni fogja, hogy a pol­gárság teljes súlyával kéri a tilalom­intézkedés felfüggesztését vagy ha­tályon kivül helyezését, bizonyára nem fog elzárkózni a kérés elől. Legalább addig kellene kihúzni a jelenlegi állapotot, amig meg nem nyílik az állítólag beígért leányreál­gimnáziumunk. «Kau 1 HIRE K. i Miniszteri megbízás. A vallás­os közoktatásügyi m. kir. miniszter Komárom és Esztergom közigazga­tásilag egyelőre egyesitett vármegyék tanfelügyelőségének vezetésével dr. Sághy Imre kir. tanfelügyelőt végle­gesen megbízta. Szabadságon. Dr. Brenner Antal városi főjegyző a mai nappal meg­megkezdte egy havi szabadságát. — Dr. Perger Kálmán államrendőrségi főtanácsos e hó 17-én kezdte meg hat heti szabadságát. Szabadságának időtartama alatt dr. Szerényi Jenő államrendőrségi kapitány helyettesíti. Uj tanár a reáliskolában. A helybeli reáliskolában Grúsz Ede Raj­mund volt igazgató nyugalomba vo­nult s helyére a városi tanügyi bi­zottság ifj. Klinda Károly középisko­lai tanárt hívta meg a természettu­dományi tárgyak tanítására. Prágai nuncius a hercegprí­másnál. Ciriacci prágai nuncius a napokban meglátogatja dr. Serédi Jusztinián biboros-hercegprimást. Ér­tesülésünk szerint ezalkalommal meg­fogják tárgyalni az esztergomi egy­házmegye csehszlovákiai birtokainak felosztását ós az egyházmegye terü­letének elhatárolását. Esztergomnak megszüntették szabad királyi város jellegét. A legutóbbi minisztertanács Esztergom szab. kir. rendezett tanácsú város­nak szabad királyi jellegét történelmi címének meghagyásával megszün­tette. Ez annyiban változtat a vá­rosi adminisztrációban, hogy azon ügyeket, melyeket eddig a város a főispánhoz terjesztett fel, azokat most az alispáni hivatalhoz kell intézni. Ugyanígy járt Kőszeg városa is, mi­vel Csonka-Magyarországon az ösz­szeomlás után csak ez a két város maradt, melyek az 1886 XXII. tc. 165. §-ában lefektetett kivételes ren­delkezéseket még gyakorolták. A nyugdijasok budapesti or­szágos gyűlése. A nyugdíjas köz­alkalmazottak f. évi október hó 28-án d. e. fél 11 órakor Budapesten, a vármegyeház nagytermében orszá­gos gyűlést tartanak, melyre a vég­rehajtó bizottság az összes nyugdí­jasokat és nyudíjas egyesületeket meghívja. A vógrehajtóbizottság fel­kéri azokat a nyudíjasokat, akik semmiféle nyugdíjas egyesületbe nem tartoznak, hogy városok, illetve köz­ségek szerint szervezkedjenek és az országos gyűlésre küldjenek megbí­zottakat. Ugy ezek, mint a különféle nyugdíjas egyesületek sziveskedje­nek a megbízottak nevét dr. Balló István ny. kir. tanfelügyelőnél, a vég­rehajtó bizottság elnökénél (Szeged, Madách-utca 20.) október 15 ig be­jelenteni* Kerékpározási tilalom vissza­vonás. Minthogy az elemi és reál­iskolák a Bottyán János-utcából el­helyeztettek, a gimnáziumnak pedig amúgy is más utcában van a ka­puja, ennélfogva az iskolásgyerme­kek testi épsége nem forog veszede­lemben, dr. Perger Kálmán vissza­vonta tiltó rendeletét és úgy Bottyán­utcán mint IV. Béla király-utcán a kerékpárral és motorkerékpárral való közlekedést ismét megengedte. Fölemelik a közalkalmazottak lakbérét A legutóbbi miniszterta­nács elhatározta, hogy az állami, vármegyei, államvasúti ás állami vas-, acél- és gépgyári tisztviselőknek és egyéb alkalmazottaknak, valamint a honvédség, csendőrség, vámőrség, folyamőrség tagjainak, továbbá a fel­sorolt csoportokhoz • tartozó nyugdí­jasoknak és özvegyeknek lakáspén­zét (lakbérét) 1928. november 1-től 1929. április 30 áig terjedő időre új­ból szabályozta és az alaplakásbér­nek az eddigi 85% helyett 95% it fogják kapni. Kiegészítik képviselőtestületün­ket. Mint ismeretes, a városi képvi­selőtestület választott tagjainak szá­ma elhalálozás folytán nagyon le­apadt. Már több ízben fordultak a miniszterhez a részleges választások megejthetéseért, de hiába. Legutóbb tartott minisztertanácsban foglalkoz­tak ez üggyel s Esztergomnak is megadták a képviselőtestület kiegé­szítésére a jogot. Béremelés a nyomdaiparban. A március 31-ike óta beállott álta­lános drágulás következtében a nyom­daiparban foglalkoztatott munkások a fennálló megállapodások értelmé­ben, drágasági pótlék cimén 5% munkabéremelésben részesültek. Versenytárgyalás tűzifa és szén szállítására. Az esztergomi kir. já­rásbiróság és fogház részére 1928. évi október hó 5-től 1929. évi áp­rilis hó 15-ig terjedő időre cserép és vaskályhák, továbbá takaréktűz­helyek fűtésére szükséges 336 mm hazai kőszén és 108 mm kemény tűzifa szállítására nézve 1928. évi szeptember hó 27-én d. e. 10 óra­kor az esztergomi kir. járásbíróság hivatalos helyiségébe (Széchenyi-tér 22. sz. emelet 29—42. ajtószám) nyilvános Írásbeli egységáras ver­senytárgyalást hirdettek. Bővebbet ugyanott. Választmányi ülés. Az Eszter­gomi Kereskedelmi Társulat ma, csü­törtök este fél 9 órakor a Fürdő Szálloda külön helyiségében választ­mányi ülést tart. Kimutatás vármegyénk állat­állományáról. Komárom-Esztergom állatállománya a mult évvel szem­ben a következő: szarvasmarha 35.380 (+460), ló 15.771 (+551), sertés 46.719 (+3480), juh 26:398 (—2577). A vármegye területén 100 lakosra jut 21 szarvasmarha, 9 ló, 28 sertés, 16 juh. 100 kat hold szántóra pedig 18 szarvasmarha, 8 ló, 24 sertés és 14 juh jut. ö- SAIÁT KÉSZÍTÉSŰ lepedő-vászon, köpper, törül- r% I I r I r , I Esztergom, Széchenyi-tér . köző. konyha- és kenyérruha, KDIA7|TIQ nfl I 9Q7IAnSll 16. sz. (Saját ház.) tele­L*4-y| rv^Äl/nff abrosz (nagyban és kicsinyben) I UIU&I I ICll Ii I i-CiOáVlU I Idl fonszám 135. Házi ken­Ili&fef M^HUVUII legjutányosabban beszerezhető „. , „ „, M , der szövésre elfogadtatik

Next

/
Thumbnails
Contents