Esztergom és Vidéke, 1928

1928-08-15 / 65.szám

POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP. •EGIELEHIK IIIDBI vASABJA? ÉS 0SÜTÖRTÖKÖ8 Szerkesztőség és kiadóhivatal t Sinior János-aáCa 18—20., kova a lap t teile na i részét illető közlemények, tovibbá ss előlisetési s hirdetési dijak stb. küldendők. Telefon 21. Főmunkatárs: VITÁL ISTVÁN. 1 Utptnlajdonot et telelöt tzerketztö t LAISZKY KÁZMÉR 1 Előfizetési ára: egy hóra 1 pengő 20 fillér. Egyes szám ára hétköznap (2 oldalas) 10 fillér, vasárnap (4 oldalas) 20 fillér. Kéziratokat a szerkesztőség nem ad vissza. Nagyboldogasszony napján. A magyar kereszténység bölcsője, első, szent királyunk koronázó városa, tatár, török dúlásokban megroppant, de mindenkor újraéledt magyar város, Magyarország biboros hercegprímásának székhelye, a jnagyar Róma kereszténysége mellett magyarságának is ünnepét üli ma. Ünnepet ül Magyarország Patronájának napján és ünnepli első, szent királyunk koronázási évfordulóját, mint olyan napot, mellyel belekapcsolódtunk a nyugati, művelt keresztény népek sorába és pusztaszeri alkotmányunk szentesítést nyert. A fényes kivilágítás, röppentyűk fénycsóvái, énekkarok dalai, zenekarok harsogása, egyházi zsolozsmákba belekondul székesegyházunk Nagyboldogasz szony harangjának búgó, figyelmeztető ércszava. Minden ünnep alkalmával halljuk e harang figyelmeztető, tiltakozó „nem, „Esztergom ÉS Vidéke" tárcája. Buenos-Ayres. Kóborlásaim közepette hirtelen este lett 1 Kivilágosodik a nagy BuenosAires; nappali fény árad mindenfelé 1 Az utcákon, a tereken, háztetőkön felcsillannak a reklámok ezrei és a város sokkal hangosabb, mint nappal. Felkeresem a „Teatro Espanol"-t, ahol argentiai dialektusban népies drámákat adnak elő. Másnap megnéztem B.-Aires híres temetőjét, a „Recoletát". Egy óriási temetőváros. Sok ezer értékes emlékmű, egyik ízléstelenebb, mint a másik, mindegyik olyan, mint egy kis templom, sorakozik itt egymás mellett. A halottakat itt nem temetik a föld alá, hanem ezekben a kis templomokban szép sorjában fiókokba helyezik a koporsókat. Nem tudom, mi a célja ennek a temetkezési rendszernek, de egészségtelen és Ízléstelen. Egy gyönyörű hatüléses autótaxi elvisz a „Boy-scuts^-ok kaszárnyájához. Itt az önként jelentkező növendékeket katonai mintára kiképezik. A kaszárnyában laknak, innen járnak az iskolákba. Állandó katonai felügyelet alatt állanak és kiképzénem, soha!" fájdalmas kondítását. Minden ünnepen belezúgja agyunkba, hogy nem lehet igazi ünnepünk addig, amíg az ország kétharmadában hontalan a Patrona Hungáriáé, Nem ünnepelhetünk megnyugodott, örvendő lélekkel, amíg a Duna túlsó partján nem röppen fel a magyar lobogó, amíg Erdély bérceit oláhok uralják és délen nem lesz ismét Duna a határunk. És nem lehet igazi ünnepünk addig, amíg a felajánlott Szent Korona fénye nem ragyoghatja be ezeréves egész országunkat. A magyar lélek bízik igazában : lesz még igazi, lelket megnyugtató, örvendező ünnepünk is. Kell lennie, mert volt ez az ország már sokszor eltiporva, felperzselve, lerongyolódva, szétdarabolva, nagy hadi hatalmaktól uralva, de meghalva soha! Voltak gyászos napjai, évei, borzalmas csataterei, de teljesen behantolt sírja nem volt. Mindig voltak ős magyar erősüket argentiniai tisztek végzik. A növendékeket megtanítják gyaloglásra, tornára, egyenes tartásra, dobolásra, trombitálásra, morse-ra stb. vagyis a fegyveren kívül megtanulják mindazt, amit a délamerikai katona tud, úgyhogy mire egy ilyen boy-scuts megnő, egy kész hadfi, aki Argentinia szabadságát védi és ha kell, meghal érte! A katonaság és tengerészet kiképzése teljesen német mintára történik, A nagy repülőtelepeken, amelyek messze kint fekszenek a városon kívül, volt német és magyar tisztek teljesítenek szolgálatot. Argentinia egyetlen központja Buenos-Aires, mert a többi u. n. város, mint Sta-Fé, Rosario, Mendoza, Cordoba, a mi fogalmunk szerint nem városok. Már a lakosság aránya is mutatja, mert Argentinia hat millió lakosából kb két és félmillió B.-Airesben lakik I A város nyugalmát, rendjét ujabban a gyakori sztrájkok nagyon zavarják. Komunista-gyűlések, zavargások napirenden vannak. Hogy ez mennyire hat bénítólag, mutatja a folyamhajózás a La Platán, amely gyakran szünetel. Innen járnak hetenkint háromszor a hajók Montevideoba. B.-Airesben ma van az ipar a légtől duzzadó férfiai, akik felrázták, győzelemre vitték az elalélt nemzetet. Mindig voltak kedvező körülmények, európai problémák, melyek talpraállásunk nélkül megoldhatók nem voltak. Ma, amikor felzarándokolunk a magyar Szent Korona felajánlásának helyére, ősi magyar bizakodásunkkal fordulunk Patronánkhoznagy ínségünkben, keservünkben. Rezegje vissza lelkünk a harang hármas kondítását: Nem, nem, soha! Lemondanunk soha sem szabad. Lemondás helyett erősödjék meg bizakodásunk. Bízzunk és készüljünk a nagy leszámolásra, I visszaszerzés nagy munkájára. Nem lehet az már messze. Ellenségeink lába alatt mozog a talaj, recseg ropog az erkölcsi alapok nélkül felépített hatalom. Ha nem haltunk meg Muhin, Mohácson, nem tudott kivégezni, megsemmisíteni századokon keresztül próbálkozó osztrák hatalom, nem fog elpusztítani nagyobb fejlődésben. Elősegítette az önálló ipar felődésót a háború is. A háború alatt Argentinia nem tudott Európából iparcikkeket behozni, így a B.-Airesi gyárak kénytelenek voltak kellő mennyiségben sok mindent maguk előállítani. Ellenben a gyapjúanyagokban ma az a visszás helyzet áll fenn, hogy a rengeteg nyersanyagot kiviszik Angliába és mint feldolgozott árút óriási áron megint visszahozzák B.-Airesbe. Minden nagyobb ipari tevékenység mögött külföldi tőke áll. Igy 'a vasútigazgatóságok angolok, franciák, A városi villamos is angol, amelynek az áramot a már említett spanyol társaság adja. B. Airesben szociális gondoskodás a mi fogalmunk szerint még nem igen van. Még a munkások nincsenek megszervezve. Alakulnak azért munkásszervezetek, de csak bizonyos munkaadók ellen, ezek a mindenféle „sociedad de resistenciá"-k, az úgynevezett elleállási társaságoki A munkaidő általában 8 óra, ami természetesen az alkalmazottakra nem vonatkozik. Az üzletek pl. 11—12 óráig is nyitva vannak. Egy jó berendezkedés a „sabado inglés" az angol szombat, a nagykereskedelemben alkalmazottak szabad szombat délutánja. Hogy a detail alkalszámra kicsi, kultúrára nézve törpe, nagyrafújt népek láncolata sem. Mi élni, uralkodni fogunk, mert történelmi hivatásunk van a Duna medencéjében. Lesz még Nagyboldogasszony napja magyarok örömünnepe Kárpátok övezte NagyMagyarországon ! Stefánia-gyermeknap. Az élet megértésének legfőbb állomása az, amikor belátjuk, hogy nem adhat a sors nekünk drágább ajándékot, mint azt a kincset, aki hús a mi húsunkból, vér a mi vérünkből, aki megmutatja nekünk, mi hát a mi küzdelmünk célja és jutalma? Semmi más, minthogy az ő édes kacagását halljuk, testi és szellemi fejlődését féltő gonddal, jósággal és szeretettel előmozdítsuk. Az ily nemes lélek azonban nemcsak a saját gyermekének tud örülni, nemcsak a sajátja boldogulásáért és jólétéért tesz meg minden tőle telhetőt, hanem a gondszántotta redők mindig elsimulnak homlokán, ha gyermeket lát s áldozatkészséggel siet a gyönge, szegény gyermek védelmére és segítségére. mazottaknak is legyen szabad idejük a vasárnapon kívül, beakarják hozni a „lunes crillo"-t, a kreol hétfőt, a szabad hétfő-délelőttjét; de persze egyik sem általánosan kötelező. És a bevándorló * helyzete ebben a nagy városban ? Erről csak annyit, hogy ebben a fényes városban, ebben a második Parisban, ahol olyan jól értenek az idegen és olcsó munkaerő kihasználásához, az idegen mégis csak mindig a „ gringo" marad, akit minden benszülött a lelke legmélyén lenéz és gyűlöl l Másodszor esteledik B.-Airesben. A hőség szinte tűrhetetlen! A nap az ő utolsó sugarait küldi a sárga La Piatára és a városra, arra a csillogó idegen nagy városra, amelyre az argentiniai olyan büszke és amely olyan sok piszkot és szennyet rejt magában. Megindul az utcai élet és megtelnek a kávéházak, mulatók. Előkerül a titkos, piszkos, emberhez nem méltó odúkból a sok éhező, rongyos idegen hontalan is, aki ezt a várost álmodta meg az „ ígéret földjének" 1 (Vége.) Schayné Gangl Githa. •a- SAJÁT KÉSZÍTÉSŰ lepedő-vászon, köpper, törülI A kőző, konyha- és kenyérruha, házi szövött legjutányosabban beszerezhető Pelczmann Lászlónál Esztergom, Széchenyi-tér 16. sz. (Saját ház.) Telefonszám 135. Házi kender szövésre elfogadtatik