Esztergom és Vidéke, 1928

1928-07-26 / 59.szám

POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP. •E6IELE1IK IIIDBI VABÁHIAP ÉS OSÜTÖBTÖKŐR Iserkesstőség ét kiadóhivatal i litaor János-atcs 18—20., kova a lap stellend rétzét illető közlemények, további az előfizetési t hlrdetéai dijak ttb. küldendők. Telefon 21. Főmttflkatárs: VITÁL ISTVÁN. Laptalajdonos ét felelöt szerkesztői LAISZKY KÁZMÉR ! Előfizetési ára i egy hóra 1 pengő 20 fillér. Egyet tzám ára hétköznap (2 oldalát) 10 fillér, vasárnap (4 oldalas) 20 fillér. Kéziratokat a szerkesztőség nem ad vissza. Az „Anschluss" dala. A Bécsben rendezett óriási mértékű dalosünnepély, talán nem is egészen váratlanul nagyarányú politikai tün­tetésben csúcsosodott ki, amelynek során százezrek és százezrek köve­telték Németország és Ausztria csat­lakozását. Ez a gondolat, amely a békék megkötésének időpontja óta újból és újból az európai politika előtér­be kerül, természetesen úgy Német­ország mint Ausztria számára ked­ves, hiszen ugy a néprajzi, mint a földrajzi adottságok természetessé tennék a két nép szorosabb együtt­működését. Nem állítjuk azonban, hogy akár Németországban, akár Ausztriában mindenkinek egyformán tetszenék az „Anschluss" gondolata, hiszen különösen most, azok, akik nem a szociáldemokrata párt kebelébe tar­toznak, az egyesülés esetében bizo­nyos aggodalommal nézhetnék a szociáldemokrácia szempontjából oly jól megszervezett Ausztria csatlako­zását az ugyancsak szociáldemokra­táktól kormányzott Németországhoz. Ami a dolog külpolitikai oldalát illeti, természetes, hogy Németország ősi ellensége, Franciaország minden erővel igyekszik megakadályozni a csatlakozást s bár Anglia a hűvös hallgatás köpenyegébe burkolózik, még sem valószínű, hogy ő is szíve­sen fogadná egy gazdaságilag, lakos ságilag és ezeknek következtében presztizsbelileg megerősödött Német­ország újabb fellendülését. De természetszerűleg minket ma­gyarokat is közelről érdekel az „Anschluss" megvalósulásának, vagy meg nem valósulásának problémája, hiszen egykori szövetségesünk Ausz­tria, lecsípte Magyarország testéről Burgenlandot, s ha az „Anschluss" bekövetkeznék, igen kevés reményünk .maradna ennek a területnek a vissza­szerzésére. A dolog azonban nem áll meg még­sem ily simán a maga egyszerűségében mert csak akkor igaz, ha Magyaror­szág külpolitikai téren megmaradna a ma követett politikai irányzat mellett. A mi szerény véleményünk szerint a csatlakozás ténye szüksé­gessé tenné a francia politikához való közeledést, hiszen Németország megerősödése nem lehet Francia­ország célja s ha mi a csatlakozás esetében visszakövetelnénk Nyugat­niagyarországot, a francia politikára a józan ész belátása szerint ezt a törekvésünket támogatni kellene, mert ez egyet jelentene Németország gyöngitésével. Franciaország helyzete még sem volna ilyen egyszerű mert hiszen a Burgenland visszacsatolása ténybeli­leg megindítaná a békereviziót, amit pedig Franciaország minden erejével ellenez s ebben természetesen segí­tenek neki szövetségesei is. Igy az „Anschluss" kérdése tulajdonképen Franciaország legnagyobb problé­májává válik. Vagy megmarad a békék fenntartásának orthodox állás­pontja mellett s akkor természet szerűleg hozzájárul ahhoz, hogy a Burgenland Németországhoz tartoz­zék és a fenyegető német csapatok mélyen belenyúljanak Középeurópa testébe. Ha ellenben hozzájárul a Burgenland visszacsatolásához, akkor kénytelen lesz megsérteni a békék fenntartásáról vallott elvét s a reví­ziók útja egyszer megnyílván, belát­hatatlan következményű mozgalmak szülőoka lehet. Igy az „Anschluss" problémája tulajdonképen és elsősorban Francia­ország problémája s bármilyen nagy lelkesedéssel is nyilatkozott meg a két nép a csatlakozás gondolata mellett, el lehetünk készülve, hogy ez a közeljövőben nem történik meg, mert megakadályozására Fran* ciaország a legképtelenebb erőfeszí­téseket fogja kifejteni s ami nagyon valószínű, a háttérben ebben mások is segíteni fogják, hiszen ezeknek az országoknak sem lehet céljuk egy olyan Németország létrehozása, amely rettenetes energiájával ós embertömegeivel szinte ellenállhatat­lan hatalmú erőközpontot képviselne Európában. F. I HÍREK. I Requiemek Csernoch biboros lelkiüdveért. Tegnap, szerdán mult egy éve, hogy Csernoch János dr. biboros-hercegprimás meghalt. Az évforduló alkalmából a főkáptalani gyászmisét f. hó 24 én, kedden tar­tották meg a főszékesegyházban, me­lyet Báthy László prelátus-kanonok, felsőházi tag celebrált fényes segéd­lettel. Az ünnepélyes nagy requiemet dr. Serédi Jusztinián bibornok-her­cegprimás f. hó 28-án, szombaton d. e. 9 órakor fogja bemutatni a Mindenhatónak a főszékesegyházban az elhunyt biboros lelkiüdvóért. Esküvő. Lindtner Kálmán m. kir. főállatorvos kedden f. hó 24-én ve­zette oltárhoz a belvárosi kegyúri templomban Pach Jolán Esztergom sz. kir. városi elemi leányiskola igaz­gató-tanítónőjét. A soproni bencéseket meglá­togatta a hercegprímás. Dr. Se­rédi Jusztinián bíboros-hercegprímás, aki ezidőszerint Röjtökön, Nagy Elek volt vatikáni követ vendége, szom­baton délután felkereste Sopronban a bencések székházát, amelynek tag­jai között egykori tanulótársai is van­nak. A látogatás után, amely hosz­szabb ideig tartott, a hercegprímás visszatért Röjtökre, hol felszentelte azt a szép barokstilű kápolnát, me­lyet Nagy Elek birtokán emeltetett. Gyászhír. Simkó Antal ny. Máv főfelügyelő, a Ferenc József-rend lo­vagja, Pécelen hosszas betegeskedés után f. hó 18-án 71 éves korában elhunyt. Juhász Sándor Máv. állo­másfőnök apósát gyászolja az el­hunytban. Hercegprímás a nyugdijaso­kért. Az állami, városi, törvényható­sági és vasúti nyugdíjasok, özvegyek és árvák nemrégiben Szegeden tar­tott országos gyűlésükön hozott ha­tározataikat eljuttatták a hercegprí­máshoz is. A hercegprímás meleg szavakban köszönte meg a figyelmet és többek között ezt írja: „Nem két­lem, hogy a nyugalmazott közalkal­mazottak jogos igényeit az illetékes körök a legmesszebbmenő figyelem­ben fogják részesíteni és hogy a nyári szünet után módjukban lesz sérelmeiket személyesen is előadni azok előtt, akiktől elsősorban lehet várni a méltányos sérelmek teljesí­tését." BÚCSÚ. A helybeli Szent Anna­templomban, ma, csütörtökön, tarta­tik a búcsú. A nyolc napi ájtatos­ság szerdán este 6 órakor litániával kezdődik. Csütörtökön reggel 6 óra­kor szentbeszéd, énekes szentmise; ezenkívül még 8, 9, 10 és 11 óra­kor is lesz csendes szentmise. A litániák nyolc napon át mindig 6 órakor kezdődnek. Csernoch-emléktábla a bécsi egyetemen. A bécsi egyetem tanácsa egyhangúan elhatározta, hogy az el­hunyt Csernoch bíboros-hercegprímás nevét a teológiai kar emléktábláján megörökíti. Csernoch hercegprímás Bécsben szerezte doktorátusát és a Pázmáneum útján, ahol igen sok magyar teológus folytatta tanulmá­nyait, állandó élénk összeköttetést tartott fenn Bécs szellemi életével. Felsődunántúli Mezőgazdasági Kamara győri alakuló közgyűlésén egyesített vármegyénkből Csaplár Jó­zsef császári, Péntek Lajos csurgói és Kubovics Ferenc esztergomi kis­gazdákat beválasztották az igazgató­tanácsba. Az alapszabályokat pedig olykép módosították, hogy Komárom Esztergom vármegyéből ezután 15 rendes és 10 póttag választandó a Mezőgazdasági Kamarába. Megjöttek a színészek. Radó Béla kitűnő színtársulata megérke­zett városunkba. A társulat Tatáról jött, hol a „Tatai Hirlap" szerint „Radó társulata igazán kellemes szó­rakozásban részesítette a közönsé­get, mert kitűnő tagjai igazán mű­vészi színvonalú játékukkal minden­kor a legjobbat iparkodtak nyújtani." Bemutató előadásul Farkas Imre ma­gyar tárgyú ragyogó operettje „Re­pülj fecském" kerül szinre. Az elő­adások a Fürdő Szálloda új szín­háztermében lesznek. Reméljük, hogy közönségünk, mely oly sokáig nél­külözött rendes színtársulatot, meleg érdeklődéssel lesz Radó színtársulata iránt. A társulat művészszemélyzete 16 nő és 18 férfi ós saját zenekar­ból áll. A heti műsor a következő: Szerdán „Repülj fecském" operett. Csütörtökön „Mesék az Írógépről" operett. Pénteken „Nem nősülök" Szenes Béla vígjátéka. Szombaton „A legkisebbik Horváth lány". Va­sárnap két előadás lesz. D. u. 4 óra­kor olcsó hely árakkal „Muzsikus Ferkó", este fél 9 órakor „Borcsa Amerikában" operett. Tűzoltótanfolyam. Téves infor­máció következtében a tanfolyam ok­tatóinak névsora hiányosan volt kö­zölve lapunkban, amit most követ­kezőképen pótlunk: A tanfolyam parancsnoka László István városi ta­nácsnok, vármegyei tűzrendészeti felügyelő. Előadók: Köhler István, Bojtor István, Démusz Lajos tűz­rendészeti felügyelők, továbbá Klinda Károly ny. tanítóképezdei igazgató, Király Miklós tűzrendészeti felügyelő, Erdély Ernő tűzoltó-főparancsnok, Jaksics Aladár leventeparancsnok és Dallos János szakaszparancsnok. — Kedden, f. hó 24-ón megjelent Mari­novich Imre dr. ny. m. kir. helyet­tes államtitkár, az Országos Tűzoltó­szövetség alelnöke, ki az aznapi elő­adásokon részt is vett s a legnagyobb megelégedésének adott kifejezést az előadók szép munkája s a hallgatók eredményes előmenetele felett. Clubnap. Az ESC. szokásos club­összejöveteleit minden szerda és szombat este tartja a Magyar Király­ban, melyeken minden sportembert szívesen lát a vezetőség. A volt 26-osok összejövetele. A volt 26. gy. e. tagjait 1928. évi július 29 én (vasárnap) délután fél 7 órakor a Magyar Király Szálló nagy­termében való megjelenésre felkérem az idei ezred-emlékünnep ' sorrendjé­nek megállapítására. Gyürke Dezső ny. á. ezredes. Aratóünnepély Sátorkőn. A ma­gyar ember minden fontosabb dolog végeztével áldomást ivott. Ezen a szokáson alapszik az aratási áldo­más is, amikor az áldást learatva kezet fog az arató a gazdával, hálát adnak a termésért és kölcsönösen megbecsülik egymást. Amíg így volt, nem volt gyűlölet és nem aratott a széthúzás, hamis izmws-rendekeke t. Démusz János Sátorkő új birtokosa ezt a régi szokást újította fel. Az aratógazda felköszöntőt mondott a ö- SAJÁT KÉSZÍTÉSŰ lepedő-vászon, köpper, törül . . köző, konyha- és kenyérruha, I1A71 O-fÄlintf abrosz (nagyban és kicsinyben) IIúkéml íjcUVUtl iegjutányosabban beszerezhető ; Pelczmann Lászlónál Esztergom, Széchenyi-tér 16. sz. (Saját ház.) Tele­fonszám 135. Házi ken­der szövésre elfogadtatik

Next

/
Thumbnails
Contents