Esztergom és Vidéke, 1928

1928-07-19 / 57.szám

POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP, «SeiELEIIK 1IIDEI VASáBIAP ÉS CSÜTÖHTÖKÖS lierkesstőség és kiadóhivatal i Simor János-etfca 18—20., kova a lap Mellemi részét illető k&zienenyek, továbbá ti előfizetési • hirdetési dijak stb. küldendők. Telefon 21. Főmunkatárs: VITAL ISTVÁN. LaptnUJdonos és felelőt szerkesztői LAISZKY KÁZMÉR Előfizetési ára: egy búra 1 pengő 20 fillér. Egyes szám ára hétköznap (2 oldalas) 10 fillér, vasárnap (4 oldalas) 20 fillér. Kéziratokat a szerkesztőség nem ad vissza. Az egykéről. Sokat beszélnek manapság az el­néptelenedés veszedelméről, sok jó­szándékú nyilatkozat és tanács hang­zik el ama megállapítások kapcsán hogy a születések száma Magyaror­szágon is csökken. Valóban ügy látszik, mintha ebben a tekintetben Magyarország is megirigyelte volna a müveit Nyugat kétes dicsőségét azt látjuk, hogy évről-évre apad az újszülötteknek száma, apad a sok gyermekes családok száma, de annál inkább nő az olyan házaspároké, amelyek egy gyermek megszületése után mindent elkövetnek a további gyermekáldás megszüntetésére, sőt olyanoké akik a gyermeket csak felesleges tehernek tekintik. Nem kell külön hangsúlyoznunk, hogy ez az eljárás minden ellenkező érveléssel szemben erkölcstelennek mondható. Igaz ugyan, hogy van a gyermektelenségnek és az egygyer­mekes házasságnak számos orvosi egészségügyi oka is, de bármilyen sokfélék legyenek ezek az okok, aránylag igen ritkák, úgyhogy bizony az egykének, vagy még inkább az egyse rendszerének leginkább a házastársak egyéni akaratában kell az okát keresnünk. Az előbb említett orvosi egészségügyi okok ellen csak megfelelő fegyverekkel küzdhetünk ha valamely asszony betegség miatt magtalan, a betegséget kell meg­gyógyítanunk és ha a férfi szerveze­tében van a hiba, nála kell beavat­koznunk. De ahol az egyéni akaratot látjuk a háttérben, ott nem eléged­hetünk meg az egyéni rábeszéléssel, az erkölcsre való hivatkozással, egy­felől, mert erre a legtöbb esetben hiányzik a hivatottság, másfelől, mert a gyermektől való tartózkodás igen sokszor mélyebben rejlő okokokra vezetendő vissza. Az a Matal házaspár, amely ön­magát is alig tudja eltartani, a leg­szebb erkölcsi prédikációk mellett sem siet majd benépesíteni a csa­ládi élet alig pislogó tűzhelyét, ha nem találja meg a megélhetés meg­könnyebbedésében a gyermekek jövőjének a biztosítását. Mondhatnók erre: nem szabad addig házasodni mig ezek az előfeltételek nincsenek meg ? Ez is igaz, csakhogy az ilyen esetekben a gyermekáldástól való kényszerű tartózkodás bizony néha olyan nemes felelősségérzésből fakad, amit viszont a közerkölcs nevében ápolnunk kell és nagyra növelnünk. Ott ahol tisztán gazdasági okok állnak az egyke hatterében, igen könnyű a közsegítség: állam, hatóságok, társadalom és minden tényező a legnagyobb anyagi áldo­zatokkal, hogy megsegítse a sokgyer­mekes családokat 1 Minden munka­alkalom, állás, jövedelem elosztásá­nál előnyben kell részesíteni a több gyermekeseket, a közalkalmazottak családi pótlékát emelni kell, az ilyen családoknak kedvezményeket kell nyújtani a közszolgáltatások terén (utazás, iskoláztatás stb., úgyhogy a házasulandók minden lépten-nyo­mon azt lássák, mennyire igyekszik az állam és minden tényezője a tár­sadalomnak jutalmazni azt a fáradt­ságot, amelyet a sok gyermek fel­nevelése jelent. Igen sok ilyen módja van a buz­dításnak, amelyeket Franciaország­ban pl. az agglegényi adó segítségé­gével biztosítanak agyagilag. Ott viszont, ahol az egyke oka a vagyon megosztódásától való félelem, meg­felelő földbirtokreformmal kell véde­kezni (pl. nálunk is, a Dunántúlon). Ahol a gyermekáldástól tisztán erkölcsi okokból tartózkodnak a szülők, ahol a divat, az asszony szépsége, a hiúság stb. szóinak közbe, ott erkölcsi orvosszer alkal­mazása szükséges, amiben az egy­házaké a legnagyobb szerep. -"inon iiiwMTOini<wnii«i iiiwinin I HÍREK. [ Kinevezés a megyénél. Baráti dr. Huszár Aladár főispán Kállay György jogszigorlót az alispáni hi­vatalhoz közigazgatási gyakornoknak nevezte ki. Gyászhír. Palliardi Ágoston ny. m. kir. honvéd alezredes, az Eszter­gomi Közüzemi Rt. igazgatója, szá­mos hadiérem tulajdonosa, folyó hó 16-án hosszas szenvedés után éle­tének 56-ik, boldog házasságának 12-ik évében elhunyt. Temetése f. hó 18-án, szerdán d. u. 5 órakor volt a belvárosi temetőben meleg részvét mellett. A köztiszteletben állott elhunyt alezredest bánatos özvegye, szül. Pollack Irén és testvérbátyja, Palliardi Alfréd ny. m. kir. ezredes, valamint kiterjedt rokonság gyászol­ják. — Pamer Elek ny. irodafőtiszt Nagyigmándon 76 éves korában el­hunyt. A megboldogult 50 évig szol­gálta a vármegyét és nyugalomba vonulása után is bejárt még hivata­lába dolgozni. Miniszteri elismerés. A vallás és közoktatásügyi miniszter dr. Mar­czell Árpádnak, az esztergomi főreál­iskola agilis tanárának, a főreáliskola 211. sz. „Sirály" cserkészcsapatának megalakítása és fejlesztése érdeké­ben kifejtett odaadó és eredményes működéseért egy díszesen kiállított okmányban a legnagyobb elismeré­sét és köszönetét fejezte ki. Eltemették Varga Zoltánt. Gyil­kos kéz által meghalt Varga Zoltánt olyan óriási részvéttel kisérte utolsó útjára Esztergom város közönsége, melynél csak a szerencsétlen fiatal özvegy, a három árva és az édes­anya fájdalma volt nagyobb. Kopor­sójánál dr. Antóny Béla polgármes­ter mondott gyászbeszédet s sírjánál egyik volt főnöke, Fogarassy István máv. főmérnök búcsúztatta el a jobb sorsra méltó fiatalembert. — Valami végzet nehezedett a megboldogult családjára. Édesatyját a megszállás alatt szerb járőrök ölték meg. Báty­ját Nagysápon a forradalmárok lőt­ték agyon s most a család harma­dik tagja esett áldozatul a meggon­dolatlan ember kezébe adott fegy­vernek, aki eredetileg papi pályára készült. — Oly kevesen vagyunk és mi is öljük egymást. Tüzoltótanfolyam. Hétfőn nyí­lott meg Reviczky Elemér főszolga­bíró, az esztergomi tűzoltó szövetség elnökének jelenlétében az idei tűzol­tótanfolyam László István városi ta­nácsos vezetése mellett. A tanfolya­mon, mely 14 napig tart, úgy Esz­tergomból, mint vidékről számosan vesznek részt. Előadók: László Ist­ván, Klinda Károly, Köhler István, Király Miklós, Erdélyi Béla, Papp Ferenc, Falusi Károly, Jaksich Ala­dár és Dallos Jáno3. Két angol. Hétfőn két angol vi­lágjáró vetődött városunkba. Mert mindent látni akartak, felmentek a Vaskapuba és onnét gyönyörködtek városunk szépségében s dicsérték menedékházunk izietes és olcsó el­látását. Lefelé jövet finom gramofon hangok ütötték meg fülüket. Hang után menve Bosznia vendéglőbe ér­tek, ahol egy társaság mulatott pom­pás angol gramofon mellett. A tár­saság és a két angol tört németség­gel annyira megértették egymást, hogy egész kedélyes társalgás fej­lődött ki. Végül Kossuth, Apponyi és Rothermere éltetésével tértek visz­sza a Szent István fürdő szállodába. Legelőink feljavítása. Sok szó esett már hivatalosan, hivatva és hí­vatlanul legelőinkről, melyek minden sok beszéd, tanácskozás és határo­zat dacára is rettenetes elhanyagolt ősállapotban maradtak. Mátéffy Vik­tor országgyűlési képviselőnk után­járása következtében a földmivelés­ügyi miniszter kiküldötte Biró mi­niszteri tanácsost, aki három napon keresztül tanulmányozta dr. Sántha József városi tanácsos kíséretében legelőinket. Kezdjük hinni, hogy most már komolyan meg fog indulni legelőink feljavításának munkája. Már megint. Valamikor, amikor még sokat adtak vissza a százkoro­násból és mégis reggelig pezsgőzhe­tett az ember, néhány duhaj fiatal­ember virtusból leszerelt néhány te­tőcsatornát. Későbben már ablak­szárnyakat loptak. Ismét változott a világ. Ifj. Matus Gyula Kölcsey-utcai házáról nemcsak a levezető bádog­csatornát, hanem a kerítés faláról két sor téglát is elloptak. Tüz. Tüzet jelző sziréna rémí­tette meg városunk lakosságát hét­főn estefelé. A rendkívüli szárazság indokolttá is tette a riadalmat. Sze­rencsére csak a vasút melletti tarlók gyulladtak ki, de gabonában kár nem esett, Megkerült hullák. Mult héten két áldozata is lett a Dunának. Szent­györgymezőn Petróczy Anna 9 éves leány, a Kis-Dunába pedig Borsody László katona fulladt bele. Petróczy Anna holttestét Visegrádon fogták ki, míg Borsódy itt került partra. — Csütörtökön a dunagőzhajózási állo­másnál szintén kifogtak egy 40 éves­nek látszó fórfihullát, vasárnap pe­dig a Komáromi fatelepnél két osz­lásnak indult hullát fogtak ki. Kilé­tük iránt a rendőrség a nyomozást megindította. Dunába fulladt. A táti dunaág­ban vasárnap fürdés közben Angyel Kristóf bolgár kertész saját vigyá­zatlansága következtében vizbefult. Hulláját nem találták meg. Pusztító vihar. Szentgyörgyme­zőn a templom tetején kedden este a vihar felemelt egy 5 méter hosszú gerendát s azt a vele összekapcsolt palatetőzetnek mintegy 25 négyzet­méternyi területével felszakította s egy darabban a közeli Oltósy Rezső házára dobta és annak tetejét nagy darabban beszakította s a házat is megrongálta. A pusztító orkán a vá­ros több helyén s különösen a fák­ban okozott kárt. Véletlenül lúgkövet ivott. Bády Annának, Bády István kisleányának kezébe véletlenül lúgkőoldat került s abból ivott. A kisleány ennek kö­vetkeztében oly súlyos belső sérülé­seket szenvedett, hogy most a Ko­los kórházban ápolják. Harcászati lőgyakorlat. A ke­nyérmezői harcászati lőtereken f. hó 19., 20., 24., 26. és 28-án, továbbá augusztus 2. és 3-án egész nap éles töltényekkel gyakorlatozik a kato­naság. Betörések. Az elmúlt héten Szent­tamáson és Felsőszérűsoron isme­retlen tettesek magánlakásokba tör­tek be s több könnyen elvihető dol­got elemeltek. A rendőrség a két betörés között összefüggést lát s az a gyanúja, hogy azokat ugyanazon személyek követték el. A nyomozás erélyesen folyik.' Az utcák tisztántartása. A köz­tisztasági szabályrendelet szerint min­denki köteles háza előtti gyalogjárót állandóan tisztán tartani, naponta •a- SAJÁT KÉSZÍTÉSŰ lepedő-vászon, köpper, törül­I , köző, konyha- és kenyérruha, ffi€l*7i C a 7ÄlfAi L f abrosz (nagyban és kicsinyben) llClftLi dbUvUll legiulányosabban beszerezhető Pelczmann Lászlónál Esztergom, Széchenyi-tér 16. sz. (Saját ház.) Tele­fonszám 135. Házi ken­der szövésre elfogadtatik

Next

/
Thumbnails
Contents