Esztergom és Vidéke, 1928

1928-06-24 / 51.szám

állóknál pontos menetrenddel, hogy mikor megy és mikor jön az autó­busz. 4. A jelzett időben tényleg menjen is a kocsi, kihagyások nélkül. 5. Mérsékelt árú jegyeket adjanak ki Szentgyörgymező és Magyar Ki­rály közti vonalra, úgy, mint a vasút­állomás és Primáspalota közti vo­nalon 40 fillér helyett 24 fillérért, itt a 30 filléres szakaszjegyet mér­sékeljék. Hiszem, hogy rövidesen az isko­lába menő diákok, tisztviselőkön, piacra menőkön kívül számos utas fogja nemcsak a vasútig, de városi forgalomban is használni ezt a vonalat úgy kifelé, mint befelé. Azonkívül ezt az utat, úgy tudom, vízálló anyagból építették (a nagy esők nem ártottak neki) és mivel a Visegrád irányból jövő autók erre jönnek, a felszálló portenger nem feltétlen követelménye a kövezetút­nak, tehát tsssók öntözőautóval néha­napján végiglocsolni és nem hiszem, hogy ebből nagyobb baj lenne. Szentgyörgy mező jámbor népe vég­telen türelmes, de az adózó polgá­rok ártatlan és olcsó kívánságát mégis méltányolni kell annak a Köz­üzeminek, melynek főrészvényese a város közönsége és mely részvény­társaság célja a város fejlesztése. Végtére a város fejlődni fog és ez a fejlődés már ma sem engedi meg, a jövőben még kevésbé lehetséges, hogy mindenki a Széchenyi-téren lakjon. Dr. Scheiber Győző. j HIB EK. \ Nagyboldogasszony, a magyarság ez ősi ünnepe lesz az, amikor újból impozáns módon fo­gunk kifejezést adni vallásos és haza­fias meggyőződésünknek. ősinek mondjuk ez ünnepet, mert az egyidős a magyar fajjal, a ma­gyar nemzettel. A magyarok már az őshazában hittek egy természetfölötti lényben, Boldogasszonyban, aki fő­kép a ház népét oltalmazza meg minden bajtól. Az új hazában a ke­resztény hitre térvén, főkép szent Gellért intelmeire, Szűz Máriában találták meg és tisztelték tovább az ő Boldogasszonyukat. El is neveztek minden Mária-ünnepet (gyertyaszen­telő, gyümölcsoltó, fájdalmas, sarlós, havi, nagy, olvasós, segítő) Boldog­asszonynak, amelyek között a leg­nagyobb Nagyboldogasszony volt. Az évet Boldogasszony havával vagyis az Ő segítségülhívásával kezdték. Minden ügyes-bajos dolgukban Hozzá fordultak, mint azt a „Boldogasszony Anyánk" régi ének is mutatja. Az Istenanya tiszteiéi ében szent István király járt elől jó példával. Nagyboldogasszony tiszteletére Esz­tergomban és Székesfehérvárott nagy­szerű bazilikákat építtetett, az ün népét pedig országos nemzeti ün­neppé tette. Nagyboldogasszony nap­ját Székesfehérváron az ország min­den részéből összegyűlt főpapok, fő­urak és nép, a királlyal együtt, min­den évben a legnagyobb pompával ünnepelték meg. Egyéni elhatározása mellett a nemzet általános felfogásá­nak és óhajának hódolt szent István király, amikor országát utolsó per­ceiben, éppen az ő ünnepén, Nagy­boldogasszonynak ajánlotta fel. Az ő halála után is századokon át ez volt az ország legnagyobb ün­nepe, ősi szokást elevenítünk fel tehát, amidőn Esztergomban Nagy­boldogasszony napját mi is tőlünk telhető pompával és bensőséggel fogjuk megünnepelni. Velünk lesznek országunk díszei: Szent István, Szent László királyok és Szent Imre her­ceg is, amidőn ereklyéikkel a várba fölvonulunk. Készüljön fel előre mindenki a nagy ünnepre, vallásos és hazafias érzéssel és kegyelettel. Lapunk legközelebbi szá­ma jún. 29-én, Péter és ünnepén fog 1 a rendes idő­ben megjelenni. Ezüstmise. Mátéffy Viktor pré­post-plébános, m. kir. kormányfőta­nácsos, a város országgyűési kép­viselője június 29-ón, Peter és Pál napján üli meg papságának 25. év fordulóját és mutatja be ezüstmiséjót. Ez alkalommal a város képviselő­testülete is ünnepelni kívánja a ju­bilánst. Csütörtökön, f. hó 28-án d. e. 10 órakor tartandó képviselőtestületi ülésen köszönti ezüstmisós prépost­plébánosát s átnyújtja a város em­léktárgyát. Az üdvözlés után szüne­tel a közgyűlés, mialatt a megjelent küldöttségeket fogadja az ünnepelt. Tisztelgő küldöttségek résztvevésüket f. hó 25-ig jelentsék be a polgár­mesteri hivatalnál. Papszentelés. Serédi Jusztinián dr. bibornok-hercegprimás f. hó 24.-én va-árnap reggel 9 órakor a főszékes­egyházban a szeminárium 11 végzett növendékének adja fel a papi rendet. Halálozás. Általánosan mély rész­vétet keltett azon szomorú hír, hogy Csikasz János Villebald bakonybéli perjel hosszabb betegeskedés után f. hó 15-én a zirczi kórházban el­hunyt. Temetése f. hó 17-én volt Bakonybólen. Az elhunyt jó Csikasz bácsit, hosszú éveken át tanított a helybeli bencés gimnáziumban, nem csak diákjai szerették kedves modo­ráért, hanem helyi társadalmunk is megkülönböztetett tisztelettel és sze­retettel övezte s örök emlékükben fog élni mindazoknak, kik vele érint­keztek. Igazgatósági ülés a Takarék­pénztárban, AZ Esztergomi Taka­rékpénztár igazgatósága f. hó 19-én csaknem teljes számban gyűlt egybe azon alkalomból, hogy Rudolf Ist­ván elhalálozásával megüresedett ve­zérigazgatói állás betöltése iránt in­tézkedjen. Bleszl Ferenc elnökigaz­gató az őszinte részvét közvetlen hangján emlékezett meg Rudolf Ist­ván vezérigazgató tragikus elhalálo­zásáról, méltatván az intézet érde­kében kifejtett munkásságát; ugyan­csak részvétteljes szavakkal áldoz a társaság nagyérdemű igazgatósági tagja Magurányi József emlékének. Bejelenti egyben, hogy az ügymenet érdekében intézkedett az igazgató­tanács, hogy a társaság vezető állá sai helyettesítésekkel ideiglenesen be­töltessenek. Etter Ödön helyettes ve­zérigazgató köszönetének ad kifeje­zést a vezérigazgatói ügykör ellátá­sára nyert megbízatásért. Az üzlet­menet fejlődő forgalmáról szóló be­jelentés után indítványozta, hogy a vezéirgazgató választó rendkívüli köz­gyűlés f. hó 29-én, Péter Pál nap­ján d, e. 11 órakor tartassék meg. Nagylelkű adomány. Az eszter­gomi Főkáptalan, méltányolván azt az értékes munkát, amit az „Eszter­gom-vidéki Régészeti és Történelmi Társulat" a város és megye múltjá­nak felkutatása körül végez, a tár­sulat tudományos folyóiratának nyom­tatási költségeihez 400 pengőt vagyis 5 milliót adott, amit hálás nagy kö­szönettel hozunk nyilvánosságra. E bőkezű adomány folytán a Főkáptalan a társulat újabb alapítótagjai közé is felvétetett. Vármegyei Mezőgazdasági Bi­zottság megalakulása. Folyó hó 19-én, kedden alakult meg a Vár­megyei Mezőgazdasági Bizottság, melynek elnöke Molnár Iván g=tzd. főtanácsos (Bábolna) lett. Alelnökké Pätz Gyula intézőt (Sárisáp), jegy­zővé vitéz dr. Zsiga János várme­gyei aljegyzőt választották meg. Az intéző-bizottság tagjai lettek az V. kategóriában : dr. Antóny Béla (Esz­tergom), Stiber Antal (Környe). A IV. kategóriában : ifj. Schalkhász Fe­te nc (Esztergom), Molnár Sándor (Tata). A III. kategóriában: Marossy József (Tata), Molnár Sándor (Ko­márom). A II. kategóriában : Pifkó János (Esztergom). A I. kategóriába : Baják János (Esztergom), Harmath Mihály (Tata). Búcsúzás. Salgótarjánba való tá­vozásom alkalmából az idő rövid­sége miatt ez úton veszek búcsút jóbarátaimtól és ismerőseimtől, kérve, tartsanak meg továbbra is jó emlé­keikben. Dudás János rendőrfogal­mazó. A Bakács Kápolnai Mária-kon­gregáció férfi tagjait kérjük, szíves­kedjenek pontosan megjelenni ma, vasárnap d. u. 4 órára a rendes havi ájtatossági gyűlésen. Az elmaradást a kongregáció szabályai szerint iga­zolni kell. Közgyűlés. A Keresztény Szere­tet Országos Gyermekvédő Műve f. hó 24-én, vasárnap d. u. 5 órakor Báihy László prelátus-kanonok, fel­sőházi tag elnöklete alatt a város­ház tanácstermében tartja XVIII. évi rendes közgyűlését. „Isten dalosai" Dorogon. Az esztergomi HI. r. Ferencesek mű­kedvelői gárdája által előadott szin­mű Dorogon is megtette a hatását. A szereplők egytől-egyig kitűnően játszottak és sok tapsot arattak. Az érdem Páter Feliciáné és Palkovics Miklósé, akik mindent megtettek a siker érdekében. Az előadáson, Schímidt Sándor m. kir. bányaügyi főtanácsossal az élén, az egész do­rogi intelligencia jelen volt; de sokan átrándultak oda Auguszta-aknáról is. Az Oltáregyesület közgyűlése és kiállítása. Az esztergomi Oitár­egyesület f. hó 24-én, vasárnap este 6 órakor tartja évi közgyűlését a vízivárosi zárdaiskolában. Ezzel kapcsolatban ugyanott a tagok vég­zett kézimunkái vasárnap ós hétfőn reggel 9 órától este 6-ig megtekint­hetők. Az „Esztergom Évlapjai" leg­újabb számában dr. Walter Gyula c. püspök, nagyprépost ékes szavak­ban emlékezik meg dr. Serédi Jusz­tinián biboros-hercegprimás kineve zéséről. őaminenciája arcképe is adva van, Tvarosek Pál fényképész kitűnő felvétele után. A következő cikkben dr. P. Eszterle József Péter ferences theol. tanár értekezik arról, hogy a ferencrendiek már 1224 ben itt voltak Esztergomban. Soós Ele­mér ny. ezredes írja le azután érd 3 kesén Esztergom török ostromát és bevételét 1543-ban. A következőkben dr. Sántha József városi tanácsos levéltári adatokra támaszkodva be széli el az esztergomi 1848-as moz­galmakat, B. Szabó Mihály ny. fő­ispán az egyházpakai Andrássyak családfáját ismerteti, Sinka Ferenc Pál szerkesztő pedig Bors főispán esztergomi palotájáról ír II. Endre király idejéből. Végül ugyanő és dr. Balogh Albin múseumi igazgató fog­lalkoznak még a társulat ügyeivel. A füzethez külön kedvezménykép van csatolva Esztergom török meg­vételéről szóló egykorú röpirat hason­mása. A történelmi folyóiratot az „Esztergom-vidéki Régészeti ós Tör­ténelmi Társulat" tagjai tagsági illet­ményül kapják. Találkozó. Felkérjük midazokat, akik 1919—23 ig az esztergomi ér­seki nőnevelő intézet polgári iskolá­jában együtt jártak, hogy június hó 29-én d. e. a 9 órai mise után az intézetben jelenjenek meg. Felvilá­gosítással szolgálnak Schwarz Siri és Szabó Manyi. Belvárosi Olvasókör vezetősége felkéri különösen a kör gazdatagjait, hogy ma, vasárnap d. e. 11 órakor rendkívül fontos ügybei lehetőleg teljes számmal jelenjenek meg. Nyilvános köszönet. Ezúton há­lás szívvel köszönjük Dóczy Ferenc ipartestületi elnök úrnak és az Ipar­testület tisztelt tagjainak irántunk megnyilvánuló szives jóindulatát. Kü­lön mondunk köszönetet Bárdos Béla tanítóképző intézeti tanár úrnak és a diákoknak önzetlen fáradozásukért. És mindazoknak, kik szeretettel, eme nehéz percekben, segítségünkre vol­tak, hálás köszönetünket fejezzük ki. Varga család. Úszóverseny. F. évi július 8 án rendezi az esztergomi Move úszó szakosztálya a Move országos úszó­bajnok versenyét. A bajnokságban indul az európai hirű egri úszógárda, Sárospatak, Csillaghegy, Veszprém Balatonalmádi és Esztergom úszói részvételével. Ez alkalommal mutat­kozik be az esztergomi sportközön­ségnek Bárány István európai baj­nokúszónk is, úgy, hogy a bajnok­verseny elé nagy érdeklődéssel te­kint az ország sportközönsége is. Futballmérkőzés. Ma, vasárnap délután kettős barátságos futballmér­kőzés lesz az ESC sporttelepén. Fél 5 órakor a Pestszentlőrinczi Törek­vés és az ESC I. csapatai mérkőz­nek. Előzőleg fél 3 órakor ugyan­csak a club II. csapata mérkőzik. Ötvenéves találkozó. Lélekemelő, kegyeletes összejövetel volt f. hó 21-én, csütörtökön városunkban. A főgimnázium 1878. évbeli érettségi­zett növendékei tartották meg 50 éves évfordulói találkozásukat. A 20 érettségizett közül 14-en már az Úrban elhunytak. Életben hatan van­nak. Ezek közül el tudott négy jönni. Nóvszerint: Ettenberger Lajos ny. kir. járásbirósági elnök, Keményfy János ny. jószágigazgató, Márkly Géza ny. székesfővárosi segédhiva­tali igazgató és Sass Ferenc ny. fő­gimnáziumi tanár. Martinkovics Já­nos és Weisz Henrik ügyvéd nem tudtak eljönni. Délelőtt misét hall­gattak a ferencrendieknél. Mise után a bencések vendégszeretettel villás­reggelit adtak s az igazgató távol­létében László Dániel fogadta kegye­lettel a veterán derék urakat. Délfelé Serédi Jusztinián biboros-hercegprí­másnál tisztelegtek, ki nagy figye­lemmel fogadta megjelenésüket Déli 1 órakor a „Fürdő"-ben ebédeltek, elbeszélgetve az átélt multak fölött kedves visszaemlékezéssel. Mezőgazdasági kamarai tagok. Komárom és Esztergom közigazga­tásilag egyelőre egyesített vármegyék részéről a Felsődunán túli Mezőgaz­dasági Kamarába (Győr) tagokul ki­küldettek : az I. kategóriából: ren­des tagok: Kreutz Gyula (Sárisáp), Baják János (Esztergom), Molnár Imre (Komárom), póttagok: Elbert György (Sárisáp), Harmath Mihály (Tata). II. kategóriából rendes ta­gon : Csaplár József (Császár), Len­gyel Sindor (Tóváros), Várady Já­nos (Komárom), póttagok: Heiler József (Dorog), Pifkó János (Eszter­gom). III. kategóriából rendes tagok : 111"IJ JL " elsőrendű porosz és osztrau-karwini SZÍ Wildensteinsegen szobaftttősséa JE?s és osztrau-karwini szalonkoksz elő­szeptemberi LÓRÁND SÁNDOR fuvartételekben fakereskedőnél. Telefon 101

Next

/
Thumbnails
Contents