Esztergom és Vidéke, 1928

1928-06-17 / 49.szám

POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP. •EBIELEIIK IIIDEI VASARIAF ÉS CSÜTÖBTÖKÖB lierkesitőtéf ét kiadóhivatal i Simor János-utca 18—20., hova a lap Mellemi részét illető közlemények, további ai előfiietési s hirdetési dijak stb. küldendők. Telefon 21. Főmunkatárs: VITÁL ISTVÁN. Laptulajdonos és feleida szerkesztői LAISZKY KÁZMÉR Előfizetési ára ; egy bóra 1 pengő 20 fillér. Egyei szám Ara hétköznap (2 oldalas) 10 fillér, vasárnap (4 oldalas) 20 fillér. Kéziratokat a szerkesztőség nem ad vissza. legbosszabbftott mandátumok. A minisztertanács a belügyminiszter előterjesztésére meghosszabbította a választás alapján és virilis jogon helyet foglaló törvényhatósági bizottsági tagok mandátumát. Az egy évvel meghosszabított mandátum azt a célt kívánja szolgálni, hogy a rövidesen benyújtandó törvényhatósági reformról szóló törvényjavaslat elkészüléséig is biztosítva legyen az egyes törvényhatóságok zavartalan munkája és ne akadályozza a törvényhatóságok munkaprogrammját a meghosszabítás nélkül beálló interregnum. Kétségtelen, hogy helyes intézkedés ez, amelyet a minisztertanács rövidesen a képviselőház elé is terjeszt mert a törvényhatóságok életében zavarokat idézett volna elő a lejárt mandátumok teremtette helyetGondoljunk csak, arra, hogy egyes törvényhatóságok pontosan kidolgozott, már megvalósítás alatt álló programmal munkálkodtak s igy a bizottsági tagoknak a meghosszabbítás nélkül lejárt jogai furcsa, néha egyenesen bénító és bizonytalan állapotokat eredményeztek volna. A törvényhatóságok reformjáról szóló javaslat tárgyalásáig feltétlenül provizórikus intézkedésre volt szükség. Egy olyan provizórikus és utolsó intézkedésre, mely a készülő törvényjavaslatot előkészítheti, amig annak tárgyalása befejeződik. A belügyminiszternek nem volt más megoldás módjában, mint a meghosszabbítás, mely a régi jogokat még egy évvel kitolta, hogy ezalatt az idő alatt a kormány intézkedéseit az élő organizmussal bíró törvényhatóságok útján megtehesse. Még ebben a hónapban a képviselőház elé kerül a javaslat, mely a törvényhatóságok reformját, újraszervezését eredményezi. A törvényhatósági bizottságok látják elsősorban ennek a meghosszabitásnak az előnyeit, mert egy esztendő leforgása alatt mindazokat a folyamatban levő munkálatokat elvégezhetik, melyek a törvényhatóságok érdekében halasztást nem szenvedhetnek és nem várhatnak addig, amig a készülő törvényjavaslat alkotmányos útját megtéve, hatályba lép. Az állami organizmus réseket, exlexeket nem tűrő logikája indokolta azt az intézkedés, melyet mindenki természetesnek, hasznosnak talált s ezek között is elsősorban a törvényhatóságok, meri ez az intézkedés hidalja át a multat a jövővel. Tehát a meghosszabbítás szükséges elem ahhoz, hogy az állami és autonóm organizmus kihagyásokkal a köz kárára, ne zavarjon se munkát, sem érdekeket. IV. Károly király emléke Tihanyban. II. Lajos királyon kivül a magyar történelem egyik legtragikusabb sorsú uralkodója IV. Károly király. Rajta is, midőn hazájába, ahonnan a forradalmak űzték el, visszatért beteljesedett az Ige szava : „Kopogtattam és nem nyertem bebocsátást". IV. Károly király magyar földön életének utolsó, legszomorúbb hat napját Tihany félszigetén töltötte el, azon a helyen melyet a történelem és a hagyomány mondákkai és legendákkal már eddig is körülrajzott. Itt játszódott le árpádházi I. Endrének harca a korona és a kard körül ennek emlékezetét hirdeti az az egyszerű kőoszlop, amely az ódon bencés apátság kriptájában talált helyet. Itt áll a majd egy évezredes bencés apátság, melynek alapító levele a kevés számú Árpádkori okmányunk egyike. Ennél a levélnél is azonban jobban őrizte meg az idő a szellemet amely a bencés rendet Magyarországon törtónt letelepedése óta jellemzi. Hűnek lenni a hazához, egyértelmű a királyhűséggel. Ez a hullám az, amely Tihanyt, a beneósrendek erős szikla varát, ma is csapdossa. Mindezekhez IV. Károly király Tihanyi országos Emlékbizottság, egy ujabb történelemmel: Istenben boldogult IV. Károly király emlékének megörökítésével járul hozzá. Az emlékbizottság, már megalakulásakor feladatává tette a traditio kultuszának ápolását s igy azt a lakosztályt amelyben száműzetésében a felséges királyi pár az ősi bencés apátság kolostorában lakott, emléktáblával jelöli meg. Ézt az emléktáblát dr. Bárdos Rémig pannonhalmi főapát adományozta és ahhoz az emlékbizottság évente országos kegyeleti ünnepség keretében zarándoklatot rendez, hogy a mult szenvedéseiből erőt merítsen a jövendő feltámadásra. E kegyeletes látogatás napjául az emlékbizottság minden év augusztus hó 15-ét jelölte ki. Tette ezt azért, mert ez a nap a magyarok Nagyasszonyának Ünnepe; a hagyomány szerint ezen a napon érintette első királyunknak: Szent Istvánnak hom lokát a magyar korona; ez a nap mint, ünnepnap, esik legközelebb IV. Károly király születése fordulójához és végül, mint munkaszünet alkalmas arra, hogy a magyar társadalom minden rétege foglalkozásra való tekintet nélkül, oda elzarándokolhasson. Az ezévi emlékünnepélynek e fénypontját főpapi szentmise előzi meg, amelyet dr. Rott Nándor veszprémi megyés püspök mond és egy ugyancsak Tihanyban tartandó országos katholikus nap fejezi be. Az Emlékbizottság 1929. évben tervbe vette, hogy a vármegyei tör vényhatóságok nemes áldozatkészségéből a kálvária állomásait elkészítteti és felszentelteti; 1930 ban pedig mikor a Szent Imre herceg halálának 900 éves emlékével kapcsolatos országos ünnepségek lesznek lehetőleg ezek programmjába illesztve állíttatja fel a Kálvária stációt befejező Golgothát és ezzel Tihanyt a nemzeti kegyelet helyévé avatja fel. Vármegyei gyűlés. Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék közigazgatási bizottsága f. hó 12-én, kedden rendes ülést tartott dr. Huszár Aladár főispán elnöklete alatt. A napirend előtt Asztalos Béla ny. alispán, bizottsági tag felkérte a közigazgatási bizottságot, hogy írjon fel a kereskedelemügyi miniszterhez a póstaszemélyzet magántelefon használata tárgyában, mert a tulajdonjog megsértését látja abban, hogy a póstaszemélyzet bármely magánházban jogosan használhassa a priváttelefont. Ugyancsak elhatározta a közigazgatási bizottság, hogy felír a Máv igazgatóságához, hogy Ebszőnyön és Taton fedett vasúti váróhelyiséget állítson fel. Bajcs György bajóti jegyző és Birkés Mihály bajóti biró fegyelmi ügyében támadt kisebb vita. Asztalos Béla nem tartotta helyesnek, hogy Bajcsot az alispán állásától is felfüggesztette. Palkovics László alispán és dr. Fehér Gyula prelátuskanonok felszólalása, valamint a vádak ismertetése után a közigazgatási bizottság Bajcs fellebbezése ellenére is a felfüggesztést helybenhagyta. A mult havi közigazgatási bizottsági ülésen bizonyos kereskedelmi visszaélések tétettek szóvá Dorog részéről. Akkor a lefolytatandó vizsgálat érdekében nem közöltük a panaszt. A kir. ügyész jelentette, hogy megvizsgálta az ügyet, de büntető úton megtorolható cselekményt nem talált. Ellenben közigazgatási úton talán meg lehet védeni a munkásságot úgy a könnyelmű adósságcsinálás, valamint a kizsákmányolástól. A közigazgatási bizottság melegen foglalkozott a dorogi bányamunkásság ügyével s el is fog követni mindent, hogy megvédje a kereskedelmi túlkapások ellen. Majd dr. Sághy Imre beosztott királyi tanfelügyelő mutatkozott be a tanfelügyelői referáda alkalmával. Hivatalos jelentéseken kivül más fontosabb ügyet nem tárgyalt a bizottság. I HÍREK. I A hercegprímás Tatabányán. Fetser Antal győri megyéspüspök meghívására mult vasárnap 1700 fiú és leánynak osztotta ki a bérmálás szentségét Tatabányán dr. Serédi Jusztinián bibornok hercegprímás. Neszmélytől kezdve valóságos diadalútja volt az alispán kíséretében utazó biboros főpapnak. Itt a járás főszolgabirája, csendőrparancsnok és a tatai zászlóaljparancsnok üdvözölte és fogadta. Tatabányán Relling igazgató fogadta s utána azonnal Sikvölgyre mentek a vendégek Vida Jenő elnökigazgató kastélyába, ahol a bibornok megszállott. Másnap, vasárnap a bérmálás szentségének kiosztása után díszebéd volt a síkvölgyi kastélyban, amelyen Seedoch Károly pápai kamarás a pápára, Berzeviczy Albert v. b. t. t., a Máv elnökigazgatója a kormányzóra és Vida Jenő a prímásra mondott felköszöntőt. Ez alkalommal az elnökigazgató kijelentette, hogy a hercegprimási látogatás emlékére egy második templomot építtet a tatabányai munkásság részére. A hercegprímás több munkáscsaládot látogatott meg, köztük egy deáki házaspárt, akiket még Deákin adott össze. Hétfőn Csémre utazott megtekinteni ottani uradalmát. Személyi hir. Karcsay Miklós vármegyei főjegyzőt baleset következtében súlyos lábtöréssel Budapestre szállították le az egyik klinikára. Szerenád. A Turista Dalárda f. hó 13 án, szerdán este dr. Brenner Antal városi főjegyzőnek, az Esztergomi Turista Egyesület alelnökének névünnepe alkalmából Hajnali Kálmán karnagy vezetésével szerenáddal kedveskedett. Az egyesület jókívánságait dr. Saly Arnulf bencéstanár, ügyv. alelnök tolmácsolta meleg szavakkal. A Bencés Diákok Egyesületének közgyűlése f. hó 24-én d. e. fél 12 órakor lesz Győrött a bencés gimnázium dísztermében. A tagokat tisztelettel meghívja a Vezetőség. Az Ipartestület ma, vasárnap tartandó Jézus Szive körmeneten testületileg vesz részt. Felkérjük tagjainkat, hogy minél számosabban megjelenni sziveskedjenek. Gyülekezés délután fél 6 órakor az Ipartestületben. Az elnökség. o- SAJÁT KÉSZÍTÉSŰ lepedő-vászon, köpper, törülI * köző, konyha- és kenyérruha, Pelczmann Lászlónál Esztergom, Széchenyi tér 16. sz. (Saját ház.) Telefonszám 135. Házi kender szövésre elfogadtatik