Esztergom és Vidéke, 1928

1928-05-06 / 37.szám

WHak, *>ni ITItfAI tf£ TÁRSAD AI MI I A P M » POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP. •EBIEUÍIIE IIIDEI VASABJAP ÉS OS0TOBTÖKÖB. Saerketztői ég ét kiadóhivatal t 8 ina or János-utca 18—20., hova a lap szellemi részét illető közlemények, továbbá ss előfizetési s hirdetési dijak stb. küldendők. Telefon 21. Ffimnnkatán: VITÁL ISTVÁN. LaptoUJdonos és felelős szerkesztői LAISZKY KÁZMÉR Előfizetési ára: egy hóra 1 pengő 20 fillér. Egyes szám ára hétköznap (2 oldalas) 10 fillér, vasárnap (4 oldalas) 20 fillér. Kéziratokat a szerkesztőség nem ad vissza. Társadalmi összhang. (V. I.) Mindég, nemcsak a mai nehéz, mindenkire egyaránt súlyo­sodó időben bűn egymással szembe állítani a különböző társadalmi osz­tályokat. Ma mindenkinek együtt kell dolgoznia a csonkaország talpraállí­tásán. Nálunk, szűkebb hazánkban, határszélre jutott, életfeltételeitől meg­fosztott Esztergomban még inkább Mégis azt látjuk, hogy a legutóbbi időben bizonyos kíméletlen hang szembeállítja földműves osztályun­kat a társadalom többi rétegével. Nem szándékom védőbeszédet mondani városunk földműveseiről, mert arra nem szorulnak rá, csak egyes tényeket akarok leszögezni, amelyek talán alkalmasak lesznek arra, hogy további ellentétek ne tá­madjanak. Élénken emlékezünk mindnyájan, hogy a közbéke és a köznyugalom kedvéért a város képviselőtestülete, tehát a város közönsége mekkora áldozatot hozott, amikor megsemmi­sítette a halastót. El kell ismernünk, hogy ezóta a képviselőtestület föld­műves tagjai sokkal belátóbbak és mérsékeltebbek, de érezhető ezen hatás kivül is. Egy-két izgága em­ber természetesen mindig fog akadni, de az utóbbi időben szemmel lát­hatóan veszítettek súlyukból. A két Olvasókör kultúrélete szin­tén megtette hatását és földműves társadalmunk ma már dacára követ­kezetes leszegényedésének, nem az a mindent magának követel 3 elége­detlen elem, ami volt. Ha gazdálko­dásában még van is némi konzerva­tivizmus, annak oka inkább a pénz­telenségben és határának mostoha fekvésében keresendő. Gondolkozásmódját volt alkalmunk kitapasztalni a kommün ala't. Ha százalékban volna kimutatva az egyes társadalmi rétegek részvétele a kommünben, akkor a legkisebb percent esnék földmiveseinkre. Azt sem szabad elfelejtenünk, hogy ro­mán megszálláskor milyen nagyér­tékű szolgálatot tettek földmiveséink. Mindebből természetesen nem az kö­vetkezik, hogy most már rá ne mu­tassunk esetleges hibáira, azonban megértéssel, szeretettel tegyük ezt meg és ne kipellengérezve, mert ép­pen az ellenkezőjét fogjuk elérni ós felhívjuk figyelmét más társadalmi osztályok hibáira is, melyek épen úgy nem követendők, mint a föld­műveseké. Városunkban, ha fejlődni, boldo­gulni akarunk, összhangú munkára van szükség és nem társadalmi osz­tályokat egymástól elválasztó egye­netlen kedésre. Bulgária. Megmozdult a föld az elmúlt héten Balkánon és megrázta jBulgá­riában az apró falvakat és nagy városokat. A szeizmográf azóta is többször nyugtalankodott és furcsa, kuszált vonalakat rajzol arra lapra itt Budapesten is, amely a föld belsejében nyugtalankodó erők titáni játékát mutatja. A bulgáriai földrengés egy nekünk etnográfiailag és érzelmileg is rokon népet sújtott. A bulgár nemcsak külsőségekben, hanem sorsban, vég­zetekben és belső kapcsolatokban is rokon a magyarral. A zászlóink színe közös. A piros­fehér-zöld színek variációja a bulgár nemzeti szin. Magyar huszártiszt ült a cári trónon s az a nép, amely alatt most megmozdult a föld, a nagy háború csatáiban velünk egy­irányban és hősiesen harcolt. Bulgária mindig barátunk volt. Ez a derék, munkás, tisztességes nép kell hogy most mellette maga­mellett találjon minket. Abban a szörnyű pusztításban, amelyet a föld­rázkódtatás okozott, az eltemetett falvak és városok romjai felett ki kell virulnia a magyar-bulgár barát­ságnak. Nehéz sorsában támogatni kell a testvórnemzetet. A barátnak meg kell mutatnia barátságát. Mi nehéz helyzetben vagyunk. Koldusok, kisemmizettek és letip­rottak magunk is. De azért nem lehetünk olyan kifosztottak, hogy ne siessünk, bármily kis mértékben is, Bulgária segítségére. Az ilyen megmozdulás mindig nagyobb kifejezője egy szolidaritás nak, barátságnak, mint ezer ékes dikció a magyar-bulgár barátságról. Minden magyar városnak, falunak, ha csak a legcsekélyebb összeggel is, de hozzá kell járulni bulgár test­véreink jajához, bajához. Az emberi közösségnek, a szolidaritásnak meg­megnyilatkozásában ott kell lenni min­den magyar városnak, falunak. Adjon kiki erejéhez mérten, mert minden ilyen adomány nemcsak szép emberi cselekedet lesz, de elmélyitője annak a viszonynak, amely Bulgária és Magyarország között van. Szedjük össze minden erőnket és segítsünk ezen a derék, szorgalmas, józan népen. Filippopol és a többi elpusztult bolgár városok fel fognak épülni. A romhalmaz helyén ismét pezsgő életnek kell folynia. Ezt akarja a derék, nemes bolgár nép, de akarjuk mi is s rajta leszünk, hogy akartuk minél előbb beteljesedjen. Herein Károly. Szerkesztőségünk készséggel vállal­kozik az e célra beérkezett helyi adományok nyilvános nyugtázására ós a Vörös Kereszt Egylethez való közvetítésére. I EGYRŐL-MÁSRÓL | Válasz Sz. W.-nak. Tisztelt Sz. W. Url Ezen lap április 22-iki számában megjelent „Az újkor" c. cikkére le­gyen szabad az alábbiakban vála­szolni : Ami hegyeinket, földjeinket, lege­lőinket stb-eket illeti, mi tudjuk leg­jobban, hogy hogyan állanak és őszintén szólva nagyon szomorúan tapasztaljuk, hogy évek múlva ilyen körülmények között a pusztuláshoz vezetnek. Ennek az oka az én né­zetem szerint pedig az, hogy állan­dóan csökken a munkaerő és ked­vezőtlen időjárás is van. Mert hiába gyönyörködünk tavasszal vetéseink szépségében és hiába tápláljuk ma­gunkat jobb reményekkel, ha közbe jön egy kedvezőtlen időjárás, amely a csökkenést, mondhatnám a pusz­tulást hozza maga után. Ami pedig a munkaerő csökkené­sét és az ezzel járó pusztulást táp­lálja, az ott kereshető, hogy az ifjú földmives osztályának hivatásától tel­jesen el van idegenedve, mert sem becsülete, sem tekintélye és munká­jához képest megélhetése nincsen, holott ezekre, mint minden becsüle­tes ember, jogosult volna. A földműves lakodalomra vonat­kozólag pedig teljesen hibás a tisz­telt cikkíró úr nézete. Az én néze­tem szerint, egy olyan osztálynak, aki mindazt megtermeli és létrehozza, ami egy lakodalom vagy keresztelő kiállításához szükséges, annak joga van mindazt megfelelő mértékben élvezni. A nászút, a nyaralás és a fürdők látogatása pedig a földműve­seknél teljesen ismeretlen fogalom, amelyek ma milliókba kerülnek. Ná­lunk a nászút lakodalom után kapa vagy kapanyél forgatása, amely sze­rintem nem nyújt olyan élvezetet, mint az első- vagy másodosztályú kupék puha üléseinek kényelmessége. Ha manapság, a régi szokáshoz hiven párba mennénk az öregtemp­lomba, nevetség tárgyának tennénk ki magunkat. Ennyi megalázkodást már mi sem vállalhatunk. Ami pedig a temetést illeti, igen szomorúan érintett bennünket. Azt hiszem nekünk is jogunk van halot­tainkat érdem szerint és tehetsé­günkhöz mérten eltemettetni, amivel egyáltalán nem keltjük föl a közön­ség figyelmét a fényűzésre. Elvégre mi is szabadakaratú em­berek vagyunk és igy életünk fenn­tartását saját belátásunk szerint irá­nyítsuk és tartsuk szem előtt ezen közmondást, amelyben nagy igazság rejlik: „Mindenki söpörjön a maga háza előtt." K. J. lobb (élni... A dorogi úti vámháztól a vasúti állomáshoz vezető úgynevezett Ba­ross-út burkolata gödrös, az úttest szűk s középen éles karajban ka­nyarodik. Ennek a karajnak nincs meg az előírásos lejtése. Félelmes nézni, mikor az autóbu­szok, melyeknek karosszériája nehéz az 1—lVa tonnás alvázhoz képest, gyakran álló utasokkal zsúfolva, nagy sebességgel rohannak ezen az úton, pláne esős időben, vagy ha az úttest fel van öntözve, mikor is a kőburkolat sikos. Roppant veszedelmes hely a Pá­lyaház-utcának a Dorogi-útba való betorkolása is, különösen vasárnap estefelé, mikor a budapesti autók ro­hanva keresztezik ezen a ponton az autóbuszok útját. Hiába, a pesti sofför tájékozatlan a helyi viszonyokkal s itt egyszer szörnyű katasztrófa adhatja magát elő, de könnyen baj eshetik a Ba­ross-út közepén lévő éles karajban is a fent mondott okoknál fogva. Akkor későn lehet a felelősség kér­dését firtatni I . . . Jól tenné a rendőrség, ha hozzá­értő egyének bevonásával bizottsá­gilag megállapítaná az e helyeken szükséges óvintézkedéseket és rend­szabályokat. Addig is a közönség jól teszi, ha maga ügyel fel a saját testi épségére. Jobb félni, mint meg­ijedni . . . I HÍREK. I Harangszentelés és főpapi mise a ferencrendiek templomában teszik emlékezetessé a mai napot. Mind­kettőt P. Zadravecz István ferences püspök végzi és azokra úgy a hatóságok, mint az összes hivők meg­hivatnak. A szertartás d. e. 10 óra­kor kezdődik. Esküvő. Bérezi Klárikát, Bérezi Endre városi főszámvevő leányát, f. hó 8-án, kedden délután fél 6 óra­kor vezeti oltárhoz a vízivárosi plé­bánia templomban Écsy József kefr­házi tisztviselő, tartalékos főhadnagy. A vízivárosi zárdatemplomban tartandó májusi ájtatosságok e heti egyházi szónokai: 6-án Raufstein Antal, 7-én dr. Záborszky István, 8-án dr. Török Mihály, 9-én Béres István, 10-én Pántol Márton, 11-én Chikan János, 12 én Grassanovics Leo, 13 án oltáregyleti szentségimá­dás <3- SAJÄT KÉSZÍTÉSŰ lepedő-vászon, köpper, törül- p | , i , , | Uo-Vl abrosz k (n^ B 6ÍCZ 1113.110 LäSZlOlläl IICLbJ iUwlIVUll legjutányosabban beszerezhető wmm ^^^ immmmi ^ mam * 9mm ^^^ Esztergom, Széchenyi-tér 16. sz. (Saját ház.) Tele­fonszám 135. Házi ken­der szövésre elfogadtatík

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents