Esztergom és Vidéke, 1928
1928-05-03 / 36.szám
XLIX. évfolyam 36. szám. KEEESZTENT MAGYAÄ SAJTÓ Csütörtök, 1928. május 3. SSfesV PHI ITIK AI ftS TÁRSADALMI I AP M m POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP. •E6IBLBIIK IIIDBI VASABIAF ES OSOTOBTÖKÖB. Sserkesstőséfj és kiadóhivatal i Simor jánoi aíca 18—20., hova a lap ssellemi részét illető közlemények, továbbá as elöfisetési s hirdetési dijak stb. küldendők. Telefon 21. Főmunkatárs: VITÁL ISTVÁN. Laptalajdono* és felelős szerkesztői LAISZKY KÁZMÉR Előfizetési ára ; egy hóra 1 pengő 20 fillér. Egyes szám ára hétköznap (2 oldalas) 10 fillér, vasárnap (4 oldalas) 20 fillér. Kéziratokat a szerkesztőség nem ad vissza. Városi közgyűlés. Városunk képviselőtestülete hétfőn délután 4 órakor rendes közgyűlést tartott. A 36 pontban összeállított tárgysorozat tárgyalására meglehetős kevésszámú képviselő jelent meg és ezek száma is a gyűlés végén alig egynéhányra apadt le. Dr. Antóny Béla polgármester az ülés megnyitása után kijelölte a jegyzőkönyv hitelesítőket és bejelentette, hogy Pitlovics Mihály virilista jogának gyakorlásáról történt lemondása következtében dr. Zwillinger Ferenc hivatott be a sorrend alapján. Dr. Brenner Antal főjegyző bejelenti, hogy a parkok, sétányok és kertekről alkotott szabályrendeletet a belügyminiszter jóváhagyta, ami megfelelő módon kihirdetést nyer. Ugyancsak a főjegyző jelenti a vízivárosi zárda által felajánlott Fe renc József-úti két háznak a pénzügyi bizottság és a tanács javaslalát a két ház értékesítére. Vitéz Szivós-Waldvogel József, tekintettel az utca kibővítésére, javasolja, hogy a második, kisebb ház ne adassék el, hanem utcarendezés' szempontjából bontassák le és az emeletes ház telkéhez csatoltapsék és igy bocsájtassék eladásra. A polgármester álláspontja az, hogy annak értékesítésénél az legyen a törekvés, hogy a város minél magasabb árt érjen el. Dr. Berényi Zoltán illeték szempontjából ellenzi a város, mint közbevetett birtokosnak kihagyását. A képviselőtestület elatározza, hogy megpróbálja a házakért minél magasabb árnak az elérését. A reáliskola vetítőgépének beszerzési 400 pengős költségét az 1929. évi költségvetésébe rendeli el a közgyűlés felvenni. Az elemiiskola tornatermének felszerelésére ez évben a testnevelési tanács által kiutalt 400 pengő áll a város rendelkezésére, a többi költség fedezése három évre volna beosztandó. Mátéffy Viktor elfogadja a tanács javaslatát, de kéri, hogy július előtt rendeléseket ne eszközöljön a város, mert ígérete van rá, hogy a szükséges összeget a miniszter az iskolaépítési alapból fogja fedezni. A kisajátított házak anyagának értékesítésére Kovács József vállalkozó utóajánlatot tett, mely szerint a város 2800 pengővel magasabb árat érne el. Itt Einczinger Ferenc, Mátéffy Viktor, vitéz Szivós-Waldvogel József, dr. Antóny Béla polgármester, dr. Berényi Zoltán, dr. Brenner Antal és dr. Etter Jenő hozzászólása után úgy határozott a képviselőtestület, hogy özv. Györgyné és özv. Oberthnó házanyagán kivül, melyek már eladattak, a megmaradt négy ház anyaga is eladassék és ne házilag bontassék le. Az 1927. évi háztartási zárszámadás tárgyalása adott hosszabb és elég éles vitára okot. László István pénzügyi tanácsnok ismertetni kezdi a zárszámadás egyes tételeit. A képviselőtestület nem kívánja a részletes ismertetést, mert az mindenkinek megküldetett. Mindazonáltal nagy vonásokban mégis ismerteti az 1928. január t-i állapotot, amelyből kitűnik, hogy a városnak 3,454.192 10 pengő adóssága van. Előterjeszti az ellenőrző bizottság ama javaslatát, hogy mindazon házak, melyek nem hozzák meg a kellő jövedelmet, az adósság csökkentésére eladassanak. Vitéz Szivós-Waldvogel József az ellenőrzőbizottság ténykedését fejtegeti, mint annak elnöke és perhoreszkálja, hogy a felsőbb hatóság ebbeli működésében szinte megakadályozza. Dr. Antóny Béla polgármester magyarázatot fűz a felsőbb hatóság intézkedéséhez, minek meghallgatása után vitéz Szivós-Waldvogel folytatja fejtegetéseit s kidomborítja, hogy a bizottság tulajdonképen a tanács és a polgármester segítségére akart lenni, amit a polgármester ezúttal köszönettel tudomásul vesz. Folytatólag azonban a polgármester felvilágosítására nem mint az elleoőrző bizottság elnöke, hanem mint képviselő kiragad néhány tételt a zárszámadásból. Különösen rámutat a föld- és legelőbérletekből származott 23.000 pengő hátralókra. A házbérekből 7000 pengő hátralók van. A Fiúnevelő 4633 pengővel van hátralékban. Abszolúte nem jövedelmez semmit a szentgyörgymezei szeszfőzde. A hirdetési vállalatra ráfizetett a város. Kifogásolja, hogy a vámok nincsenek telefonnal íelszerelve. Már megtörtént, hogy autók jöttek be vám nélkül. Vám megkerülésével jönnek be fogatok s igy nem folyik be kellő mennyiségű összeg. A városi könyvtárbizottság működését nem látja intenzívnek. Kevesli a közegészségi célokra felvett 800 pengőt. Sürgeti a felnyitott csatornanyilások éjjeli kivilágítását. Sokalja a gazdasági tanácsos ügykörét, ami túlontúl sok egy emberre. Vegyék el tőle a műszaki munkálatokat s osszák be azokat a mérnöki hivatalhoz. Az üdülőtelep mellett és mögött a gazdasági továbbképző iskolának adott földet az erdészeti szakiskolának kívánja csemetekertül adni. Szóváteszi a két felszabadult iskola átalakítására fordított 25.000 pengő nagyságát. Felhozza, hogy három éven át 7000 pengő volt felvéve a nyilvános illemhely felállítására és nem állíttatott fel egy sem. Kéri az idegen szállítók elkerülésével a helybeliek ajánlatát igénybe venni. Sürgeti a földművések fizetőképességének emelését valami módon. Mátéffy Viktor a nagy hátralékokból a város általános nyomorára következtet, melyet a nehéz idők okoztak. Elemi csapások súlyos gondokat raktak a gazdatársadalom és a város vezetőségére egyaránt. Az adófizetők még mindig a hátralékos adókat fizetik. Az adók súlyára felhoz egy példát. 890 négyzetöl és egyszoba konyhás háztulajdonos 25 P 92 f, illetve 38 P adót és járulékait fizeti, amiben nincs benne az üzemi költség. Aggasztónak tartja, hogy a város összbevételének 20°/o-a az addósság kamatjaira megy el. Az autóbuszüzemből származott derlei tért tulajdonképen a képviselőtestület felelős. Különben is az autóbuszokkal országos nehézségek mutatkoznak. Reméli, hogy legközelebb már kedvezőbb képet mutathat be az autóbuszüzemről. Elismeri, hogy a város vezetősége minden vonalon betartotta a költségvetés határait. Elfogadja a zárszámadást. Tátus János nem veszi észre, hogy a földmives nép segítségére sietnének. Neheztelve mondja, hogy állandóan megrovásban van része vitéz Szivós-Waldvogel részéről. Dr. Antóny Béla polgármester kijelenti, hogy nem vett észre osztálysértést, amit különben sem engedne meg. Dr. Gróh József szintén az autóbuszokról beszél és ugyancsak azt mondja, hogy a képviselőtestület volt az üzem fenntartása mellett. Dr. Berényi Zoltán ugyanezt állítja. Nem látja oly sötétnek a helyzetet. A város óriási beruházásokat eszközölt. A békében is volt 4 millió korona adóssága és semmit sem ruházott be. Nem látja rossznak a gazdálkodást. A Fiúnevelő hátralékát abban látja, hogy az intézet késedelmesen kapja meg pénzét az államtól. Etter Ödön nem osztja azt a felfogást, hogy a képviselőtestület volna felelős az autóbusz deficitért. A békebeli 4 millió korona adósság a laktanya, gimnázium stb. építéséből származott. Dr. Antóny Béla polgármester kijelenti, hogy a költségvetés a legna gyobb gonddal készíttetett. A nagy terhek részben a túlsófél elvesztéséből származtak. Szükségesnek látja a pénztár egyensúlyának helyreállítására a hátralékok behajtását, ha kell peresítés útján is. Szívesen veszi az ellenőrzőbizottság segítő munkáját, ha az megértés és szeretettel folyik. A város vezetőségében minden akarat meg volt segíteni a városon és ennek fejében bántás az osztályrésze. Teremtett egy munkaképes tisztikart és amikor még a forradalom sem merte bántani, mert még az is tudatában volt annak, hogy a polgármester a legnagyobb körültekintéssel, szeretettel vezette a város ügyeit a nehéz háborús időkaen, s még arra is volt ideje, hogy maguknak az egyes polgároknak keserves és terhes gondjait enyhítse. Majd a kommün alatt 3 hónapig a pilisi erdőkben volt kénytelen elvhűsége miatt bujkálni ennek megszűnte után még a csüggedőkés kishitűekben az élniakarás tudatát, a magyar jövendőnek bizalmát csepegtette bele s a Trianon teremtette gazdasági válságot, mely a város életfeltételeit alapjában forgatta fel, a képviselőtestület egyértelmű akaratával az alkotások munkáját kezdte meg, ami nemcsak kenyeret és munkát adott, hanem Esztergomot is az igazi városok sorába emelte. Ezt a képviselőtestület s maga a város közönsége is tudomásul vette, a polgárok személye iránt tisztelettel, szeretettel adóztak és egyben értékelték azt a társadalmi ellentéteket kiegyenlítő fáradságos munkáját, melyet nemcsak a közgyűlési teremben, hanem a különböző társadalmi egyesületekben is hazafias lélekkel szolgált. Ha a polgármester ezen működésót, mely a város és mindnyájunk békéjét szolgálja, ezt egyesek nem akarják tudomásai venni, sőt jogot formálnak maguknak, hogy a polgármester tekintélyét rombolják s legegyénibb és legszentebb magánügyeibe beleszóljanak s Bártfay Gézától kezdve ilyen támadásokat napirenden tartanak, kénytelen a képviselőtestülethez fordulni és nyíltan megmondani, hogy a polgármesterség nem kenyere s ha ez a szellem, melyet Ő ostoroz, elsősorban úrrá akar lenni, mely embereket és osztályokat szembeállít, a polgármesteri állás neki nem dísz és az a pozíció, amelybe a polgárság bizalma emelte és tartja s melyet lelkének egész melegével, tudásának egész erejével tölt be, a tövisek útja, ezt pedig nem szándékozik járni. A képviselőtestület taps és éljenzéssel fogadta a polgármester kije lentéseit. Vitéz Szivós-Waldvogel József úgy látja, hogy közte és a polgármester között ellentéteket vélnek találni, amire azzal felel, hogy a polgármes térrel együtt dolgozik, hozzá baráti kapcsolat fűzi s a legnehezebb időkben is a polgármester mellett kardot rántott. Önzetlenül óhajtja szolgálni városát. Nem kellemetlenkedni, hanem segíteni akar. •a- SAJÁT KÉSZÍTÉSŰ ^epedő-vászon, tö^r^förfll- p a I , i , , i riO-71 CVAIIA'ft abrosz (nagyban és kicsinyben j i GlCZmänO LdSZlöHal (IdCsi MSMUVUII í egjutányosabban beszerezhető ^^^^ mmmm ^^^^.^ m .^^^ m ^ mamm ^ Esztergom, Széchenyi-tér 16. sz. (Saját ház.) Telefonszám 135. Házi kender szövésre elfogadtatik
