Esztergom és Vidéke, 1928
1928-04-29 / 35.szám
Ifet POI ITIKAI £S TÁRSADALMI I AP A m POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP. IEOJELEIIK IIHDEB VASAHIAP fiS OSÜTÖBf ÖKÖB, Sserkesstőség ét kiadóhivatal t Simor Jinos-«tea 18—20., i Főaronkatárs: VITÁL ISTVÁN, kova a lap asellemi részét Illető közlemények, továbbá uptnujdonot é» telelőt szerkesztői as slőf isetésl • hirdetési dijak stb. küldendők. Telelőn 21. LAISZKY KÁZMÉR Előfizetési ára t egy hóra 1 pengő 20 fillér. Egyes szám Ara hétköznap (2 oldalas) 10 fillér, vasárnap (4 oldalas) 20 fillér. Kéziratokat a szerkesztőség nem ad vissza. Akié az ifjúság, azé a jövő. Virág Ferenc püspök tette ezt az axióma-szerű migállapítást a pécsi Marianum Katholikus Tanárképző Intézet collégiumának alapkőletételi ünnepsége alkalmával, amikor gróf Klebelsberg Kúnó ismét olyan Programm ot adott az egyetemi oktatással kapcsolatban, amelyik méltán sorozható abba a nagyvonalú kulturprogrammba, amelynek területét a legnagyob sikerrel évek óta műveli. Klebelsberg kultuszminiszter kulturprogrammjának nagy varázsereje abban található meg, hogy a trianoni Magyarország művelődési kérdéseit úgy oldja meg, hogy az egész nemzet egyetemessége helyesnek tartja. Minden ötlete s gyakorlatba vitt cselekedete azt igazolja, hogy a kultuszminiszter a kulturkérdések ütőerén állva, nagyszerűen észreveszi azokat a kívánalmakat, amelyek megoldásokat igényelnek, d3 az ő zsenialitását tulajdonképen a dolgok megvalósítási stádiumában fedezzük fel. Igazi alkotó miniszter ő, aki széles európai műveltségével beláthatatlan idők kulturfundamentumát rakja most le. Nem tudjuk eléggé helyeselni azt a bölcs törekvését, hogy nem elégszik meg az egyetemekre került ifjúság értelmi nevelésével, hanem megtalálta a módot arra is, hogy a régi kávéházazó, gyakran ledér jogászkodást megállítsa s biztosítsa az egyetemi ifjúság számára az erkölcsi nevelést is. Nagyon helyeseljük, hogy az egyetemi oktatást az állam mind a négy intézményünknél kézben kívánja tartani de ami a nevelés másik részét, az erkölcsi vonatkozásokat illeti, ott már teret kell engedni a nagy történelmi egyházaknak is. A katholikus egyház a budapesti egyetemekkel és főiskolákkal kapcsolatban már példát adott eme igény kielégítésére a S zent Imre Collegium felállításával. Az ország minden rétege felekezeti különbség nélkül szívesen látja azt, ha a főiskolai oktatás mellett, amelyik véleményünk szerint csak állami lehet, az egyetemekkel parallel működő internátusok és collégiumok a valláserkölcsi nevelésről is gondoskodnak. Ilyen alapon tudjuk elképzelni azt, hogy jövőnk számára olyan ifjúságot tudunk nevelni, amelyik v valóra váltja hozzáfűzött reményeinket. Az államnak, de az egyházaknak is mindent el kell követniök hogy a maguk területén meghozzák áldozataikat a jövő nemzedék érdekében s ezen a téren igen jól megosztozhatnak az állam és az egyházak. Az állam nyújtsa az egységes oktatást s az egyház biztosítsa Krisztus vallásának jegyében az erkölcsi neve lést. Vitázni sem lehet arról, hogy hogy melyiküknek jut nagyobb fela dat s melyik értékesebb a nemzet jövője szempontjából. Tény azon ban, hogy ha igaza van Virág püspöknek abban, hogy azé a jövő, akié az ifjúság, akkor ugy az állam nak, mint az egyháznak kötelességük az ifjúság oktatása és nevelése áltál nemzetünk jövőjét biztosítani. Klebelsberg miniszter koncepció jába tartozik az, is, hogy a vidéki egyetemi városokat kulturgócpon tokká igyekszik kifejleszteni, amit szintén csak helyeselhetünk, mert soha sem lehet elegendő egyetlen nemzet számára sem ha minél több metropolisunk van, amelyek nagyobb területekre sugározzák szét a kul túrát. Y. Hangversenyre gyűlt városunk zenekedvelő közön sóge ápr. 24-én este. Brenner Ju liska tanítványai mutatták be a szép számú hallgatóságnak tudásukat. Már többször, nagy sikerrel állottak az előadói dobogón Brenner Juliska növendékei és most is a várt képzett séget jóval meghaladó, az iskolai kereteken felülemelkedő nívóról tettek tanúságot. Mindez — jórészben — mesterüket dicséri, aki nemcsak tnu zsikus, hanem pedagógus is ós mély megfigyelő és emberismerő képességével igyekszik tanítványait a zene lelkével megismertetni, képességeik és hajlamaik szerint egyéni vezetés sei egész tehetségüket .kifejleszteni. Ez a nevelői eljárás mutatkozott meg az egyes növendékek készültségén azok tehetsége és szorgalmamellett A műsoron nagy gonddal voltak összeállítva Haydn, Beethoven, Mozart, Debussy, Bortkiewicz, Mendelsohn, Chaminade, Grieg művei, melyek nem csekély feladat elé állították az előadókat. Payer Mária jó technikájú elegáns modorú előadó, de nagyobb elmélyedésre szorul. Ezért jobban interpretálta Chaminade darabjait, mint — a már kiforrott művészektől is — nagy, komoly elmélyedést igénylő Haydn szonátát. Gerő Mar git határozott tehetség mind technikai előadás, mind zenei intelligencia szempontjából; nagy tetszést arattak preciz, alapos készültségre valló Beethoven és Mendelsohn darabjai és fiatalos lendületű Debussy-előadása. Szántó Magdolna zenei megértésről és átérzésről tett bizonyságot, de technikája fejlődést kivan; ez különösen Grieg : Poetische Tonbilderjein volt érezhető. Klein Dorottya rendkívül szorgalmas, gondos, jó technikájú muzsikusként mutatko zott be Mozart Török-sonátájával, Grieg műveiben pedig ügyes előadókészséget árult el. Marosi Marianna igazi lírai lelkű előadó, aki mély érzéssel és nagy rutinnal játszotta az egyéniségével jól összhangban lévő ós alapos technikát kivánó Bortkievicz és Chaminade darabokat. A gyorsan lepergő, változatos műsort, melynek szép prológját Szántó Magda ismert szavalóképességével szavalta, a közönség mindvégig lelkes figyelemmel kísérte; az előadó kat ünnepelte és végül jól megérdemelt ovációban részesítette a mesternőt, akinek kezeiben igazán jó helyen van ifjúságunk zenei nevelése, r. y. májusi lakbérnegyedre eső bázbér. Ebben a bérnegyedben a [fennálló törvényes rendelkezések szerint a régi (1917-es) alapon álló lakbéreket 80%-ban, vagyis az 1918. évi aranyalapnak 80%-át kell fizetni. Uj bérekre ez a megállapítás nem érvényes. Lakásoknak felmondása ezúttal sincs megengedve. A fizetendő béreket pengőben kifejezve az alábbi táblázat mutatja: ö- SAJÁT KÉSZÍTÉSŰ lepedő-vászon, köpper, törül • • köző, konyha- és kenyérruha HO 71 CTÄllÄtt abrosz (nagyban és kicsinyben] UdXJ dsCUVUll legjutányosabban beszerezhető 1917. évi nov. !/* évi alapbér a. K Fizetendő 80°/o bér pengőben 1917. évi nov. V4 évi alapbér a. K Fizetendő 80% bér pengőben 1 093 100 9280 2 186 110 102-08 3 2 78 120 111-36 4 371 130 120 64 5 4-64 140 12992 6 575 150 13920 7 650 160 14848 8 7"42 170 15776 9 835 180 167-04 10 9-28 190 17632 15 13 92 200 185 60 20 1856 250 232'— 25 23*20 300 278-40 30 27 84 350 324-80 35 3248 400 37120 40 37*12 450 417'60 45 4176 500 464 — 50 46-40 550 510*40 55 5T04 600 556-80 60 55-68 650 603-20 65 60*32 700 64960 70 64-96 750 696 — 75 6960 800 742-40 80 7424 850 788-80 85 7888 900 83520 90 83-52 950 881-60 95 88 16 1000 928'— I EGYRŐL MÁSRóT[ „Non olet." Vespasianus császár, aki hires nyúzógép volt, pénzéhségében a házi illemhelyekre adót vetett ki s midőn ezért fia: Titus szemrehányást tett apjának, Vespasianus az felelte rá, hogy: „non olet a , azaz hogy a pénznek nincs szaga. Esztergomban azokat bünteti a rendőrség rendbirsággal, akik kényszerítő természeti törvények hatása alatt végigrobogják az egész várost s keresnek legalább egy illemhelyet, mit nem találván, kénytelenek néha a rendőrség előtt Vespasianus kényszeradóját kihágási pénzbírság formájában leróni. Ámít aztán ezek az áldozatok Esztergomról dicsérő jelzők kíséretében elmondanak, az bizony „olet". A rendőrségnek igaza van, a kötelező illemszabályok áthágóit büntetni kell. De igazuk van azoknak is, akik a város vezetőségének mulasztását ily énkor súlyos kritika tárgyává teszik. Esztergomban napról-napra fokozódik az idegenforgalom s úgy hallottuk, hogy három nyilvános illemhely felállítására szükséges összeg a városi költségvetésben már föl is van véve. A kirándulóközönség nevében s érdekében tehát ezúttal — nem is először — újból megsürgetjük a nyilvános utcai illemhely-házikók felállítását. Az igéret-földje, mely ott terül el a villanytelep és a vasútállomás környékén s melyről az „Esztergom" egyik számában olyan szines és hangulatos riport jelent meg, úgylátszik csak a szerencsés kiválasztottak hazája, hová csak azok költözhettek be, kik mint Izrael népének kiváltságosai hinni és bízni tudtak egy jobb, boldogabb jövőben. Nem szólunk mi arról hogy a valamikor tisztviselőtelepnek s kertvárosnak tervezett Ripária mennyire lecsúszott eredeti rendeltetésének nívójáról, — minket csak az a kérdés izgat, hogy miért nem bírnak itt Esztergomban azok a szegény tisztviselők egy életen át eltöltött becsületes munka eredményéül öregségükre egy-egy kicsiny házacskához jutni, mikor a háború alatt akárhány szegény iparos 2—3 házat vásárolt magának ? Miért sikerülnek másutt, más városokban az ilyen házépítő akciók ? Miért épített csak a vármegye meg a vasút az ő tisztviselőinek egy-egy drága kis barokk bérpalotát s miért nem épített a bíróság, a posta, a város, elsősorban \ Pelczmann Lászlónál Esztergom, Széchenyi tér 16. sz. (Saját ház.) Telefonszám 135. Házi kender szövésre elfogadtatik