Esztergom és Vidéke, 1927

1927-04-10 / 29.szám

^ POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI I.AP. •% mm POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP. IE8IELEIIK IIIDBI VASABIAP ÉS 0SÜTÖBTÖKÖ1. •oerkeastőaég ét kiadóhivatal i Simor János-atc* 18—20., kova a lap Mellem! részét Illető közlemények, továbbá aa előflietéti • hirdetési dijak stb. küldendők. Teleion 21. Főmnnkaiárs: VITAL ISTVÁN. Laptniajdonot é« feleid* szerkesztő i LAISZKY KÁZMÉR Előfizetési Ara i egy hóra ! pengő 20 fillér. Egyes szám ára hétköznap (2 oldalas) 10 fillér, vasárnap (4 oldalai) 20 fillér. Kéziratokat a szerkesztőség nem ad vissza Zöld-fehér-piros és piros-fehér-zöld. A szerencsétlen trianoni békediktátum halálra Ítélte kifosztott, kizsarolt, csonkán maradt szerencsétlen országunkat. Négy millió magyart vetett oda cseh, román, szerb és osztrák hatalmi tobzódásnak. A megmaradt csonkarósz lakóitól pedig elvonta a gazdasági életfeltételeket. Az előre elkészített békediktátum, az ítélet ellen hiába vonult fel hazánk világszerte ismert fia: gróf Apponyi Albert bámulatos felkészültségével, az ítélet elhangzott, fellebbezési fórum nem volt. A nagyhatalmak, nagyságokká kinevezett kul turális és gazdaságilag törpék asszisztálása mellett megkezdték az ítélet végrehajtását. Vitték lovainkat, marháinkat, nyuginkat, fácánjainkat, vagonjainkat jóvátételcímén. Mi ad tunk jóvátételi kártérítést, azért, hogy elvitték országunk kétharmadrészét bányáinkkal, erdőségeinkkel, ipartelepeinkkei, vas útjainkkal, iskoláinkkal állami és papi birtokainkkal és hegyébe az oláhok végig rabolták a megmaradt néhány vármegyénket. A megkínzott, megalázott csonka nemzett zsibbadt idegekkel, ökölbe szorított marokkal tűrte az igazság talanságok láncolatát és mindezek dacára sem volt hajlandó vakmerő kalandokba beugrani, pedig talán úgy suba alatt kapott is rá biztatást. Amikor nem sikerült az ugratás, akkor jöttek a határmenti bosszantások, bojkottok, határzárlatok. Ebben segítő társakul szegődtek az Internacionálé zsinatokon megjelenő szociáldemokratáink is. Mi pedig nagy energiával hozzáfogtunk ügyeink belső rendezésének nagy munkájához. Kormányunk sztorikus és energikus nyugalmán megtörött minden kísérlet, de megakadt Nyugat Euró pának kelet felé irányuló [gazdasági folyamata is. Es ekkor történt valami. Az utódállamok minden intrikája, rágalma dacára is pénzt, nagy pénzt kinált Nyugat talpraállásunk céljaira. Nagyobb hitelre talált a megcsúfolt csonkaország, mint országrészeinktől felpuffadt közvetlen szomszédaink. Lerongyolódott koronánkból megszületett a jó Pengő és a Duna történelmi hivatásra predesztinált medencéje Európai szerephez jutott. Egy magyar közmondás azt mondja, hogy nem mozog a haraszt, ha nem fúja a szél. Akár honnét fújt ez a szél, de a haraszt román-magyar unióról zizeget, amikor látták felépülésünkből sarjadzó erőt. Hogy a zízegés eljutott e kormányelnök füléhez, nem tudom, de hogy a déli szél idesodorta Adria sós levegőjét az bizonyos. Az egyik szél leggyüiölködőbb ellenségünk földjén Szerbián keresztül jutott Budapestre. A másik Olaszországban kapott szárnyra amelyhez évszázados kötelékek fűzik Magyarországot. 1859. felejthetetlené tette a magyar nevet Nápoly és Rómában és Turin kegyhelye lett a magyar nemzetnek. Oiasz magyar konfliktust a világtörténelem még Johanna, Nagy Lajos idejében sem ismert, míg osztrák és olasz feszültség állandó volt. Az osztrák császárság végérvényes bukásával a magyarság teljesen kikapcsolódott a gyűlölködés szfériájából s a két nem zet egy máira talált. Ma, amikor először zseniális kultuszminiszterünket szinte tüntető szivélyességgel fogadta a hivatalos Olaszország és utána Bethlen István gr. miniszterelnökünkkel szerződéses viszonyba lép az olasz kormány, lehetetlen, hogy ne lássunk derengést délről a magyar éjszakában. Erős a hitünk, hogy Bethlen István gr. miniszterelnök tarsolyában benne van egy darab Fiume, ha nem is a régi értelemben, de viszonyaink között igen értékes részben. És bízunk abban is, ahogyan megtalálta útját a nyugati tőkének és Rómának, megfogja találni fiúméhoz vezető utat is. Gazdasági fejlődésünknek rendkívül fontos kíópí ő útja lesz ez, de politikai hatásaiban is óriási horderővel fog birni. A zöld fehér-pirost Bethlen István gr. kötötte össze a piros-fehér-zöldéi és ezért hála Neki. V.l. \ EGYRŐL MÁSRÓL | j0^mmmm*wm%mm*nm*mmmmwmmwmmmw**i Az eladósodó néptömegek. Pénzintézeteink a napokban tar tották egymás után évi közgyűlései ket. És az évi jelentésekből mindenütt kihangzott a burkolt vagy nyílt jajkiáltás, hogy az emberek tömegei különösen az iparosok és kereskedők, de méginkább a mezőgazdák rohamosan adósodnak el és tehertételeik már a katasztrófával határosak. Ahol a jelentések szavakba nem öntötték ezeket a szomorú viszonyokat, ott a váltó és jelzálogforgalom szédületesen emelkedő számai beszélnek róla a sorok között. — A még mindig magas kamatláb emészti és bénítja a kibontakozások lehetőségeit, úgy, hogy a reménység legvékonyabb szála is szakadófélben van arra, hogy az adósságokba merült apró existenciák valaha kilábolhassanak bajaikból A telekkönyvek teheralapjai, mik a háború előtt alaposan meg voltak rakva feljegyzésekkel s mik a háború éveiben szépen kitisztultak minden áldozatok, veszedelmek és katonai szolgálatok dacára, most már megint hemzsegnek a feljegyzésektől, betáblázásoktól és sok helyen elszomorítóbb képet mutatnak, mint a világháború előtt. Az állam szanálása immár megtörtént s megnyugtató befejezéséhez közeledik, de a magángazdálkodás szanálása terén a sokszor és sokat hangoztatott ígéreteknél még egyetlen lépéssel sem haladtunk tovább, sőt a helyzet fokrólfokra romlik. A pengőszámitásra való áttérés még azt a csekély pénzforgalmat is megszüntette és megbénította, mely az előző években tapasztalható volt vékony csörgedez ésévei. És ha az állam gépezetét mozgatók nem sietnek valami módon a pénzforgalom megindításával, ha nem iparkodnak elhatározó és eredményes lépésekkel a magángazdaságok szanálásával, nem lesz örömük az állam gazdasági helyzetének megteremtett szanálásában sem, meri nem lesz adófizető, nem lesz, aki az állami terheket megbírja, redukálni kell az egész vonalon az adózásokat, elbuknak és megsemmisülnek az adóalanyok százai és ezrei és ismét viszszafordulunk oda, hol csak a kétségbeesés kiáltoz segítség után. Nincs katonai ellenőrzés. A nagykövetek tanácsa megszüntette Magyarország katonai ellenőrzését. Hazánk testéből martalócként osztozott szomszédaink minden ellenzése, minden intrikája, minden rosszakarata ellenére megszüntették azt az ellenőrzést, mely aggódva, állandóan és szorgalmasan kutatott elrejtett fegyverek és harci készégek, nem létező titkos raktárak és suba alatt szervezett katonai alakulatok rémképeit látó jelenségek után ebben a szerencsétlen, szegény, megcsonkított és kifosztott országban, hol még a belső rend fenntartására engedélyezett minimális haderőt is zsoldos katonaság alkotja. A határozattal ismét lepattant egy láncszeme annak a bilincsnek, mit sorsunk katasztrófája reánk kovácsolt. Az idegen katonai ellenőrző szervek még másfél hónapig itt maradnak, hogy hátralevő munkájukat elvégezzék és végleges jelentéseiket elkészítsék, de már a hó elsejétől kezdve nem avatkozhatnak bele semmiféle ügyeinkbe. És ha elhurcolkodn ak, megkönnyebbülünk, mint a léghajó, mely a lenyűgöző és kellemetlen terhet kivethette. Nem mintha az idegen ellenőrzés megszűntével reményünk és erőnk lehetne arra, hogy gyors és hatásos fegyverkezéssel olyan jogos megtorló lépésekre gondolhatnánk, mely aggó dalmát válthatna ki ellenségeink részéről, mert erre anyagi erőink teljességgel hiányzanak, de erkölcsi szempontból mégis örülnünk kell a változásnak egyrészt azér, hogy az idegen elemek befolyási lehetősége enyhül, másrészt, hogy a nagyhatalmak belátták végre tarthatatlan és rideg álláspontjuk feladatának kötelező idejét. Kérelem Esztergom sz. kir. város nemesszívű hölgyközönségéhez és virágtermelő lakosságához! A Hősi-temető gondozó bizottság ezúton kéri fel Esztergom város virágtermelő hölgyeit és lakosságát, hogy kertjeik szép virágainak (mint pl. rezeda, Verbéna és egyéb szabadban vethető nyári virágok) magvából legalább néhány szemet és évelő virágaiknak gyökeréből illetve gumójából egy-két darabot az esztergomi Hősök- és Hadifogoly-temetők díszítése céljára, a hősi temető gondozóbizottsághoz (Kölcsey-utca 2. a kapu alatt balra) bármely napon a délelőtt folyamán eljuttatni sziveskedjeneh, a magvak és gumók megjelölésével. Lak cim közlése esetén (telefonszám 4) a szives adományokért házhoz küldünk. A Hősi-temetők feldíszítésében való közreműködésért ezúton is köszönetet mond a HésMemeté gondosé bizottság. I HIBEK. j Gyorsan pergő filmen csak a Kezét láttuk - . . A jóságos kezet, amely áldást osztott . . . s köteléket oldott fojtogató bűntől..., majdan leintette a feltörő vágyat s gyógyító erővel odamutatott a beteg emberekre . . . s a Kéz nyomán boldog béke ömlött és szállott . . . Majd meg bemocskolva, keresztrecipélésben tünt fel az áldott kéz... Rája minden szempár olyan megtörötten, olyan bágyadtan néz . . . Ártatlan gyermekek ^csacsogó ajkáról elhangzik a kérdés: „Hát hol a Jézuska? . . . mért csak a kezét látjuk?! Hangt dan a válasz, ... ők még nem értenék; nem férne ártatlan, harmatos szivükbe a felelet súlya . . . ők még — lám — keresik . . . s majd az évek multán tolul-e ajkukra ez a kérdés újra ily üde harmattal, keresési vággyal ? Pedig kezét látjuk . . . áldása ott mosolyg tavasz-napsütésben, a tiszta szép dalban ... és mi nem érezzük ? Nyiló • I , • mm • i vászon, köpper, törülköző, konyhaíiázi szövött

és kenyérruha

' abr

°

sz

.(

fehérésszi

_ nes) legjutányosabban beszerezhető Pelczmann László