Esztergom és Vidéke, 1927

1927-04-07 / 28.szám

POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP. . aSBIELBIIK HIDES VAS ABU AP ÉS OSÜTÖRTÖKÖH. Szerkesztőség ét kiadóhivatal t Simor János-utca 18—20., hova a lap szellemi részét illető közlemények, továbbá az előfizetési s hirdetési dijak stb. küldendők. Telefon 21. Főmunkatárs: VITÁL ISTVÁN. Laptulajdonos és felelős szerkesztő s LAISZKY KÁZMÉR Előfizetési ára; egy hóra 1 pengő 20 fillér. Egyes szám ára hétköznap (2 oldalas) 10 fillér, vasárnap (4 oldalas) 20 fillér. Kéziratokat a szerkesztőség nem ad vissza I PROHÁSZKA OTTOKÁR | A döbbenet erejével sújtott le szívünkre szombaton délelőtt a leverő hír, hogy Prohászka Ottokárt, Szé­kesfehérvár nagynevű püspökét, szent hivatása teljesítése közben az egye­temi templomban azon a szószéken, melyen a modern hitetlenséggel szemben küzdelmes harcait vívta és fényes győzelmeit aratta, agy­szélhüdés érte. A tragikus csapást közlő hírekkel együtt megjelent bíztató reményt, mely önszívünk leghőbb vágyából merítette a bíztatást, hogy a súlyos­beteg főpásztor talán még megment­hető az életnek, egyszerre megsem­misítette a bazilika nagy harangjának a délutáni órákban búsan felhangzó szava. Amitől félnapon át tartó bízó remény és aggódó félelem közt szívszorongva rettegtünk, bekövet­kezett. . . . A nemzet egyik legnagyobb fiát, a magyar egyház díszét és büszke­ségét működésének és áldozatainak, szenvedéseinek és diadalainak szinte réről — oly lelket fáegrázó és szimboli­kus jelentőségű külsőségek között, mely csak kiváló, szentek élettörté­netében fordul elő — magához szó­lította a Mindenség Ura, hogy Ő legyen megérdemelt jutalma. Prohászka O .tokár nagy lelke örökre elszált közülünk . . . Csak kihűlt teste maradt a mienk . . . Eletszentséget lehelő klasszikus arca megmerevült, lehunytak a lélek mennyei harmóniáját sugárzó sze­mek, elnémultak a beszédes ajkak, melyek szavára százezrek figyeltek ... Földi maradványait, melyekhez mint szent relikviákhoz zarándokolnak a hívők, egy egész országnak szavak­kal el nem beszélhető fájdalmas gyásza kiséri el a székesfehérvári kriptába . . . Prohászka pályafutását, mely pár­játritkító merész Íveléssel magasodott a magyar nemzeti és magyar kat­holikus élet horizontja fölé, mi esztergomiak mindnyájan ismerjük. Hiszen a nyitrai születésű fiatal, lel­kes papot, alighogy elvégezte a római Kollégium Germanico-Hungá­riáimban bölcseleti és theológiai tanulmányait, 1881-ben történt föl­szentelése után Esztergom kapta meg, hol rövid ideig tartó belvárosi káplánkodás után mint szemináriumi tanár és lelkiigazgató a szemünk láttára fejlődött óriássá. A kivételes tehetséggel megáldott, az egyházi és világi tudományokkal ékes, a lelki nagyság minden jegyé­vel tündöklő s már akkor az élet szentség glóriájával sugárzó egy­szerű fekete-pap innen, a mi lel keinken keresztül kezdte szétsugá­gározni mindig szélesebb körökre ragyogó szellemének kifogyhatatlan fényenergiáit. Az ő pünkösdi tűztől izzó szavain gyúlt fel apostoli tevé­kenységre, malasztos életre, Isten­es emberszeretetre a sokszáz pap, kik szerte az országban mint buzgó lelkipásztorok, lelkes hitszónokok, munkás egyesület-vezetők s a nép hivatott vezérei dolgoznak a lelkek átformálásán s készítik elő egy virágzó katholikus élet újkorát. Boldogok, akik mély igazságokat hordó, nehéz veretű s mégis költői szépségekkel teljes szónoklatait hall­hatták, szavain átömlő hittel telt leikének szuggesztív hatása alá ke­rülhettek, s az evangélium szelle­mének benne életté realizálódott, utánzásra hivó példáját láthatták 1 Mindegyik hatásból egy-egy egész életre szóló értékes emlék maradt, amelyet mint drága örökséget fogunk hordani a sírig. Boldog büszkeségünk, hogy a magyar földnek ezt a parat­ianul-egyedülálió, hatalmas egyéni­ségét husz éven át a magunkénak tudhattuk s mi adhattuk őt át 1903­ban a budapesti Pázmány-Tudomány­Egyetemnek, két év múlva a szé­kesfehérvári püspöki széknek, s ezzel az egész nemzetnek. Azóta lel*ének tüzes fénye a modern bölcséét tenger homályát oszlatta el a fejekben, a hitetlenség útvesztőjén bolyongóknak rávilágí­tott az egyedül-helyes útra, jeges sziveket olvasztott bánatra s a meg­értéssel és Istenhez-téréssel a nyu­galom és boldogság derűjét sugá­rozta bele százezrek lelkébe. Béke legyen áldott porai felett 1 Neve és emléke, mint termékenyítő eszme éljen és munkálkodjék tovább is bennünkl N. I HIRE K.. jf Esztergom város részvéte. Ama nagy veszteség, amely nem­csak a katholikus, hanem az egész művelt világot érte Prohászka Ottokár dr. halálával, mély gyászba döntötte Esztergom városát is. Gyászzász­lók lengenek a városháza, megye­háza, a három pénzintézet, a kano­noki házakon, a primási palotán, a bencések székházán, a Katholikus Körön, Legényegyleten, a barátok zárdáján és a főgimnáziumon. Szer­dán d. e. 9 órakor a székesegyház­ban mondott gyászmisén a hivatalok és testületeteken kivül nagyon sokan jelentek meg, akik tisztelői voltak a nagy püspöknek. A gyászsertartást nagy papi segédlettel dr. Kohl Me­dárd püspök végezte. Az égbeszáló tömjénfüsttel együtt bensőséges fo­hászok is szállottak az Úr trónusá­hoz a szegények istápolója, a két­kedők megnyugtatójának lelkiüdvéórt. — A budapesti végtisztességnél je­len voltak a főkáptalan részéről dr. Kohl Medárd félsz, püspök, dr. Fehér Gyula, Báthy László és Turi Béla prelátus-kanonokok. A Székesfehér­várott végbement temetésen a vá­ros részéről résztvettek dr. Antóny Béla polgármester, dr. Brenner An­tal főjegyző és Mátéffy Viktor pré­post-plébános, országgyűlési képvi­selő. Nádler István pápai kamarás lett. Dr. Csernoch Jnos bibornok hercegprímás előterjesztésére á pápa őszentsége pápai kamarássá nevezte ki Nádler Istvánt, az érseki tanítónő­képző-intézet és a polgári leányisko­lának érdemes igazgatóját, lapunk kedves munkatársat. Az érseki ta­nítónőképző-intézet felvirágoztatása, nivója Nádler nevéhez fűződik. Nagy tevékenységet fejt ki a „Keresztény Szeretet Országos Gyermekvédő Mű­véében is, melynek pénztárnoka és a Szenttamás-Vízivárosi Kath. Pol­gári Körben, mely fáradhatatlan el­nökét tiszteiheti benne. Mint városi képviselő és törvényhatósági bizott­sági tag választókerületének, Szent­györgymezőnek jogos érdekeiért min­denkor kész síkra szállani. Egyenes, törhetetlen jelleme semilyen téren sem ismer megalkuvást, ami rend­kívül értékessé teszi személyét a pol­gárság előtt. A megérdemelt kitün­tetéshez, mely városszerte osztatlan örömet keltett, mi is meleg szívvel gratulálunk. Irén nap. Meghatóan kedves családi ünnepnek lettünk véletlenül szemtanúi, mikor a Ferenc József­úton sétálva az annak megszokott csendjébe hatoló halk zenei akkor­dok eredetét kerestük. Az esztergomi rokonoktól és gyermekei, unokái, dédunokáitói körülvett nagymamát ünneplik, kinek Bangó bandája ér­zéssel húzza, hogy „Maros vize folyik csendesen ..." s amimt a társaság egyik másik tagja lopva törül le egy-két könycseppet, bizony nekünk is nedves lesz a szemünk, hiszen tény, hogy a Maros vize ma is csendesen folyik. — Halljuk még a család szeretett plébánosának üd­vözlő szavait s hozzá fűzzük a magunkét is. Isten éltesse a Nagy­mamát I Adományok népkonyha javára. Csernoch János bíboros hercegprí­más már másodízben ajándékozta meg a népkonyhát, amikor 200 pen­gőt adott javára. Az esztergomi fő­káptalan ugyancsak adományozott erre a nemes célra 400 pengőt. A vezetőség további adományokat kér. Művészest. A „Magyar Kék Ma­dár" fo.yó hó 10-én este fél 9 órai kezdettel, a Fürdő Szálló nagyter­mében, részben a vasutas árvák ja­vára magasnivóju művészestét ren­dez, amelyre ezúton is felhívjuk a nagyérdemű közönség szives figyel­mét és pártfogását. A művészestók, a nemes céltól függetlenül is, igazi művészi élményt nyújtanak, amit a nagyközönség a plakátokon hirdetett nevekből megítélhet. Fellépnek Ko­vács Andor, az ismertnevü fővárosi konferanszié és chansonénekes, Schwenk Márta, a külföldön is jól ismert hegedű művésznő, Mihó Ida opera és hangversenyénekesnő, és Garai Erzsébet zongoramővésznő. Ismerve városunk közönségének hu­mánus érzését, a „Magyar Kék Ma­dár" társulatot kegyes pártfogásában fogja részesíteni. Nagyheti konferenciabeszédek a Kath. Körben. A Kath. Kör szo­kásos nagy heti konferenciáit a kör férfitagjai részére ezidén dr. Macho­vich Gyula prelátus, érseki általános helytartó, a kör egyházi elnöke fog­ja tartani f. hó 10., 11. és 12-ón (vasárnap, hétfőn és kedden) min­denkor ^este 6 órai kezdettel. Adományok. A szegényházi ká­polna iránt ismét megnyilvánult a szeretet. Pitlovits Mihály rézműves. 14 drb. gyertyatartót, csengőt, füs­tölőt, szenteltvizhintőt fényessé és ragyogóvá tette, Kollár Lajosné pe­dig az oltárra gyergyákat küldött, amiért hálás köszönetet mond a fő­nöknő. Az Úri Leányok Mária Kon­gregációja e héten tartja lelkigya­korlatait, a következő sorrenddel: április hó 7. ós 8.: d. u. 6 órakor el­mélkedés, 9.: d. u. 5-kor litánia, el­mélkedés, 10.: d. e. 9-kor szentmise elmélkedés, 10.: d. u. 3 kor elmélke­dés, szt. gyónás, 11.: d. e. 8 kor szent mise, közös szent áldozás. Kultúrelőadás a Kath. Legény­egyletben. A helybeli Kath Legény­egylet szerdán este fél 9 órakor tartja utolsó kultúrelőadását, amelyen Szölgyémy Gyula fog előadni. Utána vetített képes előadás lesz. Belépődíj nincsen. Pálya felavató sportünnepély. Húsvét vasárnapján ápr. 18-án nagy sport attrakció mellett lesz az Eszter­gomi Sport Club dorogi-úti sportte­lepének felavató ünnepélye. Ez al­kalomból az E. S. C. I/a és I/b csapatai fővárosi első osztályú baj­nokcsapatokkal fognak mérkőzni. Az Házi szövött Pelczmann László

Next

/
Thumbnails
Contents