Esztergom és Vidéke, 1927

1927-03-20 / 23.szám

KERESZTÉNY MAGYAR SAJTÓ Vasárnap, 1927. március 20. Hfeh. DA! ITItf AI £c TAPSADAI Ml I AP «Bf» POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP. <IE8IELE1IK BIIDES VASÁRSAP ÉS OSŰTÖBTÖKÖB. Szerkesztőség és kiadóhivatal i Simor János-utca 18—20., hova a lap szellemi részét illető közlemények, továbbá az előfizetési s hirdetési dijak stb. küldendők. Telefon 21. Főmunkatárs: VITÁL ISTVÁN. Laptnlajdonos és felelős szerkesztő t LAISZKY KÁZMÉR Előfizetési ára ; egy hóra 1 pengő 20 fillér. Egyes szám ára hétköznap (2 oldalas) 10 fillér, vasárnap (4 oldalas) 20 fillér. Kéziratokat a szerkesztőség nem ad vissza Dr. Klinda Teofil 70 éves. Folyó hó 13 án töltötte be dr. Klinda Teofil prelátus-kanonok éle tének 70-ik évét. Aki ezt megéli, nagy és tisztes múlttal, arról azt szokták mondani: nagy idők, nagy embere. Klinda Teofil egyéni veretén a megalkuvást nem tűrő kátói jeliem, az elvekben sokak előtt érdes keménysége, tüzes magyarsága, egyházi ortodoxiája, a sziv emberének átérzése ragyog át. Ez a fehérhajú, szigorú tekintetű öreg óriás a mi ellazult korunkban ugy tűnik fel, mint a régi klasszikus papok itt maradt szelleme. Nemes magyarsága át van szőve a római egyház kulturvonásaival. Felfogásában és gondolkodásában nagy adag van abból a római úgynevezett gravitás méltóságából, amelyet némi kovencióból antiknak is szokás nevezni. Nem az ihlet, az ujjongás dithirambikus erői ragadják őt meg. A logika pántjai, az átszűrt komoly megfontoltság s az egyház érdeke vezetik őt Ítéletében. Nem palástol, nem fojtja el ag godalmait erőszakkal, hanem nyíltan mondja mrg véleményét intenzív lélekkel. Nagy theologiai tudását főkép egyházjogi és egyházszertartástani dolgokban országos tekintélynek ismerik el. Mint az egyházi szertartási tudománynak országos mes tere, ebben a kérdésben úgyszólván maga szántotta fel a magyar katholicismus ugarát a híres „Vademe cum"-ával. Latin nyelvbeli tudásának súlya egész Rómáig hat. Alig van ma Magyarországon pap, aki oly klasszikusan kezelné Ciceró nyelvét, mint Klinda Teofil. Az egyházmegye latin nyelvű egyházi iratai legtöbbjének vagy szerzője, vagy korrektora volt. Szive a megtestesült keresztény szeretet, amely nemcsak beszél, de cselekszik is. Az ifjúság ügye, a szerencsétlenség nála min denkor enyhítésre talált és minden katholikus és nemzeti ügyet áldozatkészséggel karolt fel. Csendben, feltűnést kerülve 34 éve lakik Esztergomban. Közel félszázados papi és hazafias működése fényes betűkkel van beírva az „élet" könyvébe s a jó Isten kegyelme éltesse őt boldog és nyugodt élettel az egyház s a haza örömére. IB*

1 Magyar köztisztviselő. Egész államrendszerünk a köztisztviselőkön nyugszik. A magyar középosztály azonban nemcsak mint adminisztráló jön tekintetben államháztartásunk szempontjából, hanem mint gazdasági tényező is. Amint szegényedik ez az osztály, úgy csök ken a gazdasági élet is, a forgalom. Az a rengeteg pénz, amit az állam még a boldog békeidőben kiadott alkalmazottjainak csaknem 100 százalékban átvándorolt a kereskedő és az iparoshoz. A fizetésnek eme helycseréje erősítette új gazdáját, fokozta teherviselő képességét s végeredményben adóalapjában ismét kiindulási pontjához: az államhoz jutott. A szerencsétlenül végződött háború következményét mindenkinek viselnie kell. Ez azonban nem azt jelenti, hogy csak a magyar tisztviselők azok, akiken az államnak takarékoskodnia kell. Elismerem,' hogy az egész ország nehéz gazdasági életet él. Rabszolgatartásra azonban nincs feljogosítva az államhatalom. Ha munkát követel alkalmazottjától, adjon neki emberi megélhetést is és egyforma bánásmódban részesítse valamennyit. A szerencsétlenül végződött háború következménye az általános leszegényedés, amit mindenkinek egyformán kellene viselnie. Nem irigység beszél belőlem, de konstatálnom kell, hogy nemcsak nem általános eme nyomorúság, hanem még a tisztviselők között is vannak rikitó aránytalanságok. Szóínak pedig ezen aránytalanságoka kisebb fizetési osztályokba beosztott, rendszerint nagyobb családú tisztviselőkről. Elismerem, hogy az ország nehéz gazdasági életet él, ami azonban nem az jelenti, hogy egész hivatalnoki rétegek munkával agyonterhelten rabszolgaságban éljenek. O.t felül elvenni egy kicsit, kisebb parádékat csinálni s hozzáadni alul, — mindjárt ki van egyenlítve az aránytalanság. Feleslegesnek tartom bizonyítani, hogy a mai fizetések a békebeliek alatt állanak. Már ez is baj. Még nagyobb baj azonban az, hogy a redukált fizetésnek megközelítőleg sincs olyan vásárló ereje, mint volt a békebeli aranykoronának. A fizetés kevesebb, az árak magasabbak. A kettő közötti különbség teszi lehetetlené a tisztviselő megélhetését, ami csak keserű kifakadásokat hozaz ajkakra és elkedvetlenedést idéz elő. Eddig csak még megfoldozta alkalmazottjainak sérelemgúnyáját. Különböző segélyekkel iparkodott megcukrozni a létkeserüségét, foldoz most is, de helytelenül. A segélyek nem általánosak és mondjuk meg nyiltan, nem is igazságosak. Nem akarom felhozni a képviselőházban is felhozottakat, melyek cáfolása csak részben sikerült. Azt azonban talán mindenki furcsának fogja találni, hogy pl. a pénzügyi tisztviselők két kasztra vannak osztva Az egyik, a fogalmazói osztály, állandó segélyben részesül: míg a többi nem. Ha már a pénzügyi osz tálynál tartunk, amely egyik-másik kiváltságos osztállyal és állással együtt karácsonyi segélyben részesült, meg kell kérdenünk, hogy miért nem a többi is ? Az a mérnök, orvos, tanár, tanító stb. mennyivel végeznek kevésbbé értékes, vagy lelkiismeretlenebb munkát, mint a többi jutalmazott ? Az ilyen eltolódások fakasztják azután azokat a hangokat, mint amilyenek kemény igazsággal felvértezve hangzottak el a Kancz helyi csoportjának legutóbbi gyűlésén. A nyomorgó, igazságosan elégedetlenkedő ember fokozottabbb ménekben látja a:i igazságtalan különbségeket és a mellőzhető felesleges kiadásokat. A mindennapi nehéz gondokkal küzdő ember szemében még a megengedhető reprezentacionalis ünnepségek is sötét színben tűnnek fel. Ha igazságosad akarunk lenni, be kell ismernünk, hogy bizony nálunk bő/en vannak ilyen ünnepségek, amelyek milliárdokat nyelnek el. Ezek mellett p^Uig az egyharmadra fogyott ország otyan jól dotált nagy képviselettel bir, amelyikének a fele is elég volra fele fizetés, tiszteletdíj mellett, annál is inkább, mert soKszor csak e nézésből határozatképes a képviselőház. A magyar tisztviselői kar van annyira belátó, hazafias, béketűrő, hogy, nem követel lehetetlent, nem csap át a szélsőségesekhez és tisztességes hangon kéri sorsának javítását. Lám az osztrákok már másként csináltak 1 Az államnag meg kellene becsülnie ezt a béketűrő, tisztességes hangot és eszközöket használó államiszerveket és már közgazdasági szempontból is segítenie kell rajta. Amint jobb létbe kerül a középosztály, abban a pillanatban lesz munkája az iparosnak és forgalma a kereskedőnek. Segítség nemül elsorvad mind a három, aminek csak a

z a bizonyos negyedik csalogató örülne. I EGYRÖL-MASROL | Fajbaromfi. Gazdasági életünk iránt állandóan érdeklődünk. Soha nem mulaszthat juk el, ha valahol életrevaló eszmét latunk mégvalósítani, vagy csak megpendíteni is, hojry annak szószólói, propagálói ne legyünk, Legyen az ipar, kereskedelem, vagy a födműveés bármely iga, amit egyesek, társaságok városinkban felemlíteni akarnak, úgy fogjuk fel a dolgot, hogy az általános gazdasági helyzet javítását szolgálja és bár mennyire is magántu ajdont képez, a közönségnek van belőle haszna. Esztergom város földmives gazda közönsége szűkre szabott udvarjaiban is tart baromfit. Az adott viszonyok miatt nem tarthat nagyszámú állományt, pedig a piacon tudná értékesíteni nemcsak magát a baromfit, hanem annak termékét: a tojást is. Ha már nem dolgozhat nagyszámú baromfiállománnyal oda kellene törekednie, hogy nagyobb hozamú, értékesebb baromfit tartson. Amennyi ben erre eddig módja nem volt most, van rá alkalom. Csütörtökön kintjártam az úgynevezett „tisztiüdülőben. Minden lukszuriózus dologra el voltam készüive, csak arra nem, hogy ott teljesen modern alapokra fektetett fajbaromfi tenyésztést találjak. Salamon István m. kir. gazdasági főelőadó úr egy tanfolyamot végzett kisasszonnyal aránylag kicsi területen bámulatos tenyésztési eredményt ért el. 500 tojásra berendezett modern költőgépből már százával csipognak a kiscsirkék, sőt már olyanok is vannak, .amelyek húsvétkor rántani vatók lesznek. Közönséges ludat nagyságra felülmúló pekingi kacsák, pulyka nagyságú vörös irlandi kakas és tyúkok, pompás orpingtonok stb. népesítik be a baromfi udvart. Aki igazán rentábilisan akar baromfitenyésztéssel foglalkozni, innét szerezzen be törzset. Hogy az ottani fajbaromfitenyésztés a város közönségének hasznára fejlődhessék, nagyon gazdaságosan cselekednék a város, ha az üdülő körül bekéri tett, gyakorlókertnes egyáltalában nem alkalmas területet átengedné baromfitenyésztés céljaira. j HÍREK, j Ős Duna mellett egymagamban jártam s néztem révedezve a csobogó-vizet . . . Fejem felett lágyan rózsafelhők úsztak . . . Tűnődtem, honnan is indultak el útnak . . . Messziről . . . nyugatról, ahol sík a róna? . . . ahol illatosabb a virág, a rózsa . . . ? I Szelid, úszó felhők beszélg3ttek csendben . . . , én talán meghallom ... legalább szívemben ... És beszélnek halkan, értem suttogásuk, kiérzem szavukból visszavágyódásuk ... Egy csendes kis tóról indultak el . . . tegnap, fojtott sóhajokból, néma könnycseppekből szüremkedtek össze . . . Onnan indultak el, ahol susog a nád, nem öröméneket : gyászos melódiát . . . Onnan jöttek, ahol jajveszéklő sirály szomjas tűnődéssel íveli a .izet . . . Oinan, ahol immár megfakult a nóta, nem ma. igyar nyelven szól a dal már régóta 11, • mm „ ,i vászon, köpper, törülköző, konyha71 Q7nUntl és hen

y

érr

u

na

» abrosz (fehér és szi I l&XI OmmXß V U 11 nes) legjutányosabban beszerezhető Pelczmann László