Esztergom és Vidéke, 1927

1927-03-13 / 21.szám

m i Pni ITlIíál PSL TÁPSADAIJVIl I & P «HB POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP. •ESIELEIIK HŰDÉI VASABIAF ÉS OSÚTÖBTÖKÖH. Szerkesztőség és kiadóhivatal i Simor János-utca 18—20., hova a lap szellemi részét illető közlemények, továbbá az előfizetési s hirdetési dijak stb. küldendők, Telefon 21. Főmunkatárs: VITÁL ISTVÁN. Laptnlajdonos és teleifis szerkesztő: LAISZKY KÁZMÉR Előfizetési ára; egy hóra 1 pengő 20 fillér. Egyes szám ára hétköznap (2 oldalas) 10 fillér, vasárnap (4 oldalas) 20 fillér. Kéziratokat a szerkesztőség nem ad vissza Esztergom sz. kir. város közönségéhez! Ismét elmúlt egy év s újra itt van a negyvennyolcas nagy idők, nagy emberek dicső tetteinek és vívmányainak emlékünnepe, március 15.-e. Ma, mikor teljesen megnyomorítva, elnyomva, kifosztva visszaszáll emlékezetünk a negyvennyolcas nagy napokra, kell, hogy a márciusi ifjak izzó hazaszeretetéből s az ő törhetetlen magyar érzéseiből erőt s reményt merítsünk az elkövetkezendő nagy tettek elvégzésére. Szent kötelességünk tehát ünnepelni a márciusi ifjak elmlékünnepét, hogy a mai elnyomatások közepette a csüggedő lelkekben a múltra való visszaemlékezés öntsön erőt és bizalmat, melyek biztosítják a magyar nemzet új életrekelését. Esztergom szab. kir. város közönsége, hagyományos emlékezéssel zarándokol a hős honvédek sírjához, hogy kegyeletét lerója. SORREND: Március 15.-én, kedden d. e 9 órakor a városi kegyúri plébániatemplomban ünnepies istentisztelet, melyet Mátéffy Viktor országgyűlési képviselő, prépost plébános mond. D. u. 2 órakor a Széchenyi-téren gyülekezünk. Szép idő esetén fél 3 órakor a honvédtemetőbe vonulunk. Szeles, hideg időben a Széchenyi-téren, eső esetén a vármegyeház nagytermében tartjuk meg az ünnepélyt. Az intézetek, egyesületek saját zászlóik alatt, a nagyközönség pedig a város zászlajának elővitele mellett vonul az ünnepély színhelyére. A délutáni ünnepély sorrendje: í. Himnnsz 2. Alkalmi beszéd. Mondja Szotyori Nagy Karoly p. növ. íögimn. VIII. o. 3. Nemzeti dal. Petőfi

: Szavalja Drozdy László főreál VIII. o. t. 4. Árpád Sírja. Tóth Kálmán — Major I. Gyula : Énekli az érseki tanítóképző énekkara, Nemesszeghy István zenetanár vezetése mellett. 5. Hárclnsi ének, Radványi Sándor: Szavalja Győiffy Nándor V. é. tan. növ. 6. Március 15-én. Wyes Bálint: Szavalja Tátus Ferenc levente. 7. Sóhajtás. Bajza — Gaál Ferenc; Énekli az érseki tanítóképző énjjekkara, Nemesszeghy István zenetanár vezetése mellett. 8. Ünnepi beszéd. Mondja Dr. Sántha József közig, tanácsnok. 9. Él a magyar- Ábrányi Emil: Szavalja Trexler József levente. 10 Ima. Mondja Perger Lajos Esztergom szentgyörgymezei esperes-plébános. íi. SzózatEste 8 órakor a Magyar Király vendéglőben a Polgári Egyesület tartja összejövetelét, melyen az ünnepi beszédet Dr. Lepold Antal prael. kanonok úr mondja. Mind az istentiszteletre, mind az ünnepségekre a város tisztikarát képviselőtestületét, egyesületeit, intézeteit, s az egész hazafias közönséget tisztelettel meghívom, a háztulajdonosokat pedig felkérem, szíveskedjenek házaikat az ünnep napján nemzeti zászlóval feldiszkeni. Esztergom, 1927 március 10. Dr. Antóny Béla s. k. polgármester. Szent István városa. Vastag por, feledés ködfátyola takarta évtizedeken keresztül ősi, első koronázó és székvárosunkat. Méreteiben hatalmas, kivitelében művészi székesegyházunkat, mérhetlen történelmi és műértékű kincsein ket, primási képtárunkat, óriási könyvtárunkat csak néha-néha szórványo san látogatták egyesek. Legutóbbi 1—2 évben Budapest rándult ki hozzánk, de igazi tömegek kegyeletes látogatása dr. Lassú Lajos nagyúri esperesplébános halála után nem igen jöttek Esztergomba, hogy ájtatosságukkal Nagyboldogaszony napján áldozzanak egyszersmint Szent István dicső szellemének is, Máriaország megteremtőjének. Magyarországon a Mária kultusz nemcsak felekezeti, hanem nemzeti kultuszt is jelent és végeredményében szoros kapcsot képez első szent királyunkkal. Két kegyeletes dolgot kapcsolta egybe dr. Antóny Béla polgármester, amikor Nagyboldogasszony napját országos jellegű esztergomi Szent István nappá óhajtja tenni. Szerencsés megoldás ! Augusztus 20-át a Szent Jobb miatt ugyanis Budapest annyira magáénak foglalta le, hogy Esztergomnak e napon országos ünnepélyt rendezni nemcsak kárbaveszett munka lett volna, de méreteinek kicsisége miatt méltatlan lenne a nagy király emlékéhez. Nagyboldogasszony napja, mint Szent István koronázási évfordulója és a Szent korona felajánlása is, pompás vallási és nemzeti harmonikus egységet képez, melyet érdemes és lehet is országos ünnepéllyé avatni. Mult szerdán a város polgármestere, akinek nemcsak vallási érzülete, nemzeti érzése, hanem idegenforgalom iránti érzéke is van; értekezletet hívott egybe. Az értekezleten kiosztották a szerepet és ezzel meg indult az ünnepély szervezési munkája. Már is elhatároztatott, hogy történelmi, régészeti és képzőművészeti kiállítást rendez, Elkövet mindent, hogy Magyarország katholikussága Esztergomba zarándokoljon. Országos sport ünnepélyeket rendez stb. és művészi reklámplakátokon hívja fel az ország figyelmét ősi városunkra. 1 EGYRŐL-MÁSRÖPf Te csak pipálj szentgyörgymezei! Harmincegy év előtt nagy rakétázás, sioux-sioux győzelmi tánc ellejtése és a békepipák elszívása után „szab. kir. város" lett a meghódított Szentgyörgymező. Akit érdekel, olvassa csak el az egykori újságokat s élvezettel fogja megállapítani, milyen szép délibábokat festettek akkor az ökölbeszorított kalapjukat lengető szentgyörgymezeiek elé. Szent egy igaz, nagyon elmaradt városrész volt az a szegény hegyalja s a hódított tartomány lakossága bizakodva nézett a nagy építőmunka elé, amely a 162% os pótodó vállalása fejében meg volt indítandó. Ha valaki végigmegy azon városrész utcáin, megállapíthatja, hog ott az elhódítás után semmi, de semmi sem változott; olyan az most is, mint 31 év előtt. Kesztölc, Csév vagy Huta-Szentlélek külsejük tekintetében bizony előbbre vannak. Pedig de sok „városi úr" járt le az évek hosszú során jó bort inni oda, de persze mire visszajöttek, mindent olyan rózsás színben láttak, hogy nem találták szükségesnek Szentgyörgymezőn még csak egy kapavágást is csináltatni. A különféle választások is vittek le oda embereket, akik sohasem fukarkodtak az ígéretekkel s akik szivesen vasalták be a jó nép lelkes éljenzéseit, de azért nem történt semmi. A második 30 éves ciklus elején végre a hódított tartomány lakos sága hangosabban kezdte követeléseit megmondani. Választások is voltak s a „ fehérzászló * alá való sora kozáshoz kedvet csinálandó, garmadaszámra jött az ígérgetés : világítás, utcajárda, útkövezés, sőt — és most vakulj magyar 1 — még autóbusz-út is virágos Szentgyörgymezőn keresztül 1 Nagy várakozással néztünk a meginduló korszakos építkezések elé, amelyeket a tél folyamán, illetőleg a kora tavaszig befejezni ígértek. Gyönyörűséget kívántam magamnak szerezni s kimentem egy szép napon (vagyok olyan óvatos, hogy nem esős időben) Árvaországba, látni a megindult lázas tevékenységet. Nyoma sincs ott az Ígéretek valóra váltásának. Azt kellett volna hinnünk, hogy a téli munkanélküliség enyhítésére szekeres gazdáinkkal legalább az anyaghordást végeztetik el, de bizony nincs ott egy kupac kő, egy térés dunakavics, egy méter szegélykő sem, de még a pár órai munkát igénylő utcai lámpaszaporítást sem csinálták meg. Időközben beállott a tavasz, megkezdődnek a mezei munkák, követ és kavicsot szállítani már nem lehet. Utána, ha nem csalódom, a nyár következik, amikor aratás, cséplés lesz, ősszel szüret és őszi munka, esetleg fahordás, természetes, ismét lehetetlen lesz valamit csinálni. S ez a repertoir fog lejátszódni évről évre, míg majd szép csendben elérkezik a második 30-ik év jubileuma. Nem jól van ez így uraim, ennek a huza-vonának nem lehet jó vége. Mindennek van határa, meglátják, még a jó és derék szentgyörgymezeiek türelmének is. Hangzatos Ígéretek, üres szónoklatok helyett végre tetteket is várunk. Városi. HIKE BL I Daloljatok . . . Prológ. Irta: Schmuck Paskál bencéstanár. Szavalta: Vitái Irma tanítónő a Turista Dalárda hangversenyén. Markolt-e szivedbe úgy néha a nóta? I Erezted-e, mintha a szivedből szólna? I . . . Gondoltad-e néha ... a te könnyed csalja, Aki felbuzdult már egy-két méla dalra . . • Ringó bölcsőd mellett édesanyád dalolt.. . Tán csak emléke él ?... mert ő is talán holt... ?! Gügyögő hangoddal utánoztad talán . . . Az anyaszív örült kis gyermeke dalán . . . S amikor a lelked égi érzés járta. Mintha belőle is ezer fohász szállna ; Dalra fakadt ajkad .. . dalod szállt az égbe . . . Háladal fejében jó Isten elébe . . . S mikor a szivedben lázongott a tavasz, Sok érzés hevíté s volt hő-napsugaras . . . Semmibe nézéssel néztél révedezve És a legszebb dalod nem jutott eszedbe . . . Csak az ő képe volt előtted lebegve . . . S a lelked mindennap új tavaszra vágyott, S kebledra ölelted vón' a nagy világot : Úgy daloltál volna .. . ajkad néma maradt . . • Melódiák zsongtak bár a kebled alatt . . . Tán daloltál sokat a kis pacsirtával, Talán versenyeztél csalogány dalával . . . S érezted-e, lelked mily édesen boldog . . . Csak érezted, mert ki talán sohsem mondod. . . Mámoros jókedved a felhőkig hágott, Hazafias érzés szíta a világot . . . S mentél te is lázban ... dal volt az ajkadon... Áldás volt a harcon ... a győzelmes hadon ... Ha bánat üli meg gondterhes szívedet, Ha követ dob vissza a rút világ neked .. . Bánatos dalaid könnyre fakasztanak . . . S megkönnyült szivedre áldozik le a nap . .. És ha örömmámor átjárta a szived, S a nagy boldogságtól elváltozott színed . . . Dalba olvad lelked nagy-nagy boldogsága . . . ... A dal — hiszen tudod — a lélek virága . . Dalolj... vígan, búsan... hadd zengjen a nóta... Dalfo zlányok hullnak egykor koporsódra . . . S ha pzívérzéseid hangos dalba égnek . . . Adj hálát ezerszer ... szivedbői az Égnek . .. Házi szövött Pelczmann László