Esztergom és Vidéke, 1927
1927-02-23 / 16.szám
POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP. „IEBIBLEIIK ISIIDÉI VASABIAP ÉS OSOTÖBTÖKÖB. Szerkesztőség és kiadóhivatal i Simor János-utca 18—20., hova a lap szellemi részét illető közlemények, továbbá iz előfizetési i hirdetési dijak stb. küldendők. Telefon 21. Főmunkatárs: VITAL ISTVÄN. Laptalajdonos és felelős szerkesztő: LAISZKY KÁZMÉR Előfizetési ára; egy hóra 1 pengő 20 fillér. Egyes szám ára hétköznap (2 oldalas) 10 fillér, vasárnap (4 oldalas) 20 fillér. Kéziratokat a szerkesztőség nem ad vissza Szegényház és kapniskola. Az Esztergom és Vidéke legutóbbi számának .vezetőhelyén egy hangulatos összefoglalása jelent meg a városi élet megmozdulásának. Szemembe ötlött azonban a cikknek egy része, amely a Kossuth Lajos-utcai elemi iskola elhelyezéséről emlékezik meg s amely kérdés sokkal komplikáltabb, mintsem hogy olyan egyszerűen lenne megoldható, mint ahogy azt a t. cikkíró elképzelte. Némi jogot érzek ahhoz, hogy ehhez a kérdéshez hozzászóljak, hiszen mintegy öt évvel ezelőtt éppen én voltam az, aki ezen lap hasábjain iskoláink nyomorúságos állapotáról írtam és kultúrbotránynak neveztem elemi iskoláink állapotát. Ezen nézetemet azóta sem változtattam meg, bár nagyon előkelő helyeken túlzásnak minősítették s nem tartották valami túlságosan égetőnek az iskolák kérdésének megoldását. Azóta fordult a világ és végre belátták, hogy a mai állapotok nem tarthatók fenn s tettünk egy óriási lépést: megépítettük az első, nagy, modern elemi iskolát. Nem mondom, hogy ezzel már eleget tettünk minden időkre az iskolák kérdésében, azonban mégis azt vagyok bátor kérdezni a felügyeletet gyakorló hatóságoktól: ha eddig évtizedekig nem látták meg iskoláink állapotait, miért tartják most olyan sürgősnek minden függő kérdés azonnali megoldását ? Miért lett a Kossuth Lajos-utcai elemiiskola egyszerre közveszélyes ? Igenis, mi haladni akarunk, de a haladás tempóját a zsebünk diktálja. Örvendetesnek tartom, hogy bizonyos kérdéseket az arra hivatott magasabb helyek is észrevesznek, azonban mértéket kell tartanunk, mert a túlerős futás közben könnyen elcsúszhatunk. A város ma nincsen abban a helyzetben, hogy évtizedek mulasztásait egyszerre hozza helyre, mindennek megjön a maga ideje. Lelkemből tudnék örülni, ha a kulluszkormány megtalálná a módját, miként lehetne annak a városrésznek is méltó iskolát emelni, a magunk erejéből ezidő szerint arra gondolni sem lehet. Ha az iskola évtizedekig jó volt, most még pár évig szintén jó lesz. S most jövök a cikknek ahhoz a részéhez, amely a Kossuth Lajos-utcai elemi iskolát a szegényházba akarja betelepíteni. Tudtommal hivatalos helyeken ezzel a tervvel nem foglalkoztak, s szerencsétlenségnek tartanám, ha ezzel a megoldással csak egy percig is foglalkoznának. A mult évben a város hosszú vajúdás után végre kb. 80 milliós költséggel rendbehozatta a szegényházat úgy, hogy azok a szerencsétlenek, akik ott élnek, emberi elhelyezéshez jutottak- S ime, alighogy megcsinál tuk a szegényházat úgy, hogy céljának megfelel, most abból egy rossz iskolát akarunk csinálni újra nagy költségekkel? S hova kerülne a szegényház, ezzel a felelettel adós maradt a cikkíró, de azok is akik „kiszemelték a szegényházat" iskola céljaira. Elég volt már a félmegoldásokból és kísérletezésből; a szegényház maradjon csak meg a mai rendeltetésében s a kapuiskola kérdése vagy nyugodjék még egy kis ideig, vagy pedig keressük meg a fentjelzett Uton a végleges megoldás módját, de jó és célszerű szegényház helyett S3milyen, hanem csak egy költséges rossz elemiiskola, ez ellen már az emberiesség nevében is tiltakoznunk kell. Hanem van még egy másik megoldás is. Szerezze meg a város a gör. kel. püspökségtől a görög templomot és a paplakot és helyezze el oda az iskolát. Ha a kapuiskolát eladja és államsegéllyel az emiitett épületeket megszerzi és átalakíttatja, akkor szintén van egy egészséges, központiasan fekvő iskolája, amelynek közelében templom is van, de amely elég tágas udvarral is rendelkezik. Nem kétlem, hogy a kultuszminiszter úr hathatós közbenjárására a szentendrei püspökség hajlandó lesz az emiitett épületeket a városnak átengedni méltányos áron, s már az uj tanév ebben az iskolában lesz megkezdhető. s&. w. A. mmm I EGYRŐL-MÁSRÓL I A vándorköszörűs vidáman fütyörészve biciklizett a nagy keréken, a kis köszörűkő pedig surrogva nyalta a rozsdás ollók és tompa konyhakések ólét. Az Ároksor mentén savanyú szellő kacérkodott a sétálók nyaka körül, ámde a februári derűs égről meleg mosolygással terült be a napsugár az egyik Jókai-utcai ház lépcsős kapuöblébe, hol a kőlépcsőn a vándorköszörűs sáppadtarcú s ványadttestű felesége ült, egy darab barna kenyeret ebédezve, mig ölében apró gyermeke vörös-tarka pólyavánkosban teli szájjal szítta a bizonyára híg anyatejet. Odébb egy 3—4 éves fiúcska kacagva játszott egy borzas kiskutyával. Mindnyájan összetartoztak s mindnyájan boldognak, legalább is elégedettnek látszottak. A fütyörésző apa is, a dudlizó csecsemő is, a kacagó kisfiú is, meg a csaholó kiskutya is. Az anya lecsukott szemhéjakkal a kapusarokba tűző februári napsugár déli melegét élvezte apatikus mozdulatlansággal. Valamin gondolkozott. Talán egy tányér meleg húsleves vágya, vagy talán a vándorköszörűs első mámoros csókja szállt vissza az emlékezés puha szárnyán lelkébe ... A családi idillt csillogó aranypatinával vonta be a tavaszi, lágymeleg napsugár, mely füttyszót csalt az apa s kacagást a kisfiú ajkaira. Szép és megnyugtató volt a kép, szebb és megnyugtatóbb, mint egy képviselőházi gyűlés, hol az ország polgárainak boldogságáért és jólétéért fáradnak a honatyák az „emberi szolidaritás szent nevében"... S ahogy ott ült a páratlanszámú házsor kapujában a sápadt asszony, a csecsemőjót tápláló anya, a túlsó soron discret zajtalansággal nyílt meg egy kapuajtó. Egy háziasán öltözött iparosasszony lépett ki rajta, kezó ben néhány fehérneműdarabbal. Talán kis ingecskék lehettek, talán csak pólyarongyok, de hófehérek, tiszták voltak. Odalépett a szegény anyához, ölébe tette a ruhadarabokat, néhány szót mondott, megsimogatta szelid, anyáskodó gesztussal a kis babát s ment vissza. A köszörűs felesége felemelte fáradt szemhéjait, halvány pír öntötte el arcát s hálás mosolylyal nézett a másik anya után. Én az utcasarokról néztem a két anyát, kik egy percre összemosolyogtak az anyaság szent kapcsolatának érzetében s az emberi szolidaritás szent nevében . . . A februári déli nap is egy percre melegebb mosollyal tekintett alá a Jókai utcai kapusarokba . . . I hírek. I Farsangi naptár. Febr. 26-án Esztergomi Kaszinó családias táncestélye saját helyiségében. , 27-én Stefánia Szövetség álarcos bálja Fürdő Szállodában. „ 27-én Kath. Legényegylet farsangzáró táncestélye saját helyiségében. „ 27-én Szenttamás-Vízivárosi Kath. Polgári Köt farsangzáró estélye saját helyiségében. , 27-én Belvárosi Földmives Ifjúsági Egyesület színdarabbal egybekötött táncmulatsága saját helyiségében. „ 28-án Esztergomi Polgári Egyesület műsoros családias estélye a Magyar Király szállodában. Esküvő. Kapolcsapáti ifj. Apáthy Gyula Máv. tiszt f. hó 26-án, szombaton déli 12 órakor vezeti oltárhoz paczolai Paczolay Hedviget, paczolai Paczolay Imre, a Hungária Biztosító Rt. esztergomi vezérügynöksége hivatalvezető titkárának szép és kedves leányát a belvárosi plébániatemplomban. Gyászhír. Somló Sándor kir. főmérnök az esztergomi államépítészeti hivatalnál f. hó 19-én 43 éves korában rövid szenvedés után elhunyt. — Trunkó Tibor tokod-altárói oki. bányraérnök, v. tart. főhadnagy f. hó 17-én, életének 33-ik, házasságának 5-ik évében elhunyt. — Wlaszák Alajos a tokodi kőszénbánya gépmestere f. hó 12-én 46 éves korában, házasságának 26 ik évében, hosszas szenvedés ulán elhunyt. Az Esztergomi Polgári Egyesület ma, csütörtökön este 8 órakor a Magyar Királyban lévő helyiségében választmányi ülést tart, melyre — a fontos tárgyra való tekintettel — a tagok pontos és teljes számban való megjelenését kéri az elnökség. A Turista Dalárda nagy hangversenye. Mint értesültünk, a Turista Dalárda március 6-án az Esztergomi Zenekedvelők Körének közreműködésével nagy hangversenyt rendez a főgimnázium dísztermében. Szülői értekezlet a szenttamási fiúiskolában. Az 1926—27. iskolai évre előírt szülői értekezletekből a szenttamási iskola két értekezletet tartott eddig meg. Az elsőt december első felében, amelyen Bognár János igazgató a szülői értekezletek fontosságáról, Keményfy Kálmán plébános pedig a szülő és gyermek kölcsönös egymásra való hatásáról tartottak előadást. A második értekezlet e hó 20-án, vasárnap volt. Bognár János megnyitva az értekezletet, dr. Horeczky Géza orvos a fertőző betegségekről tartott szakszerű, tanulságos előadást. Ugy az első, mint a mostani értekezleten az iskola tanulói kis alkalmi előadást játszottak, szavaltak és énekeltek. A szülők mindkét értekezleten igen szép számmal, körülbelül 60—70-en jelentek meg érdeklődést mutatva az iskola munkája iránt. Esztergom-Szenttamási és Vízivárosi Kath. Polgári Kör f. évi február 27 én, azaz vasárnap este 8 órai kezdettel tartja saját helyiségében farsangzáró táncestélyét tagjai és hozzátartozói részére. Belépő díj nincs. Nagyszabása álarcos táncestély. Az Esztergomi Stefánia Szövetség f. hó 27 én este a Fürdő Szálloda összes termeiben nagyszabású, jótékonycélú álarcos táncsestólyt rendez, mely nagysikerűnek Ígérkezik. A nagyszámú és szebbnél-szebb álarcos felvonulása igazi látványossága lesz az estélynek. Lesz ezenkívül konfetti és szerpenHázi szövött Pelczmann László