Esztergom és Vidéke, 1927

1927-02-20 / 15.szám

tisztelni, kritikátlanul elfogad — nem tudni milyen okokból írt, de a fel­olvasás ismerete alapján bátran rossz­akaratúnak minősíthető, — vidéki új­ságcikket. A Magyarság három vádpontjára nézve — mivel a megvádolt író ne­mes gondolkodásánál fogva, — hogy a közönség Ítéljen a támadás jogo­sult vagy jogosulatlan volta fölött — nem adott pontos cáfolatot, nekünk kötelességünk feleletet adnunk. 1. Móricz Zsigmond mondja azt, hogy a felvidéken a tisztek tótul beszélnek. Aki járt ott, mind azt mondja. De azt sehol nem hallottuk, hogy ennek az író örült volna. Sőt. 2. Mondja azt is, hogy egy erdélyi paraszt a magyar nyelvet csak trá gyahordásra valónak Ítélte. De ezért az írót ellenirredentának bélyegezni annyi, mint a Bibliát atheista könyvnek mondani. A Bibliában is benne van: „Nincs Isten", de előtte a másik mon­dat is : „Monda a bolond az ő szi­vében". Egyik felét sem szabad el hagyni. Ugyanez áll Móricz monda­tára is. 3. Azt is mondja, hogy az erdé lyi magyarság kész harcolni a többi közt, ha kell, Magyarország ellen is. Ez történeti reflexiók alapján leszűrt igazság. Amint a múltban volt rá néhány eset, hogy a magyar nem­zet érdekeiért Magyarország ellen küz­dött Erdély, épp úgy lehet, hogy irodalmi, kulturális vagy más téren is küzd majd az erdélyi magyarság ha kell — a nemzet érdekeiért — a magyarországival. Ami azt a vádat illeti, hogy az író örül annak, hogy ott az elszakított területeken élnek a magyarok, azt kérdezzük, hát jobb volna, ha hal­doklanának ? Igenis, örül ő is és örül­jünk mi is, hogy a fajta életereje fenntartja őket, fejlődésre viszi őket, hogy szebben, dúsabban érhessük meg majd az egyesülés örömét. Rosta yóasef. I EGYRŐL-MÁSRÓL | A köszönésekről. X Y ur megy a Széchenyi-téren. Mellette, előtte, utána munkások sietnek, nevelőnők korzóznak, nap­lopók ténferegnek. Ő megy, megy s szabálytalan időközökben, kalapjá­hoz lendül a karja s szájából han­gok szállnak egyes szembejövők felé. Üdvözli őket. Messziről látja közelgő hivatalfő­nökét. Kihúzza magát, alázatossá má­sítja az arcát, öt lépéssel előbb ka­lapot emel s minden betűt hangsú­lyozva üdvözli „alázatos szolgálja, jónapot kívánok." Az egyik felettese feleségének egy „kezeit csókolom nagyságos asszo nyom" jut, a fitos orrú bakfis ideál­jának mosolygós „kezitcsóko!om"-ot bizalmaskodik, de a varrólány isme rőse már csak halk-diszkrét „kiszti­hand" ot kap. (Ami ugyan szorul szóra azt jelenti, mint a „kezitcsó­kolom", de igy fránya németül mégis hidegebbnek, egy fokkal alacsonyabb­rendűnek tetszik ) Tekintélyes ur közeledik, akivel egy véletlen alkalom, valami borgő­zös éjszaka pertu-viszonyba juttatta. Hangosan köszönti előre: „szervusz kérlek alássan I" De ime, pár lépés múlva egy inci-finci legénykével ta­lálkozik, aki viszont vele szemben jutott egy hőnóhajtott pertuhoz. En­nek köszönésére eibigyesztett ajak­kal veti oda: „van szerencsém, szer­vusz". Szomszéd gyerekek hajbókolnak egy ragyot előtte s ez kellemesre bizsergeti a szivét. Nagyon közvet­len, nagyon derék akar lenni, hát atyáskodó hangon guritja feléjük: „hogy vagytok, gyerekek". Most szabójának mondja: „van szerencsém" majd egy szolga üdvöz­lését fogadja elnyújtott hangon: „szolgálja". És igy tovább, tovább. Mindenkinek másképen. A meg hajtás, a köszönni készülő kar len­dülete, a kalapemelés szöge és mély­sége, a kisérő mosoly nyájassága, a köszönés formája, a hang stb... mindig más és más. Változik a szem­benjövő állása, fizetési osztálya, kora összeköttetései, vagyona, neme, tár­sadalmi állása stb.... szerint. Tudniillik a XX. század differen­ciálódott európai társadalmában élünk. S elfelejtettük nagyapáink nemesen egyszerű, szívből jövő, probléma-nél­küli, mindenkinek egyformán szóló köszöntését: — „dicsértessék a Jézus Krisztus". Farsangi naptár. Febr. 20-án Iparos és kereskedő leventék mű­soros táncestélye a Kath. Legény­egyletben. „ 20-án a Move birkózó szakosztályának szinielőadása a Szenttamási és Vízivárosi Körben. „ 23 án Szentgyörgymezői Kath Olvasó­kör öregek bálja saját helyisé­gében. . „ 26-án Esztergomi Kaszinó műsoros tánc­estélye saját helyiségében. , 27-én Stefánia Szövetség álarcos bálja Fürdő Szállodában. „ 27-én Kath. Legényegylet farsangzáró táncestélye saját helyiségében. „ 28-án Esztergomi Polgári Egyesület mű­soros családias estélye a Magyar Király szállodában. I FARKAS ELEK t I Varosunk ismét szegényebb lett egy önzetlen, emberszerető, jellemes, szókimondó, vallásos, fanatikus ma­gyar férfival. Meghalt Farkas Elek, aki életének javakorában hagyta ott székesfővárosunkat, ahol hosszú ideig állott a népoktatás szolgalatában. Mint nyugalmazott igazgató-tanító jött visz sza szeretett városába, hogy polgári munkálkodásával szolgáljon a köz­nek. Szsgény nem ment ki ajtaján üres kézzel és jóbarát nem távozott át nem hatva magyaros vendégszeretet­től. A M. T. E. Esztergomi Osztálya diszelnökét, lelkes tagját vesztette el a megboldogultban. Amennyire sze­rette a vadász és turista sportot, úgy szerette azokat, akik ebben veletar­tottak. És hiába volt minden edzés, atléta szervezetét mégis megőrölte a gyilkos, alattomos kór. Hosszabb szenvedés után visszaadta nemes lel két teremtőjének, hogy megkínzott testével pihenni térjen életének egyet­len bálványa, korán elhalt Pistike fiacskája mellé. Temetése pénteken ment végbe impozáns részvét mellett. A Turista Dalárda gyászénekei ott rezgettek sirja felett hozzátartozói és barátai könnyeivel. Angyali lelkű hitvesén kivül bátyja, Farkas Tivadar köztiszteletben álló polgárunk gyászolják. Halálozás, özv. Konrády Fió­risné, nyug. kántortanító özvegye f. hó 12 én elhalálozott. Temetése f. hó 15-én volt a budapesti rákosi új temetőben. — özv. Ulrich Kálmánné sz. Kling Vilma, Ulrich Kálmán, gróf Eszterházy Móric csákvári uradalma volt intézője és személyi titkárának özvegye f. hó 18-án Esztergomban jobblétre szenderült. Az elhunytbán Ulrich Kálmán, az Esztergomi Köz üzemi Rt. üzemvezetője édesanyját gyászolja. Esküvő. Fenyvesi Mariska és Je­russe Gyula szabómester ma, vasár nap d. u. 5 órakor tartják esküvő­jüket a vízivárosi plébánia templom­ban. Koszorúmegváltás. Az Eszter­gom Kereskedelmi és Iparbank igaz­gatósági tagjának elhalálozása alkal­mából Koszorumegvátás cimén a gimnázium és a reáliskola szegény tanulói segélyezésére 20—20 pengőt juttatott a két középiskola igazga­tóságához. Tisztviselő gyűlés. KANSz helyi­csoportjának mult csütörtökön rend­kívül látogatott gyűlése volt. Még a terem levegője is keserű volt az ál­talános elkeseredettségtől. Szinte ki­áltó összehasonlítások hangzottak el. Mint igazságtalan dolgot hozták fel, hogy amig Esztergom a negyedik, addig Komárom a harmadik lakbér osztályba van beosztva. A jog03 és fájó sérelmek orvoslás céljából kül­döttség kereste feldr. Huszir Aladár főispánt és Mátéffy Vik'or ország­gyűlési képviselőt. Szent Ferenc centenáriuma és a Ferencrendi szerzeteseknek Eszter­gomban való letelepedése hétszázéves fordulójának megünneplését tudva­lévőleg, a helybeli történelmi társu lat is elhatározta. Ez ünneplés nap­jául ujabban május elseje tűzetett ki. Büchner Antal főszékesegyházi kar­nagy, az országos hirű zeneszerző ugyanis, ez alkalomra egy oratórium­szerű nagyobb szerzeményén szent Ferenc egyetlen költeményének, a hires Néphimnusznak megzenésítésén dolgozik, melynek művészi előadásá­ban városunk legjobb énekesein és zenészein kívül egy-két fővárosi mű­vész és a dorogi bányászzenekar jobb erői is rósztvesznek. Ily kiváló zenei alkotás előkésziiése és betanulása hosszabb időt igény-1. Előidisával azonbm oly műélvezetben lesz ré szük az esztergomiaknak, mely min­den várakozást és áldozatot megér demel. A centenárium esztergomi ünneplése méltán fog helyet fogla'ni a Szent István Akadémia és a Páz­mány Egyetem már megtartott ha­sonló ünnepségei mellett. Köszönetnyilvánítás. Farkas Elek ny. fővárosi igazgató-tanitó elhunyta alkalmából az Esztergomi Kereske­delmi és Iparbank igazgatósága 20 pengőt juttatott szegény tanulók se­gélyezésére a főreáliskola igazgató­ságnak, amelyet ezennel köszönettel nyugtázunk. A Kath, Legényegylet február 27-én, a jövő vapárnap ünnepet ü', amelyet díszes keretek között óhajt megülni. Erre az alkalomra diszelő adást rendez s művészi kedves opa rettet: a „Tatárjárás" t hozza szinre. A próbák már megindultak s a ked­ves bájos darab kezd teljes szépsé­gében kibontakozni. Egyes szerepekre sikerű t kiváló énekes és nagysze­rűen jat>zó műkedvelőket megsze­rezni, akiknek a fellépte a darab sí­kerét előre is biztosítja. Zenéje na­gyon kedves, hisz' a legtöbb énekét mindenhol énekelték. Az énekek kí­séreté; e sikerült városunk több ki­váló zenészét megnyerni, akiknek művészetében közönségünk minden­kor szivesen gyönyörködik. Farsang vége lévén, az előadás után tánc lesz reggelig, amelynek díját a ren dezőség a legminimálisabb összeg­ben: személyi ;gy 1'20P, családjegy (3 személyre) 3 P ben állapította meg. A meghívók a jövő hét elején mennek szét. Közönségünknek ismét oly műélvezetben lesz része, aminőt ez a pezsgő életű kulturegyletünk még keveset szerzett közönségének. Közgyűlés. Az Esztergomi Sport Club (E. M. T. É.) rendes évi köz­gyűlését f. hó február 20-án, vasár­nap d. e. 10 órakor tartja a Magyar Király nagytermében, melyre a t. tagok szives megjelenését ezúton is tisztelettel kéri az E. S. C. elnöksége Amennyiben a 20.-iki közgyűlés nem lenne határozatképes úgy a legkö­zelebbi közgyűlés a megjelent tagok számára való tekintet nélkül febr. 27 én vasárnap ugyanazon időben is helyen tartatik meg. Felülfizetések a reáliskola volt növendékei által 1927. évi január hó 22 én rendezett műsoros táncestélyén: Dr. Antóny Béla 20 P, Bleszl Ferenc, v. Szivós-Waldvogel József, Szántó Géza 10—10 P, Dr.Berónyi Zs., Far­kas J., ifj. Matus Gy., Reusz F, 8—8 P, Buzárovits G., Dr. Barényi Z., Dr. Etter J., Klein S., Marosi F., Öl­veczky F., Palkovics Lászlónó, Vö­rös J. 5—5 P, Dr. Fehér Gy., Grúsz Ede, Huray F., özv. Dr. Murinyi Énd­rénó, Dr. Scheiber Gy. 4—4 P, Etter ö., Müller I, Rudolf I ;350— 350 P, Berencz Gy., Dr. Brenner A., Dohó G., Duchs ós Vajda, Homor K., Hordó J., Juhász S., Kemény L., v. Kiss J., Némethy Gy.,Dr. Sántha J., Vodicska I. 3—3 P, Radó Béláné 2*50 P, Dr. Csonkás M., Krompaszky S., Schwarcz A. 2'40—2'40 P, Kiss Endre (Dorog), Rottár A., Rochlitz E,, Pály S., Szabó F., Szina J., Vk> dika M. (Dorog) 2—2 P, Steiner M. 1 60 P, Bérezi E., Dr. Biró D., Ho­mor I., Siska Cy. 1-50—150 P, Bar­dos M., Frommer S., Laiszky L., Mayer R., Markovits Gyu'áné, Mar­morstein N., Szölgyémi P., Tóbiás Zsjgmondnó, Tóth L., Vicze J. 1—1 P: Kisebb felülfizetések: 1*40 P. A rendezőbizottság az adományokat há­lásan nyugtázza. Az elszámolás meg­történtével 1,022 000 korona jutott a fő reáliskolai tégla alapnak. Farsangzáró táncmulatság. A Belvárosi Kath. Olvasókör és a Kath. Földmives Iljusági Egyesület 1927. február 27 ón este 8-órai kezdettel farsangzáró táncmulatságot rendez, amely alkalommal kipróbált rutinnal játszó ifjúsági műkedvelő gárdája Szigligeti Ede: „Cigány" című há­rom felvonásos irodalmi becsű nép­színművét fogja szinre hozni 1 P 60 f ós 1 P 20 f-es helyárak mellett. Mint­hogy a Kör t. tagjaink erkölcsi kö­telességük a támogatás, elvárható, hogy legalább egyszer egy évben teljes számmal megjelenni szívesked­nek. Ha bármely okból meghívót nem kapnának a kedves tagokat és jóbarátokat ezúton is szerettei meg­hívja az Elnökség. Méhesgazdák figyelmébe. A ke­rületi méhészeti felügyelőtől vett ér­tesülés szerint Esztergom és Pest­megye egyes részeiben a költésrot­hadas (méhpestis) 1-2 éve járvány­szeiűen fellépett. Figyelmeztetjük méhesgazda társainkat, hogy tavaszi méhvásárlásaik alkalmával esik ga­rantált egészséges méhcsaládokat vá­sároljanak ós minden egyes esetben forduljanak szakszerű felvilágosításért a helybeli méhészkör elnökségéhez (Városház, emelet), hol kellő útba­igazítást nyerhetnek. Ezidőszerint még fertőzött vidék: Dorog és környéke Üny és környéke, Tinnye és környke, Bajna, Nagysáp és környéke. A Kolos kórháznak karácsony­fájára természetben adományoztak : Bors Kálmán 1 doboz cukorka, Csi­kós Mihály 4 kgr. cukor és 1 kgr. csokoládé, Écsy nővérek keksz, füge Háztulajdonosoknak és szerelöknek a í egj ? bb * rú í szállít a legolcsóbb áron vízvezetéki és csatornázási cikkekben

Next

/
Thumbnails
Contents