Esztergom és Vidéke, 1927
1927-12-25 / 100.szám
Minden más kereskedelmi és ipari árusításnak Budapest székesfőváros területén az egész napon át szünetelnie kell. Az ország egyéb területén mindennemű kereskedelmi és ipari árusítás reggel 7 órától délelőtt 10 óráig végezliető. Azokban a községekben és városok, ban, amelyekben a nyilt árusítási üzletet (boltot) fenntartó valamennyi vagy csak bizonyos üzletághoz tartozó érdekeltjkereskedők két hárma da a községben, illetőleg a városban esetleg annak egy részében .valamennyi, vagy csak bizonyos üzletágban az egész éven át, vagy az évnek csak bizonyos szakában a 'teljes munkaszünet kívánja, az elsőfokú iparhatóság az érdekelt kereskedők két harmada kívánságának megfelelően, a teljes munkaszünetet köteles elrendelni. Nem korlátozhatók a nyitvatartásban ilyen hatósági rendelkezéssel a túlnyomóan élelmiszereket árusító üzletek. Ha szent István napja hétfőre esik az e napot .közvetlenül megelőző, ha szombatra esik, az e napot közvetlenül követő vasárnapon az ország területén mindennemű és ipari árusítás, ideértve az összes husnemüek árusítását is, reggel 7 órától délélőtt 10 óráig van megengedve. Ha Mindszent ünnepe vasárnapra esik, ezen a vasárnapon, ha pedig hétfőre esik, az azt közvetlenül megelőző vasárnapon virágok, koszorúk, gyertyák, mécsesek és sirok díszítésére szolgáló tárgyak reggel 8 órától este 6 óráig árusíthatók és házhoz, vagy a temetőbe is szállíthatók. A karácsony ünnepét megelőző vasárnapon a nyilt árusítási üzletek általában reggel hét órától déli tizenkét óráig tarthatók nyitva. Esztergomi Történelmi Társulat közgyűlése. Az „Esztergom-vidéki Régészeti és Történelmi Társulat* abból az alkalomból, hogy nagynevű elnöke, dr. Walter Gyula c. püspök, káptalani nagyprépost az aranymiséjét érte meg, f. év dec. 19-én, a tagok nagyszámú részvétele mellett közgyűlést tartott, amelyen egyúttal két évi működéséről is beszámolt. Az illusztris díszelnök gyengélkedése miatt az ülésen meg nem jelenhetvén, elnöki megnyitóját írásban küldötte el és távollétében a közgyűlésen dr. Lepold Antal prelátuskanonok elnökölt. Dr. Walter Gyula nagyprépost megnyitó beszéde a következő: „M. T. Közgyűlés! Mérföld-léptekkel siet az év alkonya felé. Leáldozása előtt egy szoros kötelesség hárul a Történelmi Társulat vállaira. Be kell számolnia a M. T. Közgyűlésnek séfárkodása felől. A M. T. Tisztviselő urak kime rítő ós hű képet készülvén a T. Közgyűlés elé tárni, csekélységem azon eseményekre szorítkozhatik, amelyek kiemelkednek a Társulat évkönyvében. A borzalmas csapások után, amelyek nyomasztó súlya a legutóbbi évtized folyamán szerencsétlen hazánkra nehezedett, úgylátszik, különös osztályrészünk a megpróbálta, tások és veszteségek láncolata. Fájó sebet ütött a nemzet testén a b. e. Bibornok örök távozása. Hosszas betegeskedés után, f. é. sz. Jakab apostol ünnepén — július 25. — reggeli háromnegyed 7 órakor kondult meg a főszékesegyház Mária-harangja és búsan hirdette messzire hangzó ércnyelvóvel, hogy dr. Csernoch János bibornok, az ország hercegprímása és esztergomi érsek, aki másfél évtizeden keresztül foglalta el a magyar kath. egyház fejedelmi trónt, a boldogok hónába költözött ... . Megszűnt a nyugtot és pihenést nem ismerő munka, amelyben egész életén át verítékezett. Elhidegült a szív, amelynek minden dobbanása egyházának és hazájának volt szentelve. Lehanyatlott a kéz, amelynek áldásával gyakran megörvendeztette híveit. Társulatunk iránt nagy jóindulattal viseltetett. .Megtisztelte közgyűléseit. Feledhetlen részvéte azon köz gyűlésen, amelyen három évtizedes fennállásának emlékét ünnepelte a Társulat. Beszédének minden szavából kicsendült az érdeklődés, méltánylás és jóakarat, amelyet a Társulat iránt táplált. Emlékezünk a megkapó jelenetre, amelynek e közgyűlés tanuja volt. Az elnöki bejelentés után, hogy a város kiváló polgára — Láhny Mihály úr — száz milliót adományozott az építendő múzeum javára és ezáltal kitörülhetlen betűkkel írta be nevét a Társulat legfőbb jótevőinek soraiba: felemelkedett helyéről és első gyanánt fejezte ki a Széchenyi István nagy gesztusára emlékeztető áldozatkészségeért magas elismerését és köszönetét. A múzeum ugyan csak a távol jövő homályos ködében tünteti fel halvány körvonalait és létesülésének várva-várt idejét alig lehet megmondani: a b. bibornoknak az adomány felett kifejezett örömét, mint a külön múzeumépület szükségességének bizonyítékát azonban lehetetlen a feledés fátyoléval borítani l A társulat iránt tanúsított érdeklődése, nagyrabecsülése, jóindulata visszhangja volt általános tudományszere'étének. A tudományok terén mutatkozó minden fejlődés, haladás, vívmány számíthatott épp úgy rokon szenvére és felkarolására, mint az a buzgóság, amelyet a hitélet megnyilvánulásai körül látott és tapasztalt. A vallásosság és tudomány mellett a nyilvános, a politikai, a társadalmi és mindennapi élet célkitűzései, törekvései és problémái is foglalkoztatták és lebilincselték figyelmét. Mélyen érezte és fájlalta a haza szerencsétlen sorsát, amelybe a balvégzetű háború, a jogtalan béke, az ádáz forradalom és a kommün borzalmai döntötték. Kiűzetve palotájából, megfosztva mindenétől, általános helytartója, dr. Machovich Gyula p. prelátus úr vendégszeretetét volt kénytelen igénybe venni. Zokszó nélkül tűrte azonban a nagy megaláztatást és méltatlanságokat. Ezen borzalmakat szerencsésen túlélte, de nem volt képes diadalt aratni a hevesen fellépő kór felett . . . Országos részvét és fájó sajnálkozás rótta le ravatala körül a tisztelet, a hála, a ragaszkodás adóját... Ez érzelmek záloga gyanánt helyezi sírhalmára megindult lélekkel társulatunk is a kegyelet és megemlékezés hervadhatatlan koszorúját. Négy hónapra terjedt a gyász. Kettőzött buzgalommal szálltak ez idő alatt az ég azúrja felé a hivek fohászai, amelyek utódért esengtek ... A meghallgatás nem késett sokáig. Folyó hó lén szárnyalta be városunkat és az egész országot a nagy örömhír, hogy a dicsőségesen uralkodó XI. Ptus pápa Őszentsége nov. 30-án Serédi Jusztinián sz. Benedekrendű áldozár, római egyetemi tanár urat méltóztatott legkegyelmesebben Magyarország hercegprímásává, esztergomi érsekké kinevezni. Ritka fényű üstökös tűnik fel a magyar egyház és haza egén l Vakító sugarai gazdagon fogják úgy a primási széket, mint az egész szerencsétlen hazát körülárasztani. Kimagasló szellemi tehetségei, széleskörű és mélyreható tudománya, szelid, jóságos lelkülete és nemes jelleme kétségbevonhatatlan biztosítékát nyújtják dicsteljes, ragyogó eredményekben bővelkedő kormányzásának, amelyre kegyetlenül megcsonkított, porba tiport hazánknak és egyházunknak jelenleg égetően szüksége van! Túláradó örömmel és a legmélyebb hódolattal üdvözölvén a magyar kath. egyház új* fejedelmét, fohászkodva fohászkodunk az egek hatalmas Urához, Istenünkhöz, hogy zavartalan egészségben, törhetlen munkaerőben az évek leghosszabb láncolatán keresztül kegyeskedjék megtartani a magyar kath. egyház élén l" E ritka szép beszéd befejezése után a jelenvoltak lelkes éljenzése hangzott fel. Nem keltett azonban örömöt az illusztris elnöknek ama bejelentése, hogy a társulat aktiv vezetéséről visszavonul és azt másnak engedi át. Dr. Walter Gyula püspöknek a társulat életében fontos szerep jutott és annak felvirágoztatása körül nem kis érdemei vannak. Knauz Nándor püspök, a nagynevű történetíró, aki nek nevéhez fűződik a társulat megalakítása, annak idején őt, akkor még tanítóképezdei tanárt bízta meg a társulat megszervezésével, amit az dicséretre méltó módon végezett, ő lett azután a megalakult társulatnak első igazgatója. Tevékenysége akkor szünetelt, amikor b. e. Vaszary Kolos bibornok hercegprimás őt a főegyházmegyei iroda, majd a budapesti központi szeminárium igazgatásával bízta meg. A fővárosból Esztergomba vissza költözvén, újból tevékeny részt vett a társulat ügyeinek intézésében. Bogisich Mihály püspök halála után ő lett annak elnöke, 1925-től pedig díszelnöke. Elnöki tisztéi mindig kiváló tapintattal és bölcseséggel töltötte be. Szép beszédei és magvas felolvasásai emlékezetesek maradnak. Ezek mellett időt szakított irodalmi munkásságra is az „Esztergom Évlapjai" számára. Ily kiválóan értékes egyén visszavonulása nagy vesztesége a társulatnak. Betegsége azonban gátolja őt a további működésben, kénytelen helyét másnak átengedni. A társulat vezetését ennek első tisztviselője, dr. Lepold Antal prelátus-kanonok vette át; a visszavonult nagyprépost azonban mindvégig a társulat egyik kiválósága, díszelnöke marad. Keményfy Kálmán Dániel plébános, osztályelnök ismertette azután dr. Walter Gyula püspök irodalmi munkásságát, annak aranymiséje al balmából. A gonddal megírt felolvasásból mindenki fogalmat szerezhe tett az egyéb tekintetben is kiváló egyéniség írói működéséről és sikereiről, melyeket avatott tollával az irodalomnak csaknem minden ágában aratott. Az ünnepelt püspököt aranymiséje alkalmából a társulat feliratban üd vözölte. Nagy érdeklődéssel hallgatták azután dr. Sántha József városi tanácsos, főtitkár értekezését, melyben ő Esztergom szab. kir. város törvényhatóságának jogtörténeti fejlődését vázolta az Árpádházi királyok idejétől kezdve 1708-ig. A lelkes tapsot aratott kitűnő tanulmány, mely több fejezetben a mai napig fog terjedni, a társulat folyóiratában lesz közzé téve. Sinka Ferenc Pál társulati igazgató jelentése következett azután, amelyben főkép a múzeum és nyilvános könyvtár elhelyezésével foglalkozott. Jövő év május havában mindkettő az Obermayer-házba költözködik és ott is marad mindaddig, mig a modern követelményeknek megfelelő új múzeum fel nem épül. Dr. Balogh Albin múzeumigazgató számolt be azután arról a nagyarányú régészeti tevékenységének eredményéről, melyet a város és vármegye terű etén végezett ásatásokkal ért el. A vízvezetéki munkálatok alkalmával is temérdek régiséghez jutott a múzeum. Égy szakavatott, önzetlen munkás tevékenységének jutalma lesz, ha a felszaporodott közgyűjtemény végre is a jelenleginél tágasabb helyre kerül. Müller Gyula pénztárnok előterjesztése után dr. Lepold Antal elnök ismertette még jövő terveit és arra kérte a jelenvoltakat, hogy új tagok szerzése és ajánlása által járuljanak hozzá a társulat anyagi erőinek gyarapításához. A közgyűlésen a jelenvolt nagvszámó tagok között láttuk Mátéffy Viktor kormányfőtanácsos, országgyűlési képviselőt, Bergmajer Rudolf ny. tábornokot, Kornhaber Samu, Krämer Antal és Vargha Géza ny. ezredeseket, dr. Rudolf Béla járásbirósági elnököt, Számord Ignác c. kanonokot, Marosi Ferenc keresk. tanácsost, Nádler István és Bartal Alajos képezdei igazgatókat, Rudolf István takarékpénztári vezérigazgatót és társadalmunk sok számottevő tényezőjét. A mindvégig érdekes és magas színvonalon tartott közgyűlésről a jelenvoltak emelkedett hangulatban oszlottak szét. 5. Turistáink nagyszabású Szilveszter-estélye. Ennek a nem sok jót hozó esztendőnek fényes temetést rendeznek agilis turistáink. Űgy mint minden évben, most is pompás estélyt rendeznek a Szent István Fürdő Szálloda új dísztermében Szilveszterestéjén. Bármennyire is benfentesek vagyunk dalos, túrázó és passziv turistáink belső életében, nem sikerült mindent megtudnunk az estély felől. Meglepetésnek tartják a közönség számára. Nagy könyörgésre csak annyit árultak el. hogy Jedlicska István kitűnő diletáns komikusunk Petz Lajos méltó párjával két egyfelvonásos bohózatban fogják feledtetni bizonyára nagy számban megjelenő közönséggel az év keserveit. Dr. Brenner Antal is lepattantja magáról a hivatalos hideg mázt és zongorázni kivan a vendégek kacagó húrjain. Hatalmas űrt hagyna maga mögött, ha fiatal, komoly százéves jövendőmondónk, illetve krónikásunk Homor Imre nem énekelné meg az elmúlt év furcsaságait sajátos, csattanó humorával. Nos ez az ür nem fog tátongani a Szilveszter estélyen, mert Homor humor-táskája hatalmasan duzzadt. Akar pénzt? ^£0» au tóvezető k kézikönyvét, a»EB—B8B»jHWiii iiiiiiiippii iiuin által szerkesztett és ábrákkal ellátott MHMHHBHHHHHHHHHHHÍ mely áz autószakkönyvek szenzációja, miután egyetlen könyv, melyből egyedül megtanulhatja az autómotor, traktor szerkezetét és kezelését és csak vezetési gyakorlat szükséges, ami rövid idő alatt elvégezhető lelkiismeretes kiképzés mellett. Megrendelhető utánvét mellett 8 pengőért VIKTÓRIA AUTÓSZAKISKOLÁBAN, Budapest VI., Vörösmarty-utca 53/a.
