Esztergom és Vidéke, 1927

1927-12-25 / 100.szám

Minden más kereskedelmi és ipari árusításnak Budapest székesfőváros területén az egész napon át szüne­telnie kell. Az ország egyéb területén min­dennemű kereskedelmi és ipari áru­sítás reggel 7 órától délelőtt 10 órá­ig végezliető. Azokban a községekben és városok, ban, amelyekben a nyilt árusítási üzletet (boltot) fenntartó valamennyi vagy csak bizonyos üzletághoz tar­tozó érdekeltjkereskedők két hárma da a községben, illetőleg a városban esetleg annak egy részében .vala­mennyi, vagy csak bizonyos üzletág­ban az egész éven át, vagy az évnek csak bizonyos szakában a 'teljes mun­kaszünet kívánja, az elsőfokú ipar­hatóság az érdekelt kereskedők két harmada kívánságának megfelelően, a teljes munkaszünetet köteles elren­delni. Nem korlátozhatók a nyitva­tartásban ilyen hatósági rendelkezés­sel a túlnyomóan élelmiszereket áru­sító üzletek. Ha szent István napja hétfőre esik az e napot .közvetlenül megelőző, ha szombatra esik, az e napot köz­vetlenül követő vasárnapon az ország területén mindennemű és ipari áru­sítás, ideértve az összes husnemüek árusítását is, reggel 7 órától délélőtt 10 óráig van megengedve. Ha Mindszent ünnepe vasárnapra esik, ezen a vasárnapon, ha pedig hétfőre esik, az azt közvetlenül meg­előző vasárnapon virágok, koszorúk, gyertyák, mécsesek és sirok díszíté­sére szolgáló tárgyak reggel 8 órá­tól este 6 óráig árusíthatók és ház­hoz, vagy a temetőbe is szállíthatók. A karácsony ünnepét megelőző vasárnapon a nyilt árusítási üzletek általában reggel hét órától déli tizen­két óráig tarthatók nyitva. Esztergomi Történelmi Társulat közgyűlése. Az „Esztergom-vidéki Régészeti és Történelmi Társulat* abból az alkalomból, hogy nagynevű elnöke, dr. Walter Gyula c. püspök, kápta­lani nagyprépost az aranymiséjét érte meg, f. év dec. 19-én, a tagok nagy­számú részvétele mellett közgyűlést tartott, amelyen egyúttal két évi mű­ködéséről is beszámolt. Az illusztris díszelnök gyengélke­dése miatt az ülésen meg nem je­lenhetvén, elnöki megnyitóját írásban küldötte el és távollétében a köz­gyűlésen dr. Lepold Antal prelátus­kanonok elnökölt. Dr. Walter Gyula nagyprépost megnyitó beszéde a következő: „M. T. Közgyűlés! Mérföld-léptekkel siet az év al­konya felé. Leáldozása előtt egy szo­ros kötelesség hárul a Történelmi Társulat vállaira. Be kell számolnia a M. T. Közgyűlésnek séfárkodása felől. A M. T. Tisztviselő urak kime rítő ós hű képet készülvén a T. Köz­gyűlés elé tárni, csekélységem azon eseményekre szorítkozhatik, amelyek kiemelkednek a Társulat évkönyvében. A borzalmas csapások után, ame­lyek nyomasztó súlya a legutóbbi évtized folyamán szerencsétlen ha­zánkra nehezedett, úgylátszik, külö­nös osztályrészünk a megpróbálta, tások és veszteségek láncolata. Fájó sebet ütött a nemzet testén a b. e. Bibornok örök távozása. Hosszas betegeskedés után, f. é. sz. Jakab apostol ünnepén — július 25. — reggeli háromnegyed 7 óra­kor kondult meg a főszékesegyház Mária-harangja és búsan hirdette messzire hangzó ércnyelvóvel, hogy dr. Csernoch János bibornok, az ország hercegprímása és esztergomi érsek, aki másfél évtizeden keresztül foglalta el a magyar kath. egyház fejedelmi trónt, a boldogok hónába költözött ... . Megszűnt a nyugtot és pihenést nem ismerő munka, amelyben egész életén át verítékezett. Elhidegült a szív, amelynek minden dobbanása egyházának és hazájának volt szen­telve. Lehanyatlott a kéz, amelynek áldásával gyakran megörvendeztette híveit. Társulatunk iránt nagy jóindulat­tal viseltetett. .Megtisztelte közgyű­léseit. Feledhetlen részvéte azon köz gyűlésen, amelyen három évtizedes fennállásának emlékét ünnepelte a Társulat. Beszédének minden szavá­ból kicsendült az érdeklődés, mél­tánylás és jóakarat, amelyet a Tár­sulat iránt táplált. Emlékezünk a megkapó jelenetre, amelynek e köz­gyűlés tanuja volt. Az elnöki beje­lentés után, hogy a város kiváló polgára — Láhny Mihály úr — száz milliót adományozott az építendő múzeum javára és ezáltal kitörülhet­len betűkkel írta be nevét a Társulat legfőbb jótevőinek soraiba: felemel­kedett helyéről és első gyanánt fe­jezte ki a Széchenyi István nagy gesztusára emlékeztető áldozatkész­ségeért magas elismerését és köszö­netét. A múzeum ugyan csak a tá­vol jövő homályos ködében tünteti fel halvány körvonalait és létesülé­sének várva-várt idejét alig lehet megmondani: a b. bibornoknak az adomány felett kifejezett örömét, mint a külön múzeumépület szükségessé­gének bizonyítékát azonban lehetet­len a feledés fátyoléval borítani l A társulat iránt tanúsított érdek­lődése, nagyrabecsülése, jóindulata visszhangja volt általános tudomány­szere'étének. A tudományok terén mutatkozó minden fejlődés, haladás, vívmány számíthatott épp úgy rokon szenvére és felkarolására, mint az a buzgóság, amelyet a hitélet megnyil­vánulásai körül látott és tapasztalt. A vallásosság és tudomány mellett a nyilvános, a politikai, a társadalmi és mindennapi élet célkitűzései, tö­rekvései és problémái is foglalkoz­tatták és lebilincselték figyelmét. Mé­lyen érezte és fájlalta a haza sze­rencsétlen sorsát, amelybe a balvég­zetű háború, a jogtalan béke, az ádáz forradalom és a kommün borzalmai döntötték. Kiűzetve palotájából, meg­fosztva mindenétől, általános hely­tartója, dr. Machovich Gyula p. pre­látus úr vendégszeretetét volt kény­telen igénybe venni. Zokszó nélkül tűrte azonban a nagy megaláztatást és méltatlanságokat. Ezen borzalma­kat szerencsésen túlélte, de nem volt képes diadalt aratni a hevesen fel­lépő kór felett . . . Országos részvét és fájó sajnál­kozás rótta le ravatala körül a tisz­telet, a hála, a ragaszkodás adóját... Ez érzelmek záloga gyanánt helyezi sírhalmára megindult lélekkel társu­latunk is a kegyelet és megemléke­zés hervadhatatlan koszorúját. Négy hónapra terjedt a gyász. Kettőzött buzgalommal szálltak ez idő alatt az ég azúrja felé a hivek fohászai, amelyek utódért esengtek ... A meghallgatás nem késett sokáig. Folyó hó lén szárnyalta be váro­sunkat és az egész országot a nagy örömhír, hogy a dicsőségesen ural­kodó XI. Ptus pápa Őszentsége nov. 30-án Serédi Jusztinián sz. Benedek­rendű áldozár, római egyetemi tanár urat méltóztatott legkegyelmesebben Magyarország hercegprímásává, esz­tergomi érsekké kinevezni. Ritka fényű üstökös tűnik fel a magyar egyház és haza egén l Va­kító sugarai gazdagon fogják úgy a primási széket, mint az egész sze­rencsétlen hazát körülárasztani. Kimagasló szellemi tehetségei, szé­leskörű és mélyreható tudománya, szelid, jóságos lelkülete és nemes jelleme kétségbevonhatatlan biztosí­tékát nyújtják dicsteljes, ragyogó eredményekben bővelkedő kormány­zásának, amelyre kegyetlenül meg­csonkított, porba tiport hazánknak és egyházunknak jelenleg égetően szüksége van! Túláradó örömmel és a legmélyebb hódolattal üdvözölvén a magyar kath. egyház új* fejedelmét, fohászkodva fohászkodunk az egek hatalmas Urá­hoz, Istenünkhöz, hogy zavartalan egészségben, törhetlen munkaerőben az évek leghosszabb láncolatán ke­resztül kegyeskedjék megtartani a magyar kath. egyház élén l" E ritka szép beszéd befejezése után a jelenvoltak lelkes éljenzése hangzott fel. Nem keltett azonban örömöt az illusztris elnöknek ama bejelentése, hogy a társulat aktiv vezetéséről visszavonul és azt más­nak engedi át. Dr. Walter Gyula püspöknek a társulat életében fontos szerep jutott és annak felvirágoztatása körül nem kis érdemei vannak. Knauz Nándor püspök, a nagynevű történetíró, aki nek nevéhez fűződik a társulat meg­alakítása, annak idején őt, akkor még tanítóképezdei tanárt bízta meg a társulat megszervezésével, amit az dicséretre méltó módon végezett, ő lett azután a megalakult társulatnak első igazgatója. Tevékenysége akkor szünetelt, amikor b. e. Vaszary Kolos bibornok hercegprimás őt a főegyház­megyei iroda, majd a budapesti köz­ponti szeminárium igazgatásával bízta meg. A fővárosból Esztergomba vissza költözvén, újból tevékeny részt vett a társulat ügyeinek intézésében. Bo­gisich Mihály püspök halála után ő lett annak elnöke, 1925-től pedig díszelnöke. Elnöki tisztéi mindig ki­váló tapintattal és bölcseséggel töl­tötte be. Szép beszédei és magvas felolvasásai emlékezetesek maradnak. Ezek mellett időt szakított irodalmi munkásságra is az „Esztergom Év­lapjai" számára. Ily kiválóan értékes egyén vissza­vonulása nagy vesztesége a társulat­nak. Betegsége azonban gátolja őt a további működésben, kénytelen helyét másnak átengedni. A társulat vezetését ennek első tisztviselője, dr. Lepold Antal prelátus-kanonok vette át; a visszavonult nagyprépost azon­ban mindvégig a társulat egyik ki­válósága, díszelnöke marad. Keményfy Kálmán Dániel plébá­nos, osztályelnök ismertette azután dr. Walter Gyula püspök irodalmi munkásságát, annak aranymiséje al balmából. A gonddal megírt felolva­sásból mindenki fogalmat szerezhe tett az egyéb tekintetben is kiváló egyéniség írói működéséről és sike­reiről, melyeket avatott tollával az irodalomnak csaknem minden ágá­ban aratott. Az ünnepelt püspököt aranymiséje alkalmából a társulat feliratban üd vözölte. Nagy érdeklődéssel hallgatták az­után dr. Sántha József városi taná­csos, főtitkár értekezését, melyben ő Esztergom szab. kir. város törvény­hatóságának jogtörténeti fejlődését vázolta az Árpádházi királyok idejé­től kezdve 1708-ig. A lelkes tapsot aratott kitűnő tanulmány, mely több fejezetben a mai napig fog terjedni, a társulat folyóiratában lesz közzé téve. Sinka Ferenc Pál társulati igazgató jelentése következett azután, amely­ben főkép a múzeum és nyilvános könyvtár elhelyezésével foglalkozott. Jövő év május havában mindkettő az Obermayer-házba költözködik és ott is marad mindaddig, mig a mo­dern követelményeknek megfelelő új múzeum fel nem épül. Dr. Balogh Albin múzeumigazgató számolt be azután arról a nagyará­nyú régészeti tevékenységének ered­ményéről, melyet a város és vár­megye terű etén végezett ásatások­kal ért el. A vízvezetéki munkálatok alkalmával is temérdek régiséghez jutott a múzeum. Égy szakavatott, önzetlen munkás tevékenységének jutalma lesz, ha a felszaporodott közgyűjtemény végre is a jelenlegi­nél tágasabb helyre kerül. Müller Gyula pénztárnok előter­jesztése után dr. Lepold Antal el­nök ismertette még jövő terveit és arra kérte a jelenvoltakat, hogy új tagok szerzése és ajánlása által já­ruljanak hozzá a társulat anyagi erői­nek gyarapításához. A közgyűlésen a jelenvolt nagv­számó tagok között láttuk Mátéffy Viktor kormányfőtanácsos, ország­gyűlési képviselőt, Bergmajer Rudolf ny. tábornokot, Kornhaber Samu, Krämer Antal és Vargha Géza ny. ezredeseket, dr. Rudolf Béla járás­birósági elnököt, Számord Ignác c. kanonokot, Marosi Ferenc keresk. tanácsost, Nádler István és Bartal Alajos képezdei igazgatókat, Rudolf István takarékpénztári vezérigazga­tót és társadalmunk sok számottevő tényezőjét. A mindvégig érdekes és magas színvonalon tartott közgyűlésről a jelenvoltak emelkedett hangulatban oszlottak szét. 5. Turistáink nagyszabású Szilveszter-estélye. Ennek a nem sok jót hozó esz­tendőnek fényes temetést rendeznek agilis turistáink. Űgy mint minden évben, most is pompás estélyt ren­deznek a Szent István Fürdő Szál­loda új dísztermében Szilveszter­estéjén. Bármennyire is benfentesek va­gyunk dalos, túrázó és passziv turis­táink belső életében, nem sikerült mindent megtudnunk az estély felől. Meglepetésnek tartják a közönség számára. Nagy könyörgésre csak annyit árultak el. hogy Jedlicska István kitűnő diletáns komikusunk Petz Lajos méltó párjával két egy­felvonásos bohózatban fogják feled­tetni bizonyára nagy számban meg­jelenő közönséggel az év keserveit. Dr. Brenner Antal is lepattantja ma­gáról a hivatalos hideg mázt és zon­gorázni kivan a vendégek kacagó húrjain. Hatalmas űrt hagyna maga mögött, ha fiatal, komoly százéves jövendőmondónk, illetve krónikásunk Homor Imre nem énekelné meg az elmúlt év furcsaságait sajátos, csat­tanó humorával. Nos ez az ür nem fog tátongani a Szilveszter estélyen, mert Homor humor-táskája hatalma­san duzzadt. Akar pénzt? ^£0» au tóvezető k kézikönyvét, a»EB—B8B»jHWiii iiiiiiiippii iiuin által szerkesztett és ábrákkal ellátott MHMHHBHHHHHHHHHHHÍ mely áz autószakkönyvek szenzációja, miután egyetlen könyv, melyből egyedül megtanulhatja az autómotor, traktor szerkezetét és kezelését és csak vezetési gyakorlat szükséges, ami rövid idő alatt elvégezhető lelkiismeretes kiképzés mellett. Megrendelhető utánvét mellett 8 pengőért VIKTÓRIA AUTÓSZAKISKOLÁBAN, Budapest VI., Vörösmarty-utca 53/a.

Next

/
Thumbnails
Contents