Esztergom és Vidéke, 1927

1927-01-27 / 8.szám

\mm\ DHI ITIIfAI TÁPKADAI Ml I AD M B POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP. JEBiELEBIK IIÍDEI VASÁUAP ÉS 0SŰTÖBTÖSÖ3. I cerkesitőség és kiadóhivatal: Simor János-utca 18—20., hova a lap szellemi részét illető közlemények, továbbá az előfizetési i hirdetési dijak stb. küldendők. Telefon 21. Főmunkatárs: VITÁL ISTVÁN. Laptalajdonos és felelős szerkesztő: LAISZKY KÁZMÉR Előfizetési ára: egy hóra 1 pengő 20 fillér. Egyes szám ára hétköznap (2 oldalas) 10 fillér, vasárnap (4 oldalas) 20 fillér. Kéziratokat a szerkesztőség nem ad vissza. Hadirokkantak. A négy évig tartó világpusztitás­nak annyi nyomorúsága szakadt Európára, hogy se szeri se száma. Az úgynevezett győző államok is küzködve tudnak csak élni. Munka­nélküliség, elégedetlenség, nyomor ütötte fel fejét széles Európában, melynek rákos szálai átnyúlnak a tengerentúlra is. A gazdag Uniónak is jutott kontinensünk gazdasági bajaiból. Mennyivel érezzük mi, a meg­csonkítottak, ellenségtől körülvettek, kifosztottak jobban a nyomorúságot! A megcsonkításnak és az 1918-as kormány helytelen intézkedésének köszönhető, ha ugyan volna egyál­talán köszönni való benne, hogy ren­getegvolthivatalnokunk idemenekülve kereste megélhetését. Az ország ki­esi lett, az alkalmazott sok. Nem maradt más hátra, nyugdíjazni ren­geteg embert, akik ma nyomorognak, elégedetlenkednek. Minden magyar embernek fáj a lelke értük, segíteni rajtuk azonban, sajnos, minden anya­gi megerőltetésünk mellett sem va­gyunk képesek. Szegények, mint ele­ven szemrehányás élnek közöttünk. Hatványozottabb eleven szemrehá­nyás szobrát képezik hadirokkant­jaink. Talán szégyen szoborkolosz­szusnak is nevezhetnők rengeteg számukat. Hadirokkantjainkról gondoskodni erkölcsi, becsületbeli kötelességünk. Eme kötelezettségünknek azonban nagy gátló akadálya az altalános gazdasági szegénységünk. Én azon­ban azt hiszem, nem lehet olyan aka­dály, amelyet le ne lehetne küzdeni, ha akarjuk. És akarnunk kell, mert minden becsületes ember arcába ker­geti a vért, amikor utcasarkon föl­dön kúszó, vagy világtalan szeme­ket meresztő kolduló hadirokkantat lát. Annyira nem szabad szegények­nek lennünk, hogy a háború eme szerencsétlenjeinek ne adjunk hajlé­kot és megélhetést, ők testi épségü­ket, munkaképességüket adták ha­zájukért, mi legalább annyit tegyünk önmagunkért, hogy szégyenünkre né kényszeritsük koldulni az utcasarkon védelmezőinket. Ugylátszik ez vezet­te népjóléti miniszterünk nemes lel­két is, amikor kétszeresre akarja fel­emelni a hadirokkantdíjat. Nem akarok itt kitérni a sok ki­fogásolható állami és társadalmi luk­szusra, de reá kell mutatnom egyes helytelen dolgokra, melyek szemünk előtt folynak, vagy folytak le. Hadirokkantaknak egyik foglalko­zás volna a trafik. Addig amig ha­dirokkant pályázó van, semmi körül­mények között sem volna szabad ép, egészséges, vagy épen tisztességes nyugdíjat huzó egyénnek trafikenge délyt adni. Még a nagytőzsdék en­gedélyét is meg lehetne oldani hadi­rokkantak szövetkezetével, nem pe­dig nyugalmazott nagyságos, méltó­ságos és kegyelmes urakkal. Van azonban e téren más hiba is. Felülvizsgálat alá kellene vonni az összes hadirokkantakat. Egy pártatlan bizottság elé kellene vezényelni az egész ügyet, amely hivatva volna elbírálni, hogy rokkantságának szá­zalékával gátolva van-e foglalkozá­sának folytatásában. Nem tartom és nem tarthatja senki helyesnek, hogy pl. olyan ember kapjon rokkantsági dijat, aki hivatalában teljesen megfe­lel, fizetését teljes egészében húzza és nyugdíja bzitositva van. Nem hi­szem, hogy csalódnék, ha azt mon­dom, hogy súlyos milliókat lehet­ne ezúton megtakarítani, illetve meg­menteni a munkaképtelen rokkantak részére. És az illetők sem vehetik zokon eme igazságos intézkedést. Más viszonyok között, más volna az én véleményem is e tárgyban. Meg­engedem, hogy a fájdalomdíjra ta­lán jogosultak, de akkor azt kérde­zem, mit adjunk azoknak, akik alig éltek még és már ott porladnak Ro­kitnó mocsaras földjében, Doberdó köves talajában, vagy másutt dúló harcok mezején. Némo. I HÍREK. I Farsangi naptár. Febr. 1-én öregcserkészek műsoros tánces­télye a Kaszinóban. „ 1-én Vasutasok táncestélye a Fürdőben. „ 2-án Katb. Legényegylet színdarabbal egybekötött táncestélye saját he­lyiségében. „ 2-án Magyar Állami Altisztek szinielő­adással egybekötött táncmulatsága a Magyar Királyban. I „ 5-én Református Egyház műsoros tánc­estélye a Fürdőben. , 5-én Honvéd helyőrségi altisztek mű­soros táncmulatsága a Kath. Le­gény egyesülatben. „ 0-án Érseki tanitönőképző-intézet far­sangi előadása a zárdában. „ 12-én Esztergomi Sport Club nagy álar­cos bálja a Magyar Királyban. „ 19-én Esztergomi Izr. Kulturegyesüle­tek műsoros táncestélye. „ 26-án Esztergomi Kaszinó műsoros tánc­estélye saját helyiségében. „ 28-án Esztergomi Polgári Egyesület mű­soros családias estélye a Magyar Király szállodában. „ 28-án Stefánia Szövetség álarcos bálja Fürdő Szállodában. Kinevezés a hercegprimási iro­dában Dr. Csernoch János bibor­nok-hercegprimás dr. Kecskés Pált, a Szent Imre Kollegium volt pre­fektusát, ki már pár hete a primási irodában teljesít szolgálatot, érseki szertartóvá és levéltárossá nevezte ki. Halálozás. Szmatlik Karolin f. hó 22 én hosszas betegeskedés után el­hunyt. Szmatlik Antal hercegprimási uradalmi levéltáros testvérhugát gya szolja az elhunytban — özv. Puiz Sándorné szül. Rézer Magdolna éle­tének 83-ik évében, hosszú szenve­dés után elhunyt. Búcsúzás. Gidófalvi Vitályos Ti­bor hírlapíró, aki lapunknak is hosz­szú időn át munkatársa volt, Esz­tergomból végleg távozva ezúton mond búcsút mindazon jóbarátai­nak, ismerőseinek és jóakaróinak, akiktől személyesen búcsúzni mód­jában már nem volt. Turista választmányi gyűlés. A MTE Esztergomi Osztálya f. hó 28-án, pénteken este fél 9 órakor a Fürdő Szállodában lévő Turista Ott­honban választmányi ülést tart. A fontos tárgyakra való tekintettel ez­úton is kéri az elnökség a választ­mányi tagok pontos és teljes szám­ban való megjelenését. Európa legnagyobb szinésze: Ivan Mosquin, „A cár futárja" szom­baton a Kultur Mozgóban. Kath. Kör közgyűlése. Az Esz­tergomi Kath. Kör vasárnap délután tartotta 35. évi közgyűlését a tagok élénk részvétele mellett. A közgyű­lést dr. Antóny Béla polgármester magasszárnyalású elnöki megnyitó­beszéddel nyitotta meg, mely után Blaskovics Piacid bencéstanár, a kör agilis titkára olvasta fel tartalmas, költői lendületű titkári jelentését, melyben kegyeletes szavakban pa­rentálta el néhai lovag Mattyasóvszky Lajost, a kör örökös díszelnökét és kedves „Lajos bácsiját", kinek ne­véhez fűződik a kör megalapítása és fellendülése. Beszámolt a kör mult évi eredményes munkásságá­ról. Megtudtuk a titkári jelentésből, hogy a vezetőség az elmúlt évben mintegy 70 milliót áldozott a kör helyiségeinek Ízléses kifestésére, a vízvezeték bevezetésére, bútorok be­szerzésére és a könyvtár fejleszté­sére. A közgyűlés ezért Gyulai Endre háznagyot és Milakóvszky László pénztárnokot, kiknek fárad­hatatlan ügybuzgósága folytán sike­rült mindezt elérni, élénk ovációban részesítette. A mindvégig élvezetes stílusban megírt titkári jelentés el­hangzása után dr. Sántha József be­számolt a kör vagyoni állapotáról és előterjesztette a költségvetést, me­lyet a közgyűlés egyhangúlag elfo­gadott és a számvizsgáló bizottság­nak a felmentvényt megadta. Már­kus Ferenc könyvtáros jelentésének tudomásul vétele után a tisztikar megválasztása következett. Grósz Ferenc korelnöksége mellett a köz­gyűlés egyhangú lelkesedéssel újra a régi, kipróbált tisztikart válasz­totta meg, majd pedig megalakította a választmányt 30 rendes ós 4 pót­tagból. A közgyűlés bezárása előtt dr. Machovits Gyula prelátus-kano­nok, a kör egyházi elnöke szólalt fel s komoly szavakban elitélte az .Esztergom "-ban vasárnap megje­lent s a körről írt vezetőcikket, s a tagok nagy tetszésnyilvánítása köz­ben kijelentette, hogy a kör ezután is azon a helyes és kipróbált úton fog haladni, amelyen azt eddig tette és nem fog tűrni semmiféle külső beavatkozást a kör ügyeibe. Dr. An­tóny Béla elnöki zárszavában szin­tén elitélőleg foglalkozott az üggyel s a tagokat az egymás iránti szere­tetre és az egyetértő munkára hívta fel. Este 8 órakor mintegy 70 te­rítékes vacsora volt a kör nagyter­mében, mely kedélyes hangulatban az éjféli órákig tartott. A vacsora alatt dr. Antóny Béla polgármester dr. Machovits Gyula prelátus-kano­nokra, dr. Lepold Antal prelátus­kanonok pedig dr. Antóny Bélára mondottak hatásos pohárköszöntő­ket. Forradalom a filmgyártás törté­netében minden orosz film. A kórházi betegek karácsonyá­ra a következő adományok érkeztek: A Kolos kórházi betegek részére, kész­pénzben : A vármegye közönsége és Fischer Péter és Tsa. cég 500.000 —500.000 K adományából 334.600 és 334.600 K továbbá, 200.000 K Székeskáptalan, Mátéffy Viktor és U. I., 100000 K Báthy László, Brühl József, Berberich Jakab, Dr. Csernoch János, Csorba László, Dr. Drahos János, Hegedűs Sándor Kerschbaum­mayer Károly, Kollár Lajos, Misik Ká­roly. N. N., Polusin nővérek, özv. Schüller Pálné és Szántó Géza, 64 000 K N. N. 50.000 K Dr. Gön­czy Béla, Dr. Hamza József, Henning A. J., Isten nevében, Dr. Krammer György, Kuti Sándor, Meitner Ilona­N. N., Serédy Dénes. Dr. Vándor Ödön ós Vermes Ignác, 30 ezer K Deics Sándor. Drozsdják Károly és Sólyomi Lajos 25 000 K Nabrády család N. N., és Szmatlik testvérek, összesen 3,498,200 K. (Folytatjuk.) Disznótoros vacsora Vaskapun. F hó 29-én és 30 an, szombaton és vasárnap este 7 órakor Kovács Vil­mos, a vaskapui menedékház inté­zője, disznótoros vacsorát rendez, melyre ezúton hivja meg a város közönségét s kéri szives pártfogásu­kat. Aprópénzek érkeztek. Az Esz­tergomi Takarékpénztár 40.000 pengő értékben váltópénzt hozatott, mely összeg váltás céljából üzletfelei ren­delkezésére áll. Megjöttek az első orosz filmek a Kuhur Mozgóba. | I ^ ' mm ..II Vá Hazi szövött * Pelczmann László

Next

/
Thumbnails
Contents