Esztergom és Vidéke, 1927

1927-01-27 / 8.szám

\mm\ DHI ITIIfAI TÁPKADAI Ml I AD M B POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP. JEBiELEBIK IIÍDEI VASÁUAP ÉS 0SŰTÖBTÖSÖ3. I cerkesitőség és kiadóhivatal: Simor János-utca 18—20., hova a lap szellemi részét illető közlemények, továbbá az előfizetési i hirdetési dijak stb. küldendők. Telefon 21. Főmunkatárs: VITÁL ISTVÁN. Laptalajdonos és felelős szerkesztő: LAISZKY KÁZMÉR Előfizetési ára: egy hóra 1 pengő 20 fillér. Egyes szám ára hétköznap (2 oldalas) 10 fillér, vasárnap (4 oldalas) 20 fillér. Kéziratokat a szerkesztőség nem ad vissza. Hadirokkantak. A négy évig tartó világpusztitásnak annyi nyomorúsága szakadt Európára, hogy se szeri se száma. Az úgynevezett győző államok is küzködve tudnak csak élni. Munkanélküliség, elégedetlenség, nyomor ütötte fel fejét széles Európában, melynek rákos szálai átnyúlnak a tengerentúlra is. A gazdag Uniónak is jutott kontinensünk gazdasági bajaiból. Mennyivel érezzük mi, a megcsonkítottak, ellenségtől körülvettek, kifosztottak jobban a nyomorúságot! A megcsonkításnak és az 1918-as kormány helytelen intézkedésének köszönhető, ha ugyan volna egyáltalán köszönni való benne, hogy rengetegvolthivatalnokunk idemenekülve kereste megélhetését. Az ország kiesi lett, az alkalmazott sok. Nem maradt más hátra, nyugdíjazni rengeteg embert, akik ma nyomorognak, elégedetlenkednek. Minden magyar embernek fáj a lelke értük, segíteni rajtuk azonban, sajnos, minden anyagi megerőltetésünk mellett sem vagyunk képesek. Szegények, mint eleven szemrehányás élnek közöttünk. Hatványozottabb eleven szemrehányás szobrát képezik hadirokkantjaink. Talán szégyen szoborkoloszszusnak is nevezhetnők rengeteg számukat. Hadirokkantjainkról gondoskodni erkölcsi, becsületbeli kötelességünk. Eme kötelezettségünknek azonban nagy gátló akadálya az altalános gazdasági szegénységünk. Én azonban azt hiszem, nem lehet olyan akadály, amelyet le ne lehetne küzdeni, ha akarjuk. És akarnunk kell, mert minden becsületes ember arcába kergeti a vért, amikor utcasarkon földön kúszó, vagy világtalan szemeket meresztő kolduló hadirokkantat lát. Annyira nem szabad szegényeknek lennünk, hogy a háború eme szerencsétlenjeinek ne adjunk hajlékot és megélhetést, ők testi épségüket, munkaképességüket adták hazájukért, mi legalább annyit tegyünk önmagunkért, hogy szégyenünkre né kényszeritsük koldulni az utcasarkon védelmezőinket. Ugylátszik ez vezette népjóléti miniszterünk nemes lelkét is, amikor kétszeresre akarja felemelni a hadirokkantdíjat. Nem akarok itt kitérni a sok kifogásolható állami és társadalmi lukszusra, de reá kell mutatnom egyes helytelen dolgokra, melyek szemünk előtt folynak, vagy folytak le. Hadirokkantaknak egyik foglalkozás volna a trafik. Addig amig hadirokkant pályázó van, semmi körülmények között sem volna szabad ép, egészséges, vagy épen tisztességes nyugdíjat huzó egyénnek trafikenge délyt adni. Még a nagytőzsdék engedélyét is meg lehetne oldani hadirokkantak szövetkezetével, nem pedig nyugalmazott nagyságos, méltóságos és kegyelmes urakkal. Van azonban e téren más hiba is. Felülvizsgálat alá kellene vonni az összes hadirokkantakat. Egy pártatlan bizottság elé kellene vezényelni az egész ügyet, amely hivatva volna elbírálni, hogy rokkantságának százalékával gátolva van-e foglalkozásának folytatásában. Nem tartom és nem tarthatja senki helyesnek, hogy pl. olyan ember kapjon rokkantsági dijat, aki hivatalában teljesen megfelel, fizetését teljes egészében húzza és nyugdíja bzitositva van. Nem hiszem, hogy csalódnék, ha azt mondom, hogy súlyos milliókat lehetne ezúton megtakarítani, illetve megmenteni a munkaképtelen rokkantak részére. És az illetők sem vehetik zokon eme igazságos intézkedést. Más viszonyok között, más volna az én véleményem is e tárgyban. Megengedem, hogy a fájdalomdíjra talán jogosultak, de akkor azt kérdezem, mit adjunk azoknak, akik alig éltek még és már ott porladnak Rokitnó mocsaras földjében, Doberdó köves talajában, vagy másutt dúló harcok mezején. Némo. I HÍREK. I Farsangi naptár. Febr. 1-én öregcserkészek műsoros táncestélye a Kaszinóban. „ 1-én Vasutasok táncestélye a Fürdőben. „ 2-án Katb. Legényegylet színdarabbal egybekötött táncestélye saját helyiségében. „ 2-án Magyar Állami Altisztek szinielőadással egybekötött táncmulatsága a Magyar Királyban. I „ 5-én Református Egyház műsoros táncestélye a Fürdőben. , 5-én Honvéd helyőrségi altisztek műsoros táncmulatsága a Kath. Legény egyesülatben. „ 0-án Érseki tanitönőképző-intézet farsangi előadása a zárdában. „ 12-én Esztergomi Sport Club nagy álarcos bálja a Magyar Királyban. „ 19-én Esztergomi Izr. Kulturegyesületek műsoros táncestélye. „ 26-án Esztergomi Kaszinó műsoros táncestélye saját helyiségében. „ 28-án Esztergomi Polgári Egyesület műsoros családias estélye a Magyar Király szállodában. „ 28-án Stefánia Szövetség álarcos bálja Fürdő Szállodában. Kinevezés a hercegprimási irodában Dr. Csernoch János bibornok-hercegprimás dr. Kecskés Pált, a Szent Imre Kollegium volt prefektusát, ki már pár hete a primási irodában teljesít szolgálatot, érseki szertartóvá és levéltárossá nevezte ki. Halálozás. Szmatlik Karolin f. hó 22 én hosszas betegeskedés után elhunyt. Szmatlik Antal hercegprimási uradalmi levéltáros testvérhugát gya szolja az elhunytban — özv. Puiz Sándorné szül. Rézer Magdolna életének 83-ik évében, hosszú szenvedés után elhunyt. Búcsúzás. Gidófalvi Vitályos Tibor hírlapíró, aki lapunknak is hoszszú időn át munkatársa volt, Esztergomból végleg távozva ezúton mond búcsút mindazon jóbarátainak, ismerőseinek és jóakaróinak, akiktől személyesen búcsúzni módjában már nem volt. Turista választmányi gyűlés. A MTE Esztergomi Osztálya f. hó 28-án, pénteken este fél 9 órakor a Fürdő Szállodában lévő Turista Otthonban választmányi ülést tart. A fontos tárgyakra való tekintettel ezúton is kéri az elnökség a választmányi tagok pontos és teljes számban való megjelenését. Európa legnagyobb szinésze: Ivan Mosquin, „A cár futárja" szombaton a Kultur Mozgóban. Kath. Kör közgyűlése. Az Esztergomi Kath. Kör vasárnap délután tartotta 35. évi közgyűlését a tagok élénk részvétele mellett. A közgyűlést dr. Antóny Béla polgármester magasszárnyalású elnöki megnyitóbeszéddel nyitotta meg, mely után Blaskovics Piacid bencéstanár, a kör agilis titkára olvasta fel tartalmas, költői lendületű titkári jelentését, melyben kegyeletes szavakban parentálta el néhai lovag Mattyasóvszky Lajost, a kör örökös díszelnökét és kedves „Lajos bácsiját", kinek nevéhez fűződik a kör megalapítása és fellendülése. Beszámolt a kör mult évi eredményes munkásságáról. Megtudtuk a titkári jelentésből, hogy a vezetőség az elmúlt évben mintegy 70 milliót áldozott a kör helyiségeinek Ízléses kifestésére, a vízvezeték bevezetésére, bútorok beszerzésére és a könyvtár fejlesztésére. A közgyűlés ezért Gyulai Endre háznagyot és Milakóvszky László pénztárnokot, kiknek fáradhatatlan ügybuzgósága folytán sikerült mindezt elérni, élénk ovációban részesítette. A mindvégig élvezetes stílusban megírt titkári jelentés elhangzása után dr. Sántha József beszámolt a kör vagyoni állapotáról és előterjesztette a költségvetést, melyet a közgyűlés egyhangúlag elfogadott és a számvizsgáló bizottságnak a felmentvényt megadta. Márkus Ferenc könyvtáros jelentésének tudomásul vétele után a tisztikar megválasztása következett. Grósz Ferenc korelnöksége mellett a közgyűlés egyhangú lelkesedéssel újra a régi, kipróbált tisztikart választotta meg, majd pedig megalakította a választmányt 30 rendes ós 4 póttagból. A közgyűlés bezárása előtt dr. Machovits Gyula prelátus-kanonok, a kör egyházi elnöke szólalt fel s komoly szavakban elitélte az .Esztergom

"-ban vasárnap megjelent s a körről írt vezetőcikket, s a tagok nagy tetszésnyilvánítása közben kijelentette, hogy a kör ezután is azon a helyes és kipróbált úton fog haladni, amelyen azt eddig tette és nem fog tűrni semmiféle külső beavatkozást a kör ügyeibe. Dr. Antóny Béla elnöki zárszavában szintén elitélőleg foglalkozott az üggyel s a tagokat az egymás iránti szeretetre és az egyetértő munkára hívta fel. Este 8 órakor mintegy 70 terítékes vacsora volt a kör nagytermében, mely kedélyes hangulatban az éjféli órákig tartott. A vacsora alatt dr. Antóny Béla polgármester dr. Machovits Gyula prelátus-kanonokra, dr. Lepold Antal prelátuskanonok pedig dr. Antóny Bélára mondottak hatásos pohárköszöntőket. Forradalom a filmgyártás történetében minden orosz film. A kórházi betegek karácsonyára a következő adományok érkeztek: A Kolos kórházi betegek részére, készpénzben : A vármegye közönsége és Fischer Péter és Tsa. cég 500.000 —500.000 K adományából 334.600 és 334.600 K továbbá, 200.000 K Székeskáptalan, Mátéffy Viktor és U. I., 100000 K Báthy László, Brühl József, Berberich Jakab, Dr. Csernoch János, Csorba László, Dr. Drahos János, Hegedűs Sándor Kerschbaummayer Károly, Kollár Lajos, Misik Károly. N. N., Polusin nővérek, özv. Schüller Pálné és Szántó Géza, 64 000 K N. N. 50.000 K Dr. Gönczy Béla, Dr. Hamza József, Henning A. J., Isten nevében, Dr. Krammer György, Kuti Sándor, Meitner IlonaN. N., Serédy Dénes. Dr. Vándor Ödön ós Vermes Ignác, 30 ezer K Deics Sándor. Drozsdják Károly és Sólyomi Lajos 25 000 K Nabrády család N. N., és Szmatlik testvérek, összesen 3,498,200 K. (Folytatjuk.) Disznótoros vacsora Vaskapun. F hó 29-én és 30 an, szombaton és vasárnap este 7 órakor Kovács Vilmos, a vaskapui menedékház intézője, disznótoros vacsorát rendez, melyre ezúton hivja meg a város közönségét s kéri szives pártfogásukat. Aprópénzek érkeztek. Az Esztergomi Takarékpénztár 40.000 pengő értékben váltópénzt hozatott, mely összeg váltás céljából üzletfelei rendelkezésére áll. Megjöttek az első orosz filmek a Kuhur Mozgóba. | I ^ ' mm ..II Vá Hazi szövött * Pelczmann László