Esztergom és Vidéke, 1927
1927-07-31 / 60.szám
hazaszeretetével, mellyel az ország megpróbáltatásának legsúlyosabb óráiban is hitet és a jövőbe vetett reményt öntött az elcsüggedt magyarság lelkébe, puritán szent életével nemcsak egyházi utódainak, de minden magyarnak követendő eszményképe volt. Halálával az országra borult mélységes gyászban szomorú szívvel osztozunk. ALMÁSY LÁSZLÓ pártelnök." Elszakított magyar testvéreink nevében Sziillő Géza ezt sürgönyözte : .Törvény szerinti egyházfejedelmünk elvesztet együtt siratjuk a méltóságos főkáptalannal. Ravatalára letesszük hitünk töviskoszorúját, szeretetünk lángoló szivét, reményünk örök horgonyát. A Párkányba áthangzó harangszó zokogásban ott fog búgni a mi gyászunk, szeretetünk s a föltámadásba vetett hitünk együttérző szava. SZÜLLŐ GÉZA." A hírlapírók a következő sürgönyökben rótták le kegyeletüket: „A Magyar Újságírók Egyesülete az ország legelső főpapjának, Csernoch János bíboros hercegprímásnak haláláról mélységes megilletődéssel értesült és a magyar újságírók összességének részvétét küldi. MÁRKUS MIKSA elnök." „A Magyarországi Hírlapírók Nyugdíjintézete nagy szomorúsággal és mély fájdalommal vette Csernoch János bíboros hercegprímás elhunytának hirét és a pótolhatatlan veszteség felett őszinte részvétének ad kifejezést. LENKEY GUSZTÁV alelnök." „Az Ujságirók Kórház- és Szanatórium Egyesülete, amely többizben érezte Csernoch János bíboros hercegprímás segítő kezét, az egyházfejedelem elhunytát őszinte részvétét küldi az érseki főkáptalannak. SALUSINSZKY IMRE elnök." Részvéttáviratot intéztek még a káptalanhoz : Albrecht, József és József Ferenc főhercegek, Izabella főfőhercegnő, Metternich-Sándor Klementina hercegnő, Szmrecsányi Lajos érsek, gróf Mikes János, Hannauer A. István, Radnai Farkas, Glattfelder Gyula, Rott Nándor, Virág Ferenc püspökök, Leudenber ger János debreceni püspöki helynök, prépost-plébános, Sztranyavszky Sándor és Samassa Adolf államtitkárok, Hermann Miksa kereskedelemügyi miniszter, Nagy Elek vatikáni követ, Berzeviczy Albert, a Tudományos Akadémia elnöke, Jánky Kocsárd, a honvédség főparancsnoka, Fetser Antal püspök, Csávossy Ele mér, a jezsuiták tartományi főnöke, Bődi Zoltán alispán, Erdősi Károly prelátus, a Szent István Társulat vezérigazgatója, Antalffy István kalocsai polgármester, Gasparri giboros a maga részéről is, Piff biboroshercegérsek, Mundelein chicagói érsek, Kor dac prágai érsek, Popovics Sándor, a Nemzeti Bank elnöke, Horváth Győző kalocsai segédpüspök, Takács Menyhért jászói prépost, Werner Adolf zirci apát, Teleky János volt miniszter, Tabódy Viktor, Kállay Miklós, vitéz Simon Elemér főispánok, Bernolák Nándor volt miniszter, Shvoy Lajos székesfesórvári püspök és más előkelőségek. A budapesti Keresztény Községi Párt, a Budapesti Keresztényszocialista Villamos Alkalmazottak Szövetsége, a Keresztényszocialista Állami Alkalmazottak Szövetsége, az OMKE, a Faluszövetség stb. A budapesti izraelita hitközség is táviratban fejezte ki részvétét és gyászának jeléül gyászlobogót tűzött ki a Dohány-utcai zsinagógára. A budapesti 'érseki helynökségnél kitett részvétivet a külföldi diplomáciai kar minden tagja aláírta A külföldi sajtó élénken tárgyalja dr. Csernoch János halálát. Teljesen tudatában vannak a meghalt primás kifejtett munkásságának és elismerik, hogy tiltakozásának voltak külföldi eredményei. A székesfőkáptalan körlevele. Az esztergomi székesfőkáptalan az alábbi körlevelet bocsájtotta ki az árván maradt egyházmegye papságához : Kedves Főtisztelendő Testvérek 1 Megrendítő esemény nyomasztó sűiya nehezedik a szerencsétlen haza megcsonkított határaira. Hosszabb idő óta rettegett gyász komor felhője burkolja körül Hunnia bánatba merült halmait és rónáit. Marcangoló sebet ejtett a szíveken a mérhetlen veszteség, mely a magyar kath. egyházat Csernoch János bibornok, hercegprímás és érsek püspöksége 20-ik, primási méltósága 15-ik évében f. hó 25-én. reggeli háromnegyed hat órakor bekövetkezett elhalálozása által sújtotta. Nem magas származás, hatalmas vagyon, előkelő összeköttetések, családi kötelékek irányították pályájának alakulásait. Kimagasló tehetségei, mélyreható munkássága és nemes törekvései voltak a rugók, amelyek kevés halandónak osztályrészül jutó tekintély és méltóság kiváltságos magaslataira lendítették. Gazdag tudásának kutató erejével behatolt korának legbonyolultabb eszméibe, legkülönbözőbb érzéseinek és változatozatos törekvéseinek világába. Nem riadva vissza semmi nehézségtől és fáradságtól, lohadni nem tudó lelkesedéssel és törhetetlen kitartással arra öszpontosította minden igyekezetét, hogy az ősi hitet mélyítse a lelkekben, szilárdítsa az Egyház szeretét, előmozdítsa dicsőségét és nagyságát. Leghőbb vágyát képezte megnyitni a szivek ajtait azon fenséges és áldásos tanok befogadására és hű követésére, amelyek az isteni Mester ajkairól hangzottak. Tántoríthatatlan meggyőződése volt, hogy mint a virágról virágra röpködő pici szárnyasok édes nedűvel töltik meg a köpük sejtjeit: akként gazdagítja az egyház a lelkeket a szeretet, az együttérzés, a nyugalom ós megelégedés legbecsesebb javaival. Aminő magas lángokban lobogott keblében Isten és az egyház szeretete : épp oly rajongó odaadással fügött a hazán, amelynek minden érdekét emelni, jólétét fokozni, virágzását biztosítani óhajtotta. A hosszú háború minden mozzanatát a legbehatóbb érdeklődéssel kisérte és ritka áldozatkészségével, kifogyhatlan bőkezűségével feledtetni törekedett lesújtó borzalmait. A fájdalmas emlékű rémuralom alatt nyugodt megadással tűrte a nagy megpróbáltatásokat, amelyek roppant keserűségei magas személyét sem kímélték. A magyar történelemben páratlanul álló 133 napos garázdálkodás alatt palotájából kiűzetve és a létfenntartás legelemibb ^szükségleteitől megfosztva, vendégszeretetet volt kénytelen igénybe venni, anélkül, hogy lealázó súlyos helyzete miatt egyetlen zokszó lebbent volna el ajkairól 1 Nap volt a magyar kath. egyház ós haza egén, amelynek gazdagon lövelő sugarai irányító fényt, éltető meleget és termékenyítő erőt varázsoltak a legszélesebb rétegekbe. őrtornya volt az egyháznak ós hazának, amely éber figyelemmel kísérte nem ritkán aggasztó viszonyait és érdekeinek hathatós védelmet, eléggé alig méltányolható biztosítékot nyújtott. A kíméletlen halált azonban nem volt képes távoltartani sem tudományának bámulatos gazdasága, sem szívének himeríthetlen jósága, sem lelkületének ritka feddhetetlensége. Hideg lehelletével kioltotta az áldott életet, amely a legtávolabbi nemze dékeknek is utánzandó példaképül szolgálhat. Megnyugodva — bár vérző szívvel — a mennyei Atya súlyosan érintő végzésén, a nagy Elköltözött boldogitására, buzgó fohászokkal kérjük őt: Da virtutis meritum, Da salutis exitum, Da perenne gaudium I A körlevél latin szövegében elrendeli a főkáptalan, hogy a 3., 7. ós 30. napon feketében mondjanak gyászmisét. Az egész egyházmegyében minden pap mondjon egy-egy gyászmisét a hercegprímás lelkiüdveért. Pénteken déli 12 órakor az egyházmegye minden templomában fél óráig szóljanak a harangok. Az egyházmegyétől elszakított papságot pedig kéri a káptalan, hogy imát mondjon a hercegprímásért. Koszorúk. Hiába volt a megboldogult hercegprímás végakarata, hogy koszorúk helyett imát küldjenek az élet és halál mindenható Urához, a társadalmi szokások, magas személye és méltósága megkövetelték, hogy tisztelői koszorúkkal is leróják kegyeleletüket. A társadalmi szokásoktól egyik leghűségesebb embere, dr. Le : pold Antal prelátus és oldalkanonok sem tudta magit emancipálni. Küzködő lélekkel, először csak vázákba helyezett virágokat tett a ravatal lépcsőire, majd bizonyára abban a hitben, hogy nem vét az utolsó kérelem kegyelete ellen, még kedden elsőnek helyezett koszorút a nagy halott lábaihoz eme felirattal: „ Kegyelmes Uramnak. — Dr. Lepold Antal." Hiába tették Pozsonytól Szobig határfolyóul a Dunát, hiába szakították el a túlsó részt az esztergomi főegyházmegyétől, lélekben megmaradt az annak, ami volt. Második koszorút az elszakított csallóközi papság küldötte, fehér szalagon dombor aranybetűkkel írva: „ő Eminenciájának hódolattal a dunaszerdahelyi kerület papsága. * Nem írhatták, ahogy lelkük súgta: „Kegyelmes főpásztorunknak", mert talán börtönajtók nyíltak volna meg, vagy kiutasítás lett volna sorsuk a kegyelet lerovóinak. Amint multak az órák, már szerdán egymás után érkeztek koszorúk s végül a temetésen már koszorúdombok vették körül a koporsóban nyugvó prímást. A következő koszorúkat sikerült feljegyeznünk: Legbensőbb kegyelettel — Ma* gyarorszag kormányzója Zita József főherceg és Családja Der Deutsche Gesandte Gróf Bethlen István — Kegyelete jeléül Magyar kir. kormány — Főmagasságu dr. Csernoch János biboroshercegprimá c , esztergomi érsek emlékének Az Országgyűlés Képviselőháza — Csernoch János bíboros-hercegprímás emlékének Az Országgűlés Felsőháza — Csernoch János bíboros hercegprímás emlékének Magy. Kir. Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium — Dr. Csernoch János bibornok-hercegprimás ő Eminenciájának Báró Bőry Orosdy Fülöp és neje — Dicső emlékét hálás kegyelettel megőrizve Gróf K'ebelsberg Kunó — Dr. Csernoch János bibornok-hercegprimás ő Eminenciájának hálás és kegyeletes ragaszkodással M. kir. Honvédség Salgótarján Kőszénbánya Rt. — Hálás kegyeletből Esztergomi Takarékpénztár — Érdemdús volt igazgatósági tagjának A Szent Benedek rend Esztergomi Szókháza — Hálás kegyelettel Esztergomi Kath. Kör — FővédŐjének kegyeletes hálával Esztergom és Komárom vármegyék nevében — Palkovics László Az Esztergomi Érs. Rk. Tanítóképző — Fiúi kegyelettel Kasselik-alapitvány — Főmagasságu vezérének Központi sajtó vállalat — Munkánk megértőjét és támogatóját siratjuk Konta Sándor Newyork — Az integer Magyarország nagy halottjának Hercegprimási Tisztikar — Földesurának Magyar Tudományos Akadémia — Csernoch János igazgató tagjának Esty Miklós — Örökké hálás szeretettel Fellegi, az uradalmi márványbányák bérlője — Igaz részvéttel Gyuriss Emil és családja — Utolsó üdvözlettel Országos Pázmány Egyesület — Hálás kegyelettel Pest-Pilis-Solt Kiskun vármegye közönsége — Csernoch János biboroshercegprimásnak kegyelete jeléül Dr. Hein és Családja — Soha el nem múló hálával és szeretettel Belvárosi Kath. Olvasókon, és Ifjúsági Egylet — Fővédnökének Esztergomi Izr. Hitközség és Chevra Kadisától — Hálás kegyeletből Esztergomi Kath. Legényegylet — Fővédnökének és egykori elnökének Szlezák László és neje — Felejthetetlen pártfogómnak Szent István Akadémia — A haza nagy halottjának Esztergom-vidéki Hitelbank alapítványi osztálya — Alapító Főpásztorának A magyar leventék és azok vezetői — Kegyelettel adóznak Főpásztoruknak. Magyar Földhitelintézet — Dr. Csernoch Jánosnak Vitézi rend — Kegyelete jeléül Magyar Kir. Államvasutak Igazgatósága — Legmélyebb részvéttel Nemzeti Hitelintézet Igazgatósága — Magyarország biboros-hercegprimásának Koszorút küldtek még Ripka Ferenc budapesti főpolgármester, dr. Sipőcz Jenő budapesti polgármester, valamint a főváros tanácsa és közönsége. Temetés. Már kora reggeli órákban megváltozott ősi városunk hétköznapi képe. Ünneplős ruhába öltözött, csendes, hangtalan emberek vonultak a Sión felé. Vidéki lőcsös kocsik, finom hintók, autók, gyalogosok sűrű raja lepte el fő, bejáró utunkat: Kossuth Lajos utcát. Díszruhás rendőrök állották végig az útvonalat. Megérkezett az első nagyobb csoport, hangtalanul, némán lépkedett a dorogi bányászzenekar, hosszú négyes sorokban utánuk komoly arcú bányászok s végül a jövő Magyarország reményeinek egyik csoportja : a dorogi, egyenruhába öltözött leventék. Kocsit kocsi, autót autó követett, a járdákat pedig^elJepte a gyalogosok végtelen sora. Két különvonat is öntötte a gyászolókat. Amonnan túlról, az elszakított részről is özönlött a hidon át a Wildensteinsegen elsőrendű porosz szobaftitöszéa fuvartételben és kicsinyben házhoz száliitva a legjutányosabb áron beszerezhető: Loránd Sándor SiSSftft ,, Urban" Szénkereskedelmi Bt. képviselőjénél.