Esztergom és Vidéke, 1927

1927-01-23 / 7.szám

feÉtK . oni ÍTII/AI it Q TÄOSÄDdl Ml ! AP Ji •» POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP. , IE8IELEEIK 1IIDEI VASáBHAP ÉS ÖSŰT ÖRTÖEÖI. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Simor János-utca 18—20,, kova a lap szellemi részét illető közlemények, továbbá az előfizetési • hirdetési dijak stb. küldendők. Telefon 2t. Főmunkatárs: VITÁL ISTVÁN. Laptulajdonos es felelős szerkesztő i LAISZKY KÁZMÉR Előfizetési ára; egy hóra 1 pengő 20 fillér. Egyes szám ára hétköznap (2 oldalas) 10 fillér, vasárnap (4 oldalas) 20 fillér. Kéziratokat a szerkesztőség nem ad vissza. Visszautasítjuk a szociáldemokrata pártnak azt a gyanúsítgató beállítását, amellyel a Franciaországból hazaküldött magyar munkások orvosi megfigyelését, úgy akarja feltüntetni, mintha az internálás lenne. A párt szócsöve, a „Népszava" nap-nap után olyan cikkeket közöl, amelyek olyan távol vannak az igazságtól, mint Makó Jeruzsálemtől. A „Népszavá-nak nagyon jól kell tudnia, hogy Magyarországon az internáló tábort megszüntették, Magyarországon internáló tábor ma nincs, tehát semmiféle munkásokat internáló táborba elhelyezni nem lehet. Nagyon csúfos és visszataszító benyomást kelt az, amikor a Népszava egy tényleges szükségszerűség alapján fenn forgó előzetes orvosi megfigyelést internálásnak akar feltünteni és az ország közegézségügye érdekében érvényesített szükségszerű intézkedést misŐsíthetetlen rágalmazásra használ fel. Elvégre az ország kormánya tartozik annyival a társadalomnak, hogy az Európa nyugatán dühöngő spanyoljárványt lehetőleg távol akarja tartani az ország határaitól, amennyire erre emberi tudás és képesség alkalmas. Furcsának tartjuk a „Népszava" cikkének azon kitételét is, hogy ezeket a magyarokat az ellenforradalom esztelen gazdasági politikája kergette külföldre. Ha esztelen gazdasági politikáról kell beszélnünk, akkor mi sokkal szivesebben és több joggal idézhetnénk a kommunizmus őrjöngő gazdasági felfogását, amikor szociális termelesből fakadt a jólét, amely azonban nem állott többől, mint gersliből és tökből. Mi a kommunizmus bukása óta ebben az országban mást, mint építést, nem láttunk. Aki ezt kétségbe akarja vonni, annak eleve le kell mondani a jóhiszeműségről. Az ország akármelyik becsületes polgára ha őszintén összehasonlítja a pár esztendővel ezelőtti állapoto kat a maiakkal, lehetetlen, hogy bizonyos megelégedéssel ne konstatálja a lassú, de biztos emelkedést. Hogy ennek a titáni munkának során, amely jórészben a veszteit háború és az esztelen komunizmus kárainak liquidálása volt, bizony gazdasági és pénzügyi téren kellemetlen jelenségek léptek fel, azon igazán nem lehet csodálkozni. Elvégre épen a „Népszava" irja, hogy a francia szanálás miatt voltak kénytelenek távózni a magyar munkások s igy a szanálás még sem lehet olyan határtalan és ostoba dolog, ha egy olyan nagy, mérhetetlen gazdagságú s hozzá még a háborúban győztes ország is, mint Franciaország ezt az utat választja válságos pénzügyeinek rendbehozatalára. A „Népszava" ferde állításaival el lentétben a magyar kormány igenis kinyújtotta segitő kezét a Franciaországból hazatért magyar munkások felé, elhelyezte őket egy győri gyárban s most legfőbb gondját képezi, hogy a munkások olyan munkahelyeken is foglalkozást kapjanak, amelyek nem tartoznak szorosan vett munkakörükbe. Mi legalább is próbáljuk megérteni ezt a gőgöt, de szerényen mégis kénytelenek vagyunk figyelmeztetni a szociáldemokrata párt korifeusait, hogy az intelligens középosztály és a polgárság nagyon-nagyon sok tagja a felhánytorgatottnál sokkal komolyabb és súlyosabb tehervállalást volt kénytelen magára venni hogy csak biztosítsa a maga számára a mindennapi kenyeret. Y. áimm •- .ni" »« 1

1 HHP lllSHb Balassa Társaság irodalmi estje. A Balassa Bálint Irodalmi és Mű veszeti Társaság irodalmi osztályának hétfőn este megtartott első irodalmi estje magasan felülmulta látogatottság szemszögéből nézve a művészeti osztály legalább is hasonlóan érdemes volt bemutatkozó kiállítását. Mert míg a kiállítás nagy igyekezettel való összeállítása dacára igen gyér érdeklődést tudott a kö zönség körében kiváltani, addig az irodalmi estén megjelent nagyszámú közönség maga is csodálkozó t azon, hogy városunkban ennyi irodalmi kultúrát igénylő egyén legyen. Megállapíthatjuk utólag, hogy a kiállítás hírét igen hátráltatta a vele egyidőben tartott s túl hosszúra nyúlt diszgyűlés, mely dacára a szereplő fővárosi nagyságoknak, nem sok rokonszenvet váltott ki a hallgatóságban, továbbá a városházán egyidőben engedélyezett festménykereskedőnek szereplése is sokakat tévedésbe ejtett. Mégis azt kell hinnünk, hogy a fiatal, kultúráért küzdő társaság híre csak most terjedt el a közönség szélesebb rétegébe és ez estén közönségünk valóban fényes bizonyságot is tett kultúra-igényéről. Pedig nem voltak nagy nevek a műsoron, valemennyi szereplő városunk társadalmának többé-kevésbé ismert tagja volt, s mégis a közönség oly osz tatlan megelégedettséggel távozott a vendéglátó főgimnázium nagyterméből, hogy a társaság jövőbeni működése ez esetből kifolyólag a legszebb reményekre jogosít. Irodalmi téren igazi tehetségeknek bizonyultak a társaság székfoglalót tartott tagjai, Walter Margit, a csöndes lyra; Asbóth Károly, a mélven szántó gondolatok költője és Féja Géza, a modern vágású problémák harcosa. E székfoglaló keretéül kiváló sikerrel működtek közre Szántó Magda, ki biztos készségű szavalónak bizonyult, Kubányi Margit és Zelenyák Ferenc iskolázott énektudásukkal és Ammer József mint zeneszerző, Hajnali Kálmán pedig, mint megértő zenész. A gazdag és változatosságával mindvégig élvezetesen szórakoztató műsort megnyitotta és bezárta a Zsolt Nándor vezetése alatt működő Zenekadvelők Köre által előadott s legmagasabb igényeket is kielégítő zenei számok. Az est műsorának összeállítása dr. Bányai Kornél osztály-elnök érdeme kitől és a modern irodalmi irányzatért lelkesülő társaitól sokat várunk még. Mert amily meggyőző erővel állította be Féja Géza, a korszakalkotó Ady Endre költői művészetót ezúttal, úgy látjuk szükségesnek a többi új nagyokról igényelt ismereteink kibővítését is. Első sorban kell majd megismertetni a társaságnak városunk közönségével a nyáron át közöttünk élő Babits Mihályt, a most hallott Ady interpretátor tehetségéhez hasonló előadásban. Biztató jelenségként felemlítjük, hogy a társasak egyik tagja azt a hírt hozta Budapestről, hogy Móricz Zsigmond a társaság rendezésében felolvasást szándékozna tartani Esztergomban. Ugyanígy a budapesti Göthe Társaság is érdeklődött a társaságnál egy rendezendő estély iránt. Mint halljuk, legközelebb a társaság tudományos osztálya fog bemutatkozni tagjai székfoglatóival, majd pedig a művészeti osztály fog ismeretterjesztő előadások sorozatával rávilágítani a képzőművészetek fejlődési láncolatára. A szerzett tapasztalatok alapján ez osztály .jövőbeni kiállítását konzervatív és progresszív csoportba osztva tervezi. Végezetül készséggel állapítjuk meg a kultúra terjesztése érdekében méltán pártolást érdemlő nemes tö rekvéseit a Balassa Bálint Társaságnak. Er. I EGYRŐL-MÁSRÓL | Xanthippiáda. Ihaj, csuhaj, de mámoros jókedvem van nékem 1 Hogy ezt a nagy örömnapot meg lehetett érnem I Nem csoda, ha mámoromtól a fajem is szédül : Ittam már a vízvezeték áldott jó vizébül. Rosszakarat és irigység mondhatja csak már most. Hogy Esztergom ilyen-olyan, vagy maradi város. A magas kultúra felé legjobb úton járunk. Nem baj, ha az adó alatt görnyed is a hátunk. Mit a vámon ráfizetünk, megnyerjük a réven : Nem kell dunavizet vennünk a sok drága pénzen. Mosónőink sem járnak már mosni a Maiára, Odahaza szapulhat már a sok Böske, Sára. Fürdőváros lesz Esztergom, akárki meglássa ! Fürödhetünlt már ezentúl akár nyakig-sárba. És akinek kedve tartja mehet majd a strandra ; Elárulhatja bájait a sok szőke s barna. Mert piacunk elsőrangú, van itt sok eladó I Lesz forgalom, hogyha bejön az agglegényed óAgglegényekben meg pláne túl nagy a pro, ductum: Lesz házasság zöld farsangra, meglássátok I dictum. Szépészeti Bizottságunk érdeme már bokros. Csak az ár viz el ne mossa, az lenne a fontos . Tisztelettel ajánlanám én a Bizottságnak : Agglegényekből rakjanak a Dunának gátat. (Ne ijedjetek meg azért esztergomi lányok, Hogy a tisztelt Bizottságnak én ilyet ajánlok! Ezzel csak a malmotokra hajtom a vizet S a tisztelt agglegénycsapat vagy úszik, vagy fizet S ha van eszük, inkább úsznak nyakig boldogságban, Minthogy fülig merüljenek kényszeradósság' ban. Mégis — elővigyázatból — valamit ajánlok : Mindakét fenti esetben vessetek ki hálót. De az semmi,hogy városunk évről-évre szépül 1 Azt nézze meg az idegen, hogy mennyire épül! Elbújhat már mi mellettünk a hires Nsgyida ! Építészetünk dicséri — nyolc cigányguliba. Közüzemi világitás a párját ritkítja I Tovább láthat az orránál mellette a szittya. S hogyha korzónk estendenden villanyfényben úszik, Bátran adhat a kis leány a legénynek puszit. Tűzrendészetünk nívója mindenek felett áll, Kinek — netán — ég a háza, nálunk nem kiabál. Akad szirén, ki helyette fújja, fújdogálja Sőt még oltani is segít, önt — olajat rája. Kis Rómának is nevezik ezt a kies várost, Hogy mért ilyen hepe-hupás, megértem én már most! Mivelhogy a menyországba göröngyös út vezet : Azért ilyen nyakattörős nálunk a kövezet. Turistáink érces hangja utolérhetetlen! Min-ip óta átrepülte már a mérhetetlent. És bar lábuk fürge, edzett sok fárasztó marsra, Mégis hangjukkal értek fel a ragyogó Marsra. Művészetünk fennen szárnyal, komponál és alkot: Portrét, szobrot, irredentát, avagy épen akt-ot. De ki győzné versben, rímben mindezt elregélni ? I Mégis legnagyobb művészet minálunk — megélni. Irodalmunk elsőrangúi Jó Balassy Bálint Megbocsátja hébe-korba, ha a versem sántít. Kapok is a Tarsaságtól e versemért — mankót. Ám a gáláns szerkesztőtől néhány pengő — bankót Xanthippe. Házi szövött B r% I Irl' Üzletében Esztergom, Széchereíczmann László mmn^m*i.m<m kender szövésre elfogadtatik.