Esztergom és Vidéke, 1927

1927-07-17 / 56.szám

POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP. •E6IELEIIK MIIDEI VASARIAP ÉS OSOTOBTÖKOI. Szerkesztőség ét kiadóhivatal i Simor János-utca 18—20., hova a lap szellemi részét illető közlemények, továbbá az elöfiietéii • hirdetési dijak stb. küldendők. Telefon 21. Főmunkatárs: VITAL ISTVÄN. Laptalajdonoe és felelős szerkesztő i LAISZKY KÁZMÉR Előfizetési ára; egy hóra 1 pengő 20 fillér. Egyes szám ára hétköznap (2 oldalas) 10 fillér, vasárnap (4 oldalas) 20 fillér. Kéziratokat a szerkesztőség nem ad vissza Vakáció. Bezárultak a magyar iskolák kapui. Vakációra ment a magyar tanulóifjúság. Csendes lett a magyar kép vi selőház is. Szétmentek a honatyák. Az iskolákból üres zsebbel, gond barázdázta arccal ment vakációzni a magyar tanár, tanitó és azok a tanulók, akik végeztek. A képviselőházból örömtől sugárzó arccal tódultak a kapuk felé októberig felvett gázsival zsebben a képviselők. Legtöbbje csak folytatni ment az egész évi pihenést, vagy magán, külön jövedelmező munkáját. A magyar ifjúság fejéből gyorsan elpárolog az érettségi bizonyítvány rózsás ködének mámora, hihetetlen gyorsasággal múlik el a diploma feletti Öröm s helyébe ott tornyosulnak az önfenntartás, a megélhetés nehéz felhői. A középosztály, amely legnagyobb kontingensét adja a lateiner pályákra menőknek; hihetetlen rosszul van fizetve és lehetetlenül szegény. Ezek fiai már az egyetemen meg ismerik a nyomor minden fázisát s amellett még tanulniok is kell. Zsákolnak, kazánt fűtenek, egész éjjeleken át rajzolnak másoknak, leckeórákat adnak a mindennapi falat kenyérért. Emberi erőt felülmúló módon küzdenek és akkor még annak is ki van„Esztergom is Vidéke" tárcája. A kivándorló Argentiniában. Irta: Schayné Gangl Qitha. II. A campon a peon élete nehéz. A fizetése havi 40—45 peso és teljes ellátás. Ez elég csábító, de a valóságban annál szomorúbb. A napi adag szárított hús — mely olyat koppan, mint a magyar babonás parasztházakban kifeszített denevér — és hozzá még egy marék bab. Hálóhely a földön, oldalfal nélküli bádogtetők alatt s takaróul — ha nincsen poncho — a pampaszél szolgál. A poncho különben is egy nélkülözhetetlan ruhadarabja a délamerikainak. Ez a poncho rendszerint tarka színekben pompázó lámaszőrből szőtt négyszögletes szövetdarab, hasonló a mi erdélyi szőtteseinkhez. A közepén van egy hasíték, melyen a fejet kell átdugni. Sűrű szövésénél fogva vízhatlan, így a szabadban mindenkor jó ós nélküiözhetlen. Nappal a peon ruhája, este a takarója. Ha a szegény bevándorló mint peon erős lélekkel kibírja egy hónapig ós ennek eltelte után a fizetéséért jelentkezik, akkor megtörténnak téve, hogy bőségben dúskáló emberek megróják őket, mert, hogy későbben végeznek. És amikor végeznek, diplomás emberek lesznek hová menjenek ? Az ország kicsi lett, az intellektuelek sokan. A harmadára megkiseb bitett országban épen azok a tényezők hiányoznak, amelyek állást tudtak adni a tudományos pályátválasztottaknak. — Bányáinkat, erdeinket, nagyüzemeiket teljesen és nagybirtokaink kétharmadát vették el. Nem akarom fiatal diplomás emberek mindenki által ismert fekete keretbe foglalt gyászos életképét feleslegesen ismertetni. Az érző embereknek eleget beszélnek azok maguk is, az elfogultaknak pedig hiába fújnám a fülükbe akár a feltámadás harsonájával is. A másik, a boldogabb vakációkról is van néhány szavam. Tudva azonban, hogy mint a fenntiekkel nem változtattam meg az ifjúság helyzetét, úgy nem fogok javítani, változtatni a boldogabbak szokásán sem a mondandókkal, tehát rövid leszek. A magyar választó közönség nem jó szemmel nézi, hogy amikor kétszáz negyven képviselőt választ, üresen tátong az ülésterem és napiren den van a ház határozatképtelensége. Talán még soha nem volt rá eset, hogy birói tanácsülést hiányzó bírák miatt el kellett volna halasztani. hetik, hogy a kialkudott fizetésnek csak a felét kapja, vagy rosszabb esetben az intéző egyszerűen revolverrel elkergeti. És ha meg is kapja a kialkudott bért, azon éppen egy új ruhát vehet az elnyűtt helyett. ... A középargentiniai camp vagy pampa-élet azért a maga nemében érdekes. A fő az állettenyésztés. Óriási marhacsordák legelnek a vármegye nagyságú birtokokon teljesen szabadon, felügyelet nélkül, kora tavasztól késő őszig, ősszel jön a nagy „rodeo", a behajtás. Az öszszes „gaucho" lóháton, rendszerint félvad lovakon, sárga tarlókon, zöldes-szürke réteken, poros sárga, drótkerítéssel szegélyezett utakon a keresésekre indulnak. Több napi hajtás után együtt van a csorda. Ez a munka nagyon nehéz az északi részeken, ahol a meg nem talált tehenekből erdei és vadon élő állatok lesznek. A nyáron született állatok bélyegzőt kapnak, a bizonyos korúak kiválogatva, a nagyvágókra és fagyasztókhoz kerülnek, a többi viszszamehet egy ujabb esztendőre a szabadba. . . . Argentinia északi része — amely már a trópusok alatt van — még teljesen kulturálatlan őserdő, vad indiánok birodalma, akik még Arra sem emlékezik a világ, hogy megakadt volna a távíró, telefon, posta szolgálat, pontosan meg nem jelenő tisztviselők miatt. Egyetlen egy adóhivatalban sem kellett fólreveretni a harangot hogy jöjjenek be az adótisztek. Még egy magyar iskolákban sem szünetelt a tanítás azért, mert büffékben ültek volna tanáraik, tanítóik. És soha nem volt példa, hogy köztisztviselők tömegesen ültek volna bankokban, nagy vállalatok igazgatói szobáiban hivaialbeli foglalkozásuk ideje alatt, vagy végezték volna egyébb magán vagyoni dolgukat. Pedig milyen rosszul vannak a felsoroltak fizetve. Jövőre legalább a látszat miatt tegyenek meg annyit, hogy osszák be magukat határozat képességi inspekcióra. No de most már igazán rövid leszek. Megszivlelésül mondom azoknak aki korcsmai durvaságokkal tárgyalnak, hogy a magyar választóközönség füle már nem fogadja be hangjukat. Ss... i. Úszóink újabb sikerei. Esztergom. — Sopron. — Budapest. A Move Esztergomi Sport Egylet nagyszerűen megszervezett kitűnő vezetés alatt álló úszószakosztálya mérgezett nyíllal üldözik a fehér embert. Ez a „Gran Chaco", ahol párducok, óriáskígyók, majmok teszik bizonytalanná a dzsungelt. Ahol az őserdő már ki van irtva, ott az indiánok szolgáltatják a rabszolgaszerű munkásanyagot a cukornád-ültetvényeken. Juyuy, Salta és Tucuman államokban vannak ilyen plantageok. Ezen a vidéken az argentiniai állam a gyarmatosoknak is ad alkalmat önálló letelepedésre. Az erre szolgáló kincstári földterületen Missiones teritoriumban vannak. A vállalkozó szellem kap itt egy darab őserdőt kiirtásra, esetleg egy mocsarat is hozzá lecsapolásra. Egy ideig csak próbálkozik a szegény bevándorló, de ha nem a fáradtság, úgy a szúnyogok megint rövidesen visszahajtják Buenos-Airesbe, ahol gyógyíthatja a gennyes csípésekkel borított testét. Mert Argentinia a legremekebb példányú szúnyogok és moszkitók hazája. A rengeteg lecsapolatlan mocsár és pocsolyában jól tenyésznek. Beszéltem ilyen Robinson Cruzoe életet folytatott, de meghátrált erdőírtókkal. A fáradság, nélkülözés leírhatatlan, a mérges kígyókkal és különféle állatokkal is állandó a harc. Ha a bevándorló hamar és keveaz idei úszószezón kezdetén is má szép sikerekről tett tanubizonyságor arról, hogy Esztergomban az úszósportnak a többi sportágon felülemelkedve, a legkiválóbb talaja van, amely minden erkölcsi és anyagi támogatást teljes mértékben megérdemel, sőt mondhatni, hogy mindén egyes esztergominak hazafiúi kötelessége ezt megtenni. A szezonnyitó úszóverseny Esztergomban bonyolódott le, amelynek szenzációja volt, hogy Müller László a 100 m. hátúszás handicapban megverte a külföldön is általánosan ismert Gáborffi Antalt 1:24'8 figyelemre méltó idővel. A többi esztergomiak is jó formát mutattak, így elsősorban Weisz és Starkbauer, kik közül az előbbi 60 és a 200 m. gyorsúszásban vitte győzelemre színeinket és időteljesítményével bebizonyította, hogy gárdánknak egyik legmegbízhatóbb tagja, Starkbauer pedig 1:10*2 kitűnő idejével méltán meglepte az esztergomiakat. Igen szép küzdelmet hoztak a staféta versenyek és a hölgyszámok. Mindkét stafétában Esztergom győzött igen erős küzdelem árán jó idővel. Hölgyúszásban Szabó Nyuszi szép fejlődést mutatott, örömmel láttuk, hogy ujabb tehetségek tűntek fel a hölgymellúszásban, nevezetesen Vassel Manci és Molnár Stefi. Az elmúlt vasárnap Sopronban sebb fáradtsággal meg akar gazdagodni, akkor van még egy mód önálló működésre. T. i. az illető leutazik (ha van elegendő pesója) vagy bevándorol Patagoniába. Ott elvállal ezer birkát őrzésre, egyszúval a birkapásztorság magas tisztségét vállalja el. Az őrzésre bizott nyájjal kivonul kora tavasszal teljesen lakatlan vidékre, ahol elmélkedhetik a csillagok járásán, a sors mostohaságán és a bevándorlók kutya életén. Egy esztendeig a birkáin kivül élőlényt nem lát. Ennek az aszkéta életnek ám megvan az aranyoldala is, mert az év elmultával a nyájszaporulat fele az övé. Egy pár esztendeig igy folytatva, birkanagybirtokos lehet, de sajnos, a végén már maga is inkább birka, mint ember. Egy nagy hátránya azonban ennek is lehet. Ugyanis Patagóniában fekszik egy hires és hirhedt helyiség: Ushuaia. Itt van a tűzföldi argentiniai fegyenctelep. Innen napirenden vannak a szökések és ezek a „caballerok" egyszerűbbnek ésgyorsabnak tartják a birkanyájakat elhajtani, mint sok évi küzdéssel és várással nyájszaporulatot gyűjteni. . . . Hogy az argentiniai képet egy kissé teljesebbé tegyem, még néhány adatot akarok felsorolni. Kults?- SAJÁT KÉSZÍTÉSŰ lepedő-vászon, köpper, törül- Q 1 I , I , , j Es l - . köző, konyha- és kenyérruha, YP\P7VR2iTSX\ I AQ7lfÍÍlíil ™ há"*! O-rHlfnH abrosz (nagyban és kicsinyben) I OIÜ/-I

I ICU II I L.aO£IUI IÖ.I f

0

, lldfaJ öfc-UVU 11 legjutányosabban beszerezhető *»_««MMMBÍ Esztergom, Széchenyi-tér 16. sz. (Saját ház.) Telefonszám 135. Házi kender szövésre elfogadtatik