Esztergom és Vidéke, 1927

1927-07-10 / 54.szám

sal szembeni helyzetében. A tetszőlegesen meghúzott határ sok várost elvágott hinterlandjától s igy lassú sorvadásra itélt. Más városok viszont fontossá vált utak középpontjába helyezkedve óriási fellendülést mutatnak. Érdekes volna ezt számszerűen, statisztikai adatokkal kimutatni. Ezek megmutatnák, hogy a trianoni határ következtében hogyan hanyatlik például Sopron és Szeged és hogyan fejlődik Szombathely és Békéscsaba. Fontos ez várospolitikai szempontból. Annyi pillantásra megállapítható, hogy Trianon óta nemcsak a város hadászati és stratégiai fontossága növekedett, hanem az ipari, kereskedelmi és közlekedési fontossága is. De magyar irredenta szempontjából is szükségesek a jelenlegi pontos helyzetet és az eltolódásokat meg mutató adatok, mert ennek birtokában ismeri meg az ország jelenlegi erőforrásait. Egyenlőre számolnunk kell a jelenlegi helyzettel. A trianoni Esztergom más, mint az integer Magyarországban fekvő Esztergom volt és lesz. A jelenlegi helyzetének megállapítása tehát kell, hogy a várospolitika egyik nagyfontosságú feladatát képezze. Sfié j HIREK. j Temetés volt, a mi kies, szép városunktól messzemessze Dunántúlon, egy kis falucskában. Távol a világ zajától, vasúttól, kultúrától, a hegyek között, hol a távolba látást százados fák büszke koronája korlátozza, hol az élet vásári lármáját, az emberi tülekedés bántó morajlását zúgó tölgy és fenyő erdők fogják fel, hol kékebb az ég, illatosabb a virág, tisztább a levegő, hol vallásosabbak és őszintébbek az emberek, mert közelebb érzik magukat a Mindenek Alkotójához. Az út két oldalán fekszik a hetven házból álló Hegyhátsál. Néhány héttel ezelőtt egy sokak által becsült, szeretett és tisztelt esztergomi polgár keresett itt enyhülést és gyógyulást egy rettenetes, puszis. Ha orvos le akar telepedni, megkapja az államtól a szokásos egy évet a szabad praktizálásra; ez idő alatt készülnie kell a spanyol nyelvű vizsgákra. A vizsga egyenesen buktatásra megy, addig kéreezik a szerencsétlen bevándorolt orvost, amíg egy kérdésre nem tud felelni. . . . így a szellemi munkás helyzere Argentiniában mindenkép nehéz, mert Buenos-Airesen kivül az országnak számottevő városa alig van. A többi város, u. m.: Santa Fé, Rosarino, Cordoba, Mendoza a mi európai fogalmunk szerint nem városok, ahol az intellektuel boldogulása még nehezebb. . . . Argentinia legnagyobb része nagybirtok, a mi európai fogalmunk szerint szinte fantasztikus méretekben. Az ember napokig elvándorol a gyönyárű estanciák, sok-sok rancho mellett és ha kérded, ki ennakvagy annak a tulajdanosa, úay mindig egy és ugyanazon don Jósé, vagy don Francisco nevet hallod. A boldog tulajdonos sokszor nem is ismeri a birtokát, mert ő természetesen Európában él. Csak azt tudja, hogy gazdag ós hogy a rengeteg birtokból áramló jövedelem kényelmes és kellemes életet nyújt neki. tító betegség ellen, mellyel szemben az orvosi tudomány tehetetlen. Élment tőlünk messze, nagyon meszsze, hogy felépülve, az alattomos, gyilkos kórt leküzdve térjen vissza oda, abba a városba, melynek egész életét és munkásságát szentelte. S tegnap ? — temetés volt l Temettünk egy őszinte jóbarátot, egy érző, melegszívű embert s elkísértük utolsó útjára egy nemes, jóságos léleknek romlandó földi sátorát. A falu apraja-nagyja hangos sírással s mi, temetésen jelen volt esztergomiak fájdalmas búcsúszóval, zokogástól megszakított énekkel helyeztük el a családi sírboltban. Fenn, az ezer szinben pompázó mezei virágokkal telehintett temető jobb sarkában, évszázados fák alatt alussza örök álmát Varsányi Náci. A fák halk, nyugalmat nem zavaró suttogása tegye csendessé nyugvóhelyed és suttogjanak a viszontlátásról I * Mikor a szertartásnak vége volt, életében sokszor kifejezésre juttatott óhajának eleget téve, halkan, könynyezve énekeltük el legkedvesebb kórusát: Ah 1 mért vagy olyan távol édesem, Nélküled olyan bús az életem. A hold, a csillag fénye Nem hoz álmot szememre. Csendes éjt, csendes éjt! Óh édesem, csendes éjt, Jó éjtl H. K. Felhívás a város közönségéhez! Ma, vasárnap este 8 órakor Rothermere lord ünneplésére, ki a békeszerződésnek velünk magyarokkal szembeni igazságtalanságaira hatalmas erővel mutatott reá s a világsajtó útján követeli a csonka-ország határainak kiigazítását, hazafias tűntetést rendezünk. Kérjük a város közönségét, hogy a Kossuth Lajos utca, Széchenyi-tér, Szent Lőrinc utca, Ferenc József-úi, Nagy Duna-hidhoz vezető út, Vár-út, Uri-utca vonalon ablakaikat kivilágí tani s lehetőleg a házakat fellobogózni szíveskedjék. Kérjük úgy a város egész közön ségét, mint a társadalmi egyesületeket, olvasóköröket, hogy minél tömegesebben jelenjenek meg. ... És ezekre a nagybirtokokra keresett ember a kevándorló. A szerencsétlenek, akik erre vállalkoznak, rendszerint nagyon rosszul járnak. Már néhány hét múlva ismét a fő városban lézengenek, rémmesékkel ijesztgetva az újabb „campra" menni vágyókat. De tényleg nem kellemes az ottlét. Amilyen egyhangú ós kihalt az argentiniai pompa maga, olyan az éiet is rajta. Ékben az országban, ahol a lakosság egyharmada a fővárosban lakik, ahol a lapos-sík terület végnólküli messzeségbe lakatlan, nincsen igazán semmi, ami a magyar virágos rétes rónánkra emlékeztetne. Minden józan, szürke, minden a pezo utáni hajszára van berendezve. Csak a pampa azon a vidékén, ahol idegen telepesek: az angol-búr háboróban idemenekölt búrok, németek, hollandusok, svájciak együtt élnek, ott találni szép európaias parasztházakét, udvarokat, gyümölcsöst és a pampa homokjába odavarázsolt virágos kerteket. (Vége köv.) Csonka Magyarország Dem ország, Egész Magyarország mennyország. Az ünneplés sorrendje: Este 8 órakor: lampionos zenés menet indul a dorogi-úti vámtól a Kossuth Lajos-utcán végig a Széchenyi-térre. Innen fél 9 órakor felvonulás a Szent Lőrinc-utcán át a Nagy Dunahidra. Itt az angol himnuszt játssza a dorogi bányászzenekar. Magyar Himnusz. Énekli az Esztergomi Turista Dalárda és a közönség. Az ünneplő közönség innen az Uri-utcán, a Sötétkapun és a Ferenc József-úton át a Széchenyi-térre vonul, hol ünnepség lesz az alábbi sorrenddel: 1. Nem, nem, soha! Énekli a Turista Dalárda. 2. Ünnepi beszéd. Mondja dr. Antóny Béla polgármester 3. Irredenta dalok. Énekli a Turista Dalárda. 4. Hazafias dalok. Előadja a dorogi bányászzenekar. Rendezőség. Temetés. Megható módon ment végbe csütörtök délután Hegyhátsálon (Vasmegye) Varsányi Ignác iparbanki titkár és a Turista Dalárda elnökének temetése, melyan a dalárda kiküldöttjein kivül az esztergomi turista osztályt dr. Brenner Antal városi főjegyző, ügyv. alelnök képviselte. Az Esztergomi Kereskedelmi íparbank részéről dr. Gróh József igazgató jelent meg a temetésen, aki úgy a bank, mint a turisták és a jóbarátok nevében mélyen megható beszédben búcsúzott el a megboldogulttól, a Turista Dalárda szivbemarkoló gyászénekei pedig megsirattatták még azokat is, kik az elhunytat nem is ismerték. A temetésen megjelent a kis falu egész lakossága s együtt sírtak a gyászoló dalosokkal. Szabadságon. Dr. Krasznay Gábor kir. közjegyző folyó hó 12-től augusztus hó 5-éig szabadságon a közeli Gizellatelepen lesz. Gyászhír. Nóvák József nyug. vármegyei árvaszéki iroda főtiszt f. hó 6-án hosszas betegeskedés után 76 éves korában elhunyt. Huszonöt éves találkozó. Julius 5-én össze 25 éves találkozóra városunkban 1902. évben érettségizett volt bencés diákok. A negyvenkettő közül csak 18-an jelentek meg. A világháborúban többen elestek, többen meghaltak, sokan a trianoni határ mögött élnek, akiknek jó része meg nem jelenhetett a találkozón. Jul. 5.-én délelőtt 10 órakor szent misére jöttek össze a Bencésrend házikápolnájában, hogy elhunyt tanáraikért és osztálytársaikért a szt. misét bemutassák, amikor Haller Kálmán plébános szép, kegyeles szavakkal emlékezett meg a 25 évről. A szt. mise után a tanári kar előtt tisztelegtek, ahol dr. Mertán János üdvözölte a Szt. Benedek-rend képviselőit, megköszönve a régi tanárok fáradságát amelynek gyümölcse az hogy most mint meglett emberek az életben elhelyezkedhettek. Délben ben a kath. Legényegyletnek éttermében bankettre jöttek össze, [ahol több pohárköszöntő s vidám tréfák között elevenítették fel a diák életnek kedves emlékeit. A találkozó megjelentek: dr. Bajnok József felsőkeresk. tanár és neje Debrecen, Écsy József kórház-gondnok Esztergom, dr. Galló István plébános Poroszka (Trencsén m.): dr. Giber János ügyvéd Tata, Haller Kálmán plé bános Luka-Nanice (megsz. ter.): Hell Ferenc plébános Visegrád, Dr. Heller Antal m. k. rendőr-főtanácsos Szentendre, Jándi Artúr nejével és családjával erdőmérnök Esztergom, Krepsz Mihály főjegyző Mosón, dr. Marczinka János min. számtanácsos Budapest, Mattyasóvszky László m. kir. alezredes Budapest, dr. Menán János esperes-plébános Dömös, dr. Niedermüller Feren főállatorvos, Hatvan, Polczer Jenő plébános Fél (meg sz. ter.): Schill József plébános Baka (megsz. ter.): Tóth Ignác plébános Felső-Túr (megsz. ter.): Veszély Géza segédlelkész Esztergom, Magos Sándor őrnagy Esztergom. Az osztálytársak elhatározták, hogy öt év múlva ismét találkoznak és erre a találkozóra meghívják azokat az osztálytársaikat is, akik most nem lehettek jelen. Levente zászlószentelés Cséven. Lélekemelő ünnepi keretek között avatták fel zászlójukat július 3-án a csévi leventék. Éz alkalomból az egész község talpon volt s közeli falvakból is sokan jöttek össze, hogy tanuja legyen a csévi leventék szép ünnepének. A gyönyörű fehér zászlót a csévi „Hangya" Fogyasztási ós Értékesítő Szövetkezet adományozta, a zászlóanyai tisztet pedig almási dr. Balogh Elemérné szül. Magurányi Olga töltötte be, A zászlóanyát megérkezéskor a község határában Szabó Péter szövetkezeti elnök üdvözölte a lovasbandérium és a koszorús leányok élén, Szabó Amália pedig szép szavak kíséretében egy gyönyörű csokorral kedveskedett a zászlóanyának. Megjelentek az ünnepélyen a vármegye részéről Maros Antal tb. főszolgabíró, vitéz Pongrácz-Bartha Elek vitézi s ékkapitány, Koffier Gyula járási testnevelő, Morva Izidor dorogi főjegyző, Cserven János jegyző, dr. Vándor József kesztölci plébános, Gottmann Gyula ny. százados stb. Képviseltette magát még a Magyar Turista Egyesület is. A környékbeli leventecsapatok közül megjelentek a dorogi községi, dorogi bányai ós a kesztölci. Az ünnepély a templomban szentmisével kezdődött, majd pedig a hősök szobránál dr. Vándor József kesztölci plébános megszentelte az új zászlót. Az ünnepi beszédet almási dr. Balogh Elemér kormányfőtanácsos, a „Hangya" vezérigazgatója mondotta. Délután különféle versenyek voltak, melyeknek díjait tartalmas buzdító beszéd kíséretében Maros Antal tb. főszolgabíró osztotta ki. Ismét az EHE nyerte az 1927. évi országos vidéki skiff és dubio bajnokságot. F. hó 2-án és 3-án folyt le Győrben az idei vidéki evezős bajnokság, Győr város és varmegye vezető embereinek és óriási közönség érdeklődése mellett. A MOVE Esztergomi Hajós Egylet hét evezősével vett részt a bajnokságon. A skiff bajnokságot Marosi Tibor fölényesen nyerte a győri skiffistával szemben, a dubio bajnokság pedig egy izgalmas holtverseny után került Marosi—

Philipp dubio birtokába miután az ellenfelek nem akarták a versenyt megismételni. A négyes bajnokságot a szegediek, a nyolcast pedig a váciak nyerték. Gyermekkorzó lesz augusztus 15-én. A Stefánia Szövetség, mint minden évben, ezidén is megrendezi szokásos gyermeknapját, tradícióihoz hiven a legpompásabb keretek között, védenceinek: a kicsinyeknek közreműködésevei. Az egyesület, mely egész éven át folytatott csendes, de annál buzgóbb, odaadó munkával igyekszik célját betölteni, ezen a napon njból kilép Esztergom város nemesszivű közönsége elé amelynek gyermekszeretetéről már annyi szép esetben volt alkalma meggyőződhetni Ez a szeretet biztosítja már előre a cu o cd i c cd X> 00 c o > M-M 00 cd E <d u N V3 u >» cd 2 Q7 ATIÍMÁDV PÍ7T A órásmester,ékszerész,látszerész,vésnök 5Z< A1 nlVlAn I DflLA ESZTERGOM, KISPIAG MODERN LATSZERESZET! ™™ Vörös József fűszeres és Sehwach kereskedők között.