Esztergom és Vidéke, 1927

1927-06-23 / 49.szám

mmm POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP. 1EBJELEIIK IIHDEI VASÄRIAP ÉS CSÜTÖBTÖKÖB. Szerkesztőség és kiadóhivatal i Simor János-utca 18—20., •ova a lap szellemi részét illető közlemények, továbbá os előfizetési • hirdetési dijak ttb. küldendők. Telefon 21. Főmunkatárs: VITÁL ISTVÁN. Laptnlajdonos ét felelöt szerkesztő t LAISZKY KÁZMÉR Előfizetési ára; egy hóra 1 pengő 20 fillér. Egyes szám ára hétköznap (2 oldalas) 10 fillér, vasárnap (4 oldalas) 20 fillér. Kéziratokat a szerkesztőség nem ad vissza Eszmélő öntudat. Felvidék munkássága nemzetiségi külömbség nélkül a legnagyobb nyomorban, munka és kenyér hijján keresi sorsának okozóit és vádolja a cseh köztársaságot, mely elvette megélhetését. Ezek a panaszos hangok eleinte csak azokban a lelkekben éltek, akik a gazdasági bajok felett gondolkodva rájöttek arra, hogy a Felvidéknek Magyarországtól való elszakítása idézte elő a régi virágzó ipar és kereskedelem hanyatlását, avádormunkás és Budapestre irányult építőipari munkavállalás által kenyérhez jutott kőművesség teljes csődjét. Hiszen köztudomású, hogy derék tótjaink, leszállva a Magyar Aldföldre, az üvegesipar és drótosművesség által látták el családjukat s az is tény hogy a magyar főváros világvárosi építkezéseiben igen nagy része volt azoknak a jóravaló és tisztességes munkáskezeknek, melyeket egykori északi megyéink népe adott. Most el vannak zárva a mesterséges határok által ettől az érintkezéstől, viszont az új cseh állam a maga túlnymó számban munka nélkül álló tömegeinek akar elsősorban foglalkozást nyújtani s csak a feleslegből, amely nincs, juttatna munkát a tót és rutén földek munkásainak. A gazdasági ankétok hiába váltják egymást Prágában és hiába igyekeznek komolyan gondolkodó szakkörök segíteni a meddő területté lett Szlovenszkó gazdasági gyógyításán oly nagy terület munkásnépe áll az éhínség és nagy nyomor előtt, hogy ennek forradaimi következményeit sem leplezni, sem elhárítani immár nem lehet. Liptószentmiklós utcáin legutóbb is egy kétségbeesett demonstráció tüntetett Csehország ellen és hangoztatta leplezetlenül, hogy amig Magyarországgal éltek közös állam szervezetben, a tót munkások mindig megtalálták megélhetésüket, mig ma családostul pusztulásra vannak ítélve. Prága csak a cseh ipart szubvencionálja a felvidéken, az oda telepitett csehországi üzemeket de nem gondoskodik az őslakók kenyeréről. A tótok vezető lapja a „

Slovak" nyíltan megírja, hogy módszeres kizsákmányolás folyik és a Felvidéken egykor virágzó iparnak és kereskedelemnek tönkretétele egy rendszeres és számító politikának műve, mert ezzel az elszegényitéssel vélik megtörni a magyarok után való olthatatlan vágyakozást s végleg elnyomni a gazdaságilag pusztulásba döntött tótságot és ott élő kisebbségeket. Az egyéni panasz helyett tehát most már, a közvélemény jajkiáltása süvíti belé a világba, hogy amit a Csehszlovák köztársaság művel, az megcsúfolása minden humanizmusnak és kijátszása a hatalmak által szerzett békealkotmánynak, amelyben a kisebbségek szabad gazdasági és kulturális érvényesülését ígértek, de amelynek alapján megszerzet hatalom birtokában épp a kisebbségek elleni irtó hadjáratra rendezkedtek be. A rutén föld erőteljes mozgalma a békeszerződésekben biztosított önrendelkezésért már fenyegetően kibontja árnyait s ha a megcsalt, kijátszott egykori Észak-keleti Magyarország magyar hű népével összefog a Turócszentmátonban elárult tótság e két területnek összedobbanó szive megfogja érezni azt a feladatot, amelyet népeink fennmaradásáért a legközelebbi jövőben betölteniök kell. A Csehszlovák köztársaságra végzetes csapást fog mérni a feleszmélő felvidéki tót öndudat és hisszük, hogy akkor nincs hatalom, mely erőszakkal visszaragaszthatná a mai cseh térképtákolmányhoz a magyar hű Felvidéket és Rutén-földet. Y. j EGYRŐL-MÁSRÓL | A legutolsó száz év a szociális átalakulások korszaka. Az emberiség felismerte a krisztusi tanításban is már lefektetett elvek komoly nemzetalkotó jelentőségét és a világhistória szűrőjén keresztül kikristályositotta az emberies elhelyezkedés politikáját. A szocializmus szótól nem szabad megijedni. Az csak méltányos emberiességet jelenti, anélkül az álfilozófikus cafrangok nélkül amint egypár utópiáiban elrendszertelenült elme reáakgatott. Mindez nem jelenti azonban azt, hogy a méltányosság álláspontjára ne helyezkedjünk. Különösen előtérbe jön ez a tétel, a mai napokban amikor a minősíthetetlen elbánások és egész nemzeteket letörő méltánytalanságok orgiáznak. Emberek állanak emberekkel szemben és emberek mellett, s az elesetteken is csak az emberek segíthetnek. Az országban szerte, széleskörű akciók indultak és népjóléti létesítmények segítségével igyekeznek azt az általános jólét minimumot megteremteni. A kérdés szociológiai jelentősége abban fekszik, hogy a méltányos emberi gondolkodáson kivül, ezzel egyszersmind kihúzzuk a lelkismeretlen agitáció méregfogát is. Ahol a szocialista tantételek kezdik, a gazdasági nyomoron s az egész mondanivalójuk erre épül; ott kell ellene fellépni s az egész kártyavár összeomlik. Jol kereső, megelégedett emberek között, hatástalan minden szélsőségesagitáció. Elismerjük, hogy ezt a vezérelvet országos viszonylatban a betegsegélyezés, a rokkantsági biztosítás, a munka alkalmak megteremtése és egyébb népjóléti akciók alaposanós lényegesen kidomborítják, de sok idő eltelik mig az országos akciók vidéken is aktiven éreztetik hatásukat. Tehát a vidék is kezdje meg a a maga munkásságát — igy Esztergom is — és hatósági, társadalmi törekvésekkel igyekezzék a maga hatásterületén olyan szociális és népjóléti létesítményeket alkotni, amelyekkel megszüntetheti az elégedetlenség tápanyagát. A hercegprímás 75. születésnapja. Dr. Csernoch János bibornok-hercegprimás f. hó 18-án érte meg 75-ik születésnapját, tekintettel az egyházfejedelem gyengélkedő állapotára, a legnagyobb vissza vonultságban. Azonban igen sok üdvözlő levelet és táviratot kapott az ország minden részéről. Mi, esztergomiak pedig aggódó szeretettel tekintünk a primáspalotára, kérve a Mindenhatót, hogy mielőbb adja vissza főpásztorunknak egészségét, hogy még sokáig munkálkodhasson csonka hazánknak, egyházának és székvárosának javára. Üj székesfehérvári püspök. A római pápa a napokban nevezte ki Prohászka utódává a székesfehérvári püspökségre Shvoy Lajost, a budapesti Regnum Marianum plébánosát. Az új püspök az esztergomi bencés gimnáziumban és szemináriumban végezte tanulmányait. Szabadságon. Machovits Gyula dr. prelátus-kanonok, érseki általános helytartó ,f. hó 18-án megkezdte nyári szabadságát. Távolléte alatt az ált. érseki helytartói teendőket dr. Kohl Medárd felszentelt püspök fogja végezni. Pápai nuncius bérmálása a tábori fiúnevelőben. F. hó 19-én nagy napja volt a tábori fiúnevelőnek. Ezen a napon látogatta meg dr. Orsenigo Cesare c. érsek, pápai nuncius Federico Fioretti uditore kíséretében a fiúnevelőt és kiosztotta 150 növendéknek a bérmálás szentségét. Ez ünnepélyes alkalomra Budapestről megjelentek az igazságügyminiszter képviseletében dr. Rottenbiller Fülöp h. államtitkár és dr. Záborszky Endre miniszteri titkár, a népjóléti minisztérium képviseletében dr. Kádár Levente a patronage egyesületek főtitkára. A vármegyét Maros Antal tb. főszolgabíró, a várost pedig dr. Antóny Béla polgármester és dr. Brenner Antal főjegyző képviselték. Megjelentek még dr. Robitsek Ferenc prelátus-kanonok, dr. Meszlényi Zoltán pápai kamarás, hercegprimási titkár, Mátéffy Viktor prépost-plébános, országgyűlési képviselő, vitéz Zoltán Ödön, dr. Záborszky István stb. Az egyházi szertartartás után ünnepi ebéd volt, melyen az első felköszöntőt Plywaczyk tartományi főnök mondotta a pápára, míg dr. Robitsek Ferenc prelátus-kanonok a nunciusra, dr. Czuczor János igazgató pedig a vendégekre ürítették poharukat. A nuncius olasz beszédében kiemelte, hogy a szaléziánusok mindenhol, ahol csak megtelepednek, kitűnnek különösen nagy hazaszeretetükkel és római pápa, valamint a római szentszék iránt való ragaszkodásukkal. A beszédet magyar nyelven dr. Meszlényi Zoltán tolmácsolta, majd utána dr. Antóny Béla polgármester a nála megszokott ékes felköszöntőjében kiemelte a magyar nemzet mindenkori nagy ragaszkodását és szeretetét, mellyel minden időben, még a legtragikusabb és a történelmi események között is viseltetett a magyar nép a pápaság iránt. Délután a pápai nuncius autójával Esztergomba jött s meglátogatta a hercegprímást, kinek 75-ik születésnapja alkalmából jókívánságait fejezte ki. Adományok a Turista Dalárdának. A Turista Dalárdának az augusztus hónapban tartandó szegedi országos dalos versenyen való részvétele céljaira dr. Csernoch János bibornok-hercegprimás 50 pengőt, a Magyar Turista Egyesület 40 pengőt adományoztak. Főgimnáziumi tornaverseny. F. hó 18 án, szombaton délután tartotta meg a Move szigeti sporttelepén a főgimnázium ifjúsága évzáró tornaversenyét nagyszámú előkelő közönség jelenléteben. Az oszlopos felvonulás és felállás után a cserkészzezenekar a Himnuszt játszotta el, mely után a szabadgyakorlatok szép ós pontos elvégzése következett. Az atlétikai és tornaszámok lebonyolítása a következő eredményeket mutatta: 1. o. 50 mes futásában 1. Ráczki, 2. Dombi. II. o 60 mes futásában 1. Galgóczy, 2. Döbrössy. III. o. 70 m-es futásában 1. Schmillár, 2. Hajdú. IV. o. 80 m-es futásában 1. Klotz, 2. Sipos. V—VIII. 1. Lakner VIII., 2. Mosonyi VIII. Súlydobás: VII. és VIII. o. (7-25 kgr-os súly) 1. Patriász VIII. 12-20 m. V. VI. o. (5 kgros) 1. Keszthelyi VI. 11*11 m. 2. Szeidl VI. 10-10 m. III. és IV. o. (3 kgros súly) 1. Wagner IV. 11*31 ö- SAlAT KÉSZÍTÉSŰ lepedő-vászon, köpper, törül- W% I I , | , , I Esztergom, Széchenyi-tér . . köző, konyha- és kenyérruha, Kp|P7m9!1íl I ^Q7lfi»l£iS 16. sz. (Saját ház.) TeleháTI 0-*nifíÍff abrosz (nagyban és kicsinyben) • ClOÉIIICUill UaOtJUliai f

on8zám 135. Házi kenIldáCI OfcUVUll legjutányosabban beszerezhető der szövésre elfogadtatiic