Esztergom és Vidéke, 1927
1927-06-19 / 48.szám
mmm POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP. IEBIELEIIK I1IDEI VASARIAP ÉS OSÜTÖHTÖKÖB. Sterkesztőiég ét kiadóhivatal i Simor János-utca 18—20., kova a lap szellemi részét illető közieménvek, továbbá as előfizetési i hirdetési dijak ttb. küldendők. Telefon 21. Förannkatár?: VITÁL ISTVÁN. Laptnlaldooös ét feleifis szerkesztő t LAISZKY KÁZMÉR Előfizetési ára: egy hóra 1 pengő 20 fillér. Egyes szám ára hétköznap (2 oldalas) 10 fillér, vasárnap (4 oldalas) 20 fillér. Kéziratokat a szerkesztőség nem ad vissza A biztositott birtokállomány. A csehszolovák köztársaság elnöke a parlament két kamarájának elnökei előtt ismételt megválasztása alkalmával szokásos módon alkotmányos nyilatkozatot tett. Tárgyilagosak kívánunk lenni a szomszédos állam fejének kijelentéseivel szemben, mert a magyar sajtó tartozik saját méltóságának azzal, hogy idegen államfőnek még akkor is megadja a magas állásnak kijáró teljes tiszteletetha ép barátságosnak nem mondható ország élén áll. Elválasztjuk a személyt a tisztségét adó alakulat kormányzati szellemétől és berendezkedési hibáitői. Massaryk személyének beszéde mérlegelésénél nem akarjuk rovására írni, hogy megtűri a csehszlovák köztársaság területén a kisebbségekkel űzött nemtelen játékot. És nem hányjuk most szemére azt a légiónyi [panaszt és jogfosztást, mely népének különösen a Magyarországtól elszakított területen élő lakosság jogainak és megbecsülésének rovására menő magatartásából kiált igazságtételért. Félreteszünk tehát ilyen szempontotokat és csak a kimondott szó súlyát mérjük fel, mert kimutatni akarjuk, hogy Massaryk-fóle beszédben egy súlyos vallomás van a cseh politikai cselekedetek, kormányzati eszmék és közgondolkodás megvilágítására. Azt mondotta ugyanis az elnök, hogy a többi nemzet rokonszenve nélkül Csehországnak nincs biztositott birtokállománya földrajzi fekvésénél fogva. Ha igy áll az államfő megérzésénél fogva Csehszlovákiában az állambiztonság, azt .kell mondanunk, hogy az rendkívül ingadozó alapókon nyugszik. Mert a cseh állam kormányzata, sőt maga a cseh nemzet sem tudía birtokállományának megszerzése óta a'többi, saját országhatárain beiül nemzetek rokonszenvét megnyerni, ily rokonszen nem is tételezhető fel ott, ahol csak elnyomás, a jogokból való kirekeszállampolgárok egyéni és szanemzeteúnak állandó semmibe veA földrajzi feKfqlása folyik s mint knnek alapján cs i í a a kisebbségi nez hasonló hatal^jftének kizárása nemzet rokonszenve nélkül, sem földrajzi fekvésénél fogva nincs biztosítva a birtokállománya. Az egykori professzor ur logikája e ponton erősen hasonlít a jogbitorlók abszolutisztikus elmeficamodásához s az ilyen apelláta a nemzetek közvéleményéhez vajmi kevés népszerűséget adhat a cseh politikának. A többi nemzet rokonszenve égből nem fog Massaryk elnöknek és hazájának fejére cseppenni, amiként ölükbe ingyen hullott a birtokállomány. Az isteni igazság s a történelem minden fegyveres hatalomnál döntőbb ereje fogja betölteni az itélettevést azok felett az országok felett, amelyek hatalmak sajnálatára és szánalmára mint jogforrásra kell hogy hivatkozzanak, amidőn eljátszották alattvalóik bizalmát a rettegve félt idő elközeigése ellen, hogy a megkaparintott zsákmány számukra a geográfia helyett biztosi ihassak. y. ártatlan népeket $e^ i<5 beszéljünk eteít többségi imLI? 4 ^ni béké " a Vájatra métt^L^ ennek ^szagnak a többi' Ingatlanforgalmaink. Dorna András s neje H aller Ferencné s. t.-tól 3200 P-ért Szentgyörgy-utcai ház. — Juhász Ignác és neje Pifkó János s nejétől 240 P-ért Szérűbeli szántó. — Tóth Pál Ferenc és neje u. a.- tói 240 P.-ért Szérűbeli szántó. — Kertész Józsefné Cserép Jánosnétól 720 P-ért Kolozsúton-túli szántó. — Mayer János Móczik Mihály s t.-tól 1760 P-ért Balassa B.-utcai ház. — Mihalik Mária "Tarr Gézáné Dicsko Sándornétól 2000 P-ért Szent Anna-utcai ház — Szent Iványi Jánosné Heinczinger Hugó s t.-tól 300 P-ért Kőaljai szőlő — Sumplí Mihály s neje Menarik Mariától 1.300.000 K-ért Szamárhegyi föld. 'Albel Ferenc s neje Madarász Béla s nejétől 140 P.-ért örhegyalji föld. — Heck Ignác s neje Móczik Mihály s t.-tól 240 P-ért közös erdőrészlet. — Faragó József s neje s neje s t. Nickmann Imre s t-tól 600 P-ért örhegyalji föld. — Muzsik Géza Acél Tibor s t. tói 620 P ért Szent János utcai ház. — Gruber Antal s neje Stámusz Ferenctől 320 P-ért Örhegyalji föld — Ifj. Kovács Simon litván s t. Balog János sne nejétói 120 P-ért Hegymegi Kis-utcai szántó. — Dr. Kubovich Ignác Balog Ferenc s nejétől 224 P-ért Hidegvölgyi szántó. Molnár Károly s neje Tóth Lajostól 960 P-ért Kálvária-utcai ház. — Kumainer MárcjíwhQr Ferencnétől 360 P-ért F *'ndt AndrásTn--*"T Bécsi Ist> <án ßunadülobel ^Lf 61 500.000^ s net* si 2 *r Findt Már ton w » s neje R, aa p*, Aí£ luul ™Hondédtemeíó-uL?,? 6 ^ 640 pé « neje Szabó Sóki Mihály és neje Magyari László és nejétől 240—240 P-ért Kis Ignác vonala szőlő. — Lestár Feren és neje Szen czi Jánostól 1600 P-ért Honvéd utcai ház. — Mekler Ferencné Tóth lg nácnétól 400 P-ért Méhesvölgyi szántó — Mekler Ferenc Mekler Ferenc nétől 20 P-ért Kőaljai szántó. — Vi. szolai István s neje Romanek Miklóstól 700 P-ért Posványi szántó. — Sóki Ferenc és neje dr. Raymann János és nejétől 560 P-ért Diós völgyi szántó — György EmŐdné Ruttkai Aurél s nejétől 16 ezer P-ért Batthyá nyi Lajos-utcai ház — Horváth Eme rentia dr. Kossutic Mirkónétól 11832 P-ért Kusztusi földek. — Dr. Beré nyi Zoltán dr. Kossutic Mirkónétól 1600 P-ért Kusztusi földek. — Kis István és neje Bél Istvánnétól 1600 P-ért Hunyadi János-utcai ház. — Polgár Ferennné Kiffer Mihály s ne jétől 1600 Pert Magyar-utcai ház. j EGYRŐL-MÁSRÓL | Hat esztendő kellett ahhoz az angoloknak, hogy rájöjjenek arra, minő veszedelmeket rejt magában az a kereskedelmi kap csolat, amit a szovjettel — az egész világ ámulatára — akkor megkötöttek. Az angol mindig kalmár nem zet volt s a kalmári felfogás nem minden esetben veszi figyelembe a messze jövő esélyeit, nézi csupán a jelen hasznát. Avagy hogy ők a maguk konszolidált polgári berendezett ségükben annyira biztosnak érezték magukat, hogy semmi forradalmasító mételytől nem tartottak ? Akkor is figyelembe kellett volna azonban venniök azokat a magasabb erkölcsi szempontokat, melyek gátat kellett volna, hogy emeljenek vagyo nok birtokosai elé, hogy vagyonok elrablóival ne barátkozzanak, istenfélőkkel, hogy istentelenekkel össze ne keveredjenek, hazaszeretőkkel (hisz Angliában még a munkás sem nemzetközi l), hogy a haza fogalmát sárba tapodókkal barátilag ne érintkezzenek. A lefolyt hat év, melynek utolsóját már ideges nyugtalansággal ólt át az angol kormányzat, bebizonyí totta, hogy ebből az erkölcsi hijján való kapcsolatból sem sarjadhat áldás a kereskedelmi kapcsolat, a nagyiparnak juttatott orosz megbízások mind-mind csupán ürügy volt arra hogy a maguk rettenetes rendszerét a brit birodalom szivébe s onnan szerte a dominiumokba is becsempésszek. Követségeik, kamaráik egytől-egyig csak bolseviki agitátor ügyalap semmikép Kiderült, hogy nökségek voltak s bizony-bizony ha még sokáig késik Baldwin, negyobb rázkódtatás nélkül nem esik túl Anglia a bolseviki cimboraságon. Az az erélyes gesztus, amellyel a társaságot végre az utolsó percben mégis kitessékelte, ha a szovjet urait nem is téríti magukhoz, de imponálni fog más nemzeteknek, példaadás mind a többieknek. Nyilvánvaló, hogy csak teljes és egyöntetű bojkott tudná a szovjetet — hosszú ós kitartó munka után — megsemmisíteni. Ha ezt az egységet megteremji Anglia, akkor méltó lesz ahhoz a vezérszerephez, amit a világban elfoglal és elfeledteti azt a bizony könnyelmű lépést, amit elkövetett akkor, mikor hat év előtt a kalmár szempont volt cselekedetének egyetlen iránytűje. ••fc— •mniiimx—mm i—i HIKE fiL I • i « in mii mmmwiMii • n m Fehér árvalányhaj a kalapok mellett ... Ki tudja, ki szedte; ki tudja, hol termett ? . . . Májusi érzések fakasztották talán vagy kopár hegyoldal égi ajándéka? Sok-sok a meséje szürke árvalányhaj kedves életének ... A fonók lányai víg téli estéken erről is regélnek. Úgy is mondják, szegény szép árva leánynak a haja lett volna. Gonosz mostohának irigy, gonosz lelke éjjel levágatta s elszórta a szélbe . . . S a puszták leánya, szépséges tündére kisírta a szemét; szívét meg a bánat ketté hasította . . . Szétment a szökés haj s lett belőle erdők búsuló virága . . . Még most is megterem az érvalányhaj; ifjúi szíveknek, bánatos lelkeknek most is szép virága. Hát most mi növeszti? Csillagok mesélik — pedig ők jól tudják —: májusi estéken, csendes holdsütésben kijárnak a lányok szép virágot szedni, csacska virágoktól jövendőt tanulni. S hogyha valakinek borús a jövője, előveti árnyát a baj temetője, csalódás ösvénye : kacagó szemekből mosolyszegte arcra bánat harmatja huil . . . , szomorú arcokról lecsorog a földre s lesz az árvalányhaj csendes magvetője .. . Vagy még mit regeinek? A bús árvalányhaj csalódott szép lányok megkövült sóhaja... Azért ha szakítasz, tépsz árvalányhajat, szelíden szakítsa le, meg ne sértsed durván, hogy föl ne szakadjon sóhaj ébredésén csalódott szép lányok elcsitult könnygátja ; ne tiporj a sárba szürke árvalány haj at, ne dúlj !l i de soha — lelki boldogságot. —a. legjutányosabban beszerezhető $ I nal Esztergom, Széchenyi-tér 16. sz. (Saját ház.) Telefonszám 135. Házi kender szövésre elfogadtatta
