Esztergom és Vidéke, 1927

1927-06-12 / 46.szám

XL IX. évfolyam 46. szám. KERESZTÉNY MAGYAR SAJTÓ Vasárnap, 1927. június 12. umm POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP. ^lEBIELEIIS I1HDES VASAMAP ES ÖSÜTÖBTÖKÖl. ftscrkesstőség ét kiadóhivatal: Simor JAnos-utea SS—20., kova a lap szellemi részét illető közlemények, további ex előfizetési s hirdetési dijak stb. küldendők. Telefon 21. Főmunkatárs: VITÁL ISTVÁN. LaptülajdonOB és felelős szerkesztő: LAISZKY KÁZMÉR Előfizetési ára; egy hóra 1 pengő 20 fillér. Egyes szám ára hétköznap (2 oldalas) 10 fillér, vasárnap (4 oldalas) 20 fillér. Kéziratokat a szerkesztőség nem ad vissza Az Esztergomi Bencés Diákok Szövetsége f. évi június hó 12-én, vasárnap fél 12 órakor a főgimná­ziumban választmányi, 12 órakor pedig közgyűlést tart, melyre a szövetség tagjait és az intézet volt növendékeit meghívja a Szövetség elnöksége. m\ mm m A gyermekért. A most letűnt mozgalmas kor nem­csak az ország területének megcson­kításával nyomorított meg bennün­ket, hanem vagyonilag tönkretette az ország lakosságának legnagyobb részét és a most fejlődő generáció­nak testét, leiét pusztította el. Minden magyar emberben él a re­mény, hogy szorgalmas munkával Nagy-Magyarországot újból meg fog­juk teremteni, s vagyonunkat vissza­szerezzük, de annál nagyobb gondot kell fordítanunk az ország jövőjére: a gyermekre. Nagyon elszomorító ké­pet mutat a székesfővárosi iskola­orvosok két félévi jelentése. Buda­pest székesfőváros iskoláiba járó gyermekek alig 4%-a egészséges; a többi 96% pedig mindenféle beteg­ségtől sújtott. A többi pedig vézna, satnya, mindenféle betegségre hajla­mos, kik felnőtt korukban sem fog­nak azzal a testi és lelki erővel ren delkezni, amelyre az életküzdelemben minden embernek szüksége van. Ezen szomorú statisztikának bor­zasztó következményeit csak az tudja megérteni, aki körültekint egy-egy iskolában, ahol a háború előtt leg­nagyobbrészt egészséges, mozgékony és jól fejlett gyermekarcok merednek elénk. Szemeikből hiányzik a tűz, az élet; bágyadt kis testük úgyszól­ván összeroskad az iskola által elé­jük állított feladatok alatt. Mi lesz a jövőben ezekből a gyer­mekekből? S ha most arra gondo­lunk, hogy megcsonkított országun­kat körös-körül a Trianont diktáló szomszédok veszik körül, kik jól tudják, hogy a jövőben még 35.000 emberből álló hadsereget sem tudunk fenntartani, mert nem lesz egész­séges váll, mely a fegyvert elbírja. Jól tudják, hogy Csonka-Magyaror­szág felemésztve önmagát, érett pré­daként hull majd az ölükbe. Ha a magyarban nem is volna fajfenntartó ösztön akkor is meg kell döbbenie ezen adatok elszomorító és kétség­beejtő valóságán. A megsemmisülés végzete egész közelről fenyeget ben­nünket: tehát kettőzött erővel kell megragadnunk végzet szekerének a rúdját, hogy azt javunkra visszafor­dítsuk, hogy megmentsük önmagun­kat, gyermekeinket az országot, va­gyonunkat, a jövőt, mert mi vagyunk felelősek a jövő kialakulásáért. Ez a hatalmas felelősség épen akkor terhet bennünket, mikor a ló­tért való küzdelem teljes erejével súlyosodik reánk. Igy elsősorban sokkal többet kell tennünk a jövőben a gyermekek egészségi állapotáért. Nem elegendő gyermekkórházak, mo­dern ambulanciák, Iskolaorvosi in­gyenes gyógykezelés, stb. létesítése hanem szükséges, hogy a gyerme­keket testi fejlődésükben elősegít­sük, mert fontosabb a bajok meg­előzése, megakadályozása, mint öl­hetett kézzel nézni, hogy halad az ország reménysége a lejtőn lefelé. Az állam és Budapest székesfővá­ros tanácsa aggódva észleli, hogy a háborót követő idők pusztító ziva­tarainak egész jövő nemzedékünket fenyegető káros hatásai mily roha­mosan jelentkeznek. Ezért egészség­ügyi, nevelési és szociális szempont­ból egyaránt kiváló fontoságúnak tartották, hogy a város szegénysorsú és egészségi állapotuknál fogva rá­szoruló gyermekek kiemeltessenek megszokott környezetükből és éven­ként legalább néhány héten keresz­tül élvezzék a napsütést, a jó leve­gőt, a szabad mozgást, a természet szépségeit; megismerkedjenek a fa­lunak a várostól eltérő viszonyaival és hazatérve a hely, a levegő és környezetváltozás következtében súly­ban meggyarapodva, lelkileg meg­erősödve, a környezetváltozás kö­vetkeztében megváltozott látókörrel, felfrissült erővel vegyék fel életük fonalát. Az állam és a főváros évenként sok-sok milliárdot fordit arra a cél ra, hogy a testileg legyengült és fejletlen gyermekeket megerősítsék és egészségessé tegyék. Az ország jövője és az egyének vagyona meg kívánja azt hogy a jövő generációja ugy fejlődjék, hogy adott viszonyok között ép, erős lévén, az országot és az egyéni vagyont, a földbirtokot meg tudják védeni. Ha a gyermekek egészségi állapotával és testi épsé­gével nem fogunk törődni, úgy az országra mint az egyéni vagyonra nézve igen szomorú következtetése­ket vonhatunk le. Még élénken áll szemünk előtt az a kép, mikor az ország földbirtokosaitól a lelki rom­lottság következtében a nincstelenek elvettek mindent, mily szomorú jövő vár reánk akkor ha a testi gyönge­ség következtében nem lesz ép, erős kar, amely mindezeket meg tudja védeni. Az angolok mindezideig a sárga veszedelemtől tartottak, mely rázú­dul Európára. Ma azonban a hely­zet az, hogy Magyarországnak első­sorban a sárga és a vörös veszede­lemtől kell tartania, mert egész bi­zonyos hogy a vörösek Ázsiát a mai társadalmi rend ellen fellázították, Európára vetik magukat, s itt az első stáció Magyarország lesz. Nyis­suk ki szemünket és lássunk! Lás­suk a jövőt mely saját jól felfogott érdekünkben kötelességünké teszi azt, hogy a gyermekeket ugy nevel­jük, hogy az testileg és lelkileg az országnak és társadalmának megfe­lelőek legyenek, mert ellenkező eset­ben egy nagyobb bajnak vetjük meg alapjait. Ez a helyzet a földbirtokra nézve feladatokat is ró. Feladatokat és kötelességeket, melyek legelsősorban ugy oldhatók meg, hogy az ország egyszerűbb népének testileg lerom­lott gyermekeit magukhoz veszik, megerősítik, testileg és lelkileg elő­készítik, hogy honmentő munkájuk­nak annak idején meg tudjanak fe­lelni. A spártaiak a gyönge és hon­védelem szempontjából nem megfe­lelő gyermekeiket a Taygetos szik­láiról dobták le. Nálunk magyarok­nál nincs szükség ilyen Taygetosra: a nagyfokú részvétlenség gyerme­keink jövője iránt elég Taygetos ahhoz, hogy a jövő reménységeinek ezreit a halálba, a nyomorúságba döntse. Budapest székesfőváros tanácsa sú­lyos milliárdokat költ arra hogy az alultáplált és gyönge szervezetű gyer­mekeket az egészségnek és az or­szágnak visszaadja, de nem tudja megoldani a kérdést az ország föld­birtokosainak résztvevő szive nélkül. Vállaljanak gyermekeket a nyár folyamán, hisz egy-egy birtok alkal­mazottainál egész észrevétlenül el­helyezhetők : erősítsék ezeket a gyer­mekeket testben, lélekben, mert a jövő meg fogja mutatni, hogy erre a munkára igen nagy szükség van, mert csak igy tud majd az ország és annak népe nagy feladatának eleget tenni. Tisztújítás a városnál. A mérnöki, főszámvevői, tanács­jegyzői ós városbírói állások helyet­tesekkel voltak már huzamos ideig betöltve a városnál. Pályázat útján végre június 8-án rendes választási közgyűlésen töltötte be ezen álláso­kat a város képviselőtestülete. Egy-két körlevélen kivül alig le­hetett némi választási mozgolódást észrevenni a városban, amikor a Ke­resztény Gazdasági és Szociális Vá­rosi Párt mult szombatra összehívta intézőbizottságát. Hosszas és kime­rítő megbeszélés után, amelyen részt­vett dr. Antóny Béla polgármester is és egy állás kivételével a polgár­mester előterjesztését fogadta el a j bizottság, amely javaslatot kedden a (nagyválasztmány elé terjesztette, ahol j a következőképen határoztak : A mérnöki állást a párt ezúttal nem kívánja betölteni. Főszámnevőnek : Bérezi Endre. Pénztárnoknak: Námethy László. Számvevőnek: Prommer Ferenc. Alszámvevőnek : Matló László. Számtisztnek : a pályázók hiányos képzettsége miatt nem tölti be. Tanácsjegyzőnek : Prokopp Gyula dr. Városbírói állás betöltésénél a párt nem foglal állást. Ez volt tehát a városi párt hi­vatalos lisztája, amely azonban a képviselőtestületi közgyűlésen majd­nem teljesen változást szenvedett. Palkovics László megnyitván a tisztújító közgyűlést, megnyitó be­szédében olyan dologra tért ki, amit a képviselőtestület tagjai egy-kettő kivételével nem értettek meg. Állító­lag olyan hírek kerültek forgalomba, mintha a hivatalos vármegye a vá­ros nyakára akarna ülni. Ezt a kó­sza hírt utasította vissza férfias ko­molysággal az alispán. Majd a kandidáló-bizottság meg­állapodásának kihirdetése után meg kellett volna kezdeni a választást, amikor Mátéffy Viktor prépost-plé­bános emelkedett szólásra és a vá­rosi párt hivatalos megállapodáa el­lenére a mérnöki állás betöltését ajánlotta a képviselőtestületnek, amit az el is fogadott és szavazás útján Homor Kálmán helyettes mérnököt választotta meg ezen állásra. A tanácsjegyzői állásra a városi párt hivatalos jelöltjével, dr. Prokopp Gyulával szemben dr. Zsolt Ernő került ki győzelmesen az urnából, melyet hatalmas ovációval fogadtak dr. Zsolt hivei. Ugyanez történt a pénztárnoki ál­lásnál is. A párt hivatalos jelöltje helyett Török Sándor ellenőr lett pénztárnok, mig ennek a helyére Matló László került ellenőrnek. Főszámvevőnek Bérezi Endrét, a hivatalos jelöltet, mig városbírónak Adorján Gyulát választották meg sza­vazattöbbséggel. Ezek a puszta és száraz tények. Nem szivesen bár, de a jövőbeli oku­lásért meg kell állapítanunk, hogy a párt messzire kiható kudarcot val­lott. Nem óhajtotta betölteni még előtte való este a mérnöki állást és másnap ezen állás betöltetett. Ugy látszik a párton belül van egy ki­sebb bizottság, amely külön megbe­szélést folytatott a választmányi ülés után. A második balsikere abban nyilvánult meg a pártnak, hogy dr. Prokopp Gyulát, ki mellett kemény állást foglalt, megbukott és ugyan­csak a párt hivatalos jelöltjével szem­ben Török Sándor lett a pénztáros. ts- SAJÁT KÉSZÍTÉSŰ lepedő-vászon, kSpper, törül­I • köző. konyha- és kenyérruha, házi szövött Pelczmann Lászlónál legjutányosabban beszerezhető Esztergom, Széchenyi-tér 16. sz. (Saját ház.) Tele­fonszám 135. Házi ken­der szövésre elfogadtatik

Next

/
Thumbnails
Contents