Esztergom és Vidéke, 1927

1927-06-12 / 46.szám

XL IX. évfolyam 46. szám. KERESZTÉNY MAGYAR SAJTÓ Vasárnap, 1927. június 12. umm POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP. ^lEBIELEIIS I1HDES VASAMAP ES ÖSÜTÖBTÖKÖl. ftscrkesstőség ét kiadóhivatal: Simor JAnos-utea SS—20., kova a lap szellemi részét illető közlemények, további ex előfizetési s hirdetési dijak stb. küldendők. Telefon 21. Főmunkatárs: VITÁL ISTVÁN. LaptülajdonOB és felelős szerkesztő: LAISZKY KÁZMÉR Előfizetési ára; egy hóra 1 pengő 20 fillér. Egyes szám ára hétköznap (2 oldalas) 10 fillér, vasárnap (4 oldalas) 20 fillér. Kéziratokat a szerkesztőség nem ad vissza Az Esztergomi Bencés Diákok Szövetsége f. évi június hó 12-én, vasárnap fél 12 órakor a főgimnáziumban választmányi, 12 órakor pedig közgyűlést tart, melyre a szövetség tagjait és az intézet volt növendékeit meghívja a Szövetség elnöksége. m\ mm m A gyermekért. A most letűnt mozgalmas kor nemcsak az ország területének megcsonkításával nyomorított meg bennünket, hanem vagyonilag tönkretette az ország lakosságának legnagyobb részét és a most fejlődő generációnak testét, leiét pusztította el. Minden magyar emberben él a remény, hogy szorgalmas munkával Nagy-Magyarországot újból meg fogjuk teremteni, s vagyonunkat visszaszerezzük, de annál nagyobb gondot kell fordítanunk az ország jövőjére: a gyermekre. Nagyon elszomorító képet mutat a székesfővárosi iskolaorvosok két félévi jelentése. Budapest székesfőváros iskoláiba járó gyermekek alig 4%-a egészséges; a többi 96% pedig mindenféle betegségtől sújtott. A többi pedig vézna, satnya, mindenféle betegségre hajlamos, kik felnőtt korukban sem fognak azzal a testi és lelki erővel ren delkezni, amelyre az életküzdelemben minden embernek szüksége van. Ezen szomorú statisztikának borzasztó következményeit csak az tudja megérteni, aki körültekint egy-egy iskolában, ahol a háború előtt legnagyobbrészt egészséges, mozgékony és jól fejlett gyermekarcok merednek elénk. Szemeikből hiányzik a tűz, az élet; bágyadt kis testük úgyszólván összeroskad az iskola által eléjük állított feladatok alatt. Mi lesz a jövőben ezekből a gyermekekből? S ha most arra gondolunk, hogy megcsonkított országunkat körös-körül a Trianont diktáló szomszédok veszik körül, kik jól tudják, hogy a jövőben még 35.000 emberből álló hadsereget sem tudunk fenntartani, mert nem lesz egészséges váll, mely a fegyvert elbírja. Jól tudják, hogy Csonka-Magyarország felemésztve önmagát, érett prédaként hull majd az ölükbe. Ha a magyarban nem is volna fajfenntartó ösztön akkor is meg kell döbbenie ezen adatok elszomorító és kétségbeejtő valóságán. A megsemmisülés végzete egész közelről fenyeget bennünket: tehát kettőzött erővel kell megragadnunk végzet szekerének a rúdját, hogy azt javunkra visszafordítsuk, hogy megmentsük önmagunkat, gyermekeinket az országot, vagyonunkat, a jövőt, mert mi vagyunk felelősek a jövő kialakulásáért. Ez a hatalmas felelősség épen akkor terhet bennünket, mikor a lótért való küzdelem teljes erejével súlyosodik reánk. Igy elsősorban sokkal többet kell tennünk a jövőben a gyermekek egészségi állapotáért. Nem elegendő gyermekkórházak, modern ambulanciák, Iskolaorvosi ingyenes gyógykezelés, stb. létesítése hanem szükséges, hogy a gyermekeket testi fejlődésükben elősegítsük, mert fontosabb a bajok megelőzése, megakadályozása, mint ölhetett kézzel nézni, hogy halad az ország reménysége a lejtőn lefelé. Az állam és Budapest székesfőváros tanácsa aggódva észleli, hogy a háborót követő idők pusztító zivatarainak egész jövő nemzedékünket fenyegető káros hatásai mily rohamosan jelentkeznek. Ezért egészségügyi, nevelési és szociális szempontból egyaránt kiváló fontoságúnak tartották, hogy a város szegénysorsú és egészségi állapotuknál fogva rászoruló gyermekek kiemeltessenek megszokott környezetükből és évenként legalább néhány héten keresztül élvezzék a napsütést, a jó levegőt, a szabad mozgást, a természet szépségeit; megismerkedjenek a falunak a várostól eltérő viszonyaival és hazatérve a hely, a levegő és környezetváltozás következtében súlyban meggyarapodva, lelkileg megerősödve, a környezetváltozás következtében megváltozott látókörrel, felfrissült erővel vegyék fel életük fonalát. Az állam és a főváros évenként sok-sok milliárdot fordit arra a cél ra, hogy a testileg legyengült és fejletlen gyermekeket megerősítsék és egészségessé tegyék. Az ország jövője és az egyének vagyona meg kívánja azt hogy a jövő generációja ugy fejlődjék, hogy adott viszonyok között ép, erős lévén, az országot és az egyéni vagyont, a földbirtokot meg tudják védeni. Ha a gyermekek egészségi állapotával és testi épségével nem fogunk törődni, úgy az országra mint az egyéni vagyonra nézve igen szomorú következtetéseket vonhatunk le. Még élénken áll szemünk előtt az a kép, mikor az ország földbirtokosaitól a lelki romlottság következtében a nincstelenek elvettek mindent, mily szomorú jövő vár reánk akkor ha a testi gyöngeség következtében nem lesz ép, erős kar, amely mindezeket meg tudja védeni. Az angolok mindezideig a sárga veszedelemtől tartottak, mely rázúdul Európára. Ma azonban a helyzet az, hogy Magyarországnak elsősorban a sárga és a vörös veszedelemtől kell tartania, mert egész bizonyos hogy a vörösek Ázsiát a mai társadalmi rend ellen fellázították, Európára vetik magukat, s itt az első stáció Magyarország lesz. Nyissuk ki szemünket és lássunk! Lássuk a jövőt mely saját jól felfogott érdekünkben kötelességünké teszi azt, hogy a gyermekeket ugy neveljük, hogy az testileg és lelkileg az országnak és társadalmának megfelelőek legyenek, mert ellenkező esetben egy nagyobb bajnak vetjük meg alapjait. Ez a helyzet a földbirtokra nézve feladatokat is ró. Feladatokat és kötelességeket, melyek legelsősorban ugy oldhatók meg, hogy az ország egyszerűbb népének testileg leromlott gyermekeit magukhoz veszik, megerősítik, testileg és lelkileg előkészítik, hogy honmentő munkájuknak annak idején meg tudjanak felelni. A spártaiak a gyönge és honvédelem szempontjából nem megfelelő gyermekeiket a Taygetos szikláiról dobták le. Nálunk magyaroknál nincs szükség ilyen Taygetosra: a nagyfokú részvétlenség gyermekeink jövője iránt elég Taygetos ahhoz, hogy a jövő reménységeinek ezreit a halálba, a nyomorúságba döntse. Budapest székesfőváros tanácsa súlyos milliárdokat költ arra hogy az alultáplált és gyönge szervezetű gyermekeket az egészségnek és az országnak visszaadja, de nem tudja megoldani a kérdést az ország földbirtokosainak résztvevő szive nélkül. Vállaljanak gyermekeket a nyár folyamán, hisz egy-egy birtok alkalmazottainál egész észrevétlenül elhelyezhetők : erősítsék ezeket a gyermekeket testben, lélekben, mert a jövő meg fogja mutatni, hogy erre a munkára igen nagy szükség van, mert csak igy tud majd az ország és annak népe nagy feladatának eleget tenni. Tisztújítás a városnál. A mérnöki, főszámvevői, tanácsjegyzői ós városbírói állások helyettesekkel voltak már huzamos ideig betöltve a városnál. Pályázat útján végre június 8-án rendes választási közgyűlésen töltötte be ezen állásokat a város képviselőtestülete. Egy-két körlevélen kivül alig lehetett némi választási mozgolódást észrevenni a városban, amikor a Keresztény Gazdasági és Szociális Városi Párt mult szombatra összehívta intézőbizottságát. Hosszas és kimerítő megbeszélés után, amelyen résztvett dr. Antóny Béla polgármester is és egy állás kivételével a polgármester előterjesztését fogadta el a j bizottság, amely javaslatot kedden a (nagyválasztmány elé terjesztette, ahol j a következőképen határoztak : A mérnöki állást a párt ezúttal nem kívánja betölteni. Főszámnevőnek : Bérezi Endre. Pénztárnoknak: Námethy László. Számvevőnek: Prommer Ferenc. Alszámvevőnek : Matló László. Számtisztnek : a pályázók hiányos képzettsége miatt nem tölti be. Tanácsjegyzőnek : Prokopp Gyula dr. Városbírói állás betöltésénél a párt nem foglal állást. Ez volt tehát a városi párt hivatalos lisztája, amely azonban a képviselőtestületi közgyűlésen majdnem teljesen változást szenvedett. Palkovics László megnyitván a tisztújító közgyűlést, megnyitó beszédében olyan dologra tért ki, amit a képviselőtestület tagjai egy-kettő kivételével nem értettek meg. Állítólag olyan hírek kerültek forgalomba, mintha a hivatalos vármegye a város nyakára akarna ülni. Ezt a kósza hírt utasította vissza férfias komolysággal az alispán. Majd a kandidáló-bizottság megállapodásának kihirdetése után meg kellett volna kezdeni a választást, amikor Mátéffy Viktor prépost-plébános emelkedett szólásra és a városi párt hivatalos megállapodáa ellenére a mérnöki állás betöltését ajánlotta a képviselőtestületnek, amit az el is fogadott és szavazás útján Homor Kálmán helyettes mérnököt választotta meg ezen állásra. A tanácsjegyzői állásra a városi párt hivatalos jelöltjével, dr. Prokopp Gyulával szemben dr. Zsolt Ernő került ki győzelmesen az urnából, melyet hatalmas ovációval fogadtak dr. Zsolt hivei. Ugyanez történt a pénztárnoki állásnál is. A párt hivatalos jelöltje helyett Török Sándor ellenőr lett pénztárnok, mig ennek a helyére Matló László került ellenőrnek. Főszámvevőnek Bérezi Endrét, a hivatalos jelöltet, mig városbírónak Adorján Gyulát választották meg szavazattöbbséggel. Ezek a puszta és száraz tények. Nem szivesen bár, de a jövőbeli okulásért meg kell állapítanunk, hogy a párt messzire kiható kudarcot vallott. Nem óhajtotta betölteni még előtte való este a mérnöki állást és másnap ezen állás betöltetett. Ugy látszik a párton belül van egy kisebb bizottság, amely külön megbeszélést folytatott a választmányi ülés után. A második balsikere abban nyilvánult meg a pártnak, hogy dr. Prokopp Gyulát, ki mellett kemény állást foglalt, megbukott és ugyancsak a párt hivatalos jelöltjével szemben Török Sándor lett a pénztáros. ts- SAJÁT KÉSZÍTÉSŰ lepedő-vászon, kSpper, törülI • köző. konyha- és kenyérruha, házi szövött Pelczmann Lászlónál legjutányosabban beszerezhető Esztergom, Széchenyi-tér 16. sz. (Saját ház.) Telefonszám 135. Házi kender szövésre elfogadtatik