Esztergom és Vidéke, 1927

1927-01-16 / 5.szám

ÜÜtek . ont ITII/ÄI TADRADAI Ml I AP $HS& POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP BERIELHIIK 11IDBI VASÁRBA? ÉS OSÜTÖBTÖKŐS. szerkesztőség és kiadóhivatal i Simor János-cica 18—20., hova a lap szellemi részét illető közlemények, továbbá as előfizetési s hirdetési dijak stb. küldendők. Telefon 21. Főmunkatárs: VITÁL ISTVÁN. Laptnlajdonoi és felelős szerkesztő t LAISZKY KÁZMÉR Előfizetési ára; egy hóra 1 pengő 20 fillér. Egyes szám ára hétköznap (2 oldalas) 10 fillér, vasárnap (4 oldalas) 20 fillér. Kéziratokat a szerkesztőség nem ad vissza Két Corvina. Egy rövid hir arról, hogy az olasz minisztertanács Mussolini javaslatára kimondotta a modenai könyvtár két Corvinájának átengedését Magyarország számára, nekünk a diplomáciai udvariasságnál, a nagybecsű kincsek tudományos es nemzeti értékénél is többet jelent: jelenti a boldog és nagy Itália barátságát, amelynek szükségérzete ép oly elevenen él az olasz kormányzat elnökében és tagjaiban, mint bennünk magyarokban. A két Corvina történetéről, vándorútjáról megírják a lapok, hogy kétszer szakították el őket tőlünk, először tizenkét társával együtt Budavárának a törököktől való visszavivása előtt, másodszor Trianon után, a békekötések előtt még ellenséges államnak jogi érvei következtében. Nemzeti Muzeumunk féltve őrzött kincseinek tulajdonjogára igényt formáltak akkor azon az alapon, hogy Ferenc modenai fejedelemnek nem volt joga elajándékozni az Este könyvtárnak e két felbecsülhetetlenül ritka darabját, mivel Magyarország álUtólag nem felelt meg annak a feltételnek, amihez a modenai fejedelem adományát kötötte, mert nem szolgáltatta ki Modenának a két kódex érték ellenéül kikötött cseretárgyakat. Igy hát a Corvinák 1919ben a koldussá lett Magyarország megmáradtcsekély vagyonából átszármaztak Olaszországba. De ami akkor a volt ellenfél, a legyőzött Magyarországtól elvétetett, azt most mint jóbarát egy nemes, nagyszerű gesztussal, mely csak a legnagyobbak erénye, visszaadja nekünk. Nemcsak nemzeti, de politikai jelentőség szempontjából is elsőrendű ténynek kell megállapítanunk Olaszországnak ezt az elhatározását. Benne felleljük a megértésnek politikai ismérveit és a két nép kultúrai múltjának tiszteletét és megbecsülését. A szellemi rokonságnak évszázadokon át ápolt kapcsolatát a nagy olasz miniszterelnöknek, hazája ujjáteremtőjének baráti gesztusa csak mélyíti. Mélyiti az olasz állampolitikában és mélyíti a magyar népietekben, mely hálás minden iránta megnyilvánuló jóakarattal szemben. A nagyszerű ajándék ezenfelül magyar nemzeti reneszánszunknak is megértő méltánylása és egy figyelmes megnyilatkozás azzal a Bethlen kormánnyal szemben, mely a magyar nemzet és társadalom újjáépítésében ép oly héroszi erőfeszítéseket tett, mint amilyen vasakarattal Mussolini ragadta ki Olaszországot a fenyegető nemzetközi forradalmasító ragály karjaiból. Nem politikai irányok kapcsolata, hanem a célok eszmei közössége és a mindkét népben élő törhetetlen elhatározás egy uj ezredév viharaival való megbirkó zásra, adja meg ennek a baráti kéznyujtásnák jelentőségét és tanulságait. Ha a népek kiengesztelődése ily látszólag kis, de horderejében lendítő hatalmú tények által szóhoz jut, ugy Európának nem kell tartania a diplomáciák félreértéseiből leskelődő bajoktól. Minden nehézséget, viszályt legyőz a népeket egymáshoz ölelő magasabbrendű szeretet, mely csak a kultúra mélységeiből, a művészetek örökéletének forrásaiból meríthet el nem homályosítható fényt. r. A vízvezeték ünnepélyes megnyitása Városunk fejlődéstörténetében nevezetes dátumot fogképezni 1927. jan. 12, amikor hosszú vajúdás után végre megvalósult mindazoknak óhaja, akik nemcsak saját egészségük, kényelmük, hanem városunk fejlődését tekintve, a vízvezeték létesítését kívánták. Dr. Antóny Béla polgármester ünnepélyes formák között nyitotta meg, illetve adta át a közhasználatnak az annyira várt és sokak által gáncsolt vízvezetéket. Ezen ünnepélyes aktusnál jelen voltak: a hercegprímás képviseletében : dr. Walter Gyula c. püspök, nagyprépost, a vármegye részéről: baráti dr. Huszár Aladár főispán, szenkviczi Palkovics László alispán, a pénzügyminisztérium részéről: dr. Lukács Ödön min. tanácsos, Ivántsi Pap Elemér min. oszt. tanácsos, Tullics György, dr. Márkus Adorján és Mártonffy István min. titkárok, továbbá dr. Krakker Kálmán váci polgármester, Hübschl Kálmán Vác város mérnöke, dr. Tóth Zsigmond a komáromi polgármester képviseletében, több gyár kiküldöttje és a rossz idő dacára is nagyszámú közönség. Varga József tervező és az építést ellenőrző mérnök, a megnyitandó tűzcsapnál elmondotta vízvezeték létesítésének történetét, szereplését annak létesítésénél és felkérte dr. Antóny Béla polgármestert annak megnyitására. A polgármester szép beszéd keretében hivatkozott a határszélre jutott város és a halálraítélt nemzet feltámadásának főkellékére, a magyar akaraterőre és munkaerőre, mint amely ezt a művet is létrehozta, majd röviden fejtegette a mű nagy célját és ezzel megnyitotta a csapot, mire két szivattyútömlőn keresztül hatalmas vízsugárban lövelte ég felé két tűzoltó a kitörő vizet. Jóval a Szent Háromság szobra felett összeölelkezett a két sugár, mintegy jelképezve a testvéri szeretetet és az egyetértést. Az ünnepélyes megnyitás után úgy a vendégek, mint a város polpárai közül sokan kocsikra ültek és kihajtattak a szivattyútelepre, amelyet a gyengélkedő Mátéffy Viktor prépost-plébános helyett Veszély Géza káplán áldott meg. Délután 2 órakor 92 terítékes díszebéd volt a Magyar Király szálloda nagytermében. Ebéd alatt az első felköszöntőt baráti dr. Huszár Aladár főispán mondotta a Kormányzó Ür őfőméltóságára. Szenkviczi Palkovics László alispán a hercegprímást éltette. Dr. Lukács Ödön min. tanácsost ismét a főispán köszöntötte fel. Beszédet mondottak még : Báthy László prelátus-kanonok, felsőházi tag, dr. Lukács Ödön min. tanácsos, Karcsay Miklós vármegyei főjegyző, dr. Antóny Béla polgármester, dr. Etter Jenő városi ügyész, Varga József mérnök és dr. Sántha József városi tanácsos. Az ebéd legkedélyesebb hangulatban folyt tovább és talán nem is lett volna egészen teljes az ünnep, ha baráti dr. Huszár Aladár ünnepélyesen, a nagy nyilvánosság előtt nem ad fényes elégtételt dr. Antóny Béla polgármesternek ama csúnya meghurcolással szemben, amellyel őt a „Magyarság" annak idején illette. Tüntető hatalmas taps és éljenzés volt a férfias beszédre a válasz, amely a polgármester iránti ragaszkodásnak volt fényes jele. Asztalbontás után barátságos beszélgetés közben dr. Lukács Ödön pénzügyminiszteri tanácsos érdekesen fejtegette Magyarország gazdasági erejét és a külföldnek felénk forduló bizalmát. Elmondotta, hogy Berlin pl. mily nehezen ós mily drágán kapott külföldi kölcsönt. Ezzel szemben a magyar városok sokkal könnyebben és kisebb kamat mellett nyertek idegen pénzt. Illusztrálásul és állításainak bizonyítására felhozta, hogy a magyar városok kölcsönét Londonban egyetlen nap alatt túljegyezték. Gazdasági életrevalóságunk és az utódállamok zilált viszonyait bizonyítja az a tény is, hogy kölcsönök felvételében hozzánk fordultak tanácsért, mint olyan államhoz, amely már megkapta a külföldi kölcsönt. Az asztalnál ülők nagy figyelemmel hallgatták az érdekes és megnyugtató fejtegetéseket. Ezen a napon a fő ünnep mellett egy másik Ünnepet is ült Ész tergom város közönsége. Amióta a város tulajdonába ment át a Magyar Király szálloda, először ült saját vendéglőjében. El kell ismernünk, hogy az új bérlő úgy az ételek, mint az italok, valamint a kiszolgálás tekintetében a legjobb reményekre jogosítja a vendégeket. I

i mm mmm É mmm m\ nt EGYRŐL-MÁSRÓL | v • »»ii»iiiiiiimim mpp miMfi c Esztergomi furcsaságok. (Figyelmébe ajánlva az illetékes hatóságoknak.) Az év zárta előtt a Nemzeti Bank forgalomba hozta az új pénzegységet, a pengőt. Helybeli pénzintézeteink —- legelsősorban a Takarékpénztár — idejében gondoskodtak megfelelő mennyiségő új bankjegyről ós aprópénzről. Eienkivül intézkedtek az irányban is, hogy a pengőre átváltolt papirkoronák már tovább forgalomba ne jöjjenek és igy azokat megsemmisítés végett esetrőlesetre a Nemzeti Bankhoz beküldik. Ezzel ellentétben a helybeli postahivatal 100 pengős bankjegyeknél kisebb címleteket és váltópénzt nem szerzett be, úgy, hogy a közhivatalok, a katonaság, a csendőrség csak nagy nehézségek közt volt képes a postahivatal útján kapott 100 pengősöket beváltani és a január 1-én esedékessé vált zsoldokat, illetve tisztviselői fizetéseket szétosztani. Sőt ezen furcsa intézkedés tetézve lett azzal, hogy az új pénznemben való kötelező számítás dacára, még mindig forgalomba hozza a helybeli postahivatal a régi és elrongyolódott papirkoronákat ahelyett, hogy mint a helybeli pénzintézetek teszik, a régi papirkoronákat ki nem adja, mert ezáltal is siettetni akarja annak végleges megszűnését. Nem tudjuk, kinek hatáskörébe tartozik az autóbusz-járatok ellenőrzése, de úgylátszik senkinek sem, mert különben az alábbi eset nem történhetett volna meg. Mult vasárnap az esti 6 óra 20 perckor induló vonattal több idegen Budapestre akart visszautazni s evégből 8

A 6 órakor a társaság pontosan megjelent a Központi Kávéház előtt, hogy az autóbuszt vegye igénybe. Öt percnyi várakozás után kérdezősködésre az egyik utas az ott cirkáló rendőrtől azt a választ kapta, hogy nem látta az autóbuszt megállani. Nosza rajta, gyerünk a másik megállóhoz, a Magyar Királyhoz I felkiáltással rohant a társaság tovább. Kíváncsiságból én is velük tartottam. A Magyar Királynál lévő megállóhoz pontosan a jelzett indulás előtt 5 perccel mindnyájan beérkeztünk, de hiába mert szabályelvászon, köpper, törülköző, konyha- ni i r l r üzletében Esztergom, Szécheés kenyérruha, abrosz (fehérésszi (ÚÍ^7XÍ\^kTíí\ I 9Q7IA nyi-tér 16. Telefon 135. Házi nes) legjutányosabban beszerezhető • VIUCI Ildi III L.CIO&JU kender szövésre elfogadtatik,