Esztergom és Vidéke, 1927

1927-05-22 / 41.szám

LXIX évfolyam 4L szám. KERESZTÉNY MAGYAR SAJTÓ Vasárnap, 1927. május 22. POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP. „ÉJtfllELMIK HUDES VASAUAf ES ÖSÜYÖBTÖKÖ8. Szerkesztőség és kiadóhivatal 1 Simor János-ttifia 18—20., kova a lap szellemi részét illető közlemények, továbbá az előfizetési s hirdetési dijak stb. küldendők. Telefon 2L Ftamkatárs: VITÁL ISTVÁN. Laptttlajdonos és lelelős szerkesztő i LAISZKY KÁZMÉR Előfizetési ára; egy hóra 1 pengő 20 fillér. Egyes szám ára hétköznap (2 oldalas) 10 fillér, vasárnap (4 oldalas) 20 fillér. Kéziratokat a szerkesztőség nem ad vissza Keresztény politika. Vass József népjóléti miniszter öt­ven esztendős születésnapi ünnepsé­gén gróf Bethlen István miniszterel­nök mélyenjaró köszöntőt mondott. Világos egyszerűséggel fejtette ki a miniszterelnök, hogy kormánya ke resztény alapon álló kormány, amely a konstruktív keresztény világnézet alapján áll és konstruktiv politikát folytat ebben az irányban. És hang­súlyozottan emelte ki, hogy építő politikát folytat, mert keresztény po­litikát lehet ugy is csinálni, ami a keresztény irányzatot kompromittálja az országban. Miből áll az épitő ke­resztény politika[? Nagyon egyszerű : a keresztény felekezeteknek harmo­nikus együttműködéséből, mely a nemzet erőit egységesen tudja nagy és nemes célok elérésének szolgála­tába állítani. A másik irányzat, ami a keresz­ténységjelszavát használja ellentétben a konstruktív politika irányával, — a diszharmóniát vallja magáénak s hamisan teszi magát túl a keresz­ténység lényegén: a harmonikus együttműködésen s a megértő sze­retet helyett a széthúzás és testvér­harc kévés és terméketlen útjait kö­veti. Az épitő keresztény politika azt akarja Bethlen Istvánnal élén, hogy minden olyan jelenség eltávolíttassák a konstruktív keresztény politika út­jából, ami akadály és ellentétes a keresztény világnézettel Ez a poli­tika virágba és gyümölcsbe akarja borítani a kereszténység minden er­kölcsi és emberi értékét s azt akarja, hogy a magyar közélet ne viselked­jék semlegesen. Itt is pozitívumuk akad, akarja a keresztény vallás- és iskolapolitikát, az állam és az egyház szoros együttműködését, a nemzet és állampolgári nevelést abban a szel­lemben, akarja a multak tradícióin nevelt ifjúságot, mely a legerősebb biztosíték a rombolás ellen. A kon­struktív politika azt is jelenti, hogy á magyar értelmiség megtartsa ve­zető szerepét minden vonatkozásban, ami viszont nem jelenti közelről sem azt, hogy a vezetésből más becsü­letes emberek ki vannak zárva. Mikor ezeket hallja az ország népe, akkor látnia kell, hogy Bethlen Ist­ván miniszterelnöknek nagy prog­rammja van s látnia kell, hogy a miniszterelnököt a keresztény világ­nézet és a magyar nemzet ideáljai vezetik, tehát olyan eszmény, mely nagyságában és fenséges voltában nem hasonlítható a másik keresztény irányzatnak osztályozó, követelődző megnyilvánulásaihoz, amit a keresz­ténység alapmotívumai tagadnak meg: a harmónia, a szeretet és a kölcsö­nös megértés. Az ország népe keresztény és így Bethlen István pozitív keresztény po­litikáját kell követnie s el kell vetni a negativ kereszténységet, mert ez az első nagy ígéretes búzatábla, ami bő termést, kenyeret, megértést érlel, a második csak konkolyos búzaföld, melyben fekete magok érnek, aka­dályozva az elvetett nemes szemek kalászbaszökését. Y. Teendők a fagyok után. A fagyosszentek alatt lefagyott szőlőben a gazda kötelessége a mi­előbbi permetezés. Ezzel a fagyott szőlőnek a különböző gombabeteg­ségektől való védelmét segítjük elő. A permetezés után jó mély kapálás­ban részesítsük a sző'őt, hogy a fagyás után visszamaradt egészséges hajtásrészből, vagy a tőke idősebb részén levő úgynevezett rejtett rü­gyekből minél előbb egészséges és erőteljes hajtások törjenek elő. Ezen rejtett rügy ékből előtörő hajtásokon sok esetben még fürtök is mutatkoz­nak, sőt kedvező nyár és meleg őszi időjárás, gondos kezelés mellett jól be is érhetnek. A megfagyott szőlőt később is gondosabb kezelésben kell részesíteni (kapálás, permetezés), mint a nem fagyottat. A fagy által leperzselt hajtások eltávolításával nem kell sietni, várjuk be azok teljes elf on ny adását, illetve azt az időpontot, amidőn a szőlőtőke újabb megindulásával az új hajtások már láthatókká válnak. A fonnyadt hajtások eltávolítását nem csípéssel, körömmel, letöréssel, hanem minden kor késsel, vagy ollóval végezzük, ügyelve arra, hogy az egészséges részt meg ne sértsük. A kés és az olló nagyon éles legyen. A fagytól sújtott szőlőknél nem szabad megfeledkezni arról, hogy e tőkék fejlődésükben súlyos hátrányt szenvedtek, gyengébbek, visszama­I radottabbak, tehát ellenálló képessé­gük a különböző gombabetegségek [ellen kisebb, azok iránt fogékonyab­íbak és így az ezévi fagy még a jövőóvi terméshozamra is kihatással lehet. A tengeri mindenütt nagyon meg­sínylette a fagyot. Levelei néhol tel­jesen leperzselődtek. Ez a tengeri I kihajt ugyan, azonban termése jóval kisebb lesz, mint hogyha helyette új vetést eszközölnénk. Az újonnan vetett tengeri ugyanis gyorsan kikelve rövid idő alatt behozza a késői vetés hátrányát, az elfagyott tengeri nö ény azonban csak hosszabb idő múlva tér magához és fejlődése lassú, ter­mése mindenképen kisebb lesz, mint a mostani vetésű tengerié. A rozsok is helyenként megfagytak. Különösen érzékeny károkat okozott a fagy a már virágzó rozsokban, mert ezek most már nem kötnek magot. Ezeket a rozsokat legcélsze­rűbb lesz lekaszálni, takarmánynak megszárítani és utánna a földet fel* szántva még bevethetjük korai fajta tengerivel. Alkalmas erre a fen ár Páduai és a nyolcsoros Florentini tengeri. Ha a tengeriföldet szántjuk fel és újra vetjük, azt is most már csak korai fajta tengeriféleséggel tehetjük. A burgonya levele is sok helyen leperzselődött, ezek azonban kihaj­tanak és bár kisebb termést adnak, de mégis érdemes lesz meghagyni. Egészben véve tehát a megfagyott termények helyét most már csak későn vethető növényféleségekkel: tengeri, bab, tök, téli káposzta stb. pótolhatjuk. Mindenütt a helyi viszo­nyokat kell figyelembe venni és aszerint eljárni. Speciális kérdések­ben készséggel ad bárkinek bővebb felvilágosítást a Felsődunántúli Mező­gazdasági Kamara. Hősök emlékművének ünnepélyes leleplezése. F. hó 29-én leplezik le az eszter­gomi hősök emlékművét ünnepélyes keretek között s ez alkalomból dr. Antóny Béla polgármester az alábbi felhívással fordult a város közönsé­géhez : Esztergom szab. kir. város közönségéhez! Május utolsó vasárnapján, amikor a tavasztól búcsúzunk, — az élet nagy Ígéretétől, — hogy utána a maga megmásíthatlan eredményével ránk virradjon a megtermékenyülés nyara — azon a napon, midőn az 1924. év XIV. tc. erejénél fogva, mely a világháború hősi halottai­nak emléknapjává avatta e napot, kegyeletes ünnepet ül az egész or­szág : ünnepét a magyar talaj hasz­talan lehullott tavaszi virágainak, az 1914—18 as világégés elhunyt hő­seinek, kiknek önfeláldozó életigére­tére a jogos remények beteljesülése helyett Trianon terméktelen és el­senyvesztő gyászideje következett, Esztergom szab. kir. város közön­sége országos ünnep keretében hó­dol a nagyháborúban elesett fiai em­lékéhek. Vitéz nagybányai Horthy Miklós kormányzó úr Őfőméltósága, József kir. herceg úr őfensége jelenlétében, illetve közreműködésével f. évi má­jus 29 én, vásárnap leplezzük le s vesszük át ünnepiesen azt az em­lékművet, melyet a város közönsége hősi halottai emlékezetére állíttatott, HUSS) s melyen a művészi inspiráció nem­csak a kialudt munkáséletek, elvesz­tett erők és joggal gyászolt polgár­társak elvesztésének fájdalmát vési a kő maradandóságába,, hanem azt az erőt, azt az ihletet, azt a nagy ösztönzést is, hogy a hősök mun­káját nem szabad befejezetlenül hagy­nunk, hanem fokozott erővel és Rét­szeres kitartásssal kell dolgoznunk azért, hogy ismét nagy legyen az ország, hogy áz ősi határok közt is­mét felragyogjon Szt. István király­ságának régi dicsősége. Az ünnepség sorrendje a következő: 1. A kormányzó úr őfőméltósága s a kir. herceg úr Őfensége megér­kezése után d. e. 10 órakor tábori mise az emlékműnél, melyet Mátéffy Viktor prépost-plébános, országgyű­lési képviselő, volt tábori lelkész mond. 2. Himnusz. Katonazenekar mel­lett énekli a Turista Dalárda és a nagyközönség. 3. Dr. Antóny Béla polgármester felkéri a Kormányzó Ur őfőméltó­ságát az emlékmű leleplezésére. 4. Vitéz nagybányai Horthy Mik­lós úr őfőméltósága, Magyarország kormányzója, leleplezi az emlékmű­vet. 5. Dr. baráti Huszár Aladár, Ko­márom-Esztergom egyelőre egyesített vármegyék főispánja, ünnepi beszé­det mond. 6. Dr. Antóny Béla polgármester átveszi a város nevében az emléket. 7. Az emlékmű megkoszorúzása, mely alatt a katonazenekar a Szó­zatot játsza. 8. Magyar Hiszekegy. Énekli a Turista Dalárda és a nagyközönség. Kedvezőtlen idő esetén a szent misét d. e. 8 órakor a városi kegy­úri templomban tartjuk meg s testü­letileg vonulunk az emlékhez. Felkérem a város közönségét, hogy az ünnepségen komoly méltósággal teljes számban vegyen részt. A rendezés pontossága kedvéért felkérem a meghívóval ellátottakat, hogy részvételi szándékukat f. hó 25-éig hivatalomban jelentsék be. Felhívom az elhunyt hősök hoz­zátartozóit, hogy május 25-ig ugyen­csak jelentkezzenek hivatalomban, mert a hősök ; hozzátartozói részére fenntartott helyen csak a jelentke­zettek foglalhatnak helyet. Felhívom a közönséget, hogy az elhelyezkedésnél a rendezők utasítá­sait kövesse és legkésőbb 7* 10 óráig mindenki foglalja el a rendezőség által kijelölt helyet. Felkérem a város közönségét, de különösen a Dorogi és Táti út, Rud­nay-tér, Mária Terézia-, Kossuth La­jos- és Ferenc József-utcák háztu­r3­SAJÁT KÉSZÍTÉSŰ lepedő-vászon, köző, konyha­a nuiiiii nvujr na- v.. náZI SZÖVÖtt ^utoyosa^n köpper, tőrül­és kenyérruha, és kicsinyben) beszerezhető Pelczmann Lászlónál Esztergom, Széchenyi-tér 16. sz. (Saját ház.) Tele­fonszám 135. Házi ken­der szövésre elfogadtatik

Next

/
Thumbnails
Contents