Esztergom és Vidéke, 1927

1927-05-15 / 39.szám

DAI I-TIIT AI £Q TÁP^ADÁI MI f AP mmm POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP. , IEBJELEIIK BSIBDE1 VASABIAP ES OSÜTÖRTÖKÖB tserkesstőióg és kiadóhivatal i Simor János-utca 18—20., kova a lap szellemi részét illető közlemények, továbbá es előfizetési s hirdetési dijak stb. küldendők. Telefon 21. Főmunkatárs: VITÁL ISTVÁN. #»Laptnlajdonos és felelős szerkesztőt LAISZKY KÁZMÉR Előfizetési ára: egy hóra 1 pengő 20 fillér. Egyes szám ára hétköznap (2 oldalas) 10 fillér, vasárnap (4 oldalas) 20 fillér. Kéziratokat a szerkesztőség nem ad vissza Megindult az idegenforgalom, mondjuk helye­sebben úgy, hogy a nyári kirándulók özöne az egész országban s ebből kijut bőven Esztergomnak is, főképen vasárnapokon, de ezidén szokatlanul nagy arányban a hétköznapokon is. Egyesek, csoportok, tanintézetek nö­vendékei vonulnak végig naponta a város legforgalmasabb, de kétség­telenül legpiszkosabb utcáján: a Kossuth Lajos-utcán. A gépüzemű heringeshordók : az autóbuszok nem­csak a vasútállomástól, de Visegrád felől is öntik az utasok tömegét szombat-vasárnaponkint a város felé s én mindig szégyenkezve látom az idegenek arcán és pironkodva hal­lottam nem egy alkalommal a kirán­dulók szájából a város tisztasága, utcáinak rendezetlensége, járdáinak elhanyagoltsága fölött mondott, nem éppen hízelgő kritikát. Ezt nem én írom meg itt először, de rögtön hozzá is teszem : bizonyos fokig elismerem, hogy egyrészt a mult mulasztásait máról-holnapra pótolni nem lehet, másrészt koncedálom, hogy az utóbbi hónapokban sok tekintetben sok jó szándék, sőt sok javulás tapasztal­ható inkább a város szépítése, mint tisztasága körül. De tisztelettel kérdem, ha már vízvezetéket építettünk, miért nem készült az úgy, hogy a legforgal­masabb útvonalakat és tereket utcai aknacsapokról tömlővel lehessen ön­tözni s miért kell még most is egy pár lovat kocsisostul foglalkoztatni, hogy az idejétmúlt öntözőkocsival harmatozza végig jól-rosszu 1 , inkább rosszul, mint jól, de mindenekfölött igen lassú tempóban a forgalmi köz­pontnak nevezett utcarészt? Valamit a kirándulók kényelméért is kellene tenni. A minap a visegrádi autóbuszon úgy lógtak az utasok, mint a faoduból kidagadt méhraj. Még az autóbusz tetejére is jutott belőlük. Legfőbb* ideje volt már, hogy megkezdte járatait a még kará­csony táján megrendelt harmadik autóbusz is, mellyel a visegrádi jára­tok számát szaporítani, a pihenő autóbusszal pedig a vasún forgalom meneteit tehermentesíteni kell. Úgy emlékszünk rá, hogy valami pesti vállalkozó ötven darab féklám­pád elhelyezésére kapott a várostól engedélyt. Jó lett volna kikötni, hogy a padokat még ebben az évszázad­ban s lehetőleg ne a temetőben he­lyezze el. Szó volt valahol utcai nyilvános illemhelyek felállításáról is. Ezekre már réges-régen szükség volna, még mielőtt mi is azoknak az iskolásfiúknak a pártjára állnánk, kiknek a minap a nyilvános illem­helyek hiánya miatt bizony majdnem komoly konfliktusuk támadt a vár­kert táján . . . Mióta a Fürdő-vendéglő kerthelyi­ségét becsukták, a vidéki kirándulók nagyon nehezen nélkülözik ezt a kel­^mes kerthelyiséget. Akadhatna va­lami bátor, elszánt vendéglős, ki valahol a hajóállomások táján egy kényelmes, de mindenekfölött tűrhe­tően drága nyári „lokált" nyitna körözött liptóival és a lábvíznél vala­mivel hűvösebb sörrel. Szóval az idegenforgalmat ki kel­lene használni okosan, előzékenyen és becsületesen. Igaz ugyan, hogy Göre Gábornak vélünk ellentétes véleménye van az idegenforgalomról, meg a pesti zsidókról, de Göre Gábor falusi biró volt, Esztergomnak pedig bölcs és rendezett ^anácsa van, mely — mint lépten-nyomon alkalmunk van tapasztalni, — nagy ügyszere­tettel ápolja a város fejlődésének kérdését, azért is bízunk benne, hogy ezek a lényegtelennek látszó, de a kirándulók és turisták szempontjából nem utolsó kényelmi kérdések is bele fognak még férni a tanács gondos­ságát igazoló programmpontok közé. Amit megtehetsz ma, lehetőleg ne halaszd jövőre . . . j EGYRŐL-MÁSRÓL | Benzinrobbanás előtt. Igen tisztelt Szerkesztő Ű r! Levelem névtelenül kerül kezéhez, azonban igen nagy mentségül hozom fel, hogy ez a levél szigorúan a közérdeket kívánja szolgálni, miért is bárki írhatta, mindenkit kell, hogy érdekeljen. Megrettenve a tokodi benzinrob­banás nagy áldozatán, elhatároztam, hogy annyiszor tervezett felszólalá­somat az igen tisztelt Szerkesztő Úr úiján a nagy nyilvánosság és a ha­tósághoz megteszem. Városunkban a Kossuth Lajos-utcai benzinállomás, maga mint töltött ál­lomás, nem ad semmi okot az aggo­dalomra, mert fel kell tételezni, hogy az ilyen tartály minden lehetőségre úgy van berendezve, hogy az feltét­lenül veszélytelen. Azonban ennek a töltésével van baj. A legnagyobb könnyelműséget ta pasztalhatja bárki, mikor ,a tartály utántöltése történik. Tessék megfi­gyelni mikor egy benzinküldeményt engednek le az állomás előtt. Meg­áll a benzinnel megrakott autó, mely­ről a vashordókat egy földműves iegény szokta legúritani, mintha ab­ban csak dunaviz volna. A hordók egymáshoz vágódnak úgy, hogy csak ugy szikráznak. Az ilyen nagy zaj­jal csinált gurigázáshoz nag/ csődü­let támad, mely csődületben jó né­hány dohányos ember es suhanc egykedvűen gyújt rá egy cigarettára, vagy egykedvűen dobja el éppen nem tetsző bagóját. Mit sem gon­dolnak arra, hogy valahol már szi­várog egy kis benzin, melynek annyi szikra is elég, amennyi az összeüt­közéseknél felvillan és — Isten ments — benzinre találna. Tiz tizenkét hordó benzin robbanása kiszámítha­tatlan hatással működne. És ilyen veszélyes anyaggal bánnak oly kön­nyelműen és lelkiismeretlenül, hogy az feháboritó és megrendszabályozni való. Ha már semmi baj nen történt a legurítással, hátra van a hordókból a tartályba való leeresztés. Nehezen engednek a kifolyó csavarmenetei. Ekkor kezdődik az erőszakos kala­pácsolás, mely közben sikerül a ka­lapáccsal a kézben itt — ott egy egy szikrát kicsalni. Szerencse volt még eddig, hogy ettől nem keletke­zett baj. De nem kell az Istent kísér­teni ott, ahol annyi ember életéről lehet szó. Tessék az egész müveletet sza­bályrendelettel hatóságilag szabályozni és annak végrehajtására felügyeltetni Tegyék kötelezővé, hogy minden ilyen szálitmány érkezéséhez és a tartályba való leeresztéséhez egy rendőrségi egyént hívjanak ki. Ez tartsa távol a bámészkodókat és ügyeljen, hogy a kezelés a szabályrendeletnek meg­felelő elővigyázatossággal történjen. A veszély nagyságát nem kell szak­embereknek különösebben magya­rázni, azt mindenki tudja, hogy mi­lyen veszélyt rejt magában a ben­zinnel való gondatlan bánásmód. Remélve, hogy az intézkedések a baj beállta előtt és nem utámia fog­nak megtörténni, kérem soraimat b. lapjában közzétenni és a fentieket sziveskedjen a hatósági elöljáróknak is tudomásul hozni, melyért hálás köszönetet fejezek ki sok embertár­zam nevében egy előrelátó olvasója. I SPORT. I ty y —mtmrmwmmmmmmmmmw** ESC: Vekerletelepi SC = 4:0 (2:0). Az ESC biztosan nyerte meg a mérkőzést, jóllehet VSC időnkint nemcsak egyenrangú volt a mezőny­ben, de felül is múlta ellenfelét. Az ESC védelem megbízhatóan végezte feladatát a csapat minden egyes tagja kielégítő volt. A mindvégig szép mérkőzést Kövesi biró jól vezette. ESCI/b:Lábatlani FC = 2:2 (2 : 0). Az eredmény hű kifejezője a két csapat erőviszonyának. Az ESCgól­lövői: Kohn II. és Vermes II. Biró j Kovács volt. ! Újpesti SC ifj.: ESC ifj. =4:3(3:1). Az ESC szépen játszott, csupán jaz újpesti biró jogtalan 11 ese miatt • vesztett. Az ESC góllövői: Bu'a, Holdampf és Krátky. Az ifjúsági csa­pat minden egyes tagja dicséretet ér­demel. Biró volt: Nagy. Ii lesz ma, vasárnap? Ma, vasárnap délntán az ESC do­rogi úti sporttelepén kettős futbalí­mérkőzés lesz. D. u. 5 órakor Kő­bánya proficsapata, a „Kinizsi" ját­szik az ESC első csapatával. A nagy meccs előtt d. u. 3 óra­kor az Újpesti FC ifj. és ESC ifj. csapatainak revánsmérkőzése kerül eldöntésre. Mindkét mérkőzésre nagy az érdeklődés. Nézze meg a vasár­napi mérkőzést mindenki, még az az is, aki nem látott futballmérkő­zést. Az ESC sporttelepe a Kerek­templomtól csak 2 percnyire van. Legyen ott mindenki ! Az ESC I/b csapata ma, vasár­nap délután Párkányban játszik a PTE jónevű csapatával. Átkelés d. u. 2 órakor. mi SÍI •mumm — síi IIIIIIIIII I HÍREK. 1 jg0mmMmmmmmwm^mmmmwmwmmmmmmM Hegjöttek a fecskék... megjöttek ám újra . . . de csak oly kevesen . . . Hova lettek, merre ma­radtak el tőlünk ? Gonosz emberek­nek kppzsi önző vágya legyilkolta őket nagy vándorutjukban ... El­hulltak szegények .... többé nem csipegnek öreg Duna fölött merész íveléssel . . . Sok kedves dalosunk elmaradt . . . elveszett .... Üres lesz a fészek, nem csicsereg rajta a kis fecskemadár ... Árta^an fiókák tátogató szájjal nem hallatnak nótát . . . Elszorul a szivem, hogyha rá­gondolok ősi szülőházam eresze al­jára ... és az eresz alatt üresen álló, sok, hideg bús fészekre .... csak egy-két házikón szól a jókedv dala . . . , csak egy két fészekben üt tanyát a nóta . . . Pedig kisko­romnak mennyi szép emléke fűződik uozzája .... Ugy szerettem őket, ártatlan fecskéket . . . , elhaügauam sokszor vidáman csacsogó, trillázó hangjukat . . . S mikor pajkos gyer­mek, ádáz macskafé-eg elkapott egy fecskét . . . hogy siettem oda, meg­menteni gyorsan az én pajtásom ... És ha nem sikerült és a sze­gény pára élettelen maradt, lehullott a könnyem gyermeki arcomról, el­némult a nóta mindig víg ajkamról . . . Rég volt és azóta, hogyha fecs­két látok, felrajzanak bennem régi SAJÁT KÉSZÍTÉSŰ házi szövött lepedő-vászon, köpper, törül­köző, konyha- és kenyérruha, abrosz (nagyban és kicsinyben) legjutányosabban beszerezhető Pelczmann Lászlónál Esztergom, Széchenyi tér 16. sz. (Saját ház.) Tele­fonszám 135. Házi ken­der szövésre elfogadtatik

Next

/
Thumbnails
Contents