Esztergom és Vidéke, 1926

1926-03-28 / 25.szám

XLV1II. évfolyam 25. szám. KERESZTÉNY MA0YAR SAJTÓ, Vasárnap, 1926. március 28. POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP. KEfllBLEHIK IIHDEI VASÁRU AP ÉS CSŰTÖRTÖKÖH. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Simor János-utca 18—20., hova a lap szellemi részét illető közlemények, továbbá az előfizetési s hirdetési dijak stb. küldendők. Telefon 21. A hercegprímás a közéletről. Az elmúlt héten tartotta a Szent István Társulat 74. évi közgyűlését, melyen a bíboros egyházfejedelem betegsége miatt nem vehetett részt s igy megnyitó-beszédét felolvasták. A hercegprímás ebben először a pápának Quos primos kezdetű körlevelével foglalkozott, amelyben sajnálattal állapította meg a pápa — szól a hercegprímás beszéde —, hogy a katolikusok a közéletben nem foglalják el kielégítő arányban a vezetőállásokat és nem fejtik ki a közélet irányításában azt az energiát, amely hozzájuk, mint az igazság zászlóvivőihez illenék. A katolikusok bátortalansága örök igazság ellenségét folyton ujabb vakmerőségre .biztatja, holott a katolikusok, bátor, egységes és nyilt fellépése a legádázabb ellenség törekvéseit is meghiúsítaná. Rátért ezután a hercegprímás arra, hogy szerinte a modern kor legtöbb tévedése és betegsége a laicismus, vagyis Krisztus királyságának elvetése a közéletben. Egyes államokban az egyházat egyenjogosították más vallásokkal, másutt teljesen elváltak tőle, vagy éppen ellenségesen viselkednek vele szemben. Ez az elpártolás Krisztustól szülte a modern kor bajait. Megingott minden világi tekintély. Amint a világi hatalmasságok nem hivatkoznak többé Krisztusra, a világi hatalom elveszti azt a vallásos nimbuszt, amely az alattvalókat tiszteletre, hódolatra és engedelmességre birja. Elveszett az az alap, amely megmagyarázta az emberiségnek, miért van joguk egyeseknek pa. rancsolni, másoknak pedig kötelességük engedelmeskedni. Minden állam öncélú és legfőbb hatalomnak tekinti magát és nemzetközi relációban az erőszaknál egyéb értékmérőt nem ismer. A Krisztustól elpártolt államok a család krisztusi alaptörvényét is megbontottak, a házasság szentségének és felbonthatatlanságának kikezdése után szomorú tanúi vagyunk a botrányos válások folyton szaporodó számának és annak, hogy arcpirító ruhában, sőt majdnem ruhátlanságban, a vadaktól kölcsönzött táncokkal látjuk a női nemet. Az úgynevezett laikus iskola elpártolás Istentől, jelszava a vallás ki küszöbölése az iskolából. A laicizmusnak egyik neme a Marx féle szocializmus, amely ellen küzdenie kell az egyháznak. Nem az igazságnak kell alkudnia a modernséggel —fejezte be beszédét a hercegprímás — hanem a modernségnek kell kibékülnie az örök igazsággal. Az iskolaépítéshez Az „Esztergom és Vidéke" mult számaiban mint befejezett tényt vettük tudomásul, hogy az elemi iskola új helyiséget kap. Reméljük, a mai kornak megfelelőt. A hely megválasztása egészségi szempontból elsőrangú. Az építéssel kapcsolatban az iskolának egy olyan tartozékáról óhajtanék szólni, mely nálunk Esztergomban, még az olyan intézeteknél is, melyek határozottan iskolának épültek, mindenkor a legmostohább elbánásban részesült, akár a szakértelem hiánya miatt, akár pedig nemtörődömségből. Az iskolának ez a fontos tartozéka a tornaterem, amely ma az általános testi nevelésen felül, igen messze kiható nemzeti célt is szolgál. Sokan talán nem tudják, hogy az ország középiskolái — beleértve a tanítóképzőket, kereskedelmi- és polgáriiskolákat is — nagyobb körzetekre: kerületekre ós csoportokra van osztva. Ezen kerületek és csoportok, az idevonatkozó rendelkezéseknek megfelelően, a torna- és atlétikai versenyeit egymás között kötelesek megrendezni. Égy ilyen csoportnak a székhelye Esztergom is, amely csoportba a helybeli három középfokú iskolán kivül még 19 fiúiskola tartozik. A tornaversenyek ideje az utasítások szerint március. Kérdem már most, ugyan hol tarthatnánk mi Esztergomban márciusi időben olyan tornaünnepélyt, ahol csak a mi három középiskolánk és az érdeklődő közönség csak némileg is elférne? A gimnázium tornatermében semmi esetre, a reáliskolának nincs, a képzőnek szintén azt mondhatjuk, hogy nincs. A magam részéről ezt a szempontot tartottam legfontosabbnak s azért kezdtem fejtegetésemet ezzel, de vannak más okok is, melyek kívánatossá teszik, hogy az épülő iskola megfelelő tornateremmel láttassék el. Az elemi iskola minden osztályábak kötelezően előírt óra a testgyakorlás. Télen éppen úgy, mint nyáron. Hol tartsa télen a tanító a tornaórát, ha tornaterme nincsen? Az elemi iskolai torna anyaga a kevés szabad- ós szergyakorlatokon kivül jórészt játék. Testet-leiket üdítő já tékot az iskolapadokban elképzelni nem lehet, rendszeres tornaórát tan teremben végezni lehetetlenség. Ha valakinek, úgy a 6 éves korában padba kényszerített gyermeknek elengedhetetlen életszükséglete a mozgás és pedig az élénk mozgás, amit a mostoha időjárás beköszöntével csak a tornateremben végezhet. Itt vannak a leventéink I Miért szünetel télen a leventeoktatás? Miért kell minden évben majdnem elölről kezdeni az oktatást ? Miért húzódoznak a leventék közül sokan a kötelező gyakorlatok elől? A felelet körülbeiül a következő. A magyar ember temperamentumos, élénk, tehát leventéinket (15—21) nem elégítheti ki a vasárnap délutáni rendgyakorlat, erősebb, kiadósabb mozgást kíván az ifjú szervezet, mint a jobbra és balra át 1 Elismerem ennek különösen honvédelmi és fegyelmi szempontból való fontosságát, de kívánatos hozzá a téli tornatermi munka. Ezáltal elérnék azt, hogy az az ifjú egész évben kezünkben lévén, erkölcsi irányítása könnyebb lenne, fegyelmezettsége nem lazulna, a leventeoktatónak a tavaszi külső munka megkezdésénél sokkal könnyebb dolga volna, mert hisz az oktatás folytatólagos lenne, megszakítás nélkül. Hol gyakorolhatnak ma a leventék téli időben? A társadalmi sportegyesületekről is megemlékezve, a következőkben foglalhatom össze észrevételeimet. Atlétáinknál a legújabb időkig melózott volt a torna. Abból indultak ki, hogy különösen a német rendszerű torna, merevvé teszi az izmokat, igy jó atléták nem lehetnek, mert az atlétikához hosszú puha izmokra van szükségük. Az 1912 es stocholmi olimpiász eredménye azonban meggyőzte mieinket az ellenkezőről. A győztesek ugyanis jórészt Angliából, Amerikából, Finn- és Sédországból kerültek ki, akik elárulták a csodálkozó mieinknek, hogy ők bizony egész télen át, sőt atlétizálás közben is rendszeresen tornáznak. Tehát ahhoz, hogy a jelenleg városunkban működő sportegyesületeink" eredményt tudjanak felmutatni, nem elég az, hogy tavasszal hozzáfogjanak a munkához, hanem szükséges, hogy tagjaikat a téli munkával megerősítve aüítsa ki a tavaszi gyepre. Egy tornász emberből pár hét alatt atlétát lehet gyúrni! (Megfordítva azonban nem áll!) Középiskoláink hiába nevelnek a sportegyesületek részére sokszor jobbnál-jobb torna, szokat és atlétákat, ha azokat egyesületeinkben sem a nyári sem a téli idényben foglalkoztatni nem tudjuk, elmennek tőlünk oda, ahol a mozgási és ami a fő a társadalmi sportegyesületeknél : a versenyzési lehetőséget megtalálják. Téli foglalkozásról minálunk mindaddig nem lehet szó, amig egy megfelelő tornaterem nem áll rendelkezésünkre. (Vége köv.) W. Csonka Magyarország nem ország, Egész Magyarország menyország. Ármentesítés. Egy mult napi cikk rámutatott a város haladására és megemlítette többek között a Duna-menti földeknek védgáttal történő mentesítési tervét. E terven a város vezetői régtől dolgoznak, s a kivitelt csak a rossz gazdasági helyzet és a nagy pénztelenség hátráltatta, mely az egész országban beállott. A város kisgazdáinak földjei ugyanis egy részben, mintegy 3000 hold terjedelemben az u. n. szentkirályi dunadűlőben, a Csontkútpapere dűlőben, a Borjumező dűlőben és ezektől délnyugat felé a kolozsútontúli dülő-út és a Zsidódi patak között terülnek el. A minden évben, néha kétszer is beköszönő áradás ezen területek nagy részét részben elárasztja, részben pedig annyira elvizesíti, hogy a belevetett kenyérmagvak és takarmány-félék tönkremennek, azokat a gazda legjobb esetben kiszánthatja és ha van ideje és pénze, újból bevetheti természetesen azzal a rizzikóval, hogy a tavaszi, vagy az esetleg bekövetkező őszi Duna ismét tönkreteheti. A város közönségének ez a része állandó panasszal él, hogy nemhogy a földjei után fizetendő adókat, de magát a vetőmagot is ritka évben adja vissza az anyaföld. Eminens érdek tehát ennek a nagy területnek, mely a város összterületének majdnem Vs-e, ármentesítése. A terv az, hogy a meglévő védtöltés a Duna mentén húzódó részénél az elhajlásnál és a meglévő anyaggödörnél a Duna mentén végig a Zsidódi patak beöntéséig meghosszabbíttatnék. A védgát a meglévő töltés magasságában építtetnék, az anyag pedig a Kisduna medréből bagyerrel termeltetnék ki és dobatnék a partra. Az egész védtöltés átlagos magassága (feltöltve) 8 m., szélessége (korona-talpátlag) Ilm., tehát a védgát mintegy 528.000 m

8 anyag volna. Az egyes kotróvállalatokkal történt tárgyalás eredménye lesújtó volt, mert oly nagy összeget emésztett volna fel, amelyet a város érdekeit gazdaközönsége elviselni nem tudott. Az említett földek ármentesítése tehát fedezet hiányában ily módon nem volt lehetséges. A város vezetősége most a földmívelésügyi minisztériummal kezdett tárgyalni a kotrási munkáknak állami elvégzése céljából. Az eredmény egyelőre itt is elutasító volt. Most azonban belekapaszkodott és az ármentesítést magáévá tette a diceria KÉSZ GTEBlEEBUfli&AT at&Ä SZÉCHENYI ABUHáZBAN! Diáksapkák 65.000 koronáért kaphatók. m mm MiU NÉZZE MEG mi Főmunkatárs: VITÁL ISTVÁN. Laptulajdonos éslfelelős szerkesztő: LAISZKY KÁZMÉR Előfizetési ára ; egy hóra 15.000 korona. Egyes szám ára : hétköznap (2 oldalas) 1500 korona, vasárnap (4 oldalas) 2000 korona. Kéziratokat a szerkesztőség nem ad vissza.