Esztergom és Vidéke, 1926

1926-03-21 / 23.szám

Ezen az Örök emlékezetű napon, március 15 én a hon fi léleknek a hazaszeretet oltárán való áldozásához idézhetünk e fel nagyjaink közül megfelelőbb szellemet, mint Kossuth Lajos szellemét. Hiszen Kossuth Lajos neve a magyarságnak, a magyar nemzetnek több mint egy programm, több mint egy fogalom, több mint egy eszme, Kossuth Lajos neve maga az élő hit. A hit a magyar nemzetnek történelmi küldetésében, a hazaszeretetnek mindent lebiró erejében, a nemzet igazainak diadalában, egy jobb és boldogabb jövőnek, egy szabad és független Magyarországnak felvirradásában. Régi dolog, hogy mi magyarok túlon-túl is szeretünk politizálni és a dolgokat és embereket a pártpolitika szemüvegén keresztül nézve megítélni. Ha a különböző politikai elvek és világnézetek szempontjából foglalkozunk Kossuth Lajos egyéniségével és közszereplésével, ennek megítélésében különböző eredményekre juthatunk. Épen ezért én ma Kossuth Lajost nem mint politikust és államférfit, hanem mint magyar embert és ebben a minőségben is történelmünknek egyik legnagyobb alakját akarom röviden méltatni. És ebből a nézőpontból tekintve, Őbenne minden idők minden magyarja annak az élő hitnek lánglelkű apostolát és prófétáját láthatja. A hazaszeretetnek isteni külde tésiől felkent főpapját, aki lelkesedésének tüzével lángra gyújtotta egy álomba merült nemzetnek lelkét és hitének erejével olyan erőt kölcsönzött annak a léleknek, amilyen sem azelőtt sem azóta abban sohasem lüktetett s amely igazaiért kész volt az egész világgal szembeszállani. Látjuk varázsszavára leomolni a százados, féltékenyen őrzött válaszfalakat az egyes társadalmi osztályok között, látjuk hívó szózatára megmozdulni a nemzet kicsinyjót, nagyját és halljuk felcsendülni a dalt: n Kossuth Lajos azt Üzente..." És látjuk, amint ezzel a dallal az ajkán a vörössapkás honvéd győzelemről-gyózelemre indul a tízszeres ellennel szemben. Majd mikor a zászló, melyet ő bontott ki és a magyar vitézség és a magyar hazaszeretet vitt diadalróldiadalra, elbukott, látjuk igazán az Ő lelki nagyságát, törhetetlen hitét és mélységes hazaszeretetét kibontakozni. Mikor minden elveszettnek látszott, mikor a legerősebb lelkűek is a sötét kétségbeesés karjaiba vetették magukat, látjuk Őt, mint hontalan bujdosót soha nem csüggedő lélekkel, soha nem lankadó kitartással és a kudarcok által meg nem ingatható hittel, fáradhatatlanul tovább küzdeni a nemzet igazaiért. Látjuk, amint a kezéből kicsavart fegyverek harcát szóval és tollal folytatja, országról-országra járva, a tengereken is átkelve, minden kínálkozó alkalmat megragadva és a kudarcoktól soha el nem kedvetlenítve, amint a nemzet igazaiért lángleikének és lángelméjének erejével egy maga veszi fel a küzdelmet az egész világ ellen. És látjuk a sír felé közeledő, megtört testű aggastyánt, midőn már honfitársai legnagyobb része is elfordult tőle, utolsó lehelletéig szilárd lélekkel megállani hitének és meggyőződésének meg nem ingatható talapzatán. Kossuth Lajosnak ellenfelei közül sokan szemére vetik azt, hogy őt a nagyravágyás és hatalomvágy vezette. Ámde ezek a gáncsolok elfelejtik azt, hogy aki messzire akar ellátni, annak a magasba kell hágnia és hogy a hatalom az igazán nagyok szemében nem öncél, hanem egy nélkülözhetlen eszköz a nagy célok elérésére. Kossuth Lajost és politikáját szembe szokták állítani a másik legnagyobb magyarral, Széchenyi Istvánnal. Való igaz, hogy az ő politikájuk kiindulási pontja, alaptételei, eszközei és főleg ezen eszközök alkalmazásának sorrendje és üteme merőben ellentétes volt, de a végcél, mely mindkettőjük előtt lebegett, egy és ugyanaz volt, a korral haladó, a művelt nemzetek nagy családjában méltó helyet elfoglaló, anyagilag és szellemileg erős, boldog, megelégedett és független Magyarország. Es egyek voltak abban is, hogy ezt a nagy célt, bár különböző utakon, de egyéniségüknek teljes beolvadásával, szivüknek és leiküknek teljes odaadásával haláluk percéig szolgálták. Hogy ezt a célt el lehetett volna-e érni, ha a magyar nemzet 1848-ban a Széchenyi által kijelölt utat követi, hogy maga az 1867-iki kiegyezés és mindaz az előrehaladás, melyet 67 után ezen cél felé tettünk s melylyel már-már sikerült a végcélt megközelítenünk, nem-e Kossuth politikájának és 1848 nak késői gyümölcsei, e felett sokat vitatkoztak és fognak még vitatkozni. Ebben a kérdésben a való igazságot azonban csak a népeket kormányzó isteni bölcsesség tudhatja. Egy bizonyos, hogy az az ellentét, mely Kossuth és Széchenyi között fennállott, mai helyzetünkben már tárgytalanná vált. Mai helyzetünkben az ő politikai hitelveik már nem ellentétesek, hanem kiegészítik egymást és követőiknek nem kell egymással szembe fordulniok, hanem kart karba öltve lehet, sőt kell haladniuk. Kossuth Lajosról megemlékezve, emlékezzünk meg tehát Széchenyi tanításairól is, különösen azokról, melyekkel Ő a magyar nemzet eredendő vétkeit és bibáit s ezek közt első sorban az ősi átkot, a pártviszályt feltárta és ostorozta. Magunkba szállva tegyünk szent fogadást, hogy úgy magunkból, mint a társadalmi élet és a közélet minden terén igyekezni fogunk ezeket a hibákat gyökeresen kiirtani, a kon kolyhintóket, az egyetértés szellemé nek méregkeverőit kipusztítani és a pártviszályok ősi átka alól ezt a sokat szenvedett nemzetet feloldani. Kart-karba öltve, testvéri megértéssel, Kossuth lelkesedésétől, Széchenyi bölcsességétől és mindkettő lángoló hazaszeretétől vezéreltetve, az Ő halhatatlan példájukat szemünk elől nem tévesztve fogjunk hozzá hazánk rombadőit épületének újbóli felépítéséhez és akkor felemelt fővel, nyugodt öntudattal járhatunk el őseink sirlakához, hogy a régi fénynél felgyújtott szövétnekkel bevilágíthassuk utain kat. Ürítem ezt a serleget Kossuth Lajos emlékére és az általa megálmodott nagy, szabad és független Magyarország eljövetelére. M*** iviNPi uwt Ingatlanforgalmunk. Vodicska János és neje Spóner Jánosnétól 5 millió K, közös erdőilletőség (egész). — Kuti Anna, Vavró Józsefnétől, 7 millió K, szamárhegyi szőlő. — Tóth József s neje, Újvári Mihály s nejétől 30 millió K, Magyarutcai ház. — Kenebér Ferenc és neje Újvári Mihály s nejétől 1 millió 500 ezer K, Őrhegy aljai fóld — Dián Erzsébet Treszl István és nejétől 1 millió 500 ezer K, Őrhegyaljai föld. — Dr. Kubovics Ignác, Meszes Gyula s t.-tól 2 millió 500 ezer K, Hegymegi buda-utcai föld. — Dr. Kubovics Ignác, Imely Károlytól 400 ezer K Hidegvölgyi föld. — Szalva József és társa Szalva Imrétől 3 millió K, Bocskoroskúti szőlő, Szenczi Ferenc és neje, Bakos Jánostól 2 millió 500 ezer K aranyhegyi szőlő. — Rhóm berg-művek Rt. Körmöczi 'testvérektől 17 millió K Kálvária-utcaiház.— Timer István ésjieje, Mustos István s nejétől 6 millió K Hunyadi Jánosutcai ház, — Bánzi István és neje Király Lajos s t.-tól 1 millió 250 ezer K Öregkuriai föld. — Kiss Imre s neje Király Lajos s t.-tól 53 millió 500 ezer K Szentkirályi dunadülőbeli föld. — Juhász Józsefné Móczik Józsefnétól 14 millió K-ért Vár-utcai ház. — Englbrecht István Esztergom várostól 5 millió K-ért Döbönkuti szántó. — Bádi Mihályné Fogoly Istvántól 1 millió 500 ezer K-órt fél erdei jog, — Horváth Zoltán s neje Steyskál Károlynétól 5 millió 500 ezer K-6rt Előhegyi szántó. — Meszes Ferenc Csente Jánosnétól 20 millió ,K-ért Major-utcai ház. — Csonka Lajosné Szabó Rácz Mihálynétól 2 mihió K-ért Diósvölgyi föld — Özv. Kis Ignácné Scheidelberger Lajosnétól 15 millió Kórt Andrássy utcai házrész. — Ciria Zúg mond Pándi Ignác s nejétől 1 millió 500 ezer K-ért Töltések közti szántó — Krátki József és neje Gonda Mihály és nejétől 65 millió K-ért Kenderesi szőlő, présház. — Kubovich Ferenc s neje özv. Kovács Istvánnétól 7 millió K-ért Ny áras-szigeti rét. — Dvorszki Adolf és neje Udvardy Mihálynétól 200 ezer K ért Öreghegyalji föld. — Salgótarján K. B. Hagelmayer Lőrincné s társaitól 5 millió 635.120 K-ért Nyárasdi föld — Ifj. Spóner János és neje Gubó József és nejétől 2 millió K-ért Sipoióhegyi szőlő. — Kara Mitiály és neje Szitás Istvánnétól 3 millió K-ért Hegymegi duna-utcai szántó. Kovács János és neje Újvári Ferenc és nejétől 3 millió 50O ezer K-ert Ujcsapási földek — Putz Ferenc és neje Rittling Antal s társaitól 200 ezer K-ért Öreghegy aljai legelő. — Kneiszl István s neje Petrik Ignácné s társaitól 1 millió K-ért Hidegvölgyi föld — Pataki József és neje Petrik Ignácné és társaitól 40 millió K-ért Akacfa-uxai ház. — Fábián Istvánné Millies István s nejétől 2 millió K-ért Kolozsúti föld. I EGYRŐL-MÁSRÓL | A fürdőváros gondolatának propagálására sokkal több tintát pazaroltak már Esztergomban ez eszme fanatikus hívei, mint amennyi gyógyvizet fel fognak használni fürdésre azok a jó lelkek, kik egyszer mégis csak idejönnek Esztergomba fürdőzni. Ha ugyan id jönnek ... Mert úgy ál a dolog, hogy a komoly beteg, kinek csakugyan szüksége van erre a gyógytényezőre, az mindenesetre a gyógyhatású vizeké ben sokkal gazdagabb fővárosba, hol a viz mellé nagynevű orvosprofesszorokat is talál, vagy gyógyvizének hatása tekintetében világhírű gyógyfürdőbe fog utazni, aki pedig nem beteg, az — bocsánatot kérek — nem Esztergomba fog jönni. A dolog ugyanis úgy áll, hogy rang, mód és mindenekfölött erkölcs szempontjából ma vagy a tengeri, vagy a strandfürdő divatos. A hölgyek tudniillik a fenti okok szempontjából elsősorban a nyilt fürdő ket s a nyilt ismerkedést favorizálják ezeken a helyeken, a férfiak pedig ugyancsak a rang, mód és mindenekfölött az erkölcs szempontjából, de legfőkép a nők szempontjából ugyanezeket a helyeket keresik fel elsősorban. Az emberek igy gondolkoznak : 1. beteg vagyok, idült ischiász muzsikál a bal lábamszárában, elmegyek tehát valami neves pesti professzorhoz s használni fogom a budai iszapfürd&ket, nehogy a jövő télre ágyhoz szegezzen ez a csúf nyavalya. 2. egészséges vagyok ugyan, de elkelne egy kis szórakozás és kedélyfelfrissítés, elmegyek tehát valami jól berendezett strandra, vagy valami szelid tengerparii fürdőbe, hol fess és vidám nőcskék társaságában néhány hetet kellemes szórakozásban tölthetek. 3. végre az életuntak s társadalmi csömörben szenvedők: utálom az élet törtető zaját s ideges rohanását, elmegyek hát valami csendes, erdős hegyi vidékre, hol a szelíden dudorászó szellő s a locskán csobogó patak társaságában majdcsak kiáll lelkemből az életcsömör. Azt azonban egyik sem fogja mondani, hogy van a Duna mellett egy régi, vicinális berendezkedésű, elég poros, de elég drága város, hol kevés ugyan a kényelem, de elég roszszak a lakásviszonyok s mivel a pénzemet úgy sem tudom hová tenni, elmegyek hát Esztergomba üdülni néhány hétre. Nem kérem, Esztergomból számottevő fürdőváros sohasem lesz. Lehet arról beszélni, hogy Esztergomból nyaralótelepet létesítsünk, hol fürödni is lehet, azaz a nyári port és izzadtságot elég kellemes formák között lehet lemosni a testről, de komoly értelemben vett fürdőváros, . . . nem kérem, erről már mi régen lemaradtunk, még a startolásnál. Esztsrgomból sok jóakarattal lehetne a fővárosiak részére kiránduló' várost nevelni, egy-két napos üdülésre, szelídlelkű vendéglősökkel, érző szívű kereskedőkkei, jó közlekedési eszközökkai s figyelmes polgársággal .. . Ez utóbbi feltétel tekintetében ugyan — kényszerűségi szempontokból — még hajlandó volnék némi engedményeket tenni ... Háromszáz milliárd fölösleg a HÁV-nál. A MÁV üzleteredményei júl. 1-től dec. 31-ig a következők voltak: kiadások összesen: 1.480.372,139.000 K, bevételekösszesen: 1,879.619,471.000 K. Beruházási kiadások 94.138,731.000 K. Az üzletév első hat hónapjában elért üzleti fölöslegek — mondja a MÁV hivatalos kommünikéje — remélhetőleg elegendők lesznek az üzletének — tapasztalat szerint gyenge forgalmú — második felében előreláthatólag előálló üzleti hiányok fedezésére. A szállított összes fizető áruk menyisége 911.217 kocsirakományt tett ki. Éz a menyiség az 1924. év. azonos időszakával szemben 2 3°/o csökkenést mutat. A szállított árukból 73.271 kocsi gabona, 15.263 kocsi liszt, 61.128 kocsi cukorrépa, 168.437 kocsi szén, 111.980 kocsi faneműek, 143.699 kocsi darabáru, 111.357 kocsi építőanyagra, míg a többi mennyiség egyéb különféle árukra esik. A gyors- és teheráruforgalom tonnákban 10,530.589 tonnát tett ki, ami az előző év azonos időszakához viszonyítva 0.4% emelkedést mutat. Tonnakilométerekben dflfi 000«7 AH 000 lt-10 terjedő engedménnyel árusítja Scheiber Rezső és Társa cég Haas Fülöp és Fiai Rt. szőnyeggyár IVVIVVV I UViVVV II lg néhány darab egyes ebédlő, háló, salon stb. nagy szőnyeget. — Ezen szőnyegek teljesen hibátlanok, csák gyártásuk után egyes darabokká váltak. — Nagyárúház szőnyegosztályában. Ezen reklám szőnyegekből a gyár csak néhány darabot bocsátott rendelkezésre, amit a vevőközönségnek minél előbb kihasználni eminens érdeke. — Esztergomban nem létezett Oriasi választék szőnyegekből!