Esztergom és Vidéke, 1926

1926-03-14 / 21.szám

XLVIII. évfolyam 21. szám. KERESZTÉNY MAGYAR SAJTÓ. Vasárnap, 1926. március 14, POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP. KEfiJELBIIK MIDÉI VASÁBAAP ÉS ÖSÜTÖRTÖKÖS. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Simor János-utca 18—20., hova a lap szellemi részét illető közlemények, továbbá az előfizetési s hirdetési dijak stb. küldendők. Telefon 21. Március 15. Akkor öröm volt — ma tengernyi könny. Amiért vérüket ontották akkor — Haza szabadságáért — ma kell küzdenünk. Szenvedésekkel teli lesz érte az ár, de meg kell fizetnünk. Még el se értük, máris elvesztettük. Hangos, örömteli hozsannák szállottak az ég felé akkor, ma csendes magábafojtott sóhajok uralják a lelkek ezreit. Ami igéző, felemelő és szép, ami boldogságot adhat, életet lehelhet, az volt akkor március Idusa és utánna sűrű fellegek ülték meg az eget, beborult hosszan, sokáig sötét lett. Az évek múlásával kezdett foszladozni a sötét felhőkárpit, hogy rajta néha-néha keresztülszűrődjék a szabadság napjának csillogó sugara, meg-megvillant szemeink előtt, aztán megint beborult. Jött az Ítéletidő. A lö-ike csak mint szürke folt mutatkozott, vártuk az örök, tartós fényt, de mintha örökre elveszítettük volna. itt vagyunk ma, mikor nem tudjuk, mi lesz holnap. Az összetört bilincsekből koporsószegek lettek, nemzetünk szemfödelének koporsószegei. Es leszegezték az eltemetettet. De vájjon hallották-e, mikor kalapácsütéseik alatt a halottnak vélt tetem feljajdult hosszan, keservesen és zokogó jajjában benne volt a nép minden szenvedése, dacos tiltakozása? S azóta — Trianon óta — fel fel zokog a templom kórusában, az élet minden viharában a nagy mementó — mivé lettünk 1 A szabad nép — leigázott, ezeréves földjén — földönfutó 1 Könnyek tolulnak szemeinkbe, de el kell rejtenünk, ne lássák a viperafajzatok, bántó röhejükkel ne bántsák szent, örök érzésünket 1 Mert ez a sűrű, áthatolhatatlan köd előbbutóbb szertefoszlik. Szertefoszlik és a szabadság tündöklő napja fogja bearanyozni e vérig porig alázott nép életútjait. S te nagy apostol, Kossuth l Ki hirdetted az igét, te minden magyarok nagyobbja, ki pihenni hozzánk tértél meg, mutassál fényt, mely vezet és világít; gyújts szövétneket,, mely lángolva lobogva égjen. Pihenésed csak szabad hazában lesz nyugalmatadó. Óh segíts, segíts március Idusán 1 Kozáry Jenő* Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában. Esztergom szab. kir. város közönségéhez! A világháború, az utána következő rémuralom és ezt követő Trianon mérhetetlen szenvedésekkel sújtották az országot. Teljesen megcsonkítva, tönkretéve, ádáz győlölködő ellenségtől körülvéve és sajnos a legnagyobb összetartás helyett belső torzsalkodások, a haza érdekei helyett egyéni érdekek előbbrehelyezése közepette köszönt be ismét a magyar szabadságéletrekelésének emlékünnepe, március 15-ike. Tekintsünk vissza a negyvennyolcas nagy napokra! Akkor lobogott a nemzeti érzés legerősebben, mely egy évezreden át biztosította a magyar haza fennmaradását. Akkor a haza volt minden, akkor minden magyarban csak az az egy szent tűz égett, mely az évszázados elnyomatás alatt sem aludt ki, csak szunnyadt s felszítva Kossuth lángoló, gyújtó szavától diadalra juttatta a 48-as magasztos eszméket, s megmutatta a magyar tettrekészséget. Azóta változtak az idők. A rideg ma, szinte azt mutatja, hogy a mai magyarban nincs meg az az erős összetartó érzés, amely az elnyomatások közepette a legerősebb fegyver volt, s amely egyedül önthet reményt a csüggedő lelkekbe s biztosithatja a magyar nemzet új életrekeléset. Ünnepelni fogunk I Kell is, hogy ünnepeljük a márciusi itjak emléknapját. Az ő izzó, törhetetlen hazaszereletük gondolatában, hagyományos emlékezéssel zarándokol el Esztergom szab. kir. város közönsége a hős honvédek sírjához, hogy a nagy idők nagy férfiai előtt kegyeletének áldozzon. SORREND: Március 15-én, hétfőn d. e. 9 órakor a városi kegyúri plébániatemplomban ün népies istentisztelet, melyet Mátéffy Viktor nemzetgyűlési képviselő, prépost plébános mond. Délután 2 órakor a Széchenyitéren gyülekezünk. Szép idő esetén fél 3 órakor a honvédtemetőbe vonulunk. Szeles, hideg időben a Széchenyi-téren, eső esetén a vármegyeház nagytermében tarijuk meg az ünnepélyt. Az intézetek, egyesületek saját zászlóik alatt, a nagy közönség pe dig a város zászlójának elővitele mellett vonul az ünnepély színhelyére. A délutáni ünnepély sorrendje: 1. HYMNUSZ. 2. Alkalmi beszéd. Mondja Sas László főgimn. VIII. o. t. 3. Nemzeti dal. Petőfitől. Szavalja Puchardt Győző V. o. tán. növ. 4. Hazafiság és magyarság. Daimady Győző—Lányi Ernő. Énekli az érseki tanító képző énekkara Nemesszeghy István zenetanár vezetése mellett. 5. Magyar ének. Sajó Sándortól. Szavalja Kósa Lajos főrealisk. VIII. oszt. tan. 6. A magyar Etna. Szegedy Lászlótól. Szavalja a belvárosi földmíves leventék részéről Kiss Imre levente. 7. Nemzeti SZinek. Kárásztól Énekli az érseki tanítóképző énekkkara Nemesszeghy István zenetanár vezetése mellett. 8. Ünnepi beszéd. Mondja Szomszélyi Antal székesegyházi karkáplán. 9. Uj máreins. Radványi Kálmántól. Szavalja az esztergomi iparos és kereskedő leventék részéről Farkas István levente. 10. Ima. Mondja Perger Lajos Esztergomszentgyörgymezei esperes-plébános. ti- Szózat. 1 Este 8 órakor a Magyar Király vendéglőben a Polgári Egyesület tartja összejövetelét, melyen az ünnepi beszédet egyházasradóci és karcsai Karcsay Miklós várm. főjegyző úr mondja. Mind az istentiszteletre, mind az ünnepségekre a város tisztikarát, képviselőtestületét, egyesületeit, intezeteit s az egész hazafias közönséget tisztelettel meghívom, a háztulajdonosokat pedig felkérem, szíveskedjenek a házukat az ünnep napján nemzeti zászlóval feldíszíteni. Esztergom, 1926. március 10. Dr. Antóny Bela s. k. polgármester. Mennyi az adóalap ? A pénzügyminiszter rendeletben állapította meg, hogy a különféle foglalkozásúaknál milyen kereset, jövedelem és vagyon szolgáljon 1926. évre az adókivetés alapjául. Mivel ez mindannyiunkat érdekel, célszerűnek tartottuk ezt az albbiakbah kivonatosan ismertetni: A földbirtokosok vagyonadójának megállapításáról úgy intézkedik a miniszter, hogy a szántóföldek forgalmi értékét az 1925 ös naptári év utolsó napján érvényben volt tényleges földárak alapján kell megállapítani. A mezőgazdasági ingóvr.gyonban fekvő üzemi tőke megállapításánál az az irányadó, hogy az állatokat általában 200—400 aranykoronában kell fölvenni, míg a gazdaság holt felszerelési értéke a földbirtok egész értékének 6—12 százalékát teheti. A szőlőbirtokosoknál már nem a kereseti adó szempontjából állapítja meg a pénzügyminiszter az adóalapot, hanem a jövedelmiadó kivetése céljából és úgy intézkedik hogy a tényleges termés értékéből a termelési költségeket, ha pedig ezeknek összege nem lenne megállapítható, termelési költségekül 50—60 százalékot kell levonni. Ha az 1925. évi szőlőtermés alapján az igazságos adóztatás érdekében bizonyos ténykörülmények indokolttá teszik, akkor a termés értékéből levonható költségeket még nagyobb összegben is lehet megállapítani. A háztulajdonosok a nyers bevételből tatarozási és karbantartási költség címén a szabad rendelkezés alá tartozó épületeknél legfeljebb 10 százalékot a bérkorlátozórendelkezés alá tartozó épületeknél pedig a nyersbevételből legfeljebb 20 százalékot vonhatnak le. Az üzlettulajdonosok üzemi tőkéjét az ipari üzleteknél általában az üzleti jövedelem 20 százalékától annak ötszöröséig, a kereskedelmi üzleteknél pedig az üzleti jövedelemnek 1—5 szőröséig menő összegben kell fölvenni. A kisiparosok kereseti adóját általában 400—800 aranykoronában kell az általános keresetiadó alapjául megállapítani, ha cSak az illető kézműiparos a valóságos jövedelmét más összegbsn hítéUérdemlőleg nem bizonyította. Ha legalább egy segéddel dolgozik a kisiparos, akkor az adóalapot 850—1200 aranykoronával kell venni, minden további állandó segéd után pedig 200—400 aranykoronával emelkedik az adóalapul szolgáló jövedelem. A mészárosoknál és a henteseknél egy-egy levágott marha után legalább 14, sertés után legalább 3, egyébb levágott állat után 2 aranykorona miuimális jövedelmet kell számításba venni, tehát a kincstár szerint ennyi jövedelme volna a húsiparosnak az állatok vágásából. Ha a mészáros a húst vásárolja, akkor minden kiló hús után legalább 5—8 aranyfillér minimális tiszta jövedelmet kell számítani, i A fuvarosoknál ha egy lóval fuvaroznak, évi 400—800 aranykorona értéket, ha két lóval fuvarozik, 600 —900 aranykorona ^értéket kell minimális tiszta nyereség fejében megállapítani. A bérlők adójánál a bérbeadott jövedelme tekintetében a bérbeadó nyers bevétele a döntő, de ebből az őt térhető termelési és kezelési költségeket le v

kell vonni. v A szellemi foglalkozásúak jövedelmének megállapításánál szem előtt kell tartani, hogy egy szerény anyagi viszonyok között élő szellemi foglalkozású adózó létfenntartásához 1925-ben 1000—2000 aranykorona jövedelem volt szükséges. Ezeknek a jövedelmét tehát legalább ekkora összeggel kell számításba venni. A gyógyszertárak tőkeértékét a forgalmi érték alapján állapítják meg de ha ezt nem lehet megállapítani, akkor a forgalmi érték az évi tiszta hozadék húszszorosával egyenlő, ehhez képest ma úgy intézkedett a pénzügyminiszter, hogy az olyan személyNÉZZE KEG SíSsf. KÉSZ GYERMEKRUHÁZAT ?ÄÄ SZÉCHENYI ÁRUHÁZBAN I Diáksapkák 65.000 koronáért kaphatók. <

Vo11 mni Főmunkatárs: VITÁL ISTVÁN. Laptulajdonos és^felelős szerkesztő: LAISZKY KÁZMÉR Előfizetési ára : egy hóra 15.000 korona. Egyes szám ára : hétköznap (2 oldalas) 1500 korona, vasárnap (4 oldalas) 2000 korona. Kéziratokat a szerkesztőség nem ad vissza.